Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-08 / 215. szám
8 Dtinántúli [Napló Közélet 1995. augusztus 8., kedd Magyarországon is több nemzedék nőtt fel annak jegyében, hogy már a kérdés feltevése is tabu. 1946 nyarán, mondták, Japán gerince már megroppant és az atombomba nem annyira Tokiónak, mint Moszkvának szólt. Fél évszázaddal azután, hogy a tűzgömb felvillant Hirosima és Nagaszaki felett, egy Gallup- körkérdésre a harminc évnél fiatalabb amerikaiak többsége azt felelte, hogy az atombomba le- dobása téves döntés volt. Az utolsó emberig Valóban az volt? Amikor Harry S. Truman 1945 április 12-én elnök lett, azonnal beavatták a Manhattan terv (az A- bomba elkészítése) részleteibe. Másnap az új elnök bizalmasan azt mondta: „Úristen, ilyen horderejű döntéshez én kicsi vagyok.” A várakozó riportereknek pedig ezt: „Fiúk, imádkozzatok értem!” Az Új-Mexikó egyik sivatagában készült új fegyver kétmilliárd akkori dollárba került. Ez a Newsweek becslése szerint mai értékben 26 milliárd dollár. A szupertitkos gyártás 37 üzemben és laborban folyt, mindösszesen 200 ezer ember részvételével. Van történész, aki azt vallja, hogy a bomba bevetésének egyik motívuma éppen az volt, hogy ha már ilyen áldoazttal megcsináltuk, legyen valami értelme. A dolog persze sokkal bonyolultabb. A japánok minden szigeten az utolsó emberig védekeztek és nem volt nehéz kiszámítani, milyen lett volna a vérontás mértéke a főszigeteken. Az európai háború befejezését követő nyáron már készen állt a Vízesés-terv, Japán elfoglalásának menetrendje. Az X-nap 1945 nvoember 1. lett volna, ekkor kezdődött az Operation Olympic. Az amerikaiaknak számolniuk kellett azzal, hogy tervükről értesül a japán titkosszolgálat, amely szinte minden amerikai Üdülőgyülés A közel két éve, 1993. szeptember 11-én alakult és hivatalosan bejegyzett egyesület különös gondot fordít arra, hogy az Abaligeten lakó üdülők érdekeit képviselje, és elért eredményeiről tájékoztatást adjon az érdekelteknek. Emellett lehetőséget kíván biztosítani mindazoknak, akik közérdekű problémáik, megoldandó gondjaik vannak, hogy a meghívott érdekeltek és az egyesület vezetősége előtt elmondhassák azokat és lehetőség szerint megoldást találhassunk közösen rájuk. Külön feladatunknak tekintjük a község választott vezetőivel, lakosságával a jó kapcsolatok kialakítását, hogy érezze mindkét fél: egymásra vannak utalva a község fejlődése érdekében. Mivel Abaliget üdülőfalu, amelyet egyre több hazai és külföldi látogató keres fel a tavak föltöltése, rendbehozatala után, közös feladatunk az, hogy Abaliget ismét elfoglalhassa helyét a megye és az ország fontos üdülőterületeinek, kedvelt látogatóhelyeinek sorában. Egyesületünk soron következő üdülőgyűlését az abali- geti művelődési házban augusztus 12-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartjuk, amelyre meghívjuk a megyei közgyűlés elnökét, tisztségviselőit, a község polgármesterét és jegyzőjét, a Mecsekto- urs vezetőjét, Kiss József vállalkozót, a 2. számú tó bérlőjét, s mindazokat az üdülők és a község lakosai közül, akit érdekel ez a fórum. Az Abaligeti Üdülők Eredekvédelmi Egyesületének vezetősége Ötven éve folyik a vita Le kellett-e dobni az atombombát? akciót előre jelentett a vezérkarnak, beleértve az Iwo Jima és az Okinawa elleni támadást. A két helyen húszezer amerikai halt meg annak ellenére, hogy a létszámfölényük háromszoros volt. A főszigeteken viszont nem lett volna túlerő. Az Operation Olympicot MacArthur tábornok és Nimitz tengernagy egyesített stábja 13 hadosztállyal, 650 ezer emberrel kezdte volna. A japánok majdnem ugyanennyi katonát vontak Kyushu déli partjaihoz, ezen kívül kamikaze-akció- kra kiképzett diákok százezreit és ötezer darab (!) erre a célra tartogatott primiü'v, de hatékony Kamikaze-repülőgépet. John Ray Skates professzor kiszámította, hogy az első szakaszban az A márciusi kormányintézkedések hatása érzékelhető abban, hogy májusban a fizetési mérleg hiánya nagyságrendileg csökkent. Ez a kedvező folyamat - az előzetes adatok szerint - júniusban is folytatódott, s így van realitása annak, hogy az év végén a fizetési mérleg hiánya 2,5 milliárd dollár körül alakuljon, - közölte Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Elmondotta, hogy az első három hónapban a fizetési mérleg hiánya már elérte az 1,4 milliárd dollárt. A márciusi kormányintézkedéseket követően áprilisban a deficit 350 millió dollárra, májusban 189 millió dollárra mérséklődött. Júliusról még nincsenek végleges adaamerikai áldozatok száma meghaladta volna a százezret, ebből 20 ezer lett volna a halott, a többi sebesült és fogoly. A Vízesés-műveletnek volt egy 1946 március 1-jére tervezett (!) Operádon Coronet kódnevű második fejezete is. Ma már azt is tudjuk, hogy Tokió tá- gabb térségében, a Kanto-siva- tagtól Nagoyáig az Első és a Nyolcadik Amerikai Hadsereg csapott volna össze a Tizenharmadik Császári Hadsereggel. Nem nehéz elképzelni, milyen áron. Egyes becslések szerint Hirosima és Nagaszaki akár félmillió amerikai fiú életét is megmenthette.- Amikor meghallottuk az atombomba ledobásának hírét tok, de a pénzforgalmi kimutatások szerint további javulás várható, a deficit 130 millió dollár körül alakul. A hiány csökkenése jelentős áru devizaexport mellett jön létre. A múlt év első öt hónapjában az áru devizaexport értéke 2,7 milliárd dollárt, az idén ebben az időszakban 4,5 milliárd dollárt tett ki. Ez azt jelenti, hogy a havi exportbevétel a tavalyi 600-700 millió dollárról 900 millió dollárra növekedett. így várhatóan teljesülni fog az a kormánycélemlékezik Paul Fussel, akkor huszonegy éves alhadnagy, a távol-keleti pokol egyik túlélője - lepattant rólunk a magunkra erőltetett férfiasság máza és bőgtünk, mint a gyerekek. Azonnal megértettük, mit jelent számunkra az elnök döntése. Azt, hogy élni fogunk. Ha a császár nem kér békét Harry Trumannak azon a nyáron százával érkeztek a bizalmas jelentések, amelyek arról számoltak be, hogy Berlin eleste után a hadsereg is, a közvélemény is belefáradt a háborúba. Az elnöknek ezt éppúgy mérlegelnie kellett, mint azt, hogy felkitűzés, hogy az 1994. évi 3,9 milliárd dollár értékű folyó fizetési mérleg hiány az 1-1,5 milliárd dollárral csökkenjen. Továbbra is viszonylag gyorsütemű a működőtőke-beáramlás, annak ellenére, hogy az első öt hónapban jelentős privatizációs bevételek nem voltak. Havonta közel 100 millió dollár értékben érkezik be pénzbem működő tőke. Amennyiben a havi fizetési mérleg hiányt sikerül 100-150 millió dollárra csökkenteni, akkor megvalósulhat az a háborítaná-e országa népét a nukleáris bomba iszonyatos pusztítása. A válaszé gyértelmű és határozott nem volt, méghozzá kézenfekvő okból. Az egyik ok a gyűlölet volt, amit az amerikai nép a Pearl Harbour-i orvtámadás óta Japán ellen érzett és ami csak fokozódott, amikor kiderült, hogyan bánnak a szamurájok az amerikai foglyokkal. Azon a nyáron az egyik nagy magazin címlapján jelent meg egy elfoglalt archívumból szerzett fotó, amin egy hóhér fiatal amerikai katona levágott fejét emeli magasra. A másik ok az volt, hogy a közvélemény akkor már Amerikában is hozzászokott a szőnyegbombázások iszonyatához. Nem kellett tehát az atombomba miatt tömeges lelkiismereti sokkal számolni. Az elnök számára egyre világosabbá vált, hogy a bombát be kell vetni, még akkor is, ha a kortársai által mimóza- lelkűnek csúfolt Stimson hadügyminiszter ezt „erkölcstelennek” minősötette. ő beszélte le Trumant az első kijelölt célpontról, az ősi császárvárosról, Kyo- tóról, mert a támadás felbecsülhetetlen értékű kulturkincseket semmisítene meg. Ehelyett esett a választás a 280 ezer lakosú Hirosimára, majd Nagaszakira. A többit tudjuk. Vagy mégsem? Truman Nagaszaki után kijelentette, addig folytatják az atombombázást, amíg Japán feltétel nélkül meg nem adja magát. De azt nem tudtuk, hogy ezt az Egyesült Államok elnöke menynyire komolyan gondolta. Erről érthető okokból később sem beszéltek. Ma már tudjuk, ha a császár nem kér békét, szeptemberben, októberben és novemberben további három-három, decemberben pedig már hét (!) nukleáris bomba hullik Japánra. Szerencsére erre már nem volt szükség. Nagaszaki után a felkelő nap földjén nem villant újabb tűzgömb, és a Vízesésművelet is elmaradhatott. Harmat Endre fontos egyensúlyi követelmény, hogy a beáramló működő tőke fedezze a havi deficitet. Tovább nőttek az ország devizatartalékai. Ezek szintje jelenleg 7,9 dollárt tesznek ki. Jól halad a tervezett 200 millió dolláros szindikált hitel előkészítése. A pénz már az ország jövő évi finanszírozásához szükséges. Az MNB az ez évi finanszírozási tervét teljesítette, s várhatóan többletigény nem merül fel. így újabb kötvény-kibocsátásokra akkor kerül sor, ha kedvezőek a pénzpiaci feltételek. A felveendő hitelek az adósságállomány szerkezetének javításához járulhatnak hozzá, illetve ahhoz, hogy az MNB 1996. évi fizetési kötelezettségének eleget tehessen. A Kellogg-pelyhek a magyar piacon Magyarországi forgalmának bővítésére készül a nagy-bri- tanniai Kellogg cég - jelentette be Herbert Willmes, a társaság kelet-európai marketing igazgatója. Elmondta, hogy a gabonape- hely-termékeket gyártó és forgalmazó cég 1991-ben jelent meg Magyarországon. Értékesítése az elmúlt évben e termékekből 10 millió márkát tett ki. Piaci részesedése egyelőre alacsony. Ezért az angol cég a jövőben elsősorban a termékreklámozásra kíván költeni, s ezzel párhuzamosan évente egy-két új termékkel bővíti a piacon levő áruk körét. Önálló magyarországi iroda, vagy képviselet létrehozását egyelőre nem tervezik, hiszen olyan országban is mint Svájc, vagy Ausztria a forgalmazást helyi elosztókon keresztül végzik. A magyarországi átlagfogyasztás egyelőre ötödé az ausztriainak, ahol évente az egy főre jutó fogyasztás 1 kilogramm a gabonapehely-termé- kekből. Nagy-Britanniában ez az arány 7 kilogramm, az USA- ban pedig 5,5 kilogramm. A Kellogg azt tervezi, hogy a bővülő piac révén az osztrák fogyasztási szintet néhány éven belül Magyarországon is elérik. Svéd csarnokok A Lindab Kft. - a svéd Lin- dab Konszern magyarországi leányvállalata - az idén kétmilliárd forintos forgalommal számol. A kft. gyorsan bővíti eladásait Magyarországon és jelentős beruházásokat is végrehajt. A társaság 1992-es megalakulása óta több mint tízszeresére növelte forgalmát. Elsősorban ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi csarnokokat építenek. Az idén több mint 100 ilyen létesítményt adnak át Magyarországon. A csarnokok a Lindab könnyű acéllemezeiből, építőelemeiből készülnek. A kft. nemcsak eladja a svéd konszern termékeit, hanem gyártat is Magyarországon. Bi- atorbágyon az Ml-es autóút mentén hozta létre termelőüzemét. A beruházás értéke meghaladta a 250 millió forintot. Fokozatosan kiépítik márkakereskedői hálózatukat is. A Lindab-kereskedők száma már eléri a 120-at. A Magyarországon keletkezett nyereséget a cég folyamatosan visszaforgatja a termelésbe. A profitból mintegy 150 millió forintot fordítottak újabb beruházásokra. A Lindab magyarországi leányvállalata jelentős értékben exportál is a környező országokba. Az idén 150 millió forint értékben szállítanak komplett tetőcsamokat és falrendszereket főleg a szomszéd országokba. 200 gyertyát gyújtott a Leszerelésért mozgalom egy tagja a londoni parlament előtti téren megemlékezésül Hirosima és Nagaszaki áldozataira Hárshegyi Frigyes a fizetési mérlegről A kormány-célkitűzés várhatóan teljesülni fog Magyarok Finnországban 7. Önkéntesek a téli háborúban A lapuai templom falán emléktábla látható, melyet 1940-ben a Finnországban érkezett magyar önkéntesek helyeztek el, a finn téli háborúban elesett hősök iránti kegyeletből. E háború híre bejárta egész Európát és Magyarországon mély rokoni együttérzést váltott ki. Hathatós gyűjtés indult a finnek megsegítésére, melyet az evangélikus, a református és más egyházak, valamint a „Magyar anyák a finn gyermekekért” és a „Testvér testvérért” elnevezésű mozgalmak indítottak el. Eleven átélője voltam a gyűjtési mozgalomnak, mint a budapesti Eötvös főreálgimnázium végzős diákja. A Finn Vöröskereszt javára folyt a mi gyűjtésünk dr. Falussy Sándor református lelkész igen lelkes irányításával. A gyűjtés szép eredménnyel járt, voltak azonban, akik nem érték be az anyagi segítség adásával, hanem katonailag is támogatni akarták a finn népet. Ennek érdekében 1940. január 10-én a budapesti Hárshegyi Cserkészparkban megalakították a Finnországba utazó „Magyar Önkéntesek Önálló Zászlóalját.” A 344 főből álló zászlóalj sorkatonákból, altisztekből, tisztekből, orvosból és lelkészből állt. Vonaton és hajón igen nagy kerülővel kellett utazniuk, mivel a németek nem tették lehetővé az országukon történő áthaladást. Budapest-Fi- ume-Lyon-Párizs-London- Edinborough-T rodheim-Hapa- randa-Torino-Oulu-Oapua volt az útvonal. A zászlóalj a Lapuába érkezett dán, norvég, svéd és amerikai önkéntesekkel együtt kapott kiképzést, harcokban azonban már nem vehették ki részüket, mert időközben 1940. március 12-én a finnek, a rájuk zúdult túlerő következtében aláírták a békeszerződést. A szerződés és a fegyverszüneti megállapodás után a zászlóaljat a Saima parti Lap- peenranta, agyonbombázott városba helyezték a határ biztosítására. Finn források szerint magyar repülősök is részt vettek a téli háborúban, Békássy Vilmos hdp. őrmeter és Pirityi Mátyás repülős, akik valahol a karéliai tundrákon alusszák örök álmukat. Megszemlélte a zászlóaljat Mannerheim marsall, Kémeri Nagy Imrét, a zlj. parancsnokát a finn hadsereg századosává léptette elő és elismerését e szavakkal fejezte ki: „Boldog lehet az ország, ahol ilyen katonák születnek!” A zászlóalj a finn hősök iránti tiszteletét a lapuai templom falán elhelyezett rézdomborművel fejezte ki. A HŐS FINN TESTVÉREK EMLÉKÉRE KEGYELETTEL a Magyar Önkéntes Önálló zlj. „Animae heroum is aetemum vivunt” A hősök lelke örökké él 1940. A rendszerváltást követően a miskolci, szegedi Magyar- Finn Társaság tagjaival együtt sikerült a 344 főből felkutatni 17-et. Finnország nagykövete Risto Hyvárienen 1990. február 17-én ünnepi fogadást adott a téli háború magyar önkénteseinek és minden magyar résztvevőt a „Hadrakelt Sereg” kitüntetésben részesítette. A lapuai templomnál a magyar emléktáblával szemben áll a finn hősök emlékműve, amelyet Yrjö Liipola (1880- 1971) angyal szobra díszít. Azé a Liipoláé, aki 1904-ben jött Magyarországra és részt vett Stróbl Alajos tanítványaként a mileniumi emlékmű lovas szobrainak készítésében. Liipola Pécsről feleségül vette Foerster Máriát, harminc évig itt él és mint Magyarország főkonzulja 1935-1937 között tértek vissza Finnországba. Sütő László •v
