Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-08 / 215. szám

8 Dtinántúli [Napló Közélet 1995. augusztus 8., kedd Magyarországon is több nemze­dék nőtt fel annak jegyében, hogy már a kérdés feltevése is tabu. 1946 nyarán, mondták, Ja­pán gerince már megroppant és az atombomba nem annyira To­kiónak, mint Moszkvának szólt. Fél évszázaddal azután, hogy a tűzgömb felvillant Hirosima és Nagaszaki felett, egy Gallup- körkérdésre a harminc évnél fia­talabb amerikaiak többsége azt felelte, hogy az atombomba le- dobása téves döntés volt. Az utolsó emberig Valóban az volt? Amikor Harry S. Truman 1945 április 12-én elnök lett, azonnal beavat­ták a Manhattan terv (az A- bomba elkészítése) részleteibe. Másnap az új elnök bizalmasan azt mondta: „Úristen, ilyen horderejű döntéshez én kicsi va­gyok.” A várakozó riporterek­nek pedig ezt: „Fiúk, imádkozza­tok értem!” Az Új-Mexikó egyik sivata­gában készült új fegyver kétmil­liárd akkori dollárba került. Ez a Newsweek becslése szerint mai értékben 26 milliárd dollár. A szupertitkos gyártás 37 üzemben és laborban folyt, mindösszesen 200 ezer ember részvételével. Van történész, aki azt vallja, hogy a bomba bevetésének egyik motívuma éppen az volt, hogy ha már ilyen áldoazttal megcsináltuk, legyen valami ér­telme. A dolog persze sokkal bonyo­lultabb. A japánok minden szige­ten az utolsó emberig védekez­tek és nem volt nehéz kiszámí­tani, milyen lett volna a vérontás mértéke a főszigeteken. Az eu­rópai háború befejezését követő nyáron már készen állt a Víz­esés-terv, Japán elfoglalásának menetrendje. Az X-nap 1945 nvoember 1. lett volna, ekkor kezdődött az Operation Olym­pic. Az amerikaiaknak számol­niuk kellett azzal, hogy tervükről értesül a japán titkosszolgálat, amely szinte minden amerikai Üdülőgyülés A közel két éve, 1993. szep­tember 11-én alakult és hivata­losan bejegyzett egyesület kü­lönös gondot fordít arra, hogy az Abaligeten lakó üdülők ér­dekeit képviselje, és elért eredményeiről tájékoztatást ad­jon az érdekelteknek. Emellett lehetőséget kíván biztosítani mindazoknak, akik közérdekű problémáik, megoldandó gond­jaik vannak, hogy a meghívott érdekeltek és az egyesület veze­tősége előtt elmondhassák azo­kat és lehetőség szerint megol­dást találhassunk közösen rá­juk. Külön feladatunknak te­kintjük a község választott ve­zetőivel, lakosságával a jó kap­csolatok kialakítását, hogy érezze mindkét fél: egymásra vannak utalva a község fejlő­dése érdekében. Mivel Abaliget üdülőfalu, amelyet egyre több hazai és külföldi látogató keres fel a ta­vak föltöltése, rendbehozatala után, közös feladatunk az, hogy Abaliget ismét elfoglalhassa helyét a megye és az ország fontos üdülőterületeinek, ked­velt látogatóhelyeinek sorában. Egyesületünk soron követ­kező üdülőgyűlését az abali- geti művelődési házban au­gusztus 12-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartjuk, amelyre meghívjuk a megyei közgyűlés elnökét, tisztségvi­selőit, a község polgármeste­rét és jegyzőjét, a Mecsekto- urs vezetőjét, Kiss József vál­lalkozót, a 2. számú tó bérlő­jét, s mindazokat az üdülők és a község lakosai közül, akit érdekel ez a fórum. Az Abaligeti Üdülők Eredekvédelmi Egyesületének vezetősége Ötven éve folyik a vita Le kellett-e dobni az atombombát? akciót előre jelentett a vezérkar­nak, beleértve az Iwo Jima és az Okinawa elleni támadást. A két helyen húszezer amerikai halt meg annak ellenére, hogy a lét­számfölényük háromszoros volt. A főszigeteken viszont nem lett volna túlerő. Az Operation Olympicot MacArthur tábornok és Nimitz tengernagy egyesített stábja 13 hadosztállyal, 650 ezer emberrel kezdte volna. A japá­nok majdnem ugyanennyi kato­nát vontak Kyushu déli partjai­hoz, ezen kívül kamikaze-akció- kra kiképzett diákok százezreit és ötezer darab (!) erre a célra tartogatott primiü'v, de hatékony Kamikaze-repülőgépet. John Ray Skates professzor kiszámí­totta, hogy az első szakaszban az A márciusi kormányintézkedé­sek hatása érzékelhető abban, hogy májusban a fizetési mér­leg hiánya nagyságrendileg csökkent. Ez a kedvező folya­mat - az előzetes adatok szerint - júniusban is folytatódott, s így van realitása annak, hogy az év végén a fizetési mérleg hiánya 2,5 milliárd dollár körül alakul­jon, - közölte Hárshegyi Fri­gyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Elmondotta, hogy az első há­rom hónapban a fizetési mérleg hiánya már elérte az 1,4 milli­árd dollárt. A márciusi kor­mányintézkedéseket követően áprilisban a deficit 350 millió dollárra, májusban 189 millió dollárra mérséklődött. Júliusról még nincsenek végleges ada­amerikai áldozatok száma meg­haladta volna a százezret, ebből 20 ezer lett volna a halott, a többi sebesült és fogoly. A Vízesés-műveletnek volt egy 1946 március 1-jére terve­zett (!) Operádon Coronet kód­nevű második fejezete is. Ma már azt is tudjuk, hogy Tokió tá- gabb térségében, a Kanto-siva- tagtól Nagoyáig az Első és a Nyolcadik Amerikai Hadsereg csapott volna össze a Tizenhar­madik Császári Hadsereggel. Nem nehéz elképzelni, milyen áron. Egyes becslések szerint Hirosima és Nagaszaki akár félmillió amerikai fiú életét is megmenthette.- Amikor meghallottuk az atombomba ledobásának hírét tok, de a pénzforgalmi kimuta­tások szerint további javulás várható, a deficit 130 millió dollár körül alakul. A hiány csökkenése jelentős áru deviza­export mellett jön létre. A múlt év első öt hónapjában az áru devizaexport értéke 2,7 milliárd dollárt, az idén ebben az idő­szakban 4,5 milliárd dollárt tett ki. Ez azt jelenti, hogy a havi exportbevétel a tavalyi 600-700 millió dollárról 900 millió dol­lárra növekedett. így várhatóan teljesülni fog az a kormánycél­emlékezik Paul Fussel, akkor huszonegy éves alhadnagy, a távol-keleti pokol egyik túl­élője - lepattant rólunk a ma­gunkra erőltetett férfiasság máza és bőgtünk, mint a gye­rekek. Azonnal megértettük, mit jelent számunkra az elnök döntése. Azt, hogy élni fo­gunk. Ha a császár nem kér békét Harry Trumannak azon a nyá­ron százával érkeztek a bizalmas jelentések, amelyek arról szá­moltak be, hogy Berlin eleste után a hadsereg is, a közvéle­mény is belefáradt a háborúba. Az elnöknek ezt éppúgy mérle­gelnie kellett, mint azt, hogy fel­kitűzés, hogy az 1994. évi 3,9 milliárd dollár értékű folyó fi­zetési mérleg hiány az 1-1,5 milliárd dollárral csökkenjen. Továbbra is viszonylag gyor­sütemű a működőtőke-beáram­lás, annak ellenére, hogy az első öt hónapban jelentős privatizá­ciós bevételek nem voltak. Ha­vonta közel 100 millió dollár ér­tékben érkezik be pénzbem mű­ködő tőke. Amennyiben a havi fizetési mérleg hiányt sikerül 100-150 millió dollárra csökken­teni, akkor megvalósulhat az a háborítaná-e országa népét a nukleáris bomba iszonyatos pusztítása. A válaszé gyértelmű és határozott nem volt, még­hozzá kézenfekvő okból. Az egyik ok a gyűlölet volt, amit az amerikai nép a Pearl Harbour-i orvtámadás óta Japán ellen érzett és ami csak fokozódott, amikor kiderült, hogyan bánnak a sza­murájok az amerikai foglyokkal. Azon a nyáron az egyik nagy magazin címlapján jelent meg egy elfoglalt archívumból szer­zett fotó, amin egy hóhér fiatal amerikai katona levágott fejét emeli magasra. A másik ok az volt, hogy a közvélemény akkor már Ameri­kában is hozzászokott a sző­nyegbombázások iszonyatához. Nem kellett tehát az atombomba miatt tömeges lelkiismereti sok­kal számolni. Az elnök számára egyre világosabbá vált, hogy a bombát be kell vetni, még akkor is, ha a kortársai által mimóza- lelkűnek csúfolt Stimson had­ügyminiszter ezt „erkölcstelen­nek” minősötette. ő beszélte le Trumant az első kijelölt célpont­ról, az ősi császárvárosról, Kyo- tóról, mert a támadás felbecsül­hetetlen értékű kulturkincseket semmisítene meg. Ehelyett esett a választás a 280 ezer lakosú Hi­rosimára, majd Nagaszakira. A többit tudjuk. Vagy mégsem? Truman Nagaszaki után kije­lentette, addig folytatják az atombombázást, amíg Japán fel­tétel nélkül meg nem adja magát. De azt nem tudtuk, hogy ezt az Egyesült Államok elnöke meny­nyire komolyan gondolta. Erről érthető okokból később sem beszéltek. Ma már tudjuk, ha a császár nem kér békét, szep­temberben, októberben és no­vemberben további három-há­rom, decemberben pedig már hét (!) nukleáris bomba hullik Ja­pánra. Szerencsére erre már nem volt szükség. Nagaszaki után a felkelő nap földjén nem villant újabb tűzgömb, és a Vízesés­művelet is elmaradhatott. Harmat Endre fontos egyensúlyi követelmény, hogy a beáramló működő tőke fedezze a havi deficitet. Tovább nőttek az ország devi­zatartalékai. Ezek szintje jelenleg 7,9 dollárt tesznek ki. Jól halad a tervezett 200 millió dolláros szindikált hitel előkészítése. A pénz már az ország jövő évi fi­nanszírozásához szükséges. Az MNB az ez évi finanszírozási tervét teljesítette, s várhatóan többletigény nem merül fel. így újabb kötvény-kibocsátásokra akkor kerül sor, ha kedvezőek a pénzpiaci feltételek. A felve­endő hitelek az adósságállo­mány szerkezetének javításá­hoz járulhatnak hozzá, illetve ahhoz, hogy az MNB 1996. évi fizetési kötelezettségének ele­get tehessen. A Kellogg-pelyhek a magyar piacon Magyarországi forgalmának bővítésére készül a nagy-bri- tanniai Kellogg cég - jelentette be Herbert Willmes, a társaság kelet-európai marketing igazga­tója. Elmondta, hogy a gabonape- hely-termékeket gyártó és for­galmazó cég 1991-ben jelent meg Magyarországon. Értéke­sítése az elmúlt évben e termé­kekből 10 millió márkát tett ki. Piaci részesedése egyelőre ala­csony. Ezért az angol cég a jö­vőben elsősorban a termékrek­lámozásra kíván költeni, s ezzel párhuzamosan évente egy-két új termékkel bővíti a piacon levő áruk körét. Önálló magyarországi iroda, vagy képviselet létrehozását egyelőre nem tervezik, hiszen olyan országban is mint Svájc, vagy Ausztria a forgalmazást helyi elosztókon keresztül vég­zik. A magyarországi átlagfo­gyasztás egyelőre ötödé az ausztriainak, ahol évente az egy főre jutó fogyasztás 1 kilo­gramm a gabonapehely-termé- kekből. Nagy-Britanniában ez az arány 7 kilogramm, az USA- ban pedig 5,5 kilogramm. A Kellogg azt tervezi, hogy a bő­vülő piac révén az osztrák fo­gyasztási szintet néhány éven belül Magyarországon is elérik. Svéd csarnokok A Lindab Kft. - a svéd Lin- dab Konszern magyarországi leányvállalata - az idén kétmil­liárd forintos forgalommal számol. A kft. gyorsan bővíti eladásait Magyarországon és jelentős beruházásokat is vég­rehajt. A társaság 1992-es megala­kulása óta több mint tízszere­sére növelte forgalmát. Első­sorban ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi csarnokokat épí­tenek. Az idén több mint 100 ilyen létesítményt adnak át Magyarországon. A csarnokok a Lindab könnyű acéllemezei­ből, építőelemeiből készülnek. A kft. nemcsak eladja a svéd konszern termékeit, hanem gyártat is Magyarországon. Bi- atorbágyon az Ml-es autóút mentén hozta létre termelő­üzemét. A beruházás értéke meghaladta a 250 millió forin­tot. Fokozatosan kiépítik már­kakereskedői hálózatukat is. A Lindab-kereskedők száma már eléri a 120-at. A Magyarorszá­gon keletkezett nyereséget a cég folyamatosan visszaforgatja a termelésbe. A profitból mintegy 150 millió forintot fordítottak újabb beruházásokra. A Lindab magyarországi leányvállalata je­lentős értékben exportál is a kör­nyező országokba. Az idén 150 millió forint értékben szállítanak komplett tetőcsamokat és fal­rendszereket főleg a szomszéd országokba. 200 gyertyát gyújtott a Leszerelésért mozgalom egy tagja a londoni parlament előtti téren megemlékezésül Hirosima és Nagaszaki áldozataira Hárshegyi Frigyes a fizetési mérlegről A kormány-célkitűzés várhatóan teljesülni fog Magyarok Finnországban 7. Önkéntesek a téli háborúban A lapuai templom falán emlék­tábla látható, melyet 1940-ben a Finnországban érkezett ma­gyar önkéntesek helyeztek el, a finn téli háborúban elesett hő­sök iránti kegyeletből. E há­ború híre bejárta egész Európát és Magyarországon mély ro­koni együttérzést váltott ki. Hathatós gyűjtés indult a fin­nek megsegítésére, melyet az evangélikus, a református és más egyházak, valamint a „Magyar anyák a finn gyerme­kekért” és a „Testvér testvé­rért” elnevezésű mozgalmak indítottak el. Eleven átélője voltam a gyűjtési mozgalomnak, mint a budapesti Eötvös főreálgimná­zium végzős diákja. A Finn Vöröskereszt javára folyt a mi gyűjtésünk dr. Falussy Sándor református lelkész igen lelkes irányításával. A gyűjtés szép eredménnyel járt, voltak azon­ban, akik nem érték be az anyagi segítség adásával, ha­nem katonailag is támogatni akarták a finn népet. Ennek érdekében 1940. ja­nuár 10-én a budapesti Hárs­hegyi Cserkészparkban meg­alakították a Finnországba utazó „Magyar Önkéntesek Önálló Zászlóalját.” A 344 főből álló zászlóalj sorkatonákból, altisztekből, tisztekből, orvosból és lelkész­ből állt. Vonaton és hajón igen nagy kerülővel kellett utaz­niuk, mivel a németek nem tet­ték lehetővé az országukon tör­ténő áthaladást. Budapest-Fi- ume-Lyon-Párizs-London- Edinborough-T rodheim-Hapa- randa-Torino-Oulu-Oapua volt az útvonal. A zászlóalj a Lapuába érke­zett dán, norvég, svéd és ame­rikai önkéntesekkel együtt ka­pott kiképzést, harcokban azonban már nem vehették ki részüket, mert időközben 1940. március 12-én a finnek, a rájuk zúdult túlerő következ­tében aláírták a békeszerző­dést. A szerződés és a fegyver­szüneti megállapodás után a zászlóaljat a Saima parti Lap- peenranta, agyonbombázott városba helyezték a határ biz­tosítására. Finn források szerint ma­gyar repülősök is részt vettek a téli háborúban, Békássy Vil­mos hdp. őrmeter és Pirityi Mátyás repülős, akik valahol a karéliai tundrákon alusszák örök álmukat. Megszemlélte a zászlóaljat Mannerheim marsall, Kémeri Nagy Imrét, a zlj. parancsno­kát a finn hadsereg százado­sává léptette elő és elismerését e szavakkal fejezte ki: „Boldog lehet az ország, ahol ilyen ka­tonák születnek!” A zászlóalj a finn hősök iránti tiszteletét a lapuai temp­lom falán elhelyezett rézdom­borművel fejezte ki. A HŐS FINN TESTVÉ­REK EMLÉKÉRE KEGYE­LETTEL a Magyar Önkéntes Önálló zlj. „Animae heroum is aetemum vivunt” A hősök lelke örökké él 1940. A rendszerváltást követően a miskolci, szegedi Magyar- Finn Társaság tagjaival együtt sikerült a 344 főből felkutatni 17-et. Finnország nagykövete Risto Hyvárienen 1990. feb­ruár 17-én ünnepi fogadást adott a téli háború magyar ön­kénteseinek és minden magyar résztvevőt a „Hadrakelt Sereg” kitüntetésben részesítette. A lapuai templomnál a ma­gyar emléktáblával szemben áll a finn hősök emlékműve, amelyet Yrjö Liipola (1880- 1971) angyal szobra díszít. Azé a Liipoláé, aki 1904-ben jött Magyarországra és részt vett Stróbl Alajos tanítványa­ként a mileniumi emlékmű lo­vas szobrainak készítésében. Liipola Pécsről feleségül vette Foerster Máriát, harminc évig itt él és mint Magyaror­szág főkonzulja 1935-1937 között tértek vissza Finnor­szágba. Sütő László •v

Next

/
Thumbnails
Contents