Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-08 / 215. szám

1995. augusztus 8., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Lehetne-e karantén Pécsett? „Az olyan típusú filmeknél, mint a Vírus, a közönség álta­lában hátradől pattogatott ku­koricával a kezében és azt mondja: nyugi ez csak egy film” - nyilatkozta Dustin Hoffman a film főszereplője egy forgatási szünetben. De aztán hozzátette: „Ahogyan közeledik a huszadik század vége, gőgösségünk miatt csak fájdalmasan későn tanuljuk meg, hogy nem mi igazgatjuk bolygónkat. Nem mi irányít­juk a természetet sem, csupán annak része vagyunk.” A filmben a vírus, ez az évezredes időzített bomba csendesen szunnyadt egy af­rikai dzsungel mélyén. Mind­addig, amíg valami meg nem bolygatta magányát, amíg meg nem változtatta környe­zetét. Miután ez megtörtént, működésbe léptek a szervezet DNS-láncaiban kódolt infor­mációk, s a parányi élet órák alatt ledöntötte lábáról az egyik amerikai kisvárost, amit aztán karantén alá kell he­lyezni. Vajon mi történne Pécsett egy hasonló vírusfertőzés ese­tén? Működik-e itt is a film­ben bemutatotthoz hasonló szervezet, ami ura lesz a hely­zetnek? Mint Bori Istvántól, a Polgári Védelem Baranya me­gyei parancsnokhelyettesétől megtudtuk, pánikra semmi ok. Bár gyakorlati példáról nem tudnak a világban, nevezetesen, hogy a XX. században egy ví­rus miatt kelljen vesztegzár alá helyezni egy várost, de felké­szülten tudnák kezelni a prob­lémát. Ilyen esetekben a Megyei Védelmi Bizottság (MVB) hi­vatott minden kérdésben dön­teni, melynek elnöke a Megyei Közgyűlés elnöke, a bizottság pedig különböző területek sza­kembereiből áll. Feltehetőleg szükségállapotot, kijárási tilal­mat rendelnének el, hogy útját állják a vírus fertőzésének még az utcákon is. A város rendelkezik ilyen esetekre élelmiszertartalékok­kal, ebből meg lehetne oldani az- élelmezést. Nem lehetne va­lószínűleg annyiféle terméket vásárolni mint békeidőben, de a kijelölt helyeken az alapvető élelmiszerek beszerezhetőek lennének. Amint a tartalékok elfogynak, légi úton juttatnák ezt be a városba. Ide irányítanák az ország olyan orvos szakembereit, akik felkészülten tudnák kezelni a betegeket, s olyan kutatókat akik antianyag tenyésztéséhez fognának. Ókét néhány óra alatt a városba lehet juttatni az or­szág bármely részéről, vagy akár külföldről is, légi úton. A lezárt területeken dolgozókat megfelelő védőöltözettel látnák el, amit ilyenkor egy listáról vá­lasztva a városhoz legközelebbi vegyiüzemekből és különböző olyan helyekről szállítanának ide, ahol ilyennel rendelkeznek, még külföldről is, ha kell. Próbálnák városon belül is lokalizálni a fertőzést, akár úgy, hogy felégetik a legfertő­zöttebb területeket, álljon ott lakóépület, bármilyen irodaház, intézmény. A rendőrség és a honvédség biztosítaná azt, hogy ne lehes­sen kijutni a városból. Ha ép­pen a köztársasági elnök tar­tózkodna Pécsett, neki is ma­radnia kellene. Ami a fent említett filmben majdnem megtörténik, hogy nagy erejű bombával megpró­bálják elpusztítani a fertőzött várost, szinte kizárt. Ez már nemzetközi döntés eredménye lehetne, bár ha több millió em­ber életéről van szó, akkor ál­dozatot kell hozni... Stefanits Csaba Nyári vérhiány (Folytatás az. 1. oldalról) A fő gond dr. Kerekes Endre szerint az, hogy nincs elég vér­adó. Évente tizennyolc-tizenki- lencezer vérvételre volna szük­ség, de csak tizenhárom-tizen- négyezer jön össze, s ebből még lejön a valamilyen ok mi­att felhasználhatatlan, fertőzött vér. Ahhoz, hogy a Megyei Vér­adó Állomás ki tudja szolgálni a POTE valamennyi klinikáját Pécsett, a Megyei Kórházat, a Honvéd Kórházat, a Gyerek­kórházat, valamint a siklósit és a szigetvárit, havi 550-600 liter vérre volna szükség. A hiányzó mennyiséget más véradó állo­másoktól szerzik be. A szervezett véradást egyéb­ként a nem nyári hónapokban is megnehezíti a korábbi nagyvál­lalatok és az ott működő vörös­keresztes alapszervezetek meg­szűnése. Dr. Verrasztó Hermina, a Szigetvári Kórház orvos igaz­gatója szerint az intézetben nincsenek ilyen jellegű gondok. Pécsről minden esetben meg­kapják a kért vért, s igen jól szervezett véradó hálózatot fej­lesztettek ki. Egy-egy véradás alkalmával 300-1000 véradót is fogadnak a kórházban a városi vöröskereszt segítségével, s ilyenkor még a kórházi dolgo­zók is adnak vért. Dr. Fekecs Gyuláné, a 400- ágyas Klinika Vérkiadójának vezetője sem tapasztalt még fennakadást a vérellátásban, eddig bármilyen vért megkap­tak az állomástól. Műtét elha­lasztásáról nem tud, esetleg elő­fordul, ha ritka vércsoportról van szó, hogy reggelről dél­utánra halasztják a műtétet, de ez nem a jelenlegi vérhiány kö­vetkezménye. Cseri László Tengeri csemege Megfosztják hajától, kitépik bajuszát, főzik, sütik, pattog­tatják, mi az? Nevezik tengerinek és tö­rökbúzának is a Mexikóból származó kukoricát, amely­nek számtalan fajtáját ter­mesztik kis és nagyüzemben ország- és világszerte. Hasz­nálják takarmánynak, fa­gyasztják élelmiszernek, lisztté őrlik, pelyhet készíte­nek belőle, az építőtáborok­ban pedig címerezni szokás. A nyár csemegéje a főtt kukorica. Kapható készen, de főzhetjük otthon is. A cseme­gekukorica korábban érik, mint a takarmánynak termesz­tett, csöve általában rövidebb, szemei sárgábbak. A takar­mánykukorica is fogyasztható főzve, de a csemegekukorica az igazi csemege: puhább, édesebb, ízletesebb. Országszerte árulnak főzni való kukoricát. Az árak válto­zóak, a minőség is. A vásárló azonban jól teszi, ha odafi­gyel arra, hogy milyen kuko­ricából főzi csemegéjét. Ba­ranyában körülbelül ötvenféle takarmánykukoricát termesz­tenek és csemegekukoricából is vagy tízféle van forgalom­ban. Peták Péter Újra lehet fürödni a Pécsi-tó-ban FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Fürdésre alkalmasak a baranyai tavak Hamis a szóbeszéd: a víziói nincs járvány veszély! A kánikulai napok a termé­szetes és mesterséges tavak partjára csalogatják a felüdü­lésre vágyó embereket. A hű­vös vízbe mártózókat, úszká- lókat bizony nem érdekli, hogy a víz bakteriológiailag milyen minősítést kapott- Az emberek könnyelműek, a következményekre nem gon­dolva enyhülést keresnek a ha­bokban - mondotta bevezető­ként dr. Meláth Ferenc az ANTSZ pécsi tisztiorvosa, aki az elmúlt évtizedekben a Köjál­nál töltötte be ugyanezt a tiszt­séget. Az országban, így Bara­nyában is a felszíni vizek jóléti tavakként működnek - ellenőr­zésük évente többször történik. A megyében idén e feladatba bekapcsolódott a Környezetvé­delmi Felügyelőség is. Ä minta­vétel kémiai részét vállalták, míg a biológiai és bakteriológiai vizsgálat, a minták feldolgozása az ANTSZ-re hárul.- A Pécs környéki tavak - az abaligeti és az orfűi felkapottak a hazai, a holland, német vendé­gek körében. Ezért egyre több üdülő, nyaraló épült e tavak kö­zelében, ugyanakkor a szenny­víz elvezetéséről nem gondos­kodtak megfelelően. Egyenes következményként az elszivár- gós szennyvíztárolók tartalma a talajon át a tóba jutott. A vízmi­nőség romlása miatt az abaligeti I-es tóban és az Orfűi tóban (né­pies nevén a Kis-tóban) három éve tilos a fürdés. Az ANTSZ által javasolt intézkedéseket az érintett önkormányzatok és a Megyei Idegenforgalmi Hivatal elvégezte: mindkét tó körül csa­tornáztak, megkezdték a tavak mederrendezését is. Jótékony hatásuk a júliusi mintavételnél mutatkozott meg. A bakterioló­giai eredmények alapján az Or- fűi tóban a fürdést esetleg enge­délyezni lehet. Az eljárás a tu­lajdonos kérelme alapján az ön- kormányzat feladata - az ANTSZ ehhez szakhatósági vé­leményt ad - sorolja a tényeket dr. Meláth Ferenc. A tisztiorvos végezetül hoz­záfűzte, hogy a Pécsi-tó (a strand melletti nagy tó) vízmi­nősége változóbb volt az elmúlt években. A Dél-Dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság szabadstrand iránti kérelmét az ÁNTSZ idén engedélyezte. A látogatottság­nak örvendő uszoda vízminő­sége évek óta rendezett. Nem igaz a szóbeszéd, hogy pont itt találtak emésztőszervi betegsé­get okozó Clostridium-típusu baktériumokat. Feltehetően né- hányan megbetegedtek, de a gyomorrontás képében jelent­kező hányinger, hányás, hasme­nés kísérte vízi-járvány nem alakult ki a környéken. Ugyan­így nemmel válaszolt azokra a budapesti, szombathelyi telefo­nokra is, melyben azt tudakolták az Orfű felé indulók, hogy tény­leg kolerás megbetegedések fordultak elő Pécs^ környékén? Ádám Erika Musical tánctábor Orfűn Musical tánctábor kezdődött tegnap az orfűi sporttáborban. Az Ifjúsági Ház szervezésé­ben létrejött rendezvénysoro­zat keretében a 14 év feletti fiatalok ismert musicalek dal­lamaira komponált táncjáté­kokat hoznak létre a modern tánc nyelvén. Az egyhetes, érdekesnek ígérkező progra­mot sportesemények és más pihenési, kikapcsolódási lehe­tőségek színesítik. Grafikai kiállítás Szigetváron Ma 16 órakor nyílik meg Marcella Tuttobene szicíliai festőnő grafikai kiállítása a félkész szigetvári Vigadóban. Az ünnepélyes megnyitón V. Halmos Klára mond beszédet. A rendezvény egyik célja, hogy a még csak fél kihasz­náltsággal működő Vigadót a teljes átadás előtt bevonja Szigetvár kulturális vérkerin­gésébe. 100 ezer a nyomravezetőnek A Pécsi Rendőrkapitányság elfogatóparancsot bocsátott ki többrendbeli gépkocsilopás elkövetése miatt Bakány' Gá­bor (Pécs, 1972. április 30. an: Hödl Teréz Ilona) Pécs, Gém u. 4. szám alatti lakossal szemben. Személy leírása: 175-180 cm magas, közepes testalkatú, ovális arcú, rövid szökés barna hajat, illetve szájszegle­tig érő szökés ritka bajuszt vi­sel. Utolsó ismert ruházata: rövid nadrág, világos rövid ujju póló. Baranya megye rendőr-fő­kapitánya nevezett elfogásá­nak elősegítésére 100 000 Ft díjat tűzött ki. Kérik azon személyek je­lentkezését, akik Bakány Gá­bor tartózkodási helyéről in­formációval rendelkeznek. Je­lentkezni lehet telefonon a 311-666/12-64 melléken, vagy a 07-es telefonszámon, illetve személyesen a Pécsi Rendőrkapitányságon a Vargha Damján u. 3. szám I. em. 119. számú irodában. UFO-látás a kórházban Manapság szinte divatszenzá­ció lett a/UFO-látás. Szerte az országból hallani efajta híreket városokban, falvakban, mező­kön történt esetekről. Ugyan­akkor UFO-ra éhesen várjuk sokan a lehetőséget, nézzük az eget, hogy tekintetünk bele- vész a csillagmilliókba. A budapesti Országos Kar­diológiai Intézet egyik kórter­mében feküdtünk öten, vidé­kiek. Hoztuk a magunk baját, amely ma már sajnos, egyre több hazánkfiát éri el, de ve­lünk volt a remény is. Viseltük a rendet, betartottuk az orvosi előírásokat, és biztattuk, báto­rítottuk egymást. Ilyen kényszerhelyzetben a felnőttek is sokszor gyerek­ként viselkednek. A vizsgála­tokkal gyorsan teltek a délelőt- tök, a délutánok lelassultak, és meghosszabbodtak az esték. Éjszakánként több órán át álmodozik, vágyakozik az em­ber, reménykedik a gyógyu­lásban. Egyik éjszaka különös imbolygó fényre lettünk fi­gyelmesek. A város felett, az égbolton, mint egy repülőgép, furcsa fényes test lebegett.- Gyertek, jöjjenek, nézzük emberek! UFO az égen! - kel­tettük fel egymást. Ki hihetet­lennek tartotta, mást majd szétvetett a kíváncsiság. Felültünk az ágyon, és csak néztük az ablak mögötti, kinti, sötét világot, és az UFO-nak vélt tárgyat. Hol feljebb emel­kedett, hol meg hirtelen lee­reszkedett, ide-oda forgoló­dott, mintha több féle arcát mutatta volna felénk. Néztük a különös égi jelenséget, szinte kézzelfogható tárggyá vált szemünkben. Úgy néztük, mint a betlehemi csillagot. Eltűnődtünk. Repülőgép semmi esetre sem lehetett, hi­szen az pillanatok alatt eltűnik az égen, ez pedig vagy két órán keresztül 500-1000 méter magasságban lebegett. Nem, nem káprázott a sze­münk. Bizonyosnak véltük, hogy igazi UFO-t láttunk. Nem adatik meg mindenkinek ez a látvány. Néztük, és köz­ben megfeledkeztünk a ba­junkról. Mintha csak nekünk mutatta volna magát a különös égi tárgy. Mindannyian láttunk rajta valami furcsaságot. Ahány szem nézte, annyi fel­fedezés. Korábban egyikünk sem lá­tott UFO-t. Ebben az esetben pedig biztosak voltunk láto­másunk hitelében. Micsoda szerencse! Bár csak lett volna valakinél fényképezőgép! Reggel aztán első szavunk egymáshoz UFO-s köszöntés volt. Még nevettünk is. Akkor vettük észre igazán, hogy mennyi reményt táplált belénk az UFO-látás élménye. Az ember hihetetlen mértékben képes reménykedni, még az is, aki hallgatott, s a másik sze­méből mentett egy-egy csillo­gást. Feltöltődtünk, ki a katéte­rezésre várva, ki a már megtör­tént művelet kedvező értékelé­sét remélve, ki az elkerülhetet­len műtétre felkészülve. Szí­vünk az UFO fényességével és titkával telt meg, csupa hittel, reménnyel, bizakodással. Látogatáskor az UFO-látás élményével oszlattuk el hozzá­tartozóink aggodalmaskodá­sát, akik betegségtudatban szenvedő emberek helyett mo­solygó kedveseikkel tréfál­kozhattak a képtelenségről, az UFO-ról, de a mégis szentül hitt valóságról. Rozvány Gy. / 4

Next

/
Thumbnails
Contents