Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-07 / 214. szám
8 Dünántúli Napló Külföld 1995. augusztus 7., hétfő Az évszázad havazása Tűzföldön Az évszázad havazásaként emlegetik az argentínai Tűzföldön az elmúlt napokban leesett hótömeget. A méteresnél is magasabb hó gyakorlatilag elzárta a külvilágtól Rio Gallegos és Rio Grande városokat. A déli repü- ló'tereket lezárták. Tűzföldön a hőmérséklet elérte a mínusz 21,7 Celsius fokot az elmúlt napokban. A havazás folytatódik és újabb hideghullám várható az Antarktisz felől. Buenos Airesben is fáznak, a reggeli hőmérséklet 4 fok volt, ám hőérzetként mínusz 4 Celsius fokot jelentettek, s ez már ugyancsak hideg a dél-amerikai ország fővárosi lakosainak, Amerika takarékoskodik Az Egyesült Államok bezárja 3 külföldi nagykövetségét és 16 konzulátusát takarékossági okokból - jelentette az AFP és az ITAR-TASZSZ. A bezárandó külképviseletek között szerepel a Seychelles-szigeteki, egyenlítői-guineai és nyugat- szamoai nagykövetség, s egyebek közt a poznani, zürichi és stuttgarti konzulátus. Az intézkedéstől 12 millió dollár megtakarítást várnak. Cseh követelések Oroszország cseh vállalatoknak adja át cégei tulajdonának egy részét, hogy Moszkva részben ezzel mérsékelje Prágával szembeni 5 milliárd dolláros adósságát - jelentette az Interfax. Egyebek között erről állapodott meg a Prágában tárgyaló Oleg Davidov orosz miniszterelnök-helyettes és Vladimír Dlouhy cseh ipari és kereskedelmi miniszter. Pornósztárok Magyarország nemcsak a felséges gulyásról híres - olvasható a Bild „A magyar nők a legtüzesebbek” című cikkében. „A nemzetközi pornóüzletben dolgozó sztárok 90 sazázaléka magyar - mondja Christophe Clark pomóproducer - Magyarországon találhatók Európa legszebb és legszabadabb leányai”. Illusztrálásképpen a bulvárlap be is mutat egy ruhátlan magyar leányt, akinek Clark az Angelica Bella fantázianevet adta. Hogy az üzletet még jobban felvirágoztassa, a producer le is telepedett Magyarországon, ahol újabb lányokat keres. Sportszálló a Sasfészekböl A bajor kormány haszonbérletbe akarja adni Adolf Hitler Berchtesgaden mellett fekvő egykori erődjét, a Sasfészket, hogy ezáltal megakadályozza a náciturizmust. Az amerikai megszálló csapatok szeptember végén vonulnak ki a területről, ahol a müncheni kormány elgondolása szerint egy osztályon felüli sport- és gyógyszálló létesül. Vámkíséret A román vámhatóság végigkíséri Románián belül azokat a teherautókat, amelyek cigarettával vagy más magas vámtételű árukkal érkeznek külföldről - jelentette az. Az intézkedéssel az egyre gyakoribb vámcsalásokat akarják lehetetlenné tenni, Romániában ugyanis nem a határon, hanem az áruk átvételi helyén kell leróni a díjat. Amióta Románia 1989-ben megnyitotta a határait, rengeteg teherautó vezetője a határon úgy nyilatkozott, hogy csupán tranzitként lép Romániába. Az árut azután az országban pakolták le, vámot pedig nem fizettek érte. A békétől a hidegháborúig A potsdami megállapodás Az asztal, amelynél Európa sorsáról döntöttek Az idő, a legjobb ítélőbíró, meggyőzően bizonyította a potsdami konferencia határozatainak történelmi jelentőségét - V. Viszockij szovjet diplomatának ezek az 1975-ben elhangzott szavai sokak szerint túlbecsülték a „három nagy” 1945. július 17-től augusztus 2-ig tartó találkozójának eredményeit. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter megfontoltabban fogalmazott: „Potsdam keveset ért el”. Ettől kezdve Európa gyakorlatilag kettészakadt. Kelet-Európa végleg szovjet függőség alá került. Otven évvel ezelőtt a Cecilienhof kastélyban találkozott Harry Truman amerikai elnök, Joszif Sztálin, a Szovjetunió vezetője és Winston Churchill (majd július 25-től utóda, Clement Attlee), hogy lefektessék a háború utáni Európa rendjének alapjait. Ä potsdami értekezletre azonban végig rányomta bélyegét a csalódottság a szovjet szövetséges magatartása miatt. Sztálin ugyanis - miután már nem függött az amerikai hadi- szállításoktól - a kelet-európai szovjet befolyást akarta konszolidálni. Formailag Sztálin Potsdam- ban még egyetértett azzal, hogy nem az 1945-ös szétdarabolt Németország, hanem annak az 1937-es esztendő végén fennálló határai képezzék a további tárgyalások kiindulópontját. Nem hagyott azonban semmi kétséget afelől, hogy a porosz területek (Königsberg és környéke), valamint az Odera-Ne- isse vonalától keletre eső, Lengyelországhoz csatolt országrészek visszacsatolása ki van zárva. A nyugati hatalmak végül elfogadták több millió német kitelepítését „rendezett és humánus módon”. A német határok végleges megállapításáról egy békeszerződésnek kellett döntenie. Politikai gúnyanyaggá váltak a Németország leszerelésére és a náci szervezetek felszámolására vonatkozó határozatok. A szövegben ez állt: „A szövetségesek lehetőséget akarnak adni a német népnek, hogy felkészüljön életkörülményeinek demokratikus és békés alapokon történő újjáépítésére”. Nyugaton ezen szabad parlamenti demokráciát értettek. Szocialista szemszögből viszont felhívás volt a kisajátításra és a társadalom szocialista átalakítására. A négyhatalmi irányítás alatt álló Berlin eközben folytonos provokációt jelentett. Hogy a szovjet taktika Európa felosztására irányul, Churchill korán felismerte: mégsem tudta Trumant nagyobb keménységre rábírni Sztálinnal szemben. Az amerikai elnök nem akart belebonyolódni az európai egyensúlypolitikába, amelynek kudarca az Egyesült Államokat már két világháborúba rántotta bele. Truman ezen kívül nem akarta kockára tenni Moszkva háborúba lépését Japánnal szemben. A tábornokok azzal számoltak, hogy a háború a Csendes-óceán térségében még legalább 18 hónapig el fog húzódni. Nem így történt. Július 24-én Truman neubabelsbergi villájában kiadta a parancsot az első atombomba ledobására. Az augusztus 6-i atomrobbanás Hirosimában, majd röviddel ezután a következő Nagaszakiban véget vetett a második világháborúnak. A Potsdamban nyitva hagyott békeszerződésre Németországgal nem került sor. A nyugati hatalmak és Mihail Gorbacsov csak 1990-ben szavatolták Németország jövőjét. Egy Németországról szóló dokumentum hozta el a Szövetségi Köztársaságnak a teljes szuverenitást, majd a párizsi, 1990 novemberi EBEÉ-csúcstalálkozó szentesítette végleg az új Németország státusát. Kovács Péter Ukrajna a Kaukázusban Ukrajnának politikai és gazdasági értelemben is egyetlen valódi szövetségese van a Kaukázusban: az olajban gazdag Azerbajdzsán. Kijev számára stratégiai fontosságú ez a partnerség, amit Leonyid Kucsma azeri látogatása bizonyít a legjobban. Az ukrán gazdasági nehézségek ellenére Kucsma bejelentette: pénzügyi segítséget nyújt a több mint egymilliárd dolláros költségű grúziai olajvezeték megépítéséhez. A Zerkalo Nyegyeli című kijevi hetilap politikai szemleírója úgy véli, hogy Ukrajna mindeddig nem fordított kellő figyelmet kaukázusi érdekeire. Az 52 milliós ország számára az azerbajdzsáni olaj pedig majdhogynem létfontosságú, hiszen segítségével enyhíthető lenne a legnagyobb szovjet utódállamtól, az Oroszországtól való ukrán nyersanyagfüggőség. Ukrajnának azonban nem fog a szájába repülni a sült galamb. Az eddigi kijevi habozás következményeképpen és az ankarai vezetés nyomására Törökország nemrégen döntő hányadot szerzett az azeri nemzetközi kőolajkonzorciumban. A pénzügyi szövetkezést tavaly hozták létre az azerbajdzsáni nyersolaj-kitermelés támogatására. A térségben a Szovjetunió felbomlása után Moszkva szinte már hagyomány- tisztelő módon érvényesíteni akarta kizárólagos befolyását. Gejdar Alijev azeri elnökben azonban az orosz vezetésnek csalódnia kellett. Alijev nem kívánt Moszkvából rángatott bábfigura lenni, amire példa az is, hogy főleg nyugati cégek részvételével Baku létrehozta a nemzetközi olajkonzorciumot. Azerbajdzsán ezzel végképp kihívta Moszkva haragját, Oroszország ugyanis a Kaszpi-tenger szinte összes olajlelőhelyére igényt tartott. Azer- bejdzsán gazdasága az olajkincs révén stabilizálódik, Bakunak nincs szüksége Moszkva jóindulatára vagy könyöradományaira. Alijev az erős orosz nyomásnak ellenállva azt sem engedélyezte, hogy orosz csapatok állomásozzanak az ország területén. Koldusok nélkül Pozsony belvárosi kerületében tilos a koldulás. A tilalom megszegőit ezer korona pénzbírságra ítélik. Megtörténhet, hogy a büntetés összegét akár erőszakkal is kiveszik a koldusok kalapjából - nyilatkozta a kerület polgármestere, és elmondta, hogy a „hazai koldusok” kiebrudalásában a rendőrség lesz az illetékes. A tilalmat megszegő kéregetőket állandó- rendszerint Pozsonyon kívüli- lakhelyükre szállítják, a hajléktalanokat pedig emberbaráti szervezeteknek adják át. A kül- födi koldusok eltávolítása az idegenrendészet feladata lesz. Érdekes, hogy a szlovák fővárosban - Budapesttel ellentétben - nem reformálódott meg a koldulás technikája. Nincsenek úgynevezett „odalé- pők”, akik ilyen, vagy olyan szöveggel pénzt kémek az emberektől. Pozsonyban megmaradt a koldulás hagyományos technikája, a „standrendszer”. Minden egyes koldusnak saját törzshelye van, és időnként komoly konkurenciaharcot folytatnak. „Süketnéma vagyok”, „Epilepsziás vagyok”, „Nincs pénzem gyógyszerre”, „Egy tál meleg ételre valót kérek” - ilyen és hasonló „cégtáblákat” dolgoztak eddig a pozsonyi koldusok, akik általában jól hasznosították az emberek együttérzését. A többségük valóban elesett ember, de volt köztük „elméleti alapon dolgozó” fiata-. lember is, aki az egyik lapnak azt nyilatkozta: módszeresen koldultam, három teljes esztendeig. Elmondta: ez idő alatt 365 ezer koronát - másfél millió forintnak megfelelő összeget - koldult össze. Az élete így sínre került, és várhatóan valamilyen kisvállalkozásba kezd. Veszélyben az amerikai nemzeti parkok Az Egyesült Államok nemzeti parkjai egykor az egyedülálló természeti élmény garanciái voltak. Ma gyakran a közúti dugók és hosszú várakozási idők válnak maradandó élménnyé a látogatóik számára. A parkok koronaékszerének számító arizonai Grand Canyon naponta 27 ezer látogatóval számol a nyári szünetben. Buszok órákig állnak sorba, hogy a bennük ülők pillantást vethessenek a mély hasadékokba. A hasadékban lévő menedékház és sátorhely kevés számú férőhelyét már több mint egy évvel előre lekötötték. A levegő is túlzsúfolt: mintegy 10 ezer repülőgép és helikopter köröz nyáron a katlan felett. A Grand Canyon látogatóinak száma tíz év alatt (1994-re) kettőről 4,7 millióra növekedett. A nemzeti parkokat összesen több mint 60 millióan keresik fel évente. A parkok sokat szenvedtek a szerte a világból érkező turisták rohamától. A Yellowstone-ban, az Egyesült Államok 1872-ben létesített legrégibb nemzeti parkjában az autóutak 80 százaléka, a turistautak 90 százaléka felújításra szorul. A területeket felügyelőgondozó „ranger”-ök száma az elmúlt 20 évben 11 százalékkal zsugorodott a mind szűkösebbé váló anyagi eszközök miatt, ugyanakkor a parkok területe több mint megkétszereződve 32 millió hektárra növekedett. Bemutatták az Iljusin repülőgépet. Genrih Novo- zsilov tervező és munkatársai pezsgőt bontottak az új gép első próbarepülése után a taskenti repülőtéren. Az orosz-üzbég gyártmányú gép a korábbiaknál 32 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt és 52 tonna terhet bír el. Magyarok Finnországban 6. Magyar sírok A finn Lappföldön, az Inari tó melletti termőben fekszik Pándy Pál (1905-1986) a lapp követként Paavo von Pandy néven ismert katona, földművelő, természetjártó és kutató. Rén- zuzmóval beborított, morénahomok sírján fehér kvarcerekkel átjárt, szürke terméskőből kifaragott síremléke áll. Mintha csak az alatta nyugvó, temrésztra- jongó léleknek kővé merevedett szimbóluma lenne. Pándy Pál magyar apa és finn anya gyermekeként 1905. augusztus 7-én született Magyarországon. A kadétiskola elvégzése után a határőrségnél teljesített szoglálatot. 1934-ben települt át Finnországba, ahol Lappföldön az Inari tó partján megvette a Kultalahti (Arany-öböl) nevű birtokot. Igen intenzív földművelést folytatott, főleg zöldségféléket és fűszernövényeket termesztett. Sikerült meghonosítani olyan fajtákat, melyekről nem képzelhette volna senki, hogy megteremhetnek azokon a sarkkörön túli, zord északi tájakon. A második világháború alatt, mint finn katonatiszt résztvett Finnország védelmi harcaiban, majd széles nyelvtudása folytán összekötő tisztként dolgozott. Helsinki termőjében nyugszik Weöres Gyula (1899-1988) a magyar nyelv és irodalom tanára. Amikor 1924-ben megalakult a Helsinki Egyetemen a Magyar Intézet, őt nevezték ki az első magyar anyanyelvű oktatónak. Tanítottak korábban is magyar nyelvet a finn egyetemen 1869 óta óta, de ezt a feladatot finn tanárok látták el. Weöres Gyula érdeme az újonnan megalakult intézet és az ehhez tartozó magyar könyvtár megszervezése. Ä Magyarországra jövő pap- és tanáijelölt ösztöndíjasok tőle tanulták először a magyar nyelvet. Ő szerkesztette az első finn-magyar szótárt 1934-ben és igen sokoldalú publikációs tevékenységet végzett. Számos cikke jelent meg a népköltészetről és főleg a Kalevaláról. Több tanulmányban foglalkozott a finn-magyar kulturális kapcsolatok múlt századi történetével és a finnugor nyelvek rokonságával (1965). Nagy érdeme volt, hogy tevékenységével elősegítette a magyar népköltészet Finnországban való megismertetését. A Helsinkivel határos, kauniaineni temetőben nyugszik Kiss Zoltán (1929-1977) énektanár és koncerténekes. Kiss János soproni professzor fia volt. Háború végén egy lőszerraktár rendezése és takarítása közben történt robbanás súlyosan megsebesítette. Hosszantartó betegsége után érettségizett és énekta- námak készült. A Lutheránus Világszövetség ösztöndíjasaként 1958-1959 években Finnországban és Svédorszgában tanult. A két év elteltével hazajön, de rövidebb idő után visszatér Finnorszgába, ahol megnősül és házasságából négy gyermeke születik. Önálló hangversenyein Bartók, Kodály népdalfeldolgozásait, valamint Kölcsey, Ady megzenésített verseit tette ismertté a finn zenekedvelő közönség előtt. Az 1971-es években magyar népdalok „Hungarian Folk Songs” címen jelent meg lemeze. Népdalok gyűjtésével is foglalkozott. Samuli Ai- kioval és Kecskeméti Istvánnal írták meg a „Lappische Joiku, Lieder aus Karasjoki” c. tanulmányt. Élete végén teljesen megvakult, feltehetően régi, a robbanás okozta sebesülése miatt. A Lahti felé vezeztő úton, kb. 15 km-re Helsinkitől a Honka- nummi temetőben találtam rá- Markimó Károly (1893-1976), igen neves szűcs mester sírjára. A Felvidéken Krasznán született és 1938-ban ment Finnországba. Kezdetben Kelemen Sándor (1898-1977) és Kelemen László (1900-1960) Székelyföldről érkezett mesterekkel együtt dolgozott és saját szűcsműhelyt nyitottak Helsinkiben. Ákik személyesen ismerték, kiváló mesterembernek mondják. Sütő László 4 *
