Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-01 / 208. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. augusztus 1., kedd < Felszólította a NATO-t Hor­vátország, Bosznia-Hercegovina és Irán külügyminisztere Split- ben, hogy avatkozzon be Bihac- nál, mert a szerbek továbbra is támadják a „muzulmán etnikai szigetet”. A pakisztáni külügy­miniszter is a NATO beavatko­zását sürgette, mert szerinte az eddigi üres fenyegetések csak az emberi szenvedést növelték Boszniában. Az orosz alkotmánybíróság törvényesnek ítélte a csecsen- földi fegyveres beavatkozást lehetővé tevő 1994. évi elnöki rendeletet, bár néhány pontban több bíró különvéleményének adott hangot. Közben Groznij- ból arról érkeztek jelentések, hogy csecsen fegyveresek húsz alkalommal tüzet nyitottak orosz egységekre. Dudajev el­nök kinyilatkoztatta, hogy nem ismeri el a vasárnap kötött fegyverszüneti megállapodást. A szélsőséges román kulturá­lis szervezet, a Vatra Roma- neasca felhívással fordult a magyar hatóságokhoz, hogy úgymond vessenek gátat „a Magyarországon folyó román­ellenes megnyilvánulásoknak”. 89 román állampolgárt ki­utasítottak Németországból, miután bebizonyosodott, hogy tagjai az egyik legnagyobb nyugat-európai rablóbandának. A betörők páncélszekrényekre szakosodtak, de mellesleg autó­lopással is foglalkoztak. A legveszélyesebb atomerőmű a világon Csernobilben van - ál­lapítja meg egy hivatalos ameri­kai jelentés. A listán az elsők kö­zött van a bolgár kozloduji, a Kola-félszigeten lévő orosz és a litván ignalinai reaktor. Amerikai szakértők szerint 1996 „figye­lemre méltó év”" lehet Csemo- bilban, ahol minden 5 évben tör­ténik rendkívüli esemény. Az ezredfordulón 2753 éves lesz Róma. (A Szent Péter tér a bazilika kupolájáról nézve.) fi Épül és szépül a világ fővárosa / Róma már a Szent Évre készül Alig néhány év van hátra, és az emberiség átlépi a harmadik évezred küszöbét. Jézus Krisztus születésének kétezredik év­fordulóját II. János Pál pápa Szent Évvé nyilvánította. Róma most versenyt fut az idővel, hogy felkészüljön a ju­bileumra, és méltóan fogadja a földkerekség minden tájáról odasereglő zarándokokat, hi­szen 40-50 millió látogatóra számítanak. Csaknem ugyan­annyira, mint ahányan Olasz­országban élnek. Azt nem tudni még, hol és hogyan fogják elszállásolni ezt az irdatlan tömeget. Ho­gyan tudnak majd enni, inni adni nekik, s biztosítani a leg­alapvetőbb egészségügyi szolgáltatásokat? Sok római eleve kétségbe vonja, hogy városa képes lenne befogadni ennyi embert. Azt latolgatják, otthagyják szeretett városukat, és nyu­galmasabb vidékre költöznek - legalábbis arra az egyetlen évre. A közlekedési kilátások sem tűnnek rózsásnak. A sze­mélygépkocsik túlsúlyára épülő római forgalom már rég kinőtte a kereteket, dugó du­gót követ, s mind kevesebb az oxigén. Róma közlekedési fő­felelőse, Walter Tocci főpol­gármester-helyettes a tömeg- közlekedés fejlesztését tartja a legfontosabbnak. Rég meg­szüntetett villamosjáratokat és helyi érdekű vasutakat állíta­nak helyre, síneket fektetnek. Sűríteni akaiják az autó- buszjáratokat és korszerűsíteni a régi metróvonalakat. Új met­rót építenek a város két leglá­togatottabb pontja, a Colos­seum és a Szent Péter tér kö­zött. Kitiltják a történelmi vá­rosközpontból az autókat, és csak gyalogosokat, biciklise­ket valamint robogókkal köz­lekedőket engednek majd be. Az ezredfordulón Róma 2753 éves lesz, hiszen - a le­genda szerint - Romulus 753- ban alapította a Palatínus dombon. A világ fővárosát, a Caput Mundit 2000-re újjávarázsol­ják. A Trevi-kút restaurálása után az idén nyáron hozzáfog­tak a világ hét csodája közé sorolt Colosseum restaurálá­sához. Simó Endre Hírháttér Ki mit akar Boszniában? Tömeges légicsapások? A háború kiszélesedésének veszélye? Ne­tán egy új - persze a korábbiaknál aligha sikeresebb - békekonfe­rencia? Kérdések, alternatívák szép számban felsorakoztathatok a boszniai krízis fejleményei láttán, ám válasz, biztató kilátás annál kevesebb. Talán soha nem volt még ennyire kusza, ennyire kilátás­talan a délszláv válság, mint az utóbbi napokban, amikor (a szara­jevói gócponton messze túlterjedve) a „védett övezetekben” épp­úgy robbanásveszély fenyeget, mint a horvát erők. által körülvett Knin térségében. Már a szemben álló felek szándékainak, kompromisszumkészsé­gük határának egybevétése is arra utal: valóságos diplomáciai csoda lenne ismét a tárgyalások felé terelgetni az eseményeket. El­végre - a jelek szerint - Zágráb mind elszántabb a még szerb kézen lévő' horvát területek visszafoglalására, a boszniai szerbek viszont rendre a muzulmánokon vesznek revansot veszteségeikért. A bos- nyák kormány szorongatottságában egyre inkább a fegyverem­bargó feloldásában reménykedik, noha - bizonyítja Clinton friss cikke a Newsweekben - Szarajevó nem számíthat a hivatalos wa­shingtoni kormánypolitika gyors változására. A NATO részéről to­vábbra is csupán elvi lehetőségként emlegetik a megtorló légicsa­pásokat, mint ahogy az ENSZ részéről is a lavírozás, az egyensú­lyozás jellemző. Nem kevésbé ellentmondásos a diplomácia terepe: Moszkva a horvátok visszafogásának szükségességét hangsúlyozza, míg az amerikai külügyi államtitkár-helyettes az oroszok Belgrád mel­letti kiállását rótta fel. Úgy látszik tehát, nemcsak a frontokon szembenállók, hanem a békés megoldást szorgalmazó politiku­sok sem igen látják a rendezés körvonalait. Hiába emleget így mindenki békevágyat, ha azt csupán saját feltételei alapján véli elképzelhetőnek. Szegő Gábor A finn elnök gratulált Finnország vendége tegnap óta Horn Gyula, aki megbeszélést folytatott Martti Ahtisaari ál­lamfővel. A finn elnök gratulált az EBESZ elnökét adó Ma­gyarországnak az európai biz­tonság érdekében kifejtett tevé­kenységéhez és fontos mér­földkőnek nevezte az EBESZ közvetítésével formálódó cse- csenföldi rendezést. A két politikus ismertette egymással az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos várakozásait. Martti Ahtisaari megerősítette, hogy Finnország január elsejétől már az Európai Unió tagjaként is kész segíteni Magyarországnak a csatlako­zásban. A délszláv válságról szót váltva úgy ítélték meg, hogy egyelőre távoli a fegyve­res konfliktust lezáró, sikeres tárgyalások lehetősége. Horn Gyula Helsinkiben hét­főn tárgyalt vendéglátójával, Paavo Lipponen miniszterel­nökkel. Ma részt vesz és felszó­lal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 20. évfordulóját köszöntő szimpó­ziumon. Nem álom az Alfa űrbázis Újabb álom válik valósággá: néhány éven belül megkezdi munkáját a világűrben egy nagyméretű kutatóállomás, ahol a különböző országok tudósai hosszú időn át élnek, dolgoznak majd együtt olyan kísérleteken, amelyeket a Földön nem tud­nának elvégezni. Oroszország egy Proton-típusú rakétával 1997-ben juttatja fel az űrbe a jövendő kutatóköz­pont alapjául szolgáló Mir tí­pusú űrállomást, amely 335^-60 km magasságban ke­ring majd. Ezt követően amerikai űrre­pülőgépek, orosz és nyugat-eu­rópai rakéták összesen 72 „fu­varjára” lesz még szükség ah­hoz, hogy feljussanak a szüksé­ges építőelemek, felszerelések. Az Alfa űrállomás első há­rom lakójára, akik a tervek sze­rint 1998 májusában érkeznek, sok külső munka, a szerelés is vár. Úgy becsülik, hogy össze­sen 600 órát kell majd különle­ges öltözetükben eltölteniük az űrben, mielőtt készen lesz az egész űrállomás. Ezt követően legalább egy évtizeden keresz­tül dolgozhatnak hatfős kutató­gárdák a bázison. Orvosi és biológiai kísérletek - a súlytalanság körülményei között előállított - fémötvöze­tek, műanyagok szerepelnek a tervekben, valamint új gyógy­szerek kifejlesztéséhez szüksé­ges kísérleteket fognak elvé­gezni. Ezek eredményessége segít majd csökkenteni az ál­lomás óriási költségeit: számí­tások alapján az Alfa megépí­tése - átszámítva - bő 3000 milliárd forintba kerül. Az űrhajósok - akik a nem­zetközi programban részt vevő különböző országokból érkez­nek majd - a tervek szerint két­szer 12 órás szakaszokban dol­goznak; 12 óra munkát ugyan­ennyi pihenés követ. Az utóbbi esetében különösen fontos az aktív pihenés, az erőteljes test­mozgás, különben az izmok - a súlytalanság állapotában - el­sorvadnának. Ezért az asztro­nautáknak napi 4 órát kell eltöl­teniük a futópadon és szoba- kerékpáron. Heltai András Máijaa ■ A lAW KERESI ÉLETE PAfljW a *<oe<T joes»< tud: :«múha«xí33 Találjon pénzt a Kishegyedben! Folytatódik a nyereményjáték a című népszerű hetilap ma megjelenő számában. A pályázók között összesen 4 millió forintot sorsolunk ki Sok szerencsét! Dunántúli Napló BETŰKERESŐ JÁTÉK Előfizetőink és olvasóink kívánságára immár negyedik alkalommal indítjuk útjára a nagy nyári betűkereső játékunkat. A hirdetési oldalakon elrejtett (megjelölt, kiemelt, eltérő nagyságú) betűket, naponta 2-4-et, kell megkeresniük és beírni az alábbi táblázatba! Egy hónap elteltével, ha minden betűt megtaláltak, értelmes szöveget tudnak szerkeszteni azokból. Könnyítésül néhány betűt megadtunk. S hogy mely hirdetésekben keressék a betűket? DIGITAL Jó & Olcsó ruhakereskedés MECSEK FÜSZÉRT SM Bagoly Kft hirdetéseit kövessék nyomon! Kérjük, vágják ki a kitöltött táblázatot és 1995. szeptember 3-áig küldjék be a következő címre: Axel Springer-Magyarország Kft. Baranya Megyei Iroda 7601 Pécs, Pf.: 134 A helyes megfejtést beküldők között az alábbi díjakat sorsoljuk ki: 2 db videokazetta 1 db ballonkabát \ 1 db 500 Ft-os Dália-utalvány 2 db 500 Ft-os vásárlási utalvány Fődíj: 1 db PANNON GSM mobiltelefon, amelyet a H-COPEX IRODATECHNIKA Pécs, Széchenyi tér 9. ajánlott fel nyertesünknek. A nyeremények összértéke 200.000 Ft. Nyertes csak előfizetőnk lehet! nfv=_ C írt:. k t i i A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents