Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-07 / 183. szám
1995. július 7., péntek A Mai Nap Dünántúli Napló 7 Lángoló elme ... találhatta csak ki ezt a ravaszt cselt. Van a kezemben egy gyufásdoboz, a Cricket- es. Na már most, ez a Cricket egy öngyújtó: divatos színek, biztonság, minőség, design. Ezt írja a gyufa. Meg azt is, hogy ki a forgalmazója. De hogy ki a gyufáé, azt bezzeg nem jelzi. Jól teszi. Naponta félmillió ember dobja el alkalmanként éppen az ötödik szálat a sikertelen kísérlet után, hogy sikerüljön lángra lobbantam. Dörzsölik fentróí lefelé, és pont fordítva, bal kézzel és a másikkal, csak gyengéden nyomva, vagy annyira, hogy a gyufaszál • • • foszforos feje majd’ kibukkan a doboz másik felén - nem gyújt, az istennek se! Ravasz a csel! Használjak inkább „divatos színek, eredeti forma- tervezés, biztonság, minőség. ” Stb. Ez az, amit kifelejtettek a doboz feliratai közül: minek vesződik itt a gyufával, nincs elég baja? Itt ez a Cricket - Gyerekektől távol tartandó! -, lángelfojtó nylon testtel. Ebből is láthatom: szemben a gyufával, még eloltani is alig lehet. Hol vagyunk már a boldog időktől: egy sercintés, egy égő gyufaszál! Most? Egy sercintés, egy káromkodás. Design, persze. M. A. Képviselők, gumiszobában Természetvédelmi oktatóközpont A szakhatóság a szigeti kutyamenhely működését tovább nem engedélyezi fotó: löffler Szikár öregember forgolódik az országgyűlési képviselő komlói irodája előtt. Kezében elsárgult papír remeg - dokumentum, hogy Szászváron a földjét visz- szakapja. Eladták a földjét - panaszolja Pál József - most, hetvenötévesen rimánkodik darabka, de magas aranykoronájű földjéért. Ahogy betagosították, téeszföldként már csak 9 mázsát termett - dohog az öreg - holott János fiával tegnap aratták le az őszi árpát, és a mostani rossz talajún is 30 mázsát. Páva Zoltán országgyűlési képviselő szívpanaszok és némi pihenő után tart fogadóórát, de a régi lendülettel. Forródrót a szászvári önkormányzathoz. Szó nincs kézivezérlésről, csak kérésről; ne kelljen Pál Józsefnek ka- nosszát járnia. Egy helyi klub vezetője pénzért kopogtat. Már jó néhány műsort lekötött a Komlói napokra - bábszínházi előadás, divatbemutató, bál, zenei rendezvények szerepelnek a kínálatában - de az önkormányzat várt támogatása elmaradt. Pontosabban csak kölcsönözni szeretnék a pénzt, és a törlesztést visszafordítani valamely alapítvány javára. Ebben az évben is megrendezték a Mindszent elő- vagy utónevű, Kárpát-medencei települések immár hagyományossá érő találkozóját. Az elmúlt hét végén a Tisza-menti Mindszent városában kilenc község képviseltette magát, hárommal több, mint a két évvel ezelőtti rendezvényen, közöttük a Baranya megyei Csonkamindszent 50 fős küldöttsége. A korábbi találkozókhoz képest is igen jól sikerült a találkozó, kitűnő rendezés „pörgette” a különböző falvak - Erdélytől a Felvidékig - hagyományőrző műsorainak A képviselő elvben egyet ért, de tanácstalan. Még keserűbb lesz azt a házaspárt hallgatva, akik még 3 százalékos hitellel kezdték építeni a házukat - a félj szinte minden munkát maga végzett - majd a 3 százalék eltörlése után néhány év alatt olyan kamatot zúdított a nyakukba az OTP, hogy a házat kénytelenek voltak eladni - most majdhogynem földönfutók. Hiába keresnek öten - egy kényszerűségből vásárolt rozzant ház felújítására sem kapnak hitelt. Nemcsak Páva állítja, de kollégája, Ferenczi Sándor is, hogy most egyéves tevékenységük nem kényeztette őket sikerekkel. Rossz pénzügyi törvények falaiba ütközve vergődnek maguk is, gyakran érzik gumiszobában magukat. Másfelől a kézivezérlés kora hál- istennek lejárt. Ha nem tyúkperekkel, hanem önmagán túlmutató esetekkel fordulnak hozzájuk, próbálnak segíteni - még akkor is, ha nem az „asztaluk”. Természetesen befolyásukkal, kapcsolataikkal élve, jó lelkiismeretükre hallgatva. B. R. bemutatását, a szórakoztató és vidám programokat. A cson- kamindszenti kisdiákok - Szabó Jánosné, a szentlőrinci 2. számú általános iskola igazgatónője tanította be a 12 tagú csoport műsorát - hatalmas sikert arattak. A részvevő települések polgármesterei megállapodtak abban, hogy ezen túl minden második esztendőben Mindszenten megrendezik a találkozót. A meghívást elfogadó községek költség-hozzájárulással csökkentik a házigazda városra a rendezvényből háruló anyagi terheket. M. A. Remélhetően néhány éven belül széleskörű, hiánypótló természet- és állatvédelmi oktató- központtal gazdagodik a baranyai megyeszékhely. Az előzményekről annyit, hogy a város önkormányzata, úgy tetszik, nem kívánja tovább halogatni a kóbor állatok sokasodása nyomán felmerült problémák orvoslását. A Pécsi Állatvédők és Állatbarátok Egyesületének, a kutyamenhely számára három esztendeje díjtalanul bérbeadott Szigeti tanyai telep vízvédelmi területen helyezkedik el, ezért a meglehetősen zsúfolt, több alkalommal járványon is átesett menBár az állami nevelőotthonok, az „árvaházak” elszegényedése nem az idei megszorításokkal kezdődött, az biztos, hogy az intézeti ellátásra manapság se fog több pénz jutni, nem is szólva a lassan sorvadó, ám legajább olyan fontos nevelőszülői hálózatról - alakuljon bárhogy is a Bokros-csomag sorsa. Hazánkban 19 megyei és egy fővárosi Gyermek- és Ifjúság- védelmi Intézet működik. Dr. Murányi Katalin a pécsi intézmény igazgatója a gondok közepette is kiemelendőnek tartja, hogy az állami gondozott gyerekek továbbra is, minden körülmények között, alanyi jogon kapják a családi pótlékot (vagy a nevelőszülő, vagy az intézet), mely pénz a gyerekeké marad, és a nagykorúságig az OTP-nél kerül elhelyezésre. A baranyai GYIVI-hez jelenleg 1100 gyerek tartozik, olyanok, akiknek szülei ismeretlenek, vagy valamilyek ok miatt kikerültek a családi nevelésből. A fenti szám közepes nagysághely további működtetését a szakhatóságok ott nem engedélyezik. Mindez a legutóbbi közgyűlésen elfogadott előterjesztésben is olvasható, amellett, hogy az állatmenhely működtetését a jövőben átláthatóbb formában, szakmai felügyelettel, az önkormányzat kötelezően ellátandó állategészségügyi feladatainak ösz- szehangolásával, egyúttal tudatformáló természetközeli oktatással párosítva kívánják megoldani. Ilyen programmal jelentkezett a Misina Természet- és Állatvédelmi Egyesület, amelynek természetközpontú kezdeményezéséhez rendűnek számít országosan, és évek óta stagnál, bár kétségtelen, hogy 1995 elejétől kicsit növekedett a beutalások száma, főleg a 3 év alatti korosztályból. A másik jellemző korcsoport a 10-12 évesek köre, ekkor kezdődnek ugyanis a prepuber- táskori problémák (iskolakerülés, bukás, szipózás stb.), tehát nem feltétlenül a szegénység az oka, hogy a szülők megválnak gyermekeiktől. Sőt, egyre több társadalmi beilleszkedési zavarral küzdő „újgazdag” gyerek jut intézetbe, mert a szülők csakis pénzzel gondoskodnak róluk. Az állami gondozott gyerekek 40 százaléka kerül nevelőszülőkhöz. Ez az olcsóbb nevelési forma, hiszen nem igényel infrastruktúrát, de mára sajnos az alapvető költségeit sem biztosítják. Bár papíron egy gyerekre évente 245 ezer forint jut, ami soknak tűnhet, azonban ennek a pénznek a kétharmada tb, áfa stb. címén egyenesen visszafolyik az államkasszába. A nevelőszülői gondozási tiszszámos iskola támogatóan csatlakozott. Az egykori pécs-so- mogyi téesz átalakításra szoruló állattartó telepére tervezett központjában, szakemberek közreműködésével, az elhelyezésre és ellátásra szoruló házi-, díszállatok és vadak megfelelő fogadására is berendezkednének. A tulajdonos bogádi téesz- szel már tárgyalnak a majorság megvásárlásáról, amelyhez az önkormányzat anyagi segítségről gondoskodik. Nem közömbös, hogy a Misinát júliusban tagjai sorába veszi az Angol Királyi Állatvédő Egyesület, amely máris anyagi és szakmai segítségét előlegezte. Tröszt E. teletdíj 1800 forint egy hónapra, ami a minimálisnál is kevesebb. Ezek az emberek leginkább az alsó középosztályból kerülnek ki (tehát akiket leginkább fenyeget a további elszegényedés). Kérdés az, hogy az ő legtöbbször vallásos élet- szemléletüket kihasználva el- várható-e, hogy saját életminőségük rovására eltartsák az állami gondozott gyereket? Az üdvös a mai folyamatokkal ellentétben épp az lenne, ha a nevelőszülői hálózat bővülhetne, lehetne számukra felkészítő tanfolyamokat szervezni, és valamikor elérni azt, hogy ez a foglalkozás hivatásszerűen is űzhető legyen, főállásban. Sajnos, az infláció, az iskoláztatás költségeinek emelkedése (az iskola piacosítása révén) mind tetézik ezeknek az amúgy is hátrányos sorsú gyerekeknek gondját-baját. Mert aztán 18 évesen, mikor az intézet elbocsátja őket, többnyire csak hajléktalanság és munka- nélküliség vár rájuk. M. K. Nincs még meg a 126 millió Tegnap megjelent cikkünkben Medvetzky Antal, a szakszervezeti szövetség megyei elnöke nyilatkozatában kész tényként állította, hogy a Munkaügyi Minisztérium céltámogatásából Baranya megye 126 milliót kap. Gyöngyösi Péterné, a megyei munkaügyi központ vezetője viszont tájékoztatta lapunkat, az összeggel még nem rendelkeznek, ugyanis a támogatás a pótköltségvetésben kerül előterjesztésre, s ezt még az Országgyűlés nem . fogadta el. Nyugdíjasok évadzárója Évadzáró összejövetelt tartott szerdán a Görcsönyi Nyugdíjas klub. A szőkéi halastónál gyűltek össze, hogy értékeljék az eltelt évet, majd halászlé mellett felköszöntötték a nyári hónapok névnaposait. A klub 1989 óta működik, több mint 50 görcsönyi és regenyei tagot számlál. Kirándulásokkal, színházlátogatásokkal, közös szil- veszterezéssel és farsangolással igyekeznek megszínesíteni nyugdíjas napjaikat. Anyagi támogatást a helyi önkormányzattól kapnak, a görcsönyi iskola pedig helyet biztosít számukra. A nyári szünet után szeptember elején találkoznak újra. Somogyvámoson nyit a Krisna-völgy A szomszéd megyei Somogyvámoson az Indiai Kulturális Központ és Biofarm létrehozása 1993-ban kezdődött, a magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége valamint a Vé- dikus Kultúráért Alapítvány közös tervei alapján. A Krisna-völgy e hónapban nyitotta meg kapuit az idegenforgalom számára, sok érdekes látnivalóval: a látogatókat hétköznaponként délelőtt 10-től fogadja. Gyógyító tánc Táncterápiai kurzus kezdődik Pécsett hétfőtől, a Művészeti Szakközépiskolában. Az elsősorban orvosok, pszichológusok, pszichiáterek, pedagógusok érdeklődésére számot tartó húsz órás képzést a német Wilfried Gürtler tartja, július 10- től 13-ig. Mindszentek találkozója Ki tartsa el az állami gondozottat? Hegyközségek a bor védelméért „Kölnben, 1436-ban egy borhamisítót és feleségét összekötözték és egy hordó tetején a piacra ültették őket. A hamisításra használt mazsolából készített nyakláncot pedig pellengéren kellett viselniük.” A bor hamisítása a nagyobb mennyiség érdekében, szinte egykorú a nemes ital készítésével. Ám ez a törekvés rendszerint a minőség rovására megy. Magyarországon 1939-ben, a filoxéra-járvány után született törvény a bor minőségvédelme érdekében, amit 1949-ben helyeztek hatályon kívül. A tavaly elkészült CII-es törvény, ami a hegyközségek létrehozását írja elő, ismét egy minőségvédelemre vonatkozó törekvés. Lezárult a hegyközségek szervezésének első szakasza, az érdekeltek bejelentkezésére nyitva álló határidő elteltével. A jelek azt mutatják, hogy még sok gondot jelent majd a szervező munka. Sok helyütt tapasztalható egyféle ellenállás, illetve bizonyos tartózkodás. A borvidéken és a bortermő helyeken tevékenykedő agrárszakemberek azonban sokat tehetnének azért, hogy a hegyközségi rendszer lényegéről, a kötelező tagság (!) kérdéseiről megfelelő tájékoztatást adjanak az érdekelteknek. A hegyközség, mint a szőlő- termelők és feldolgozók ön- kormányzata, olyan közigazgatási feladatokat ellátó önkormányzat lesz, amely beépül a szőlészeti-borászati szakigazgatásba, át kell fognia a teljes személyi kört. Borvidéken és bortermőhelyi településen ennél fogva árutermelő szőlészeti és borászati tevékenységet csak az adott hegyközség tagjaként lehet majd végezni jövő évtől. Aki önkéntesen nem lép be, a törvény rendelkezésénél fogva lesz tagja szervezetnek. Származási bizonyítványt csak hegyközségi tag kap boráról, a borvidék nevét is csak így írhatja a címkére. A forgalmazás feltétele is a tagság lesz, valamint a telepítésre vonatkozó állami támogatásé is. Akik nem hozzák létre a hegyközséget, a borvidékből való törléssel is szembesülniük kell. A törvény életbelépte után talán nem fordul majd elő, hogy a 3,5 millió hektós termés után 7 millió hektoliter exportál az ország. Stefanits Csaba * K \ % A n,