Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-07 / 183. szám

1995. július 7., péntek A Mai Nap Dünántúli Napló 7 Lángoló elme ... találhatta csak ki ezt a ra­vaszt cselt. Van a kezemben egy gyufásdoboz, a Cricket- es. Na már most, ez a Cricket egy öngyújtó: divatos színek, biztonság, minőség, design. Ezt írja a gyufa. Meg azt is, hogy ki a forgalmazója. De hogy ki a gyufáé, azt bezzeg nem jelzi. Jól teszi. Naponta félmillió ember dobja el al­kalmanként éppen az ötödik szálat a sikertelen kísérlet után, hogy sikerüljön lángra lobbantam. Dörzsölik fentróí lefelé, és pont fordítva, bal kézzel és a másikkal, csak gyengéden nyomva, vagy annyira, hogy a gyufaszál • • • foszforos feje majd’ kibukkan a doboz másik felén - nem gyújt, az istennek se! Ravasz a csel! Használjak inkább „di­vatos színek, eredeti forma- tervezés, biztonság, minőség. ” Stb. Ez az, amit kifelejtettek a doboz feliratai közül: minek vesződik itt a gyufával, nincs elég baja? Itt ez a Cricket - Gyerekektől távol tartandó! -, lángelfojtó nylon testtel. Ebből is láthatom: szemben a gyufá­val, még eloltani is alig lehet. Hol vagyunk már a boldog időktől: egy sercintés, egy égő gyufaszál! Most? Egy sercin­tés, egy káromkodás. Design, persze. M. A. Képviselők, gumiszobában Természetvédelmi oktatóközpont A szakhatóság a szigeti kutyamenhely működését tovább nem engedélyezi fotó: löffler Szikár öregember forgolódik az országgyűlési képviselő komlói irodája előtt. Kezében elsárgult papír remeg - dokumentum, hogy Szászváron a földjét visz- szakapja. Eladták a földjét - panaszolja Pál József - most, hetvenötévesen rimánkodik da­rabka, de magas aranykoronájű földjéért. Ahogy betagosították, téeszföldként már csak 9 má­zsát termett - dohog az öreg - holott János fiával tegnap arat­ták le az őszi árpát, és a mostani rossz talajún is 30 mázsát. Páva Zoltán országgyűlési képviselő szívpanaszok és némi pihenő után tart fogadóórát, de a régi lendülettel. Forródrót a szászvári önkormányzathoz. Szó nincs kézivezérlésről, csak kérés­ről; ne kelljen Pál Józsefnek ka- nosszát járnia. Egy helyi klub vezetője pén­zért kopogtat. Már jó néhány mű­sort lekötött a Komlói napokra - bábszínházi előadás, divatbemu­tató, bál, zenei rendezvények sze­repelnek a kínálatában - de az önkormányzat várt támogatása elmaradt. Pontosabban csak köl­csönözni szeretnék a pénzt, és a törlesztést visszafordítani vala­mely alapítvány javára. Ebben az évben is megrendez­ték a Mindszent elő- vagy utó­nevű, Kárpát-medencei telepü­lések immár hagyományossá érő találkozóját. Az elmúlt hét végén a Tisza-menti Mindszent városában kilenc község képvi­seltette magát, hárommal több, mint a két évvel ezelőtti ren­dezvényen, közöttük a Baranya megyei Csonkamindszent 50 fős küldöttsége. A korábbi ta­lálkozókhoz képest is igen jól sikerült a találkozó, kitűnő ren­dezés „pörgette” a különböző falvak - Erdélytől a Felvidékig - hagyományőrző műsorainak A képviselő elvben egyet ért, de tanácstalan. Még keserűbb lesz azt a házaspárt hallgatva, akik még 3 százalékos hitellel kezdték építeni a házukat - a félj szinte minden munkát maga vég­zett - majd a 3 százalék eltörlése után néhány év alatt olyan kama­tot zúdított a nyakukba az OTP, hogy a házat kénytelenek voltak eladni - most majdhogynem föl­dönfutók. Hiába keresnek öten - egy kényszerűségből vásárolt rozzant ház felújítására sem kap­nak hitelt. Nemcsak Páva állítja, de kol­légája, Ferenczi Sándor is, hogy most egyéves tevékenységük nem kényeztette őket sike­rekkel. Rossz pénzügyi törvé­nyek falaiba ütközve vergőd­nek maguk is, gyakran érzik gumiszobában magukat. Más­felől a kézivezérlés kora hál- istennek lejárt. Ha nem tyúk­perekkel, hanem önmagán túlmutató esetekkel fordulnak hozzájuk, próbálnak segíteni - még akkor is, ha nem az „asztaluk”. Természetesen befolyásukkal, kapcsolataik­kal élve, jó lelkiismeretükre hallgatva. B. R. bemutatását, a szórakoztató és vidám programokat. A cson- kamindszenti kisdiákok - Szabó Jánosné, a szentlőrinci 2. számú általános iskola igazga­tónője tanította be a 12 tagú csoport műsorát - hatalmas si­kert arattak. A részvevő telepü­lések polgármesterei megálla­podtak abban, hogy ezen túl minden második esztendőben Mindszenten megrendezik a ta­lálkozót. A meghívást elfogadó községek költség-hozzájárulás­sal csökkentik a házigazda vá­rosra a rendezvényből háruló anyagi terheket. M. A. Remélhetően néhány éven be­lül széleskörű, hiánypótló ter­mészet- és állatvédelmi oktató- központtal gazdagodik a bara­nyai megyeszékhely. Az előzményekről annyit, hogy a város önkormányzata, úgy tetszik, nem kívánja tovább halogatni a kóbor állatok soka­sodása nyomán felmerült prob­lémák orvoslását. A Pécsi Ál­latvédők és Állatbarátok Egye­sületének, a kutyamenhely számára három esztendeje díj­talanul bérbeadott Szigeti ta­nyai telep vízvédelmi területen helyezkedik el, ezért a megle­hetősen zsúfolt, több alkalom­mal járványon is átesett men­Bár az állami nevelőotthonok, az „árvaházak” elszegényedése nem az idei megszorításokkal kezdődött, az biztos, hogy az intézeti ellátásra manapság se fog több pénz jutni, nem is szólva a lassan sorvadó, ám legajább olyan fontos nevelő­szülői hálózatról - alakuljon bárhogy is a Bokros-csomag sorsa. Hazánkban 19 megyei és egy fővárosi Gyermek- és Ifjúság- védelmi Intézet működik. Dr. Murányi Katalin a pécsi intéz­mény igazgatója a gondok kö­zepette is kiemelendőnek tartja, hogy az állami gondozott gye­rekek továbbra is, minden kö­rülmények között, alanyi jogon kapják a családi pótlékot (vagy a nevelőszülő, vagy az intézet), mely pénz a gyerekeké marad, és a nagykorúságig az OTP-nél kerül elhelyezésre. A baranyai GYIVI-hez jelen­leg 1100 gyerek tartozik, olya­nok, akiknek szülei ismeretle­nek, vagy valamilyek ok miatt kikerültek a családi nevelésből. A fenti szám közepes nagyság­hely további működtetését a szakhatóságok ott nem engedé­lyezik. Mindez a legutóbbi közgyűlésen elfogadott előter­jesztésben is olvasható, amel­lett, hogy az állatmenhely mű­ködtetését a jövőben átlátha­tóbb formában, szakmai fel­ügyelettel, az önkormányzat kötelezően ellátandó állat­egészségügyi feladatainak ösz- szehangolásával, egyúttal tu­datformáló természetközeli ok­tatással párosítva kívánják megoldani. Ilyen programmal jelentkezett a Misina Termé­szet- és Állatvédelmi Egyesü­let, amelynek természetköz­pontú kezdeményezéséhez rendűnek számít országosan, és évek óta stagnál, bár kétségte­len, hogy 1995 elejétől kicsit növekedett a beutalások száma, főleg a 3 év alatti korosztály­ból. A másik jellemző korcso­port a 10-12 évesek köre, ekkor kezdődnek ugyanis a prepuber- táskori problémák (iskolakerü­lés, bukás, szipózás stb.), tehát nem feltétlenül a szegénység az oka, hogy a szülők megválnak gyermekeiktől. Sőt, egyre több társadalmi beilleszkedési za­varral küzdő „újgazdag” gyerek jut intézetbe, mert a szülők csakis pénzzel gondoskodnak róluk. Az állami gondozott gyere­kek 40 százaléka kerül nevelő­szülőkhöz. Ez az olcsóbb neve­lési forma, hiszen nem igényel infrastruktúrát, de mára sajnos az alapvető költségeit sem biz­tosítják. Bár papíron egy gye­rekre évente 245 ezer forint jut, ami soknak tűnhet, azonban ennek a pénznek a kétharmada tb, áfa stb. címén egyenesen visszafolyik az államkasszába. A nevelőszülői gondozási tisz­számos iskola támogatóan csat­lakozott. Az egykori pécs-so- mogyi téesz átalakításra szo­ruló állattartó telepére tervezett központjában, szakemberek közreműködésével, az elhelye­zésre és ellátásra szoruló házi-, díszállatok és vadak megfelelő fogadására is berendezkedné­nek. A tulajdonos bogádi téesz- szel már tárgyalnak a majorság megvásárlásáról, amelyhez az önkormányzat anyagi segítség­ről gondoskodik. Nem közöm­bös, hogy a Misinát júliusban tagjai sorába veszi az Angol Királyi Állatvédő Egyesület, amely máris anyagi és szakmai segítségét előlegezte. Tröszt E. teletdíj 1800 forint egy hó­napra, ami a minimálisnál is kevesebb. Ezek az emberek leg­inkább az alsó középosztályból kerülnek ki (tehát akiket legin­kább fenyeget a további elsze­gényedés). Kérdés az, hogy az ő legtöbbször vallásos élet- szemléletüket kihasználva el- várható-e, hogy saját életminő­ségük rovására eltartsák az ál­lami gondozott gyereket? Az üdvös a mai folyamatok­kal ellentétben épp az lenne, ha a nevelőszülői hálózat bővül­hetne, lehetne számukra felké­szítő tanfolyamokat szervezni, és valamikor elérni azt, hogy ez a foglalkozás hivatásszerűen is űzhető legyen, főállásban. Sajnos, az infláció, az isko­láztatás költségeinek emelke­dése (az iskola piacosítása ré­vén) mind tetézik ezeknek az amúgy is hátrányos sorsú gye­rekeknek gondját-baját. Mert aztán 18 évesen, mikor az inté­zet elbocsátja őket, többnyire csak hajléktalanság és munka- nélküliség vár rájuk. M. K. Nincs még meg a 126 millió Tegnap megjelent cik­künkben Medvetzky An­tal, a szakszervezeti szö­vetség megyei elnöke nyi­latkozatában kész tényként állította, hogy a Munkaü­gyi Minisztérium céltámo­gatásából Baranya megye 126 milliót kap. Gyön­gyösi Péterné, a megyei munkaügyi központ veze­tője viszont tájékoztatta lapunkat, az összeggel még nem rendelkeznek, ugyanis a támogatás a pót­költségvetésben kerül elő­terjesztésre, s ezt még az Országgyűlés nem . fogad­ta el. Nyugdíjasok évadzárója Évadzáró összejövetelt tar­tott szerdán a Görcsönyi Nyugdíjas klub. A szőkéi halastónál gyűltek össze, hogy értékeljék az eltelt évet, majd halászlé mellett felköszöntötték a nyári hónapok névnaposait. A klub 1989 óta működik, több mint 50 görcsönyi és regenyei tagot számlál. Ki­rándulásokkal, színházlá­togatásokkal, közös szil- veszterezéssel és farsango­lással igyekeznek megszí­nesíteni nyugdíjas napjai­kat. Anyagi támogatást a helyi önkormányzattól kapnak, a görcsönyi iskola pedig helyet biztosít szá­mukra. A nyári szünet után szeptember elején talál­koznak újra. Somogyvámoson nyit a Krisna-völgy A szomszéd megyei So­mogyvámoson az Indiai Kulturális Központ és Bio­farm létrehozása 1993-ban kezdődött, a magyaror­szági Krisna-tudatú Hívők Közössége valamint a Vé- dikus Kultúráért Alapít­vány közös tervei alapján. A Krisna-völgy e hónap­ban nyitotta meg kapuit az idegenforgalom számára, sok érdekes látnivalóval: a látogatókat hétköznapon­ként délelőtt 10-től fo­gadja. Gyógyító tánc Táncterápiai kurzus kezdő­dik Pécsett hétfőtől, a Mű­vészeti Szakközépiskolá­ban. Az elsősorban orvosok, pszichológusok, pszichiáte­rek, pedagógusok érdeklő­désére számot tartó húsz órás képzést a német Wilf­ried Gürtler tartja, július 10- től 13-ig. Mindszentek találkozója Ki tartsa el az állami gondozottat? Hegyközségek a bor védelméért „Kölnben, 1436-ban egy bor­hamisítót és feleségét összekö­tözték és egy hordó tetején a pi­acra ültették őket. A hamisí­tásra használt mazsolából ké­szített nyakláncot pedig pellen­géren kellett viselniük.” A bor hamisítása a nagyobb mennyi­ség érdekében, szinte egykorú a nemes ital készítésével. Ám ez a törekvés rendszerint a minő­ség rovására megy. Magyarországon 1939-ben, a filoxéra-járvány után született törvény a bor minőségvédelme érdekében, amit 1949-ben he­lyeztek hatályon kívül. A tavaly elkészült CII-es törvény, ami a hegyközségek létrehozását írja elő, ismét egy minőségvéde­lemre vonatkozó törekvés. Lezárult a hegyközségek szervezésének első szakasza, az érdekeltek bejelentkezésére nyitva álló határidő elteltével. A jelek azt mutatják, hogy még sok gondot jelent majd a szer­vező munka. Sok helyütt ta­pasztalható egyféle ellenállás, illetve bizonyos tartózkodás. A borvidéken és a bortermő he­lyeken tevékenykedő agrársza­kemberek azonban sokat tehet­nének azért, hogy a hegyköz­ségi rendszer lényegéről, a kö­telező tagság (!) kérdéseiről megfelelő tájékoztatást adjanak az érdekelteknek. A hegyközség, mint a szőlő- termelők és feldolgozók ön- kormányzata, olyan közigazga­tási feladatokat ellátó önkor­mányzat lesz, amely beépül a szőlészeti-borászati szakigaz­gatásba, át kell fognia a teljes személyi kört. Borvidéken és bortermőhelyi településen en­nél fogva árutermelő szőlészeti és borászati tevékenységet csak az adott hegyközség tagjaként lehet majd végezni jövő évtől. Aki önkéntesen nem lép be, a törvény rendelkezésénél fogva lesz tagja szervezetnek. Szár­mazási bizonyítványt csak hegyközségi tag kap boráról, a borvidék nevét is csak így ír­hatja a címkére. A forgalmazás feltétele is a tagság lesz, vala­mint a telepítésre vonatkozó ál­lami támogatásé is. Akik nem hozzák létre a hegyközséget, a borvidékből való törléssel is szembesülniük kell. A törvény életbelépte után talán nem fordul majd elő, hogy a 3,5 millió hektós termés után 7 millió hektoliter exportál az ország. Stefanits Csaba * K \ % A n,

Next

/
Thumbnails
Contents