Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-05 / 181. szám

1995. július 5., szerda VÁROSAINK Dhnántuli Napló 9 Tipegők és légköbméterek Új struktúra előtt a siklósi bölcsőde? A rekkenően meleg napokat a bölcsi árnyékos udvarán töltik a kicsik fotó: laufer László A siklósi bölcsőde illusztris példája annak, hogyan próbál meg manapság egy önkor­mányzati intézmény kijönni a szűkös anyagiakból a legkü­lönbözőbb spórolási techni­kákkal, s ennek ellenére hogy érzi mégis úgy, hogy létét ál­landóan bizonygatni kell. A 40 férőhelyes intézményben ve­zetőtől a takarítónőig 17-en dolgoznak, köztük másodál­lásban ténykedő, nyugdíjas is, ennek ellenére, ahogy Takács Attiláné vezető mondja: ő maga is beáll nemcsak gondo­zónak, de ha kell, mosónőnek is. Az intézmény feltöltöttsége 110 százalékos, a kihasznált­ság a kicsik közt gyakori gyermekbetegségek, járvá­nyok stb. miatt ennél általában 30-40 százalékkal kevesebb. Csak siklósi gyerekeket fo­gadhatnak, a térítési díj nincs havi 100 forint. Jelenleg ti­pegő és kisóvodás korú kicsi­nyeik vannak, a legkisebb „gyermekük” 18 hónapos. Takács Attilánénak évek óta félévente, évente hosszab­bítják meg a szerződését, de szerencsére az önkormányzat eddig még mindig kinyilvání­totta: szüksége van intézmé­nyére. A vezető asszony két héttel ezelőtt adott számot működésükről az önkormány­zatnak. Az ülésen arról hatá­roztak, hogy a térítési díjak emelésének érdekében alakít­sák át a hagyományos struktú­rát, differenciálják a díjakat. A vezető most próbálja ennek tervét elkészíteni. Körbejárva a bölcsődében azon kapjuk magunkat, hogy hogy légköbméterekről beszél­getünk, hogy egy kisgyermek­nek hány négyzetméter járhat. Elénk tipeg egy szöszke lány, és ránk mosolyog. Legszíve­sebben leszólnék neki: nektek már soha ne kelljen ilyesmiken gondolkodnotok, ha felnőttök, azt kívánom. Negyven év a BCM-nél „Egy életen át a cementipar megszállott dolgozója lettem” A szeretetszolgálat tábora Siklóson Siklós Anyakönyv Házasságot kötöttek: Tyukodi Lajos és Riczu Mária, Halász János és Rédai Orsolya, Sár­közi Tibor és Petrovics Mó­nika. Születtek: Szabó Sza­bolcs (Kisjakabfalva), Vojtek Balázs (Villány), Kalányos Ni­koletta (Diósviszló), Fülöp Alexandra (Drávapiski), Faze­kas Júlia (Nagyharsány), Sebes­tyén Bianka Sarolta (Nagyhar­sány), Valek Nándor Szabolcs (Nagyharsány) és Horvát Krisz­tián (Beremend). Meghaltak: Papp Attila (Pécs), Kovács Imre (Beremend), Sooky Dezső (Kisjakabfalva), Rokodi An- talné Kis-Soós Mária (Márfa), Ungvári Pétemé Hegedűs Má­ria (Siklós), Lengyel László (Villány). Nyugdíjas gyász A siklósi Kanizsai Dorottya Nyugdíjas Klub mély fájda­lommal búcsúzik Ungvári Pé- temétől, Manci nénitől, kedves tagjuktól, aki annyi szeretetet és kedvességet adott klubtársa­inak. Emlékét kegyelettel meg­őrzik. Orvosi ügyelet A háziorvosi ügyeleti rend Sik­lóson július 5-től: 5-én szerdán ügyel dr. Nagyváradi József, 6- án dr. Nagy Katalin, 7-én dr. Fülöp Erzsébet, 8-án és 9-én dr. Zeitvogel Teréz és dr. Szilágyi Imre, 10-én dr. Torbó Márta, 11-én dr. Nagyváradi József. Ajánló a legújabb Siklós újságból — Beszámoló a fürdőfesztivál­ról — Egy esős Határőr Nap — Telefónia - Mit tehetünk, ha magas a számla? — Választás volt Siklóson — A piac helyzete július 1-től Az oldalt összeállította: Szabó Anikó A BCM Rt. Építők Napján a ju­tái mazottak körében egyedüli­ként vehette át a negyven éves törzsgárdaságért járó elismerést Somogyvári Gizella, a cement­gyári dolgozók Érdekvédelmi Tanácsának titkára. Ebből az alkalomból kerestük fel és kér­tük meg: beszéljen élete leg­főbb eseményeiről.-Sokgyermekes családban nőttem fel, ezért az általános iskola elvégzése után nem ta­nulhattam tovább, szinte még gyerekfejjel dolgoznom kellett. Kőművesek mellett segédkez­tek a cementgyárban. 1954-ben tagja lettem a DISZ-nek, majd 1957-ben alapító tagja a KISZ- nek. A kőművesek mellől a munkaügyre kerültem 1959- ben. Öt évvel később jeles ered­ménnyel leérettségiztem Sikló­son, közben a munkaügyhöz kapcsolódó alsó-, közép-, majd felsőfokú üzemszervezési vég­zettséget is szereztem. 1964- ben titkára lettem a KISZ-nek. 1968-ban az új gyár építése a KISZ védnökségével indult, ami annyit jelentett: felelősség­gel tartoztunk azért, hogy határ­időre felépüljön a cementgyár. 1972-ben, a gyár részleges be­indulásakor megbízott, majd megválasztott szakszervezeti titkár lettem. Elvégeztem a négy éves marxista szakosítót, magyar munkásmozgalmat ta­nultam.-A BCM-ben jelenleg mi­lyen szervezeti formában törté­nik a dolgozók érdekvédelme?- Az irányító és döntéshozó a 17 fős érdekvédelmi tanács, s 9 emberből álló főbizalmi rend­szer működik az üzemekben.- Milyen a német tulajdono­sok viszonya az Érdekvédelmi Tanácshoz?-Tiszteletben tartották kol­lektív szerződésünket, azon vál­toztatni nem akartak. Amit a stratégiai tervükben megfogal­maztak, ahhoz viszont tartották magukat.- Tudom, hogy a sport is szervesen kapcsolódott életé­hez. Valóban gyermekkori álma volt, hogy testnevelő legyen ?- Igen. Hét éves koromtól hosszú évekig úsztam, majd asztaliteniszeztem, kézilabdáz­tam, röplabdáztam, s atletizál- tam is. Nagyon szerettem volna tanítani, de a sors úgy hozta, hogy nem lett belőlem testne­velő tanár. Ehelyett egy életen át a cementipar megszállott dolgozója lettem, akinek kicsit jogásznak, kicsit közgazdász­nak, kicsit diplomatának és na­gyon embernek kellett lennie az eltelt negyven év során, hogy tisztességét, becsületét, tartását megőrizhesse. Bíró Lajos Tolókocsis felnőttekkel és gyermekekkel telt meg múlt héten a siklósi ifjúsági tábor. Hat napon át voltak együtt és tanultak szőni, fonni, plakettet készíteni, indultak kirándulni. Mindezt valódi táborhangulat­ban tették, tábortűz melletti gi­társzóval, dalolással, olykor csínyekkel. Mert mint Dakó Tiborné, a szervező pécsi Kerek Világ Jó­léti Szolgálat Alapítvány mun­katársa mondta, ezek a gyer­mekek és felnőttek, ugyanolyan jóhumorú emberek, mint az egészségesek. A táborba az ő pécsi szolgálatuknál tanuló, gondoskodást kapó gyermekek mellett helyből, Siklósról épp­úgy jöttek kicsik és nagyok, mint Budapestről. A tábor meg­szervezése a siklósi Haraszti Attila érdeme volt. Évente máshol nyaralnak, ám az mindig fontos a közleke­Előttünk az asztalon egy mezte­len ifjú „hölgy”. A siklósi ke­rámia alkotóházban vagyunk, a vezető Komor István bemutatja a kerámiahölgyet, amely már a herendi porcelángyárral közös figuraprogram terméke. Az alkotótelep kapacitásának 70-80 százalékát október és jú­nius között a JPTE mesterisko­lája foglalja el. A nyári szezon­ban azonban megindul a kép­zőművész mesterek fogadása Siklóson és Villányban, a ke- ramikusság és a szobrászat ba­ranyai otthonában. Jelenleg is Villányban három szobrász dolgozik, alkotásaik a balaton- bdglári várdombra kerülnek majd. Augusztusban a szobor­parkban diákszimpóziumot Dr. Magyarné Hajdú Valéria, a siklósi Kanizsai Dorottya Nyugdíjas Klub vezetője a kö­vetkező problémával keresett fel bennünket. A siklósi kórház megmentése érdekében lezaj­lott tüntetés kezdeményezői az ő klubjuk volt. Azonban, ahogy a vezető megfogalmazta, sé­relmezik, hogy néhány sajtóor­gánumban (és itt, mint kiderült, nem lapunkra gondoltak, de hogy pontosan kire, azt nem nevezték meg) a városi párto­kat, szervezeteket egyaránt fel­tüntették szervezőként, őket azonban kihagyták. Holott az ötletadók ők voltak. Valóban így történt. Az eseményeket fi­gyelemmel kísérők ezt tanúsít­dés szempontjából, hogy lapos területen legyen a tábor, ahova rámpát is ki tudnak helyezni. Családok, egészségesek és sé­rültek együtt vannak ilyen al­kalmakkor. A hagyományos kézműves tevékenység mellett nagy hangsúlyt kapott az egy hét alatt a sport: a labdajáték, az úszás. Szerveztek zenei Ki Mit Tud?-ot, szombat este tábortü­zet szalonnasütéssel. Felkeres­ték Mohácsot, ahol sétahajóz­tak, megnézték a csatateret, voltak a nagyharsányi szobor­parkban, Máriagyűdön. Min­dennapi életüket faházanként egy egészséges ember is segí­tette. Dakó Tiborné ennek kapcsán megjegyezte: a sajnálkozó te­kintetek a mozgássérülteken nem segítenek, őket szeretni kell, ahogy minden más em­bert, mert a lelkűk ugyanolyan ép, mint bárki másé. szerveznek a képzőművészeti főiskolával közösen, ide kül­földi diákokat is várnak. A szeptember is a hallgatóké: a JPTE-ről érkeznek majd ifjú alkotók, valamint Bécsből, Po­zsonyból, Londonból. A kerámia alkotóházban jú­lius 1-jén dán művészeket fo­gadtak, ők két hétig maradnak. Augusztusban Schrammel Imre vezetésével szerveznek egy kurzust, ezen osztrák, svájci és német művészek vesznek részt, míg szeptemberben svájci, osztrák, izraeli vendégek várha­tók, e kurzust Lilo Schrammel és Füzesi Zsuzsa vezeti. Októ­berben pedig a képzőművész kerék ismét visszapörög a mes­terek iskolájához. hatják. S lehet: a siklósi tünte­tésekről tudósítók közt akadt olyan orgánum, amely tényleg elfelejtette ezt kiemelni. Ám az is valószínű, a siklósi és a többi listára került megyei kórház megmeneküléséhez a tiltakozás adalék volt, és inkább zárt ajtók mögötti tárgyalásokon, szak­mai érvek ütköztetésével dőlt el véglegesen sorsuk. A lényeg ez: a fiatal és idős betegeket a jövőben is fogadja a siklósi kórház. És hogy volt egyszer egy bezárási kísérlet, mely ellen tüntettek, és amely tüntetést a helyi nyugdíjasok kezdeményezték, az az uno­káknak már csak, reméljük, egy kis helytörténeti fejezet lesz. A szezon az alkotótelepen Dán, osztrák, svájci vendégekkel Egy tüntetés utóhangja A lovasok rendszeresen szerveznek hajtó- és ugratóversenye­ket a Harkány és Siklós közötti lovaspályán fotó: laufer A lóhát még ingatag terep Sikeresek a harkányi hajtok és ugrók Négy éve történt, hogy a sikló­siakénál jobb ajánlatot kapott a Harkányi Sportegyesülettől. Azóta ott szervezi a lovas éle­tet Klement Gyula, aki Mária­gyűdön él. Azt azért hozzáfűzi, volt csapatával változatlanul jó a viszonya. A nemrégiben megrendezett harkányi fürdő­fesztivál lovasversenyén, ame­lyet Molnár József, volt válo­gatott hajtó nyert meg, a har­kányiak házigazdák voltak, azonban az ottani eredménnyel inkább nem dicsekednek.- Én egy hónapja balesetet szenvedtem a lovakkal, azóta nem úgy futnak, mint koráb­ban. Talán hamarosan újra hozzák a régi formájukat - mondja Klement Gyula. Ez, vagyis a siklósi pályán történt szereplés azonban csak egy epizód volt a harkányiak életében. Fül György, Szávits József, Ürmös József hajtok és Kiss Melitta, Plotár László, Szávits Sándor ugrók remekül teljesítettek az utóbbi időben. Csak meghívásos versenyekre járnak, s 17 vetélkedésből mindössze három olyan akadt, ahol nem értek el helyezést, miközben hat érmet is elhoz­tak. Pedig egy-két éve nagyon megnőtt a versenykövetel­mény, verőhibával már szinte lehetetlen dobogóra jutni. A harkányi csapat lehetősé­gei vegyesek. Az önkormány­zat felkarolja őket, egy-egy versenyre való szállításuk megoldott. Edzési lehetőségei­ket viszont nehéz rendezni, így jelenleg mindenki ott edz, ahol tud. A lovascsapat vezetőjének négy lovát bérelt helyen he­lyezték el. Ő maga különben későn, öt éve kezdte a fogat­hajtást, bár már gyerekkora óta nagyon szerette a lovakat. Azt is elárulja, hogy lóháton eddig életében egyszer ült, de nem kívánkozik vissza, az túl inga­tag terep számára.- Hogy mi valaha bekerül­jünk a válogatottba, arra aligha van esély. A meghívásokból ítélve viszont elmondható: megbecsülnek bennünket, je­len vagyunk és számítunk - összegez a harkányi lovasok főnöke. HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. i 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents