Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-05 / 181. szám

I 1995. július 5., szerda A Mai Nap Dtinántúli Napló 7 A jóság kétszeres árnyai Ehhez a glosszához nem illik poént keresni. Amúgy az élet adja is, bár: meglehetősen szomorúra sikeredettet. Arról az „örömhírről” van szó, hogy a főváros tömegközleke­désébe két olyan buszt állítot­tak be, amelyeken végre a mozgássérültek is utazhatnak. A roppant zseniális megol­dás: egy fémrámpa az ajtónál, amelyre gurulva a tolókocsi­val fel és le lehet szállni a járműről. Összesen tehát két busz és a fővárosban. Rendelni lehet. Csak egy te­lefon - lelkendezik a miniszté­riumi főtisztviselő - és már megy is a kért címre a speciá­lis busz, ha kell, megvárja az illetőt, majd szépen hazaviszi. Vajon hány mozgássérült van a fővárosban? Es Pécsett? És Mohácson ? Na, mindegy. Szóval: egy telefon. Amúgy a mozgáskorlátozottak az ál­lami gondoskodás kiemelt alanyai, nekik van a legtöbb pénzük. Erre abból is követ­keztetni lehet, hogy a fővárosi közlekedési vállalat eme jóté­konysága a rendes viteldíjnak csak kétszeresébe kerül. Ezt a tolókocsihoz kötöttek mel­lényzsebből ... Az ilyen bu­szok megállójában ott a nagy „P” betű, alatta a szokásos kis tolókocsis ábra, mellette pedig a lényeg: „2 x” A történelmi előrelépés fe­letti öröm közben panaszos szava is van a minisztériumi főasszonynak: sehol máshol nem figyelnek ilyen nagy sze­retettel a mozgássérültekre, mint a fővárosi tömegközle­kedésben. Mert ha majd a gyógyszertárba is be lehet to­lókocsival gurulni, ha egy hi­vatalba is, akkor lesz igazán értelme a jótékony buszoknak. De mi van, ha ezeken a helye­ken is kiteszik a táblát: kis to­lókocsi, mellette feltűnően ki­emelve: „2 x”? M. A. Pedagógus Szolgálati Emlékérem Dr. Faust Fülöpné Dr. Faust Fülöpné pécsi ott­honában FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ 35 év szolgálat után kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlék­érmet a pécsi Ágoston téri álta­lános iskola igazgatónője, aki 31 éve ebben az iskolában végzi hivatását. Családi ha­gyomány is köti az intézmény­hez, hiszen itt tanult nagyanyja, édesanyja és annak nővére, de saját lánya is itt végezte a nyolc osztályt. Dr. Faust Fülöpné annak ide­jén olyan valaki szeretett volna lenni, aki emberekkel foglalko­zik. Pécsett az akkori Pedagó­giai Főiskolán kapta megy ma­gyar-történelem szakos diplo­máját. Ma is emlegeti tanárait, akiktől kiváló módszertani ok­tatást kapott. Pályáját Kővágó­szőlősön kezdte, s 1964-ben ke­rült a pécsi iskolába. 1974-től iskolaigazgató. Hogy mit gon­dol vezetői szerepköréről?-A legfontosabb, hogy sze­ressük, amit csinálunk. Nagy­fokú emberismeret kell a veze­tőnek, megértés, beleélőképes­ség. Fontos tudnom, hogy amit mondok, vagy teszek, mit vált ki a másik emberből. Jó, ha az ember kiegyensúlyozott, s ne­kem külön szerencsém, hogy a családom mindig támogatott. Faust Fülöpné szerint az apró dolgoknak is örülni kell, ami ma már egyre nehezebben megy, hiszen egyre kevesebb a türelem. Ő maga mindig arra törekedett kollégáival, hogy a jó pedagógus tulajdonságait erősítse: a gyermekszeretetet, a türelmet, az empátiát, vagy akár a konfliktusmegoldó ké­pességet. A diploma után sem hagyta abba a tanulást, tanfo­lyamokon, továbbképzéseken fejlesztette tudását. Iskolájában speciális helyzetet teremtett, hogy a nehéz sorsú gyermekek mellett a jobb anyagi hátterű tanulókkal is foglalkozniuk kel­lett. Hitvallása szerint az iskola legyen a tudásnak olyan kútja, melyből ki-ki képességei sze­rint meríthet. Három és fél évtized után úgy látja, a ma pedagógusai csak akkor vészelhetik át a ne­héz időket, ha magasabb minő­ségre törekednek, s még többet adva magukból, ezzel bizo­nyítva, hogy munkájukra igenis szükség van. H. I. Gy. A baranyai borturizmus elmaradhatatlan állomása a villánykövesdi pincesor fotó: laufer Borturizmus - és valami más Phare-támogatást nyert el a Villány-Siklósi Borút Formálódik az ország első bor- útja, a villány-siklósi, amely az idei nyáron már, járható” lesz. S hogy így legyen, nyilván segít ebben, az a több mint húsz millió forintos Phare-támogatás, amit a program, pontosabban a Villány- Siklósi Borút Egyesület nyert el idei felhasználásra. A prognózisok szerint ebben az esztendőben kevesebb turista jön hazánkba, mint korábban, ennek ellenére az egyesület tag­jai, vezetői reménykednek, a Ba­ranyába érkezők közül nem lesz­nek kevesen olyanok, akik felke­rekednek, s végigmennek a Pal- konyától, Máriagyűdig tartó, a Németországi körúton vesz részt a pécsi püspökvár, az itt alapított egyetem és a pécsi püspök szászvári várának fel­tárását bemutató kiállítás. Az anyagot először Regensbnrg- ban mutatták be június else­jén. Július 9-én Fellbachban dr. Páva Zsolt, Pécs polgár- mestere és dr. Fejérdy Ta­más, az Országos Műemlék- védelmi Hivatal elnöke nyitja meg a tárlatot. Ez a kiállítás eddig még Magyarországon nem volt látható. Dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző, a kiállítás szakmai ren­dezői lapunknak elmondták, hogy a magyar-bajor kulturális kapcsolatok hosszú időre nyúl­nak vissza. 1973-ban a regens- burgi dóm restaurálását feldol­gozó kiállítást hozták Magyar- országra, amit a pécsi várostör­téneti múzeumban is bemutat­tak. 1994-ben a bajor műem­lékvédelmi hivatal kőszobrász- szakrestaurátort küldött, hogy a pécsi püspökvár gótikus szo­borleleteinek restaurálásában segítsen. Idén kerülhetett arra sor, hogy a magyar Országos Mű­gyakorlatban is bejárható útvona­lon, amelynek során nem csak „muslinca túrákra” lesz lehető­ség. Dr. Máté János siklósi pol­gármester, az egyesület elnöke szerint a borutat összekapcsolják a falusi turizmussal, s olyan kul­turális, folklór és gasztronómiai programokat kínálnak a települé­sek, amelyek messzi földre elvi­szik e tájegység hírét. Mire fordítja az egyesület a pénzt? Mindenekelőtt egy infor­mációs rendszer kialakítására, amelyben a számítógép éppen úgy helyet kap, mint az eligazo­dást segítő táblák, paravánok. A borút-térkép elkészült, most vi­emlékvédelmi Hivatal, a Re- gensburgi Egyházmegyei Mú­zeum és a Bajor Műemlékvé­delmi Hivatal közös szervezé­sében tájékoztassák a német közönséget az itt folyó munká­latokról és az eredményekről. A kiállítás költségeihez a bajor kulturális és tudományos mi­nisztérium, Fellbach város és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal járult hozzá. A kiállítás harminchárom nagy méretű táblán mutatja be Magyarország egyik legjelen­tősebb püspöki székhelyének, a hozzá tartozó székhelyen kívüli szászvári várnak és a pécsi kö­zépkori egyetemnek a feltárá­sát. Ennek új adatai a magyar művészet- és kultúrtörténet számára rendkívül fontosak. A német látogatók nemcsak a püspökvár keresztmetszetét, az újonnan feltárt Keresztelő Szent János és Aranyos Mária kápolnát ismerhetik meg, ha­nem a püspökvár történetét és a Aranyos Mária kápolnából elő­került gótikus szoborleletet is. Ennek legszebb darabjait, me­lyek a XIV. századi magyar művészet jelentős alkotásai, deofilmen dolgoznak, s minden • bizonnyal maradnak forintok a főleg hétvégén sorra kerülő, lát­ványos, vendégvonzó események támogatására is. Az biztos, hogy a megye tu­rizmusának sajátos és érdekes színfoltja lesz a borút, így azok a hazai és külföldi turisták, akik azért szép számban keresik fel Baranyát - gyógyüdülés, városlá­togatás, kikapcsolódás miatt - nem csalódnak. Az összefogás nem lesz eredménytelen, s a bo­rút községei, városa júliustól ok­tóberig gazdag programokat nyújtanak a látogatóknak. R. N. részben eredetiben, részben fo­tóban és rajzban állították ki. A lelet a német szakemberek számára azért jelentős, mivel párhuzamot mutat a délnémet gótikus szobrászat alkotásaival. Az egyetemet pedig több híres német középkori egyetemnél korábban alapította Nagy Lajos magyar király és Vilmos pécsi püspök. Ä regensburgi kiállítás meg­nyitóján többek között részt vett dr. Mayer Mihály pécsi püspök, dr. Manfred Müller, a regensburgi egyházmegye püs­pöke, dr. Michael Petzet, a Ba­jor Műemlékhivatal Elnöke, dr. Fejérdy Tamás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal el­nöke, valamint Pécs önkor­mányzatának képviseletében dr. Újvári Jenő. A külföldön bemutatott anyag eddig Magyarországon nem volt látható, de a németek a kész kiállítást visszaszállítják azzal a céllal, hogy azok itt is bemutathatok legyenek. így ta­lán van remény arra, hogy a pé­csi közönség is megismerhesse városának értékes középkori emlékeit. U. G. Népi mesterségek tanulói Befejeződött az első kur­zus, melynek eredménye­képpen szakmunkásvizs­gát tettek a népi mester­ségek tanulói. Ä Baranya megyei Művelődési Köz­pont szakiskolájában 2 év alatt 17-en ismerkedtek meg a bőrművesség, a faművesség és a fazekas­ság fortélyaival. A szak­iskolában a jövő tanévtől már bővül az elsajátítható szakmák köre, a tanulók kosárfonást is választhat­nak majd. Pécsi pollen Az ÁNTSZ pollenfigyelő szolgálatának jelentése szerint az elmúlt héten emelkedett a csekély ve- szélyességű csalánfélék pollenszáma. A rendkívül nagy allergén hatású fűfé­lék virágpora hétfő kivé­telével minden nap meg­haladta a magas értéket. A legveszélyesebb gyomnö­vény, az üröm virágporá­nak koncentrációja csak hétfőn és csütörtökön volt alacsony. Az allergén gombaspórák közül az Al- ternaria péntektől hétfőig nagyon magas értéket mu­tatott. Ifjúsági kártyák az Alpok-Adriától Az Alpok-Adria Munka- közösség országainak együttműködése eredmé­nyeként Lombardia tar­tománya száz, „Euro 26” elnevezésű ifjúsági kár­tyát adományozott a Ba­ranya Megyei Közgyűlés­nek. A 26 évnél fiatalabb korosztálynak szóló kár­tyát 24 országban fogad­ják el, mégpedig meglehe­tősen széleskörű kedvez­mények biztosításával, egyebek mellett hotelek­ben, diákszállókon, mú­zeumokban, rendezvé­nyeken. Olaszországban például több mint 8000 üzlet, sport- és szabadidő- központ, diszkó, éjszakai bár, színház és múzeum gondoskodik a kedvez­ményes lehetőségről, mi­ként egyes vasút- és komptársaságok járatai is. Az Alpok-Adria ifjúsági kártyái a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány irodájában (Pécs, Rákóczi út 34., 4. emelet j naponta 10 és 12 óra között, tájékoztatásért pedig az Expressz és a Juve utazási irodákhoz is fordulhatnak az érdeklő­dők. Pécsi leletek Németországban Képernyő Előtt _________________________________________________________________jegyzet K oalíció a kisebbségiekkel Ma már a népben-nemzetben gondolkodásnak sok szép példája van. Olyannyira, hogy lassan az egyszerű népvezé­reknek, a közalkalmazottak­nak, sőt még a maszek bolto­soknak is vérévé válik. Társadalmunk egyes, tulaj­donképpen életrevaló rétegei, tanulva a hazai és külföldi példákból, kezdik belátni, hogy a parizert papír nélkül lemérető nénikék, a kalapgyű- rögető bácsikák kora lejárt. A társadalmi vagyon újbóli el­osztásának és elsajátításának folyamata csak egy-egy, a maga nemében sajátos hely­zetű társadalmi réteg összefo­gásával, koalíciós úton hajt­ható végre. Amíg cégeknél, bankoknál szerzett jogként végkielégítés jár, addig e rétegek úgy érzik, azzal is nagy terhet vesznek le az államháztartás válláról, ha a létfenntartás elemi eszközeit - a parizer mellé az erős-he­gyes paprikát, a paradicsomos konzerv heringet, vasárnapra az asztali fehéret, valamint az olcsóbb árfekvésű románc ci­garettát - barter-áruként vagy közvetlenül maguk szerzik be. Igaz, hogy ehhez tartósan ki kell emelni e javakat abból a kereskedelmi-piaci lánco­latból, melyet a tulajdon szentsége véd és amely erede­tileg a fogyasztói társadalmat van hivatva szolgálni. Tegnap a Nap-Keltében, mielőtt e témára tértek volna át, megtudtuk, hogy politiku­saink egyike a kertjébe megy fát metszeni, a másik hízókú­rába kezd a szabadsága alatt, és említésre méltó még, hogy egy kereszténydemokrata honatya hegyi patakokban tisztulva emelkedik a hétköz­napok szennye fölé. Később a fentebbi új jelen­ségről egy önkiszolgáló bolt vezetőnője számolt be. Ami a szervezettség feltérképezését illeti, elmondta, hogy amíg a pultok közt lézengő barnákat figyelik, addig a világosak lopnak. Arról van szó ugyanis - a kárvallott ezt hangsú­lyozni volt kénytelen - hogy nemcsak a bamabőrűek lop­nak. A pártszempontok zavaro­sak, de arról az oldaláról átte­kintve a helyzetet, ahol a bar­nákat tartják megfigyelés alatt, az első sóhaj a csalódásé: már a világosak is itt tartanak. A második sóhaj a bosszúságot is elnyomó csodálaté. Hogy ezek azért mégis összefogtak. Csak rákérdezett az egyik a másikra, hát a te létminimumod? és megköttetett a koalíció, erő­sebben az írásos szerződések­nél. És a barnák odaálltak fa­lazni, hogy amíg a boltosok bámulják őket, amazok ráérő­sen az ingükbe gyömöszöljék a lógyulait. Bóka Róbert KÉZBESÍTŐKET KERESÜNK AZ ÜJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ TERJESZTÉSÉRE Az AS-M Baranya Megyei Irodája az Új Dunántúli Napló terjesztésére vállalkozói igazolvánnyal rendelkező kézbesítőt keres a Pécs Környéki Ügynökséghez tartozó községekbe: 1. GÖRCSÖNY, SZILVÁS, REGENYE, SZŐKE 2. KESZÜ, GYÓD, KÖKÉNY 3. PELLÉRD 4. BOGÁD, NAGYKOZÁR, ROMONYA A kézbesítő feladata az Új Dunántúli Napló előfizetőkhöz történő kijuttatása, az előfizetői példányszám folyamatos emelése, valamint az esedékes díjak beszedése. Fizetés jutalékos rendszerben. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen az Új Dunántúli Napló Pécs Környéki Ügynökségén: Hosszúhetény, Felszabadulás u. 32. Bocz János Ugynökségvezetőnél Telefon: 490-513

Next

/
Thumbnails
Contents