Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-31 / 207. szám

1995. július 31., hétfő A Mai Nap Diinántúli Napló 3 Kié a berendezések üzemeltetési költsége? Visszaút a közvilágításban A 46/1994. számú ipari és ke­reskedelmi miniszteri rende­let december végén igencsak felborzolta az anyagi javak­ban amúgy sem dúskáló ön- kormányzatok idegeit. Kész tényként közölték velük, hogy a közvilágítás díja nem tar­talmazza a karbantartás költ­ségeit. Ez ugyancsak újabb, nagy pénzügyi érvágást jelen­tett. Tiltakoztak is az ellen, hogy csőbe húzva őket szét­választották az eleddig érvé­nyes szemléletet, miszerint a közvilágítás egyenlő villa­mosenergia plusz szolgálta­tás. Tehát nem elég, hogy fi­zettetik velük a teljesítmény­díjat (15 500 Ft/kW/év) és a tényleges áramdíjat, még a közvilágítás karbantartási költségeit is nekik kell áll­niuk? Korábban ugyanis az volt a módi, hogy a közvilágí­tást bárki is építi ki, azt át kell adni üzemeltetésre a területi­leg illetékes áramszolgáltató cégnek. Az önkormányzatok nagy része beletörődött a számukra eleve hátrányosnak tűnő helyzetbe, 10%-a ugyan nem írt alá semmit, de fizette ezen új költségeket, 20%-a viszont válaszra sem méltatta az egészet. A Magyar Közlönyben mi­nap megjelent, hatályba lépett 25/1995. (VII. 21.) IKM ren­delet viszont a jelek szerint méltányolja az anyagilag az előző rendelet miatt még ne­hezebb helyzetbe került ön- kormányzatok kifogásait. Kimondja: a teljesítménydíj ugyan 15 500 Ft/kW/év, az áramdíj 5,30 Ft/kWh általá­nos forgalmi adó (áfa) nélkül, de az árak (díjak) magukban foglalják a közvilágítási be­rendezések üzemeltetési költ­ségét. Hogy ez a rendelet valójá­ban mit ró az áramszolgálta­tóra és megtakarítást jelent-e a közvilágítást fizető önkor­mányzatnak? Csak az biztos, hogy a kormányzat máris be­jelentette: újabb, jelentős vil­lamosenergia áremeléseknek (is) elébe nézünk. B. M. L. Strasbourg közel került! Országos ügyvédi hálózat az emberi jogok sérelme ellen Manapság, a demokrácia kitel­jesedésének, az emberi szabad­ságjogok tiszteletének idősza­kában is előfordulnak olyan esetek, amelyek sértik a nem­zetközi normákat. Gondoljuk meg, milyen sokszor vagyunk tehetetlenek a hivatalok packá- zásaival szemben... A budapesti székhelyű Em­beri Jogi Tanácsadó Iroda au­gusztus elsejétől olyan orszá­gos ügyvédi hálózatot szervez, amelynek keretében az ügyvé­dek a jogaikban sérelmet szen­vedetteknek adnak tanácsot, s ha szükséges, a hatóságok, a bí­róságok előtt képviselik ügyfe­leiket - térítésmentesen. A Dél- Dunántúlon kezdetben három ügyvéd foglalkozik ezekkel az ügyekkel: Pécsett dr. Kecskés Egy évvel ezelőtt újította fel a Szekszárd melletti Sió-hidat generál-kivitelezőként a Pécsi Építő Kft., de most ismét lezár­ják a hidat, mert elvégzik a ga­ranciális javításokat. A zárlat augusztus 7-én reggel 7 órától várhatóan augusztus 22-ig tart. Mihályka Tibor, a Tolna Megyei Közúti Igazgatóság hídmémöke elmondta, hogy ga­László, Kaposváron dr. Foris Kálmán, Dombóváron pedig dr. Monostori Marianna fo­gadja a hozzájuk fordulókat. Mint Fóris doktor lapunknak elmondta, elsősorban olyan ügyekkel foglalkoznak, ame­lyeknek orvoslása - amennyi­ben itthon erre már nincs lehe­tőség -, a Strasbourgban mű­ködő Emberi Jogok Európai Bizottsága előtt is kikénysze­ríthető. Például segítségre szá­míthatnak azok, akiket faji in­díttatásból ér méltánytalanság, vagy valamilyen hatalmi szer­vezet önkénye hoz hátrányos helyzetbe. Ez utóbbival kapcso­latban említette dr. Fóris Kál­mán annak a somogyi férfinak az esetét, aki ellen négy éve tart a büntetőeljárás... Roszprim ranciában kicserélik a felső ko­póréteget, a vízelvezetőt és ki­javítják a festést. A csaknem 52 méter hosszú, 4,8 méter széles és 16 tonna teherbírású híd ide­iglenes lezárása nem jelent kü­lönösebb gondot, mert a táb­lákkal jelölt kerülő út a 6-os számú főközlekedési út. A gya­logosok a javítás idején is át­mehetnek a hídon. (MTI) Külföldi miniszterek kíséreténél használható a megkülönböztető jelzés fotó: löffler Gábor A jövőben nem villoghatnak Rendelet készül a kék lámpák használatáról Amennyiben a közeljövőben életbe lép a Belügyminiszté­rium jogszabálytervezete, akkor az eddigieknél jóval kevesebben használhatják a járműveken a megkülönböz­tető kék lámpát, s a vijjogó szirénát. Az sem lehetetlen, hogy a miniszterek magánhasználatra kiadott autóiról is lekerül a kék lámpa, s csak nagyon visszafo­gottan, a szolgálati kocsival vil­loghatnak, akkor is csak indo­kolt esetben, például amikor külföldi kollégájukat kísérik vidéki útra. A kék jelzés státuszszimbó­lum lett az utóbbi időben, s bármilyen hihetetlen, bárki vá­sárolhat és tarthat ilyen színű lámpát személygépkocsijában - szélvédő, hátsó ablak alatt -, je­lezve, hogy „nem akárki”. Mert a kék lámpa a hatalomhoz való tartozást jelképezi, mint egy év­tizeddel ezelőtt a „Rendőrség - Police” feliratú műanyag tár­csa, amelyet tulajdonosa ha­nyagul a kocsi kalaptartójára, a bólogató kutya mellé helyezett, hogy lássa mindenki, ő „kebel­beli”. Fejlődik a technika, ma már a lámpa dívik. S a sziréna! Mert bár arra nincs jogszabály, s nem is büntethető - legalábbis egyelőre -, hogy bárki kék lámpát tartson a kocsijában, arra azonban van, hogy jogosu­latlanul senki nem használhatja. Sem a lámpát, sem a szirénát, pedig a megkülönböztető jelzés a KRESZ szerint csak így, együtt érvényes. Arról sehol nincs adat, hogy hányán használják jogosulatla­nul e jelzéseket, ugyanis a leg­ritkább esetben, ha valami na­gyon gyanúsat észlel a rendőr, akkor állítja csak meg a villogó, vijjogó járművet. Várhatóan nemsokára tehát megszűnik útjainkon a nagy „zene-bona”, s tényleg csak azok a járművek szirénázhat­nak, amelyek az élet- és va­gyonmentésben közvetlenül részt vesznek, így a mentők, a tűzoltók, a gázművek hibaelhá­rítói. Mert nagyvárosainkban im­máron nagyobb zajt csinálnak a kék lámpások, mint A1 Capone idejében az őt üldöző erők Chi­cagóban - gépfegyverestől. Ami azért tényleg túlzás. Az új rendelettel egy időben a korábban kiadott engedélyek érvényüket vesztik, ez becslé­sek szerint több, mint kétezer kék lámpát érint. Roszprim Nándor Ki birtokolhatja a testem? A házasságon belüli nemi eró'szak egyelőre nem büntethető A magyar Alkotmánybíróság előtt van a NANE egyesület beadványa, mely indítvá­nyozza, hogy a házasságon be­lüli nemi erőszak büntethető legyen a jövőben. A büntető törvénykönyv ugyanis csak a házassági életközösségen kívüli nemi erőszakot tartja büntethe- tőnek. A nőmozgalom hívei úgy gondolják, a házasságon belül is megilleti a nőt a jog, hogy szabadon rendelkezzen teste felett. Hogy Magyarországon mi­lyen gyakorisággal fordul elő nemi erőszak a házasságon be­lül, arra sem a bírák, sem a vá­lóperes ügyvédek nem tudnak számadatot mondani, még csak találgatni sem mernek. Válópe­rekben ugyan néha előfordul, hogy a feleség utal a férj erő­szakosságára, de csak németor­szági adatok állnak rendelke­zésre. Ezek szerint a 20 és 59 év közötti nők közül minden hete­dik válik szexuális erőszak ál­dozatává. A legtöbb erőszak a házastársi viszonyban esik meg. A feleségek azonban ott is csak elvétve jelentik fel férjei­ket, az erőszak mindössze az esetek hét százalékában vezet bírósági perhez. Az áldozatok nagy része a közvélemény kö­zömbösségével és a nyilvános­ság előtti kínos helyzettel ma­gyarázza, hogy a többször is megismétlődő esetek után sem fordul az illetékes hatósághoz panasszal. A férjek Németországban főként veréssel, de adott eset-' ben akár fegyverrel is kénysze­rítik a közösülésre feleségeiket. Talán nem is véletlenül. A 19. században fogalmazta meg ugyanis a híres német filozófus, Nietzsche, hogy a házasság nem más, mint egy olyan szer­ződés, amelyben a felek bizto­sítják egymást, hogy nemi szervüket a másik korlátozás nélkül használhatja. Az erőszakoskodó férjek pe­dig valószínűleg komolyan ve­szik ezt a manapság már meg­lehetősen idejétmúlt - de való­színűleg annak idején is csak rossz viccnek szánt - tanítást, és nem gondolnak arra, hogy a jó házasság ennél sokkal többet is jelenthet. U. G. ISO-szabvány Magyarországon Magyarországon eddig mintegy 200 cég nyerte el az úgynevezett ISO 9000 nemzetközi szabványsoro­zat szerinti tanúsítást. A szövetség a Magyar Minő­ség Társasággal közös nyil­vántartást vezet a tanúsított vállalatokról. A szabvány főleg az Európai Unió or­szágaiban terjedt el. Az unió országai azonban a behoza­talkor előnyben részesítik a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott ISO- szabvánnyal tanúsított ter­mékeket. A magyar vállala­tok a piac követelményeihez igazodva önként és keres­kedelmi partnereik nyomá­sára igyekeztek megsze­rezni a tanúsítást. Hosszúra nyúlt kamionsorok Vasárnap délelőtt az előző napon tapasztaltnál rövi- debb sorokat alkottak a személyautók a határállo­másokon. A Magyaror­szágra beutazóknak Tisza- becsnél kell a legtöbbet - 2 órát - várniuk a személy- forgalomban. Hegyesha­lomnál, Sopronnál és Tom­pánál egyaránt 1 órát kell vesztegelniük az autósok­nak - tájékoztatta a Határőr­ség ügyelete a távirati iro­dát. Kilépésnél a gyulai ha­tárátkelőnél 12 óra, Nagy­laknál 6 óra, Battonyánál 4 óra, Szegednél 2 óra, Tom­pánál pedig 1 óra a várako­zási idő a személyforga­lomban. A teherforgalomban be­lépéskor nincs hosszabb vá­rakozási idő. A kilépésnél viszont Záhonynál csaknem egy napot, Gyulánál 15 órát, Biharkeresztesnél 14 órát, Nagylaknál pedig 10 órát kell vesztegelniük a kamio- nosoknak. Nyári egyetem Zalaegerszegen A keresztelőhöz, a házas­sághoz és más családi ese­ményekhez kapcsolódó népszokások adják a témáját a zalaegerszegi népművé­szeti nyári egyetemnek, amelyet vasárnap nyitott meg Bőd Péter Ákos, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat ügyvezető elnöke. A TIT Zala megyei szerve­zete 19. alkalommal rendezi meg a tudományos progra­mot, amelyre ezúttal Svéd­országból, Németországból, Ausztriából, Olaszországból és a határon túli magyar kö­zösségekből érkeztek ven­dégek. Vidám hangulat az orfűi strandon fotó: löffler Gábor A legnagyobb köszönet, amikor a gyermekek... (Folytatás az 1. oldalról) kislányát egyedül neveli, ha­vonta alig több mint 12 000 fo­rinttal kell gazdálkodnia.- őszintén mondom, ilyen rendezvényekre nem igen tud­nánk eljutni, így nagy hálával tartozunk minden szervezőnek, s azoknak az embereknek is, akik révén ezek a gyermek- mentő szolgálati napok létre­jöhettek - mondja a 31 éves anyuka. - Nagyon szerényen élünk, boldog vagyok, hogy sok emlékezetes órában van részünk. Nagycsaládosok, állami gondozottak, nevelőszülők a gyermekeikkel voltak jelen az orfűi murin. Olyan emberek, akik különböző okok miatt se­gítségre szorulnak. Kuzmin Róbert 13 éves fiú a pécsi Me­gye utcai gyermekotthonban lakik. Mi tetszett neki a leg­jobban? A kötélhúzás, mert bár az ő csapata veszített ugyan, de „amikor elestünk, olyan jót lehetett röhögni”. Tóth Mónika, a nyurga 11 éves leány nevelőanyjával jött el.- Minden nagyon remek, jól sikerültek a programok. Külö­nösen az a jó, hogy a nevelőa­nyám és a kisfia is itt lehet, mert mi így vagyunk a család. A tervek szerint jövőre is megrendezik a gyermekmentő napokat. Azt hiszem senki nem vitatja, érdemes. S a tá­mogatók sem dobják ki feles­legesen a pénzüket. Roszprim ASSMANN AZOKNAK, AKIK BÍZNAK A DÖNTÉSEIKBEN ASSMANN" Irodabútor Kereskedelmi Kft. 9024 Győr, Bartók Béla u. 5. Tel./Fax: (96) 316-413 Képviseletek: 1065 Budapest, Lázár u. 7. T.: (1) 111-6453 T./Fax: 111-6260 7623 Pécs, Petőfi Sándor u. 29/1. T./Fax: (72) 311-370 Lezárják a Sió-hidat

Next

/
Thumbnails
Contents