Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-30 / 206. szám

4 Üfíiántúli Napló Magyarország - Dél-dunántúl 1995. július 30., vasárnap MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából JUDIT nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.14 nyugszik 20.26 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: BÉKÉSSY GÁBOR Zsidó nő A mai Judit nevünk a Jehudith héber névből származik, amelynek jelentése: zsidó nő. A nevet a szépség, a titokzatosság és a borzalom keleti aromájával áthatott érzelem jellemzi és eb­ben az ókori Judit-mondának van szerepe. Ez a szép özve­gyasszony, amikor Nebukodo- nozor asszír király hadait Bet- hulia városának ostromára küldte, belopódzott a sereg ve­zérének a sátrába. Amikor az a bortól és a szerelemtől kime­rülve álomra dőlt, Judit levágta a fejét. Ez a monda egyébként a művészek kedvenc témája lett, Hebbel drámát írt belőle. Időjárás Nyugaton is csökken a felhőzet, orszgászerte több órára kisüt a nap, csupán néhány helyen ala­kul ki zápor, zivatar. Ä keleti, északkeleti szél időnként meg­élénkül. Vízállások: Duna: Mohács­nál 354 cm apadó vízhő 24,0 fok, Dráva: Ortilosnál 58 cm apadó, 19,6 fok, Barcsnál 40 cm áradó 21,4 fok, Drávasza- bolcsnál 129 cm, 21,3 apadó, 6,4 fok. Hatos lottó: 1,13,15 20,30,40 Pótszám: 14 Egy Kazinczy-díjas „katonatiszt” Mécs Károly színművész alak­ját, hangját jól ismerjük, bár mióta a magyar filmgyártás összeomlott, egyre ritkábban láthatjuk őt is a képernyőn. Szekszárdon viszont, a német színházban fellép.- A németet gyerekkorom­ban párhuzamosan tanultam a magyarral, de hogy ma itt tar­tok, az sok olvasásnak, tanulás­nak köszönhető - mondta. Bécsben négy hónapig játszot­tam, és német nyelvű filmekbe is hívnak olykor, legutóbb a Radetzky-indulóba. Nagy do­lognak tartom, hogy létrejöhe­tett a Deutsche Bühne Szek­szárdon, és az sem utolsó szempont, hogy - eddig úgy tű­nik - tartalommal is sikerül megtölteni.- Nemrégiben Kazinczy-díj- jal tüntették ki.-Ez azért esett különösen jól, mert nem állami, hanem szakmai elismerésről van szó, ami mindennél többet jelent. Egy színésztől alapkövetel­mény a „szépen, jól, magyarul’' gyakorlata, de sajnos nincs így. Ezen csodálkozni sem kell, mert akik tanítják a szép ma­gyar beszédet, azok sem tudják. Kezdőként, a régi Nemzetiben a nagy öregek, Bástiék lezavarták a színpadról, akinek nem lehe­tett érteni a beszédét. Kőke­mény próbák voltak, de tanulni rengeteget lehetett.- Legtöbbször katonákat, „urakat", dzsentriket játszik. Ez egyszerűen adottság, vagy már skatulya?-Az én alkatom, arcberen­dezésem népi hősök eljátszá­sára alkalmatlan. Hárman vol­tunk ilyenek, szegény Somogy- vári Rudolf, Darvas Iván és én. Egyszer osztottak rám munkás­hős szerepet, csúfos bukás volt. Mikor az idős „úri” színészek kihaltak, mi léptünk a helyükbe. Mi voltunk az ellenpólus, el­végre az akkori szemétládákat is el kellett játszani valakinek.. . De azt hiszem, a magánéletben nem jellemző rám az arisztokra- tikusság, se a hivalkodás. Méhes Mécs Károly - egyenruha nélkül Hajbeültetés, szálanként A fodrász nem „kopaszt meg” annyira, mint a hajbeültetés fotó: Müller Andrea (Folytatás az L oldalról) Az eljárás során nem készíte­nek a páciensnek le és feltehető parókát. A haj, amit adnak neki attól a naptól, hogy az övé lett, az övé is marad. A hajpótlás so­rán nem okoznak semmiféle fájdalmat, nem keletkezik seb, nem serken ki a vér, nem plasz­tikai eljárást alkalmaznak. A kopaszodó ember még meglevő hajából a stúdióban mintát vesznek, és elküldik azt az ausztráliai hajbankjukba. Ott analizálják, és az azzal egyező színű, minőségű és vastagságú hajat kiválasztják, és visszakül­dik Magyarországra. Ezt a hajat vegyítik a páciens hajszálaival, majd kívánsága szerint formára és hosszúságra vágják. Ezt az immár vegyített hajat ugyanúgy kezelhetjük, mintha a sajátunk lenne. Úszhatunk, sportolha­tunk, szaunázhatunk a „lebu­kás” réme nélkül. A szabadalmaztatott eljárás költségei attól függően változ­nak, hogy kinek mennyi haja hiányzik, egyszerre, vagy több lépcsőben szeretné-e haját „ki­növeszteni”. Minél több lép­csőből áll a hajpótlás, annál többet kell érte fizetni. * Bécsben egy - az Egyesült Államokban speciális képzési kurzuson részt vett - orvos, dr. Karl Moser a saját klinikáján segít a kopaszodó férfiakon és hölgyeken. A Moser Medical Group úgynevezett mikrosebé- szeti eljárással hajátültetést hajt végre. A beavatkozás mint­egy 2-3 óráig tart, s ennek so­rán a tarkó felőli még hajas te­rületekről rendkívül aprólékos műtéttel ültetik át a hajat a ko­pasz felületekbe. A Moser magánklinika Eu- rópa-szerte híres, sok-sok or­szágból érkeznek páciensek, újabban Magyarországról, Szlovákiából, Csehországból és Lengyelországból is. És az árak? Ahogy a klinikán fogalmaztak, arányban van a szolgáltatás minőségével, ez alapján az átültetés 20 000 schillingtöt kezdődik . . . R. N. - U. G. Atomtemetőért versengenek Kétszáz Tolna és Fejér megyei település neve jöhet szóba az atomerőművi hulladéktároló megépítése kapcsán. A Nem­zeti Célprojekt keretében ké­szült el az a tudományos felmé­rés, amely során megállapítot­ták, hogy a Mezőföld és az attól délre eső dombság a legalkal­masabb terület a kis- és köze­pes aktivitású radioaktiv hulla­dékok elhelyezésére. Az utóbbi hónapokban több szóba jöhető tolnai településen tartottak fó­rumokat, hogy megnyerjék a lakosság bizalmát. Kováts Balázs, á PA Rt. tájé­koztatási irodájának vezetője lapunk kérdésére elmondta: több település önkormányzata is jelezte már, hogy hajlandóak a kutató munkát engedélyezni. E falvak közül a szakemberek négyet választanak ki, ahol a kutatások megkezdődnek. Az ófalui botrány óta jócs­kán változott az ügy megítélése - főként Tolnában -, hiszen az önkormányzatok vezetői szinte már versenyeznek a hulladék- temetőért. A falugyűléseken ugyan keményebb a helyzet, de végül a lakosok is meggyőzhe- tők, főleg, ha a jövőt is ecsete­lik számukra. Azaz, hogy az atomtemetőért cserébe megépül a közút, a vízhálózat, stb. Németkéren még tart a köz­vélemény-kutatás, a sárszentlő- rinci képviselők azonban már döntöttek. Ők támogatják a ku­tatást - amennyiben a lakosság is támogatja őket ebben. Hét esi Károly polgármester döntésük hátteréről így vélekedik:-Tudjuk, hogy valószínűleg a környékünkön épül a tároló, így végül is mindegy, hogy itt építik-e meg, vagy a szomszéd faluban. Ráadásul komoly be­vételt jelentene, hiszen a telepü­lés minden egyes köbméter hul­ladék után 20 ezer forintot kapna, ami összességében hat­millió forintot tesz ki. Emellett a beruházás költsége után is bi­zonyos százalékot kapnánk, ami szintén nem lesz kevés, mivel a tervek szerint 3-tól 9 milliárd forintig terjedhet az építkezés költsége. • Hazafi Zsolt Tömeges karambol - a tarlóégetés az oka? Súlyos balesethez riasztot­ták a rendőrséget és a men­tőket szombaton Heves me­gyében. Tizenöt gépkocsi ütközött össze Füzesabony és Kerecsend között, a 3-as számú főúton - tájékoztatta a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság ügyeiete szom­baton délelőtt a távirati iro­dát. A mentők a balesetet követően tizenegy személyt szállítottak kórházba. A tömeges szerencsétlenség­ben egyikük életét vesztette, ketten súlyosan, nyolcán pedig könnyen sérültek meg. A rendőrség szakértők bevonásával megkezdte a baleset körülményeinek vizsgálatát. Egyelőre csak annyit tudni, hogy az út mentén tarlót égettek, ám ezidáig nem ismert a balese­tet közvetlenül kiváltó ok - közölte a megyei kapitány­ság ügyeletese. RÁDIÓ MELLETT Mocskos és erkölcstelen világ... A riportemő el­látogatott az egyik pesti „nagybani” pi­acra, amely az őstermelők, nagykereskedők, kiskereske­dők és persze nepperek világa. Itt megy az alku, az ország leg­távolabbi pontjáról is érkező őstermelőknek mennyit kínál a nagykereskedő a burgonyáért, paprikáért, paradicsomért, őszibarackért, dinnyéért, hogy aztán rátéve saját - nem is ke­vés - hasznát adja tovább a portékát a kiskereskedőnek, aki szintén némi haszonnal árusítja majd közvetlenül a vá­sárlónak az árut, akár üzlethe­lyiségben, akár a piaci, vásár­csarnoki standról. A nepperek­nek rendkívüli képességük van ahhoz, hogy - hozzá sem érve a gyümölcsös ládákhoz - leka­szálják a nagy dohányt. Ők csupán „közvetítenek” . . . Jól­lehet, némelyik azt sem tudja, hogy mondjuk a dinnyét - pa­lántázás után - ültetik-e, vagy vetőgéppel szórják szét a mag­ját. És úgynevezett „fölhajtók­kal” dolgoznak, akik a helyszí­nen vizsgálják a ládákat, zsá­kokat, ígérnek, alkusznak, majd jelentik a „főnöknek”, aki aztán tömött pénztárcával az ügyfélhez siet és bár fitymálja az árut, de nagy kegyesen fizet, hogy aztán a következő soron már a „gyönyörű” friss árut kí­nálja. Komoly árréssel. A riportemő, arra kíváncsi, hogy a 20-30 forintért - a nep­per által - felvásárolt ősziba­rack ára hogyan kerekedik 250 Ft-ra, amennyit a fogyasztó kénytelen adni a gyümölcsért, no persze ha van rá pénze. De az ám elkel. Megszólít egy fia­tal férfit, aki éppen főnöke megbízásából „tárgyal”. Ér­deklődik: mennyiért vásárol és mennyiért adja tovább? „Ez a főnök dolga kérem. Különben is, megtiltotta nekünk, hogy újságírónak nyilatkozzunk. Ez a jog őt illeti meg!” Aztán előkerül a főnök. Szintén fiatal hapsi, arany kar­kötő, széles arany nyaklánc, egyik fülén két arany fülbevaló féle. „Üzleti titok. Nem hallott ilyesmiről?” - utasítja el az új­ságírónőt. Udvariasan, kimér­ten. Ezt hallva eszembe jut az egyik újságban megjelent ol­vasói levél. A Balaton legfor­galmasabb fürdőhelyén a zöld­ség-gyümölcs üzletben 490 fo­rintért árulták a - meg kell hagyni, gyönyörű - őszibarac­kot. Hogy tévedés ne essék, be­tűkkel is leírva: „Négyszázki- lencven” forintért. A múlt heti VDN-ben olvas­tam, - egy befolyásos pénz­ügyi ember mondotta -, hogy Magyarországon jelenleg kö­rülbelül ötszáz olyan állam­polgár él, akik nem milliomo­sok, hanem milliárdosok. És akkor még hol vannak a „ke­vésbé” gazdagok, akik csak százmilliókat vágnak zsebre évente, esetleg tízmilliókat, ez utóbbiak között már ott találha­tók a fenti nepper-típusok is, legföljebb annyival több ész­szel, hogy nem villog a nya­kába, fülébe aggatott aranyak­kal, inkább „befekteti” a do­hányt villákba, részvényekbe, egyebekbe és ha néha-néha egyik-másikuk lebukik, mond­juk nagyértékű csalás ürügyén. Még a nyomozó szervek is „úrként” említik az újságíró­nak, „előzetes letartóztatásba helyeztük Kovács urat”, je­lezve ezzel: a gyanúsított még nem bűnöző, csak a bírói ítélet után. Ha eljut odáig. A rádió riporterei elkísérték bizonyos intézmény ellenőreit és egészségügyi szakembereit élelmiszerkereskedelmi körút­jukra. Egyetlen délután félmil­lió forint bírságot vetettek ki különböző visszásságok ürü­gyén, de az alkalmi - legna­gyobb egyedi - büntetés nem volt több tízezer forintnál. El­JEGYZET képzelhető micsoda látvány fogadta őket a piaci húsárusok standjánál, mocskos kis boltok környékén. És szinte minde­nütt - amint megpillantották a mikrofonos újságírót - sza­badkoztak a beosztott, - mond­juk éppen büdös és zöld legyek által beköpött portékát áruló - eladó urak: „Ä főnök megtil­totta nekünk a nyilatkozatot! Ez az ő dolga, érthető nem?” Csak hogy a főnökök éppen hogy a jó fenében csavarogtak, mert az ellenőrzést már előre ledrótozták egymásnak és talán messziről figyelték, az ellen­őrök - gyakran tehetetlen - ténykedését. Szóval, ez egy kü­lönös, mocskos világ. És fölöt­tébb erkölcstelen. r i 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents