Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-28 / 204. szám
10 Dhnántuli Napló Gazdaság 1995. július 28., péntek Három különböző vállalkozás kapott helyet Biztatóak az első félév termelési eredményei FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Hol vagy, Pécsi Bőrgyár? Divatba jön az árutőzsde Ugrásszerűen növekszik a Budapesti Árutőzsde forgalma. Az alapítás óta eltelt öt év alatt az összesített forgalom megközelítette a 100 milliárd forintot. A határidős ügyletek 1990- ben még csupán 562 millió forintról szóltak, 1991-ben viszont már elérték a 2 milliár- dot, 1992-ben túllépték a 6 milliárdot, 1993-ban pedig ennek a. kétszeresét, 12 milliárd forintot. Az adásvétel értéke 1994- ben megtöbbszöröződött, így az év végén már 35,2 milliárd forintot tett ki. Az idei esztendő első félévének összesített forgalma már több mint 4,5 milliárd forinttal lépte túl a tavalyit, és ezzel megközelítette a 40 milliárd forintot. A tavalyi forgalom felfutása, a szakemberek egybehangzó véleménye szerint, az árutőzsde legfiatalabbnak számító pénzügyi szekciójának, azon belül is különösen a határidős devizapiacnak köszönhető. Míg 1994-ben egész évben a pénzügyi szekció összesített forgalma mintegy 26,9 milliárd forint volt, addig ez év június végéig már csaknem 35,4 milliárd forint értékű határidős ügyletet kötöttek a devizapiacon. Népfogyatkozás Több a rendezvény, mint a támogatás A jövő év a honfoglalás 1100. évfordulója jegyében telik majd. Az ünneplés az egész országra kiterjed: az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz (OIH) több mint 900 pályázatot nyújtottak be a városok és a megyék, 4000 rendezvényhez kérve támogatást a központi költségvetéstől - jelentette be tegnap Schagrin Tamás, az OIH elnöke. A rendezvényekhez összesen 8,5 milliárdot igényelnek a polgármesteri hivatalok. A költségvetés azonban idén csupán 700 000, jövőre pedig 1 milliárd forinttal kívánja támogatni a programokat. (Ebből kellene finanszírozni a kapcsolódó beruházásokat is!) Az igényelt és a kormányzat által felajánlott összegek közötti óriási különbség csökkentéséről még folynak a tárgyalások a pénzügyi tárcával. Döntésre mielőbb szükség lenne, hiszen az előkészületek már így is elmaradtak a tervezettől. Á jövő év egészére vonatkozó eseménynaptárt már tavasszal el kellett volna küldeni a képviseleteknek, hogy idejében megismertessék a várható külföldi látogatókkal a rendezvények pontos helyét, idejét, s ezzel kedvet csináljanak a magyarországi utazáshoz. Az OIH vezetője őszre ígéri a program részletes ismertetését. B. Zs. Frissítő kurzus A Sváb Kézműves Kamara július 28-30 között a multipliká- tor tanfolyamok hallgatóinak továbbképzést tart Pécsett a Baranya Megyei Kézműves Kamara szervezésében. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. július 27-től Pénznem vételi közép eladási angol font 199,95 201,89 203,83 ausztrál dollár 92,45 93,35 94,25 belga frank (100) 439,86 444,16 448,46 dán korona 23,23 23,46 23,69 finn márka 29,80 30,09 30,38 francia frank 26,05 26,30 26,55 gör.drachma(IOO) 55,79 56,33 56,87 holland forint 80,68 81,47 82,26 ír font 206,07 208,05 210,03 japán yen (100) 142,59 144,05 145,51 kanadai dollár 92,31 93,20 94,09 kuvaiti dinár 417,27 421,40 425,53 német márka 90,41 91,30 92,19 norvég korona 20,38 20,58 20,78 olasz líra (1000) 78,50 79,24 79,98 osztrák sch. 12,85 12,98 13,11 portugál esc.(100) 86,42 87,25 88,08 spanyol pes.(100) 105,17 106,17 107,17 svájci frank 108,86 109,93 111,00 svéd korona 17,65 17,82 17,99 USA dollár 125,38 126,59 127,80 ECU (Közös Piac) 167,90 169,52 171,14 A Bőrgyár működik - állítja határozottan Várnagy Valéria vezérigazgatónő, arra a hírre reagálva, miszerint a gyár lassan, de fokozatosan eltűnik a pécsi termelő üzemek sorából. Az arra járó pécsi polgárok ugyanis láthatják, a patinás üzem főbejáratáról eltűnt a „Pécsi Bőrgyár” név, helyette Supermix Aruház felirat díszíti a portát, a mellette lévő épületet meg földig rombolták, helyén ma Arai benzinkút nyújtja szolgáltatásait.- Hát nem szép? - kérdez vissza a vezérigazgatónő, utalván az összehúzódott cég már működő és a régihez méltó bejáratára. Igaz, nem az utcafronton hirdeti magát a társaság, a potenciális üzletfelek meg amúgy sem tévednek el, ugyanis tudják a régi, megszokott helyre kell menniük, ha a bőrgyárat keresik. Az ingatlanok eladására a csődegyezségekben vállalt kötelezettségek teljesítése miatt került sor. Többségükben nem folyt termelő munka, de ugyanilyen sorsra jutott például a sertésbőrrészleg is, amelyet ma már egy spanyol többségi tulajdonú kft. üzemeltet. Az állami tulajdonú bőrgyár kapacitása egyharmaddal csökkent.- Aki valamikor járt a Bőrgyárban, mostanság rá sem ismerne, olyan nagy változáson ment keresztül - mondja Várnagy Valéria. - A gyár területén, ahol mintegy 15 éven át a bőrgyártás mellett a cég bőrfeldolgozással is foglalkozott, ma mintegy 20 vállalkozás működik. Ezek nagy része kapcsolatban van a bőriparral, például díszmű-, cipő- és a bőrruházatgyártás, néhány pedig egyéb ipari, vagy éppenséggel kereskedelmi tevékenységet folytat. A bőrgyártás a hatvanas években kialakított kapacitáson működik. Hol is tart a Pécsi Bőrgyár? Az eladott sertésbőrkapacitás ellenére az első félévben az 500 alkalmazottjával 917 millió forintot termelt, ebből 217 milliót hozott az export. A második félévben számítanak a francia és német piac bővülésére és a belföldi kereslet növekedésére. Bizakodóak, de hozzáteszik, tartogathat meglepetéseket az év. Csak mást ne is említsek, a privatizáció még előttük van, de ha az jól sikerül - vannak ígéretes befektetők -, akkor új fejezet kezdődhet a Pécsi Bőrgyár történetében. B. G. Szegény a Föld lakóinak negyede. Soha nem sújtotta még ilyen mértékű nyomor a világot, mint a 20. század második felében. Ez pedig a családokat is veszélybe sodoija. A nemzetközi méretekben jelentkező szociális gondokat elsősorban a munkanélküliség okozza. Ma mintegy hárommil- liárd ember tudna dolgozni a világon, de nyolcszáznegyven- milliónak nincs munkája. Számuk ötvenmillióval nő évente. Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben nemcsak a lakosság száma csökkent, hanem az aktív keresőké is. Hazánkban 1980-ban 10 millió 709 ezer ember élt. Számuk tavaly már nem érte el a 10 millió 300 ezret. Tíz évvel ezelőtt 6 millió 546 ezer magyar volt keresőképes. Az elmúlt években számuk 4 millió 768 ezerre csökkent. A foglalkoztatottak is másfél millióval kevesebben vannak, mint tizenöt éve. Az élve születések aránya 1990-ben 125 679, 1991-ben 127 207, 1992-ben 121 724, 1993-ban 117 033, 1994-ben 116 000 volt. Az idén májusig 44 336. Hazánkban ezer lakos közül évente 15 hal meg. Ezzel az aránnyal mi vezetjük az európai listát. B. B. Kiszolgáltatottság nélkül Manapság a mezőgazdasági nagyüzemek százai mennek tönkre. Ilyen körülmények között modellértékű lehet a zöldség- és gyümölcstermesztésre vállalkozó nagykörüiek példája. A szövetkezetellenes törekvések felerősödése idején, amikor sorra váltak szét a tsz-ek és cin- cálták ezerfelé a vagyont, ők felvásárlási és értékesítési szövetkezetét alapítottak. A Nagykörűi Kertbarát Szövetkezet 250 fővel és mindösz- sze 150 000 forintos induló vagyonnal alakult három éve. Adózás előtti nyereségük ma már megközelíti a 3 milliót. A nagykörüieket is érzékenyen érintette, az áfészek felvásárlási rendszerének összeomlása, a zöldség- és gyümölcstermesztők magukra maradtak. Kiszolgáltatottakká váltak a kereskedőkkel szemben. Mind ez a múlté. Most már jól bejáratott külpiaccal rendelkeznek. A Nagykörűn termő ízletes ger- mersdorfi cseresznye 90 százalékát Németországba exportálják. A frissen leszedett termést a szövetkezet a termelőktől - hogy ne kelljen messzire vinniük, ne törődjön az áru - nyolc telephelyen vásárolja fel. Nyaranként 40-50 idénymunkást is foglalkoztatnak. A gazdaság megpróbál több lábon állni, hogy ne érje veszteség, ha közbeszól az időjárás, s a vártnál kisebb lesz a termés. A cseresznye mellett az idén meggy-, paprika-, paradicsom- és dinnyetermesztéssel is foglalkoznak. Mintegy 500 tonna dinnye exportjára van már német szerződésük. Nem kerülte el figyelmüket az utóbbi években a spárga iránt megnövekedett igény sem, főként, hogy a vidék alkalmas e zöldségféle termesztésére. Hazánk legagresszívabb gyomnövénye Parlagfű a parlagon Hazánkban a legagresszívabb gyomnövényként tartják nyilván az Ambrosia elatiort, ismertebb nevén: a parlagfüvet. Az általa fertőzött terület nagysága évről évre folyamatosan növekszik, meghaladja már a 400 ezer hektárt. A rendkívül életképes, gyorsan szaporodó gaznövény különösen kedveli az aratás után műveletlenül hagyott tarlót, de szívesen burjánzik ültetvényekben, gyümölcsösökben, gazdasági udvarokban is. Az egészségre is ártalmas, allergiát okozó gyom elleni hatékony védekezésről beszélgettünk Kádár Auréllal, a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosával.-Ma is érvényben van az az 1988-ban kelt rendelet, amely az ingatlantulajdonosokat és földbérlőket kötelezi a károkozók elleni védekezésre. Ide tartozik a gyomirtás is. Ma nehéz érvényt szerezni ennek az utasításnak azokon a területeken, ahol a tulajdon- rendezés még nem fejeződött be, és parlagon hevernek a kárpótlási földek. így szinte lehetetlenség felkutatni az elaprózott, 1-2 hektáros földparcellák tulajdonosait. Javulás majd akkor várható, ha lezárul a kárpótlás, megtörténik a földek birtokba-, illetve nyilvántartásba vétele. Ekkor már hatóságilag is nagyobb nyomást lehet gyakorolni a gazdálkodókra. Bár vannak korszerű növényvédelmi technológiák és gyomirtó szerek, s hogy mégsem tökéletes a védekezés, annak a pénzhiány az oka. Intő tanulságul szolgálhat a gazdálkodók számára annak a néhány üzemnek az esete, amelyek exportja meghiúsult, mert a kiszállítandó ládákba parlagfűmag keveredett. Újvári Gizella Mi a teendő a javítással, ha annak minőségével kapcsolatban kifogásunk van Az előző alkalommal javítókarbantartó szolgáltatások minőségével kapcsolatos kifogások témakörébe kezdtünk bele, most folytatjuk. Mikor megfelelő a kijavításra vállalt új határidő? Abban az esetben annak, ha az nem haladja meg a szolgáltatás teljesítésére rendeletileg vállalt határidőt. (Pl. megrendeléskor a tv hibájának kijavítását 8 napra vállalta a műszerész, a munkát hibásan teljesítette, nem szüntette meg a hibát, újbóli javítás vált szükségessé, ezt csak kéthetes határidőre vállalta. Ez a határidő már nem tekinthető megfelelőnek a megrendelő számára, lehetősége van a műszerész költségére más szerelővel elvégeztetni a javítást. Annak díját köteles a szolgáltató megtéríteni.) Ki fizet ha tévesen kerül a hiba megállapításra? Abban az esetben, ha a vállalkozó a kijavítandó hibát tévesen állapította meg, ezért szükségtelen munkát végzett, ennek esetleges anyagárát és munkadíját nem követelheti a megrendelőtől, illetve, ha a díj már kifizetésre került, úgy az ezért kifizetett összeget köteles visszafizetni. (Pl. kétütemű kocsinál morgó hangot észlelt a tulajdonos, azzal vitte szervizbe, hogy a sebességváltó hibájára gyanakszik. Átvizsgálás után a szerelő közölte, hogy kuplungot kell cserélni, ezért vásárolja meg az alkatrészt. A javítás elvégzése után a gépkocsinál a jelzett hang újra jelentkezett, a hiba nem szűnt meg. Újra javítani kellett, melynek során egyértelművé vált a sebességváltó hibája. így a téves hibamegállapítás miatt megvásárolt alkatrész árát, valamint a kifizetett javítási díjat joggal követelheti vissza a megrendelő a szerviztől. Amennyiben a szolgáltatás során hibás teljesítés történt, a szolgáltatást, javítást, karbantartást nem megfelelő minőségben végezte el a vállalkozó, az újbóli szerelés miatt a javítandó dolog el-, vagy visszaszállítása szükséges, erről - járművek kivételével - a vállalkozó köteles gondoskodni. Ha a vállalkozó ezt elmulasztja, akkor a költségére a megrendelő is végezheti. Mint arról már előbb szóltunk a vállalkozó a megrendelő minőségi kifogását 15 nap alatt köteles megvizsgálni, és ha az alapos, az elmondottak szerint rendezni. Gyakran előfordul azonban, a kötelező jótállási, illetve szavatossági időn belüli javításoknál, mint a javító karbantartó szolgáltatásoknál, hogy a minőségi kifogást (a bejelentett hibát) nem ismeri el a kötelezett (szerviz, kereskedő, szolgáltató), és az áru (szolgáltatás) minőségével a hiba jellegével a javítás módjával, vagy egyéb a kifogás elbírálása szempontjából lényeges kérdésben vita merül fel, vagyis eltér a vásárló (megrendelő) és a kötelezett (szerviz, szolgáltató) véleménye. A szolgáltató ebben az esetben köteles három napon (munkanap) belül az arra kijelölt illetékes minőségvizsgáló szervezet-jótállási szavatossági időn belüli termékek vizsgálata esetén a KERMI- elektromos, híradástechnikai és elektroaktusztikai cikkekkel kapcsolatos javító szolgáltatások a Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet (MEEI) -építőipari javító szolgáltatásoknál az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (EMI)- gépjárműjavítás és karbantartás területén a Közlekedési Főfelügyelet, a fővárosi, a megyei közlekedési felügyelet -bútorjavítások és karbantartás estében a Faipari Minőségellenőrző Intézet -egyéb ipari szolgáltatás - textiltisztítás Szolgáltatásfejlesztő és Tervező Kft. véleményét kérni. A minőségvizsgálatra küldött terméket a megrendelőtől (vásárlástól) - a helyszínen végzett vizsgálat kivételével (pl. bútor, járművek) elismer- vénnyel kell átvenni. A minőségvizsgáló intézettel közölni kell a szolgáltatás (javítás) időpontját, a megrendelő kifogását, a vállalkozó (szerviz) megállapításait, s minden egyéb az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot. Az intézet a vizsgálatot soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül elvégzi, építőipari szolgáltatások esetében ezen időn belül megkezdi, de legalább 60 napon belül befejezi. A vizsgálat eredményéről értesíti a vállalkozót, a szervizt és a megrendelőt (vásárlót) is. A szakvélemény a szolgáltatóra, szervizre nézve kötelező, míg a megrendelő (vásárló) ha sérelmezi azt, úgy igényét pol-' gári peres eljárásban érvényesítheti. (Folytatjuk). Baranya Megyei F ogyasztó védelmi Felügyelőség
