Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-27 / 203. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1995. július 27., csütörtök Finanszírozási igazságtalanságok az egészségügyben A biztosítónak olcsóbb a vidéki beteg? A vidékiek sem kaphatnak rosszabb ellátást fotók: Tóth Piacra kerül 800 millió forint értékű vagyon Vasúti eladások Sokan tudni vélik, hogy a Magyar Államvasutak Részvénytársaság (MÁV Rt.) finanszírozási gondjai megoldhatók lennének a 460 milliárd forintos vagyon értékesítésének egy részével. Ezt ugyan cáfolják a vasút vagyongazdálkodási szakemberei, s nem ok nélkül, hiszen ennek az összegnek csak töredékét, becslések szerint mindössze 30-40 milliárd forint értékű vagyont lehet eladni. Miért? Azért, mert a fennmaradó összegből a kizárólagos állami tulajdont (vasúti pályát, az ehhez tartozó létesítményeket), nem lehet elidegeníteni, ugyancsak „eladhatatlan” a járműállomány, s korlátozottan forgalomképes az a vagyon (például az állomás- épületek), amelyek szükségesek az állami vagyon működtetéséhez. Az értékesíthető vagyonok hasznosítása megkezdődött. Ezek közé tartozik az úgynevezett kiemelt, illetve egyedi jelentőségű ingatlanok értékesítése, bérbeadása, a MÁV tulajdonában lévő lakások eladása, ingatlanalapok létrehozása. Legsürgősebb feladat az önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanok eladása, mert ezeknél azonnali bevételt remélnek. A MÁV Rt. Pécsi Igazgatóságának területén az év elejétől működik az ingatlangazdálkodási iroda. Mint Herman József irodavezetőtől megtudtuk, Baranya megyében 120 településen 600 hektár (ezer labdarúgó pálya nagyság) a vasút földingatlan, amelynek vagyonértéke megközelíti a 600 millió forintot. Az épületállomány nagysága meghaladja a nyolcszázat, értéke az 1,2 milliárd forintot. Ebben az esztendőben 800 millió forint értékű ingatlanhasznosítást tervez az iroda. Mivel kevés az önállóan elidegeníthető telek, ezért előzetesen földmérési munkákat végeztetnek a nagyobb MÁV területek megosztására. Az eladásokra egyébként külső cégeket - MININVEST Rt., CONFIDES Rt. - is bevonnak, hogy felgyorsítsák e tevékenységet. R. N. Fődíj A magyar egészségügy rendbetételét, működése hatékonyságának javulását sokan várták az új teljesítményarányos finanszírozási rendszertől. Eddig ugyanis úgy történt a gyógyítás, úgy végezték el az egyre drágább műszerekkel a diagnosztikai vizsgálatokat, műtéti beavatkozásokat, hogy annak valós értékét, a bekerülési költségét az orvos nem igen ismerte. Nem is volt érdeke ezzel törődni. Az egyes intézmények költségeinek finanszírozása úgy történt, hogy a kötelező érvényű alapösszegen felüli juttatás annak volt a függvénye, mely intézmény vezetője tudott többet kisírni a mindenható pénzelosztóktól. Jószerivel a fejlesztésekre - műszervásárlások, felújítások - is az tudott több pénzt szerezni, aki jobban tudta „eladni” magát, vagy aki jó ismeretséggel rendelkezett a megfelelő körökben. Pontrendszer Ennek tarthatatlanságát már korábban kimondták, s az egészségügyi reform egyik fő lépéseként kidolgozták az új finanszírozási rendszert, amely célja hogy a kórházakban, klinikákon elvégzett teljesítmény mérhető legyen s e teljesítményhez arányosan kapják meg a pénzt. Á pontrendszer kidolgozásához német és amerikai példát vettek alapul. (Ezekben az országokban pl. egy vakbélműtét X. pontot ér, egy műtéti pontért Y. összeget fizet a biztosító, s ez az érték az ország bármely részén megközelítőleg azonos.) A szándék tehát az volt, hogy az egész egészségügyi finanszírozás reális és igazságos legyen. Csakhogy ezt is, mint annyi mást nálunk, a gyakorlati megvalósítás során sikerült a feje tetejére állítani és az ellenkezőjét elérni annak, amiért az egészet, kitalálták. Sikerült elérni, hogy az ország kórházainak orvosai háborognak - a budapestieket kivéve - s a különbség, az igazságtalanság nagyobb lett, mint előtte. Mindenkinek más Azt várta volna az ember, hogy itt is úgy lesz, hogy egy adott műtét pont-forint értéke, ha nem is teljesen, de legalább megközelítően azonos lesz Budapesten, Pécsett, vagy Nyíregyházán. Ehelyett minden egyes kórháznak, klinikának külön pontértéket állítottak fel. Úgy számolták ki egy intézmény pont-forint értékét, hogy alapul vették az adott kórház előző évi bázisfinanszírozási összegét, s két hónapos tesztperiódus alatt mérték az intézet teljesítményét. Az adott összeget osztották a két hónap alatt végzett teljesítménnyel s ezt átlagolták 12 hónapra. A kapott érték lett az adott intézmény pont-forint értéke. Namármost, ha az adott intézmény a korábbi finanszírozási rendszernek köszönhetően kiemelkedő bázisösszeget kapott, nyilván, hogy a pont-forint értéke is magasabb lett egy mostohábban kezelt intézményénél, s még nagyobb lett ez a különbség, ha ezen tesztidő alatt a lehetséges legkevesebbet teljesítették. Kisebb lett így ugyanis az osztószám. Nem bizonyítható, de a budapesti lobbi-gépezet működésbe lépett, amikor korábban kiszivárogtatott információk birtokában a tesztperiódusban visszafogták a teljesítményeket, míg vidéki intézmények így a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikái is - a megszokott számban, sőt azon felül is teljesítettek ezen időszakban. Az eleve jóval alacsonyabb bázisösszeget így hatalmas teljesítményszámmal osztották, a pont-forint érték ennek megfelelően jóval alacsonyabb lett. A különbség az egyes budapesti és a teljesen azonos profilú és felkészültségű vidéki intézmények között minden eddiginél nagyobb lett. Nem korrigálták Az új finanszírozási rendszer az 1993. július elsejétől elindított két hónapos tesztidőszak után életbe lépett. Akkor, a nagy különbségeket látva ázt ígérték, hogy a következő évben bizonyos szempontokat (felszereltség, egyéb tárgyi és személyi feltételek) figyelembe véve korrigálják. Ez nem történt meg. Dr. Dóczi Tamás egyetemi tanár, a POTE idegsebészeti klinikájának igazgatója felmérést is készített ezekről a különbségekről. POTE súlypont- alapdíja: 26 317 forint; Semmelweis Orvostudományi Egyetem Oktató Kórháza (Bp.):52 680 forint; Szegedi Orvostudományi Egyetem: 34 675 forint. Látható, hogy a pécsi egyetem jóval elmarad a többi egyetemhez képest. Dóczi Tamás professzor az ország idegsebészeti centrumai teljesítményeinek és finanszírozásának arányairól is készített kimutatást. A pécsi idegsebészeti centrum pont-forint értéke 34 700 forint, az Országos Idegsebészeti Intézeté: 103 000, a szegedi idegsebészeté: 43 600, debrecenié: 41 000 forint. A teljesítményekkel arányos összehasonlításban a kép a következő: az Országos Idegsebészeti Intézetben tavaly 2634 esetszámot teljesítettek, ezért 717 368 forintot kaptak a biztosítótól. A POTE idegsebészeti klinikáján 1730 esetre 104 610 forintot. Szegedi Orvostudományi Egyetem: 1152 eset, 94 574 forintot, Debreceni Orvostudományi Egyetem: 1146 eset, 66 325 forint. A budapestivel megegyező finanszírozás esetén Pécsnek 391 910 forint járt volna, Szegednek 281 908 forint, Debrecennek 210 300. Városi kórház színvonalon Dr. Dóczi Tamás a következőképpen fogalmaz:- Áz 1994 július 1-től, a törvény által ígért súlypont-forint érték kiegyenlítése nem történt meg, illetve az azóta végrehajtott korrekciók után a POTE továbbra is a legalacsonyabban, városi kórház színvonalán finanszírozott egyetem. A Biztosító az elmaradt kiegyenlítés okaként a forráshiányt adja meg. Honnan volt akkor arra pénzforrás, hogy pl. a SOTE Oktató Kórházának 52 688 forintról 63 976 forintra emelje az alapdíjat, miközben a POTE- nak 34 713 forint jut csak? Azok az intézmények, amelyek a költségeiknek megfelelő, reális finanszírozásban részesülnek, képesek a műszerpark cseréjére, az új orvostechnikák beszerzésére. Ezáltal újabb előnyökkel indulhatnak a teljesítményfinanszírozási • versenyben. A POTE-n ugyanakkor, három klinika kivételével, egyetlen klinikája sem képes kijönni a kapott finanszírozásból. Sarok Zuzsa Az elmúlt évtizedek alatt jó néhány tudományos konferencián vette részt, mely a táplálkozással foglalkozott. Elismerve az elhangzottak tudományos igazát mindig az volt a véleményem, hogy ez a nép azt eszik, amihez hozzájut, amit meg tud venni. Egy lelkes tudós a biotáplálék, ezen belül a bio-tojás egészségügyi hasznosságát ecsetelte. Már a tyúk is bio volt, bio-magot evett és Juliska néni mutatóujja bio módon kotorászott a tyúk bio hátulsóján a tojás után. Hátrányként emlegette a tudós, hogy a bio-tojás ára ma még 300 forint. (Holnap 500.) Kockáztatva családunk egészségét lemondtam a 8-10 tojásból álló bio-rántottáról és maradtam tisztelettel a magyar közalkalmazott számára tojt nyolc forintos tojásnál. Más. Harcot folytatunk az alkoholizmus helyett. Piásain- kat biztatjuk: igyon tejet, mert egészséges és olcsó. Ma még 70 forint. Sajnos kevés a szarvasmarha, mert fizettek érte, hogy levágják. Mivel vágott szarvasmarhát nem lehet fejni, egyre kevesebb lesz a tej és egyre drágább. (Fél kettőre még drágább.) Fejni azért kell. Maradtunk mi, akiket fejnek, tejelünk is, csakhogy azt nem lehet meginni. Fontos tápláló tejtermék a sajt. Franciországban 500 fajta kapható. Nálunk is 500-as szám dominál, csakhogy forintban. Már egy kilót lehet érte kapni. No nem a piások étel-ital alternatívájaként ajánlom leginkább a tejtermékeket. Állítólag több ezer éve tudja az emberiség, hogy gyermekeink legfontosabb tápanyaga a tej. Még a barlanglakók is tudták. Más. Valamikor a szegény ember étele a bab, krumpli, hagyma, szalonna (tiszta koleszterin) volt. Ma ezt már csak újgazdagok tudják megfizetni. Operabálon feltehetően a milliomosok babfőzeléket esznek majd és hagymát lehelnek egymásra. (Reklám: a férfiasság illata.) A télen egy bálon szokás szerint tombola is volt. Szép, értékes díjakat nyertek a szerencsések. Végül kihúzták a fődíjat. El nem tudják képzelni kedves olvasók, hogy mi volt. - Egy zacskó krumpli. Tudnék még egy-két fődíjat ajánlani. Például csirkelábat, vagy farhát zacskót, Corinfárt, esetleg buszjegyet, vagy egy demizson tisztított dunavizet. Szegény hazám, szegény népem hová jutottál! Ha ez így megy tovább, előbb-utóbb rá kell fanyalodnunk a francia pezsgőre, meg a kaviárra. Dr. Szalai István A világszínvonalú technikát működtetni sem olcsó ... Szálloda a Keleti-Mecsekben Nem igazán bővelkedik vendégfogadókban a Keleti-Me- csek, Hosszúhetény és Magyar- egregy közelében. így a festői szépségű Kövestetőn lévő szálloda, amely hivatalosan ugyan a DEDÁSZ rendezvényháza, de most már nyitva áll a hazai és külföldi turisták előtt is, egyre népszerűbbé válik. Pichler József a Hotel Kövestető vezetője szerint amikor a kíváncsi vendégek megtudják, az épület eredetileg transzformátor állomás volt, ugyancsak csodálkoznak, hiszen egykori kis kastélynak, nemesi kúriának, esetleg vadászháznak gondolnák. Ez az építészt dicséri, aki a bővítéssel és felújítással az áramátalakítóból olyan létesítményt hozott létre, amely a környezetbe illeszkedve kiváló lehetőséget nyújt pihenésre, kikapcsolódásra, ugyanakkor maga az építmény is - félköríves toldalékéval, kilátójával - esztétikai élmény. A szálloda elsősorban az áramszolgáltató konferenciáinak, tanácskozásainak, szakmai oktatásainak ad otthont, de a huszonegy kétágyas szoba, a két különterem, a belső video- program arra is lehetőséget kínál, hogy más cégek rendezvényeinek is házigazdája lehessen. Egyre több vállalkozás tart Kövestetőn menedzserképzést, tanfolyamokat, ahol a szabadidő hasznos eltöltéséről is gondoskodnak. S mind inkább bekapcsolódnak Baranya megye idegenforgalmába, a szálloda most már várja a magyar és külhoni turistákat is. A programok közül említésre érdemes, hogy koronglövészetet, lovas- kerékpár- és gyalogostúrákat szerveznek, a vendégeket folklór rendezvényekre viszik, de aki helyben akar maradni, szaunázhat, kártyázhat. Természetesen családi események, lakodalmak, baráti összejövetelek gyakori színhelye is a hotel, ahol igény szerint félpanzióval - a konyha és a kiszolgálás magas színvonalának híre messze földre, például Olaszországba, Angliába is eljutott, ahonnan visszatérő vendégeik vannak - is szolgálnak. Pichler József elmondta, indokolt lenne tovább bővíteni a házat, az elképzelések szerint tizennégy szoba, úszómedence, fittnes-terem, teniszpályák épülnek a jövőben azért, hogy a mostaninál teljesebb kiszolgálást nyújthassanak a Mecsek e részén. R. N. A környezet az épület igazi varázsa FOTÓ: MÜLLER ANDREA <
