Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-01 / 177. szám

1995. július 1., szombat Hazai Körkép DÜmántúli Napló Parlamenti mérleg az elnöktől Az Országgyűlés pénteken tartotta 101. ülésnapját, amely egyben az új ciklus első esztendejének záró­napja is volt. A „vakáció” kezdete előtt arra kértük dr. Gál Zoltánt, az or­szággyűlés elnökét, vonja meg a parlament eddigi tevé­kenységének gyorsmérlegét.-A 101 ülésnap alatt 54 törvényt, 68 törvénymódosí­tást és 129 országgyűlési ha­tározatot hozott a testület. Ez szinte törvénykezési rekord­nak számít, de nem ez a leg­fontosabb, hanem hogy kiszo­rultak az ideológiai viták. Na­gyon éles, sokszor a parla­mentarizmus kereteit fesze­gető polémiák zajlottak, fő­ként gazdasági kérdésekről, amelyek nagyban befolyásol­ják az ország jelenének és jö­vőjének alakulását.- Mit vár az ősszel kezdődő új ülésszaktól?- Az ősz is elsősorban gaz­dasági jellegű, hosszú távra kiható, a gazdasági stratégia, az államháztartás reformja szempontjából nagy jelentő­ségű törvényalkotói feladato­kat tartogat. S valószínűleg kemény vitákat, hiszen a to­vábbi gazdasági intézkedések nem egyformán érintik az egyes társadalmi csoportok helyzetét, s az ezzel kapcsola­tos konfliktusok megjelennek majd a parlamentben is:- Az elnök hogyan tudja ke­retek között tartani a sokszor túl éles, sőt durva hangú vitá­kat?- Úgy gondolom, a képvi­selőknek maguknak kell be­látniuk, hogy a társadalom „nem vevő” a modortalan- ságra, a szélsőséges hang­Megrövidülhet a képviselők vakációja Döntéssorozat a T. Házban Több pontjában alkotmányellenes a „Bokros-csomag” Az Országgyűlés tegnapi ülé­sén letette a miniszteri esküt Dunai Imre, aki július 16-án váltja fel Pál Lászlót az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium élén. A képviselők megválasz­tották az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának Gön- czöl Katalint, helyettesének Polt Pétert, adatvédelmi biz­tosnak Majtényi Lászlót, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának Kaltenbach Jenőt. Napirend előtt Szabó Iván (MDF) az energiaszolgáltatók többségi külföldi magántulaj­donba kerülését kifogásolta. Suchman Tamás privatizációs miniszter rámutatott, hogy a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamos Művek és a villamos távvezetékek állami tulajdon­ban maradnak. Ez, valamint a villamos energia termelésé­ben, szállításában és szolgálta­tásában részt vevő gazdálkodó szervezetek törvényben rögzí­tett korlátái biztonságot nyúj­tanak az érintett területeken. Az Országgyűlés megsza­vazta a nyugdíjak és nyugdíj- szerű szociális ellátások 4 százalékos emelését szeptem­bertől mindazoknak, akiknek az ellátást 1995. január 1 -je előtt állapították meg. Az öregségi és rokkantsági nyug­díjat, baleseti nyugellátást, özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a szolgálati nyugdíjat az év ele­jétől visszamenőleg emelik. Határozott a Ház a Magyar Honvédség hosszú- és közép­távú fejlesztéséről. Mivel ezt a javaslatot zárt ülésen tárgyal­ták, csak nyilatkozatokból tudható, hogy négy év alatt 36 százalékos létszámcsökken­tést irányoz elő a döntés. A honvédség ütőképessége nem fog csökkenni, mert a kor­szerű technika pótolja majd a létszámot - ígérte a honvé­delmi miniszter. Tegnap módosította a Ház az önkormányzati törvényt is. A kbrrekciókkal a jogszabály - az önkormányzatok szem­pontjából - előnyére változott. A kormány eredeti javaslata szerint az energiaszolgáltatók eladása során csupán a gáz­közművek értékének 10 száza­léka jutott volna nekik. Az el­fogadott módosítás szerint a villamosközművet üzemeltető gazdasági társaság állami tu­lajdonú vagyonrészének 25, gázközműveknél pedig 40 százaléka (részvény formájá­ban) a szolgáltatásba bekap­csolt települési önkormányza­tokat illeti meg. A vagyon­részt az 1995. január 1-jei la­kosságszám arányában kell kiadni. Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás ez évi költségvetését, valamint semmissé nyilvánította Botos Gábor és Eigner József bírók­nak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságba történt meg­választását. A képviselők ezzel két hóna­pos szünetre indultak. Az Al­kotmánybíróság tegnapi dön­tése azonban módosíthatja programjukat. Ezt jelzi, hogy Gál Zoltán házelnök a legköze­lebbi ülésig kívánt jó pihenést mindőjüknek. (Folytatás az L oldalról) szer keretei között a viszonylag rövid és meghatározott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, ter­hességi segély) a már megszü­letett és 1995. június 15-től számított háromszáz napon be­lül megszületendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra biztosítsák. A csa­ládi pótlék esetében pedig a jogalkotónak elegendő felké­szülési időt kell adnia a válto­zásokhoz való alkalmazkodás­hoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandó­ságra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehajtására ho­zott rendeletek 1995. július 1- jei hatálybalépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben al­kotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rend­szere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatá­sokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság dön­tése arra is rámutat, hogy az ál­lamnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az or­szág pénzügyi, gazdasági hely­zetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az Alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védel­mét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lé­nyeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptette hatályba, e követel­ménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a kereső- képtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a mun­káltató által fizetett betegsza­badság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíró­ság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat meg­állapítja, hogy a társadalombiz­tosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok mel­letti - áthárítása a biztosítot­takra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányel­lenes. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a mun­káltatók - és részben a munka- vállalók - a megemelt kockáza­tot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartaléko­lással felkészülhettek volna. Alkotmányellenesnek minő­sítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybírósáég azt a rendelkezést is, amely negy­vennégy százalékos társada­lombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjá­nak kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék be­fizetése nem alapoz meg sem­miféle társadalombiztosítási el­látást. Az ellenszolgáltatás nél­küli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát arányta­lanul korlátozza, ezért alkot­mányellenes. Hátrányos meg­különböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő te­vékenységet végző vállalkozó­kat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiz­tosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegé­szítő tevékenységet végzők vál­tozatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogo­sultak. Alkotmányellenesnek minő­sítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. Az Al­kotmánybíróság 1991-ben ki­mondta, hogy a korlátozás nél­kül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs ön­rendelkezési joggal, ezért al­kotmányellenes. Az Alkotmánybíróság eluta­sította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkeszté­sének és előkészítésének fogya­tékosságai miatt a törvénycso­mag egészének megsemmisíté­sét kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosítások laza hal­mazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkot­mánnyal. Reagálások az alkotmány- bírósági nemio A miniszterelnökség meg- I elégedéssel fogadta, hogy az ! Alkotmánybíróság a gazda­sági stabilizációt szolgáid 1 törvénycsomag egészét a! kotmányosnak ítélte - ol­vasható a Miniszterelnöki j Kabinet nyilatkozatában, j Mivel a határozatok a tör- | vények néhány rendelkezd sét megsemmisítették, a I kormány július 6-i ülésén ' t- I tekinti az előállott helyzetet j és megteszi azokat a lépése­ket, amelyek az Ország | pénzügyi-gazdasági stabili­zációjának biztosítása és az j államháztartás egyensúlyé nak javítása érdekében \ szükségesek. Az MSZP képviselői j egyetértettek abban, hogy j szükség van azoknak a lépé­seknek a kidolgozására, j amelyek pótolhatják a leg­főbb bírói testület döntése j nyomán kieső - az állam ki­adásait csökkentő - intézke­déseket. Abban is megálla­podtak, hogy a frakció is részt vesz a döntések kidol­gozásában, ha szükséges, akkor nyáron is tart üléseket I - tájékoztatta az újságírókat j Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a testület j tanácskozása után. A kormánynak a parla­menti vita során meg kellett j volna fontolnia az ellenzék nek a Bokros-csomaggal kapcsolatos érveit és kito- ! gásait, s akkor talán elkerül hette volna, hogy alkot­mányellenes törvényt hoz­zon - hangzott el a Magyar j Demokrata Fórum, a Ke­reszténydemokrata Néppárt ! és a Fidesz-Magyar Polgári j Párt pénteki köjtös sajtótá­jékoztatóján. Kevesebb turista valutát váltottak Folyamatosan csökken a lal < ság által kiváltott turistával uis összege: míg januárban, febru­árban és márciusban havi 100- 120 millió dollárt vásárolt a la kosság évi 800 dolláros kerele terhére, áprilisban 46 millió, májusban csak 37 millió dollái fogyott. Pénzügyi szakértők szerint az idén sokan hamar: 11 kiváltották a konvertibilis valu­tát, illetve forintmegtakarításii kát forgatták át. A márciusi fo­rintleértékelés után azonban je lentősen megdrágult a nyugat valuta, másrészt a kiszámítható forintleértékelés miatt érdeme­sebb forintban takarékoskod a i, Nem védett a szegedi cukrász lakásriasztója Magda Marinko furcsa ékszerüzlete Továbbra is a szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családja ellen 1994. január 23-ról 24-re virradó éjszakán elkövetett négyes gyilkosság körülményeinek tisztázásával foglalkozott pénteki tárgyalásán a Fővárosi Bíróság. Ma: ár-premier a patikákban A második félév első napjától, azaz mától 850 gyógyszer ára megváltozik; összességében a medicinák 9 százalékkal drá­gulnak, de mint minden átlag-számításnál, itt is igen nagy a szóródás, sőt vannak orvosságok - főként antibiotikumok amelyekhez az eddiginél olcsóbban juthatunk hozzá. A tanúk egyike, B. István, sze­gedi lakos volt, aki Z. Nagyék lakásában a riasztóberendezést felszerelte. A cukrász még 1992 nyarán bízta meg ezzel a munkával, a család nyaralni in­dult, biztonságban szerették volna tudni a házukat, őt ismer­ték, megbíztak benne. A riasztó, amit felszerelt, csak a család távollétében üze­melt, olyan rendszerű volt ugyanis, amennyiben otthon tartózkodtak váratlan beindulá­sával nem zavarta mindennapi életüket. A rablógyilkosság éj­szakáját ez a riasztó természe­tesen nem védhette meg a csa­ládot a behatoló rablóktól. A bí­róság tanúként hallgatta meg Z. Nagy Bálint előző feleségét, aki az utóbbi években a fiukkal, ifi. Z. Nagy Bálinttá1 együtt Svéd­országban élt. A tragédia után települtek haza, s a hírek szerint a cukrászdát is a fiú vezeti to­vább elhunyt édesapja nyom­dokán. M. Márta szavaiból ki­derült, hogy Z. Nagy Bálinttal hat évig éltek együtt, s 1975- ben azért váltak el, mert a saját fodrásznője lett a „vetélytársa”, majd később Z. Nagy felesége. Idővel aztán ismét jó kapcsolat alakult ki volt férjével, aki minden problémáját megbe­szélte vele. A gyilkosság esté­jén is telefonáltak egymásnak. Z. Nagy Bálint szokatlanul fá­radtnak és gondterheltnek tűnt, a háttérben is nagy volt a csend, pedig általában mindig zenétől, nevetéstől zengett a ház. M. Márta több arany ékszert is fel­ismert - mint Z. Nagyék tulaj­donát - azok közül a tárgyak közül, amelyeket Magda Ma­rinko lakásán foglalt le a rend­őrség. Magda Marinko - korábbi rendőrségi tanúvallomásával szemben - azt állította több ék­szerről, hogy azokat az ő tulaj­donában lévő szegedi ékszerüz­letben adta el a Z. Nagy család. A rendőrségi jegyzőkönyvek­kel ellentétes vallomását azzal magyarázta, hogy szavait ko­rábban „meghamisították”. A következőkben az új ár­jegyzék alapján olyan gyógy­szerek új (s zárójelben régi) árát közöljük, amelyek a so­kak által keresett készítmé­nyek közé tartoznak. A korábbinál olcsóbb a Pyassan kapszula 169 forint (219), a Dalacin C kapszula 182 (450), a Dalacin T oldat 378 (486), Rocephin injekció, 1 ampulla 659 (889), Mexalen 250 grammos végbélkúp 145 (160), Legalon májgyógyszer 734 (864) forint. Az eddiginél magasabb az ára egyebek közt a következő szív- és érrendszeri panaszok elleni gyógyszereknek: Erpo- zid 182 (158), Halidor 93 (65), Isolanid tabletta 96 (81), Nit- ropenton tabletta 42 (27), Pul- sotyl csepp 327 (284), Stuge- ron tabletta 72 (49); * továbbá a Polybé injek­ció 5x2 ml. 210 (180), a Vita­min B1 5 amp. 267 (235), a B12 inj. 3 amp. 105 (90); * a gyulladáscsökkentők közül a Naprosyn tabletta 185 (165), a Prednisolon kenőcs 5 gr. 51 (29), a Rheosolon 69 (54); * a nyugtatok, altatók kö­zül a Noxyron 90 (75), a Pipolphen 98 (74), a Tiserci netta 43 (28), a Sevenalelta 120(113); * a reumatikus betegsé- i gek elleni szerek közül az In \ dometacinum FI5 (57); a kö­högéscsillapítók közül a Radi- i pon tabletta 108 (98), a Ube- I xin tabletta 120 (98), az Eri- gon szirup 111 (96), a Fagijor j szirup 195 (162); * továbbá a gyermek l;í /át ! csillapító Germicid C kúp 64 j (50) az aranyér panaszokat i enyhítő Reparon kenőcs 132 (83), végbélkúp 149 (114). a fájdalomcsillapító Ridol 33 j (68), a fertőtlenítő NeomagmH j tabletta 51 (36). A leggyakrabban kéréseit Kalmopyrint ezentúl 52 forint helyett 62 forintért árulják. A Karintliy-gyűrű ez évi kitüntetettje a sokoldalú színész-rendező, Kern András. A nagy humorista emlékét őrző, és szellemi örökségét ápoló díjat a Rádió elnöke, Szirányi Já­nos nyújtotta át. fotó: feb/bodó Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents