Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-20 / 196. szám

6 Dunántúli Napló Magazin 1995. július 20., csütörtök Védett növényeink Bajuszkosbor Levél télén, 10-15 cm magas orhideaféle, amit tudomá­nyos neve (Epipogiuiji aphyllum) is kifejez (phyllum = levél, a = fosz­tóképző). Az egész növény halványsárga színű, nem tar­talmaz zöld színtesteket. A napfény energiáját ily mó­don nem képes megkötni, ezért korhadéklakó életmó­dot folytat. Júniustól július végéig nyíló, virágai laza fürtöt képeznek, s egyéb­ként bajuszos arcra emlé­keztetnek. Magyar neve ezért igen találó. Eurázsiá­ban honos. Magyarországon csak a Visegrádi-hegység, a Bakony és a Mecsek (Vé- kény, Zengővárkony) né­hány pontjáról került elő. Igen nehéz rátalálni, mert gyakran évekig nem bújik ki a talajból, s lelőhelyeiken is csak néhány példány él. A hűvös, üde, tápanyagban közepesen gazdag, kissé sa­vanyú termőhelyeket ked­veli, ahol bükkösök és gyer­tyános-tölgyesek nyújthat­nak számára menedéket. Eszmei értéke: 10 000 Ft. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén A biztos, aki biztos, hogy megmenti a Balatont A Balatonvédő Dr. Nemcsók professzor, a Bala­ton kormánybiztosa igen határo­zott: a Kis-Balaton környékén a pannon legelő kialakítása, a szürke marha, a magyar tájba illő magyartarka és az őshonos man­galica állomány fölszaporítása, a tájkultúrához illő magyar borok termelése, a családi alapon mű­ködő farmergazdaságok kialakí­tása megmentheti a Balatont. A kormánybiztos koncepciója kö­zel tíz éves programot jelent, nemcsak a Balaton életében, ha­nem sajátjáéban is. A Nemcsók házaspár 1972- ben egy pályázat útján, tudomá­nyos segédmunkatársként került Tihanyba, az MTA Biológiai Ku­tatóintézetbe. Itt született a két balatoni lány, Melinda és Adri­enn. A harmadik gyerek, Levente már Szegeden született, ahová 1979-ben költözött a család. Nem a szakmai sikertelenség okán, sokkal inkább a szakmai előme­netel lehetősége miatt tért vissza a Nemcsók-házaspár korábbi ta­nulmányai helyszínére.- Az államtitkár felesége szin­tén biológus. Mennyire borult fel az életük azóta, hogy férje kor­mánybiztos lett?- Semennyire. Már tavaly má­jus óta - ekkor lett a férjem or­szággyűlési képviselő - meg­szoktuk, hogy csak hétvégenként látjuk, és nem hiszem, hogy ez a jövőben változna. Házasságunk alatt mind a ketten megtanultuk, hogy vannak az életben fontos és kevésbé fontos dolgok és a fér­jem mindig tudja, hogy mikor van igazán szükség rá otthon.- Képes lesz-e a professzor úr „megmenteni” a Balatont?- 1967 óta ismerem a férje­met, rendkívül nyakas, akaratos és önfejű ember, aki akkor jön igazán tűzbe, amikor a másik ember éppen csüggedni kezd.- Változott-e a férje azt köve­tően, hogy politikai államtitkár lett?- Világéletében puritán, kon­vencióktól mentes ember volt, és szinte kizártnak tartom, hogy ez a jövőben másként legyen. Kép­zelje el, úgy akart végig menni Siófokon, hogy a 17 éves Adri­ennt a nyakába veszi, és én szól­tam rá, hogy talán nem kéne, mert ez már túlon túl nem állam­titkári.-Nemcsók István a Balaton­nal sok gondot kapott ajándékba. Kormánybiztosként keresi-e a fe­lelősöket a Balaton jelenlegi ál­lapotáért?- Nem, inkább azokat a szak­embereket próbálom megtalálni, akik az elmúlt évek alatt sok jót tettek érte.-A Tihanyi öbölben ezen a nyáron is látni angolnatetemet a vízben. Lehetséges, hogy ezt a halfajtát ismét betelepítették a Balatonba, mert jó üzletnek bi­zonyult?- Egy döglött hal még nem je­lent semmit. Azt is biztosan tu­dom, hogy a Balatonba 6 év óta nem telepítettek angolnát. De ígérem, utánanézek, és hogyha mégis előfordult, annak nagyon szigorú következményei lesznek. Haltelepítés lesz a közeljövőben, de másféle: a legrövidebb időn belül néhány tonnányi - egykor őshonos - nyurgapontyot telepí­tünk. A halgazdaságot arra fo­gom kérni, hogy nagyobb meny- nyiségű süllőfészket helyezzenek ki, hogy a balatoni őshonos halak populációja is fölszaporodjék. Nem győzöm hangsúlyozni: ha ezentúl akár tudományos, akár nem tudományos ember a Bala­tonról olyan híreket terjeszt, amelynek a valóságtartalma bi­zonyíthatóan hamis, akkor kérni fogom, hogy az elmaradt haszon­ért az a terület, az a régió, vagy az az önkormányzat perelje be az il­letőt. Tarthatatlan, hogy néhá- nyan felelőtlenül nyilatkozgatnak elől doktor hátul doktor fokoza­tokkal arról, hogy a Balatonon már tilos a fürdés. Ez a Magyar Köztársaságnak, a magyar nem­zetnek súlyos károkat okoz, kö­vetkezésképp az illetőt bíróság előtt felelősségre vonjuk. Nem vagyok híve a dolgok eltussolá- sának, és törekszem arra, hogy irodám ajtaja az újságírók előtt bármikor nyitva álljon.- Vannak-e már ellenségei?-Nincsenek, és nem is hi­szem, hogy most ezzel kellene foglalkoznom.- Sokak szerint a maffia is je­len van a Balaton partján. Ön ta- lálkozott-e már ezzel a jelenség­gel?- Semmilyen formában nem találkoztam a szervezett bűnö­zéssel, ez a terület nem az én kompetenciám. Az eddigi életu- tamat figyelembevéve úgy gon­dolom, hogy nem fognak velem sokra menni, mert gyakorlatilag nem vagyok érdekelt semmiféle üzleti vállalkozásban. Amolyan egyetemi csodabogár vagyok, aki óriási szakmai lehetőséget lát ab­ban, hogy megoldjon egy hatal­mas problémát. Ez Kelet-Euró- pában még nem sok embernek adatott meg.- Hány évre tervez?- Olyan családban nőttem fel, ahol a férfiak 15 éves koruktól 65 éves korukig kötelezően napi 8 órát dolgoztak. Én 46 éves va­gyok és 19 évre tervezek.- Miért lett éppen biológus?- Pontosan 13 éves koromban határoztam el Széchenyi Zsig- mond, Kittenberger Kálmán könyveinek hatására, hogy bio­lógus leszek. Kelet-Afrikában szerettem volna tanulmányozni az ott élő patás és ragadozó álla­tok és madarak viselkedését. A sors különös iróniája, hogy a vi­lág majdnem minden táján meg­fordultam, Kelet-Afrikában azonban nem jártam. Nem sze­retném lehúnyni a szememet enélkül. Persze csak azt köve­tően, hogy megmentettem a Bala­tont ...- lopez ­A köztársasági elnök köszönti kinevezése után dr. Nemcsók professzort Késő esti merengés Mind többen vagyunk, akik gondterhelten számoljuk a fel­váltott ötezresből még megma­radt „Kossuth”-okat és mind kevesebben, akiket nem érint érzékenyen néhány száz forint váratlan kiadása. Meg akartam spórolni az esti „Intercity” helyjegyét és mindketten a 18 óra 55 perckor induló gyorssal utaztunk Pécsre. „Elvileg” el kellett volna érnünk az ünnep­nap legutolsó buszát, amely 22 óra 40 perckor indul. A vonat negyedórát késett, a buszt öt perccel lekéstük. A vá­ros peremén, a vasútállomástól kb. 8 kilométernyire lakunk, sok volna esti sétának .. . Taxit kellett használnunk. Annyiféle emelés és órabeállítás van, hogy szó nélkül kifizettünk 630 + borravalót. Tehát megtákarí­tottunk 320 forint helyjegyet és kifizettük a dupláját! ... Eltekintve attól, hogy a taxi­soknak is élniök kell és cseké­lyebb az utasszám a késői jára­tokon, mégis az a vélemé­nyünk, hogy akkora városban, mint Pécs indokolt volt a meg­szüntetett késői járat, legalább az utolsó vonat remélhető érke­zése idejéig. Amitől eltekintve más program, így színház vagy hangverseny kiadását lényege­sen növeli, ha könnyen előfor­dulhat, hogy elment az utolsó busz. Lehet, hogy számszerűen keveseket érint a probléma, mégis az a véleményünk, hogy egy nagyváros közlekedése megkívánta a beszüntetett késői járatokat is.-T­Éktelen ékességeink a belvárosban A történelmi belvárosban, tu­risztikai vonzerejű csupa nagy­betűs BELVÁROSBAN, s nem mindegy milyen képet visz ma­gával az idegen-képletesen vagy fényképezőgépe, videó- készüléke objektívén át ró­lunk. Mert rólunk is szó van, ha már kétezer éves múltunkkal élünk a jelen nem éppen gond­talan hétköznapjaiban. Alig pár lépés a Főtértől a vi­szontagságos névcserék után Máriának nevezett hosszú utca, amely a Szent Mór utcácskától keletre melbevágóan meghök­kentő épület és hézagsort tár az arra tévedő szemlélő elé. A Bóbita Bábszínház sok­szorosan levedlett falán túl - ami önmagában is elég kiáb­rándító, főleg ha azt sem feled­jük el, hogy falai mögött kultu­rális intézmény működik - „magánparkolónak” hirdetett udvar tátogat, mellette a 20-22- 24-es számú „háznak” tűnő romhalmaz, végig hasadt falak, összevissza deszkázott egykori ablak-nyílások, üresen ásító alagsori rések, bedobált sze­mét-kupacok, bűz és piszok, hívatlan négy és soklábúak, ké­tes elemek éjszakai tanyája. Kazinczy utca... Néhai ét­terem, Kaszinó és a jó ég tudja mi minden volt egykor a söté­ten ásító objektum. Kisfaludy utcai sarok: le­rombolt ház helyén gyom-lepte plató, mellesleg ingyenes par­koló, azután hosszú roncs-épü­let - a Honvéd Kiegészítő Pa­rancsnoksággal szemközt - la­katlan, szemétlerakó, jó búvó­hely, éjjeli menedék ... Még lejjebb a 4/2 nylonnal „ideigle­Rongyokban a pécsi Bóbita Bábszínház fotó: Müller nesen” elég régóta fedett egy­kori üres gyermek-rendelő. És folytathatnám a sétát az évek óta változatlanná konzervált romok között. Dühöngök, gon­dolok egyet s mást és elkönyve­lem a környék lakóinak jogos, biztonságukat is fenyegető, szépérzéküket nap mint nap ir­ritáló jelenséget megadóan , - de ugyan mit gondol rólunk az idegenvezetők kínosan terel­gető, jóindulatú kalauzolásától elszabadult, kíváncsian sétál­gató idegen? Nem hinném, hogy ez mellé­kes, netán a „pedantéria” túl- tengése lenne. Dr. Hegedűs Sándor A holtak sehogyan sem, a tárgyak pedig nehezen vallanak Miért napolták el Magda Marinko perét? Magda Marinko a vádlottak padján egyre vidámabb. Míg a folyosón várja elővezettetését, játékosan ingerli az őröket se­gítő gyönyörű németjuhászt. Napszemüvegét pihenteti, Schwarzenegger-imázsát fe­ledve most a szakállát növeszti. Egyre inkább hasonlít akkori önmagához, amikor őrizetbe vették. Blőd, meghökkentő bemondásai egyre ritkábbak. A harmadik hét végére kiderült, hogy ami jó évtizede a bizonyí­tási eljárás során még elfogad­ható volt, az ma, 1995-ben, amikor a vád több ember meg­gyilkolása, már kevés. Eddig két kategorikus szak- véleményt fogalmaztak meg. Az egyik: Magda Marinko be­számítható. A másik: a palicsi tóban azt a fegyvert találták meg, amellyel a szegedi és a kecskeméti gyilkosságot is el­követték, s amelyet - a bűntár­sai szabadkai tárgyalásán el­hangzottak szerint - Magda szóbeli utasítására próbáltak meg eltüntetni. Az is biztos, hogy az a fegyver, amelynek rejtekhelyét Magda rendőrsé­gen tett vallomása alapján lel­tek meg, sem Kecskeméten, sem Szegeden nem osztotta a halált. (Orosházán Némethné halálát fulladás okozta.) Az a tanú, aki Magdát a gyilkosság éjszakáján belépni látta abba a házba, ahol Horváthék lakása is volt, öngyilkos lett. Korábban tett vallomását rendőrségi ira­tok őrzik, a bíró már nem hall­gathatja meg. Van olyan tanú is, aki közlekedési baleset áldo­zata lett. Miután Magda - élve a vádlott jogával - minden ko­rábban tett vallomását és meg­nyilatkozását visszavonta, s nincs kétségbevonhatatlan bi­zonyíték arra sem, hogy a kriti­kus időpontokban egyáltalán a gyilkosságok helyszínén járt, még az is előfordulhat, hogy a többszörös gyilkosság vádja alól felmentik, s csak a hivata­los személy sérelmére elköve­tett erőszakért marasztalják el. Még a lőfegyverrel való visszaélés vádjának bizonyítása sem egyszerű. Megerősíti: ő rejtette el a Skorpiót, de - most azt állítja - nem az övé volt. Azért ásta el, mert egy ismerőse hagyta a lakásán, ő pedig nem akart magának kellemetlensé­get. (Persze a fegyver-rejtélyre más megoldást is lehet találni. Tegyük fel, Magda azt mondta Sinkovitynak, hogy magyar földön ő a gyilkos fegyvert ásta el, miközben valójában a tisztát rejtette el. Sinkovity viszont az általa tisztának hitt fegyvert dobta a palicsi tóba, ezért a he­lyet nyugodtan meg is jelölte vallomásában. Ilyen csel Mag­dának biztonságot jelenthetett.) A tárgyaláson a szakértők is megerősítették, hogy a szériá­ban készített ékszerek azonosí­tásra legtöbbször alkalmatla­nok. Ezt igazolja az a bűnjel­ként lefoglalt arany karkötő is, amellyel kapcsolatban a bíró­ság újabb szakértői vizsgálatot rendelt el. A Magda cipőjén ta­lált vércseppekről csak azt tud­ták megállapítani, hogy milyen vércsoporthoz tartozó személy­től származnak. Ez nem mond semmit, mert Z. Nagy Bálint és gyermekei, de Magda vércso­portja is ugyanaz. A cipőn rög­zített vér viszont a kiszáradás miatt a döntő jelentőségű DNS- vizsgálatra már alkalmatlanná vált. Csődöt mondtak a mikroma- radványok vizsgálatai is. Sú­lyos hibát követett el a rendőr­ség a nyomrögzítés során, ugyanis Magda lefoglalt ruhá­zatát nem egyenként, hermeti­kusan elkülönítve és cédulázva- úgymond lekönyvelve - küld­ték vizsgálatra, hanem öm­lesztve. Ennek következtében értékelhetetlenné váltak, mert azok az elemi szálak, amelyek- mondjuk - a kecskeméti gyil­kosság során a vádlott ruháza­tára juthattak, a csomagban át­kerülhettek egy olyan ruhára, amelyet csak a lakásában vagy éppen a szegedi helyszínen vi­selt. Vajon miért nem lehetett a vizsgálatra küldött tárgyakat előírás szerint kezelni? Magda egyik lefoglalt gyűrű­jéről a szakértőnek azt kellett eldönteni: kerülhetett-e rá szemmel alig látható, mikro- mennyiségű festékmaradvány Z. Nagyék környezetéből. A válasz: elvileg igen, de gyakor­latilag aligha. A nem azonosít­ható festékbe még annak meg­szilárdulása előtt egy elemi szál is ragadt, feltehetően festés közben. (Korábban meg is kér­dezte Magdától az elnök: mikor és milyen színűre festette csiké- riai tanyáján az ablakkeretet?) A tárgyalás menetét figyelve úgy tűnik, hogy a helyszínen (de csak az udvaron) vett több talajminta és a gyanúsított láb­belijén fellelhető talajmarad­vány egyértelmű azonosításra gyakorlatilag sohasem, legfel­jebb kizárásra alkalmas. A 2 grammnyi maradványban 40- 50 féle elkülöníthető elem van, a jellegzetességet ezek egy­máshoz viszonyított aránya bi­zonyítaná. Ez a keveredési arány azonban képződhet máshol is, a tetthelyen kívül a tetthely környékén, például Z. Nagyék háza előtt is. Nem bizonyít­ható tehát egyértelműen, hogy a tettes Z. Nagyék udvarában is volt. Az azonosítás lehetet­len, még a nagy valószínűség kimondásához is több minta kell. Összefoglalva: a holtak se­hogyan sem, a tárgyak pedig nehezen vallanak. Magda ba­nánhéja visszavont vallomá­sának néhány maradandó eleme lehet. Az elnapolás pil­lanatában most, a budapesti perben csak a nyolc áldozat halála bizonyított. Némethy Gyula r t j

Next

/
Thumbnails
Contents