Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-17 / 193. szám

10 Dünántúli Napló Gazdaság 1995. július 17., hétfő Az állam, a gondos gazda? A közelmúltban Suchman Tamás privatizációs miniszter az állami vagyonkezelésről szólva azt a követelményt hangsúlyozta, hogy az államnak is „jó gazdaként” kell kezelnie a tulajdonában lévő vagyont, ugyanúgy, mintha az „magántu­lajdonban volna Már a hasonlat is mulatsá­gos: az állam színlelje azt, hogy magántulajdo­nos, ahelyett, hogy magántulajdonba adná az állami vagyontárgyakat. Bámulattal tölt el az a romlatlan naivitás is, ahogyan a,miniszter a normatív „kell"-ekben bízik, az elmúlt fél évszázad tervgazdaságának „sikerei” után. Vajon a tervgazdaság idején az állami tulajdont nem védte a polgári jog és a büntetőjog erőteljes eszközökkel? És a Magyar Köztársaság első kormánya nem kívánta volna védeni a meglévő tulajdont? Továbbá: a nép- köztársaság éveiben milyen hatékonyságú, mű­szaki színvonalú és állapotú tulajdon jött létre? S vajon a megmaradt állami szektor - elsősor­ban a nagy, állami többségi tulajdonban lévő bankok - botrányai miként minősítik az állam ama képességét, hogy jó gazdaként működhet? Ha pedig eddig nem bírt azzá válni, most mitől tudna? Az új miniszter kézrátételétől? A szomorú az, amilyen összefüggésben mind­erről a miniszter beszélt. Szerinte ugyanis bár lesz privatizáció, de nem minden áron. Ha nem kínálja fel a vevő a megfelelő értéket, akkor nem adják el az állami vagyont. Bizonyára úgy, ahogyan az a HungarHotels esetében történt... Máig sincs meg az a vevő, aki jobb ajánlatot tett volna a korábbiakénál. Értem én: a kormányok nem akarják vállalni annak vádját, hogy - a mindenkori ellenzék szerint - kiárusítják az országot. Am még ennél is nagyobb hiba lenne, ha irreális áraikkal „ki­áraznák ” magukat a piacról. Csak nem akarják még egyszer kipróbálni, mire képes az állam, mint tulajdonos? Félek, hogy e második kísérlethez már nincs elegendő muníciónk. Bácskai Tamás Munkában a gazdajegyzők A gazdák több segítséget kaphatnak FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ OTP - jegyzés Baranyában is Nőttek az árak a mezőgazdaságban Az előző év azonos idő­szakához képest 33,9 szá­zalékkal emelkedtek az év első öt hónapjában a me­zőgazdasági termelői árak a Központi Statisztikai Hi­vatal legfrissebb elemzése szerint. Az élő állatok és az állati termékek ára 38,9 százalék­kal növekedett, ezen belül az élő állatok árnövekedése 47 százalékos, míg az állati termékek 23,6 százalékkal drágultak. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára 6,1 százalékkal lett magasabb. A növényi termékek ára 3,1 százalékkal csökkent, ez­zel szemben a gyümölcsöké rendkívül nagy mértékben, 163,4 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a növeke­dés üteme a szakemberek megállapítása szerint má­jusban lelassult. A búza felvásárlási átlagára ton­nánként 1 100 forinttal, a kukoricáé 300 forinttal emelkedett, míg az árpáé 900 forinttal csökkent. Az áprilisihoz képest május­ban az élő állatok ára is alacsonyabb volt. A gabonaárak a tavalyi­akkal összevetve az idén mérsékeltebbek, viszont az állatoké magasabb. A piaci átlagárak a felvá­sárlási árakkal azonos ten­denciát mutatnak a tavalyi évhez viszonyítva. Az elmúlt hónaphoz ké­pest minden jelentősebb mezőgazdasági termék ára csökkent, a legnagyobb mérséklődést a kukoricánál lehetett tapasztalni, itt a tonnánkénti ár 2000 forint­tal lett kevesebb. APEH-információ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal új szabályzó szerint foglalkozik a jogi személyek szakmai érdekképviseleti tag­sági díjának elszámolásával. Az éves tagdíjak címén átutalt ösz- szeget, mint szakmai érdekkép­viseleti tevékenység díját a számviteli törvény, alanya min­den esetben költségként (ráfor­dításként) számolhatja el, és ezt a társasági adótörvény sem kor­rigálja. Ezzel szemben a tagdí­jon felül térítés nélkül átadott pénzösszegeket a jogi személy kizárólag csak a saját rendelke­zésű vagyona (tőkéje) terhére adhatja át. Az információ forrása: Pénzügyminisztérium 57070/1995. Jövedelemadók Főosztálya - APEH 9250372064/1995. Adónemek főosztálya. Baranyában július elsején 21 gazdajegyző kezdte meg a munkát tíz körzetben: Pécsett, Pécsváradon, Bolyban, Mohá­cson, Siklóson, Sellyén, Szi­getváron, Szentlőrincen, Sás- don és Mágocson. E változások miatt nem szűntek meg körze­tek, mert a Baranya Megyei Te­rületi Agrárkamara elsődleges célja az volt, hogy a megye 302 községében a gazdálkodók megkapják a szükséges infor­mációkat. A gazdajegyzők a termelési szaktanácsadás mel­lett ellátják a piacszervezés he­lyi feladatait, tájékoztatnak az értékesítési lehetőségekről, közreműködnek a szerződések megkötésében is. Figyelemmel kísérik a piac szereplőinek ma­gatartását, a kamarai etikai sza­bályzat megtartását. A gazda­jegyzők segítséget nyújtanak pályázatok, üzleti tervek elké­szítéséhez is, s intézik az azzal kapcsolatos teendőket. A helyi mezőgazdasági bizottságok ugyancsak számíthatnak támo­gatásukra. Bizonyos állami, speciális kamarai feladataik is lesznek, a helyi önkormányza­toktól átvett mezőgazdasági, szakigazgatási kötelezettségnek is eleget kell tenniük. Fonod Judit, Mohács és kör­zetének falugazdásza volt ed­dig. Gazdajegyzőként folytatja tovább a munkáját.- Nagyobb lehetőségeket je­lent ez, mint a falugazdászság. Az eddigiektől eltérően a me­zőgazdaság teljes egészével kell foglalkozni, a tulajdoni formától teljesen függetlenül. Ezzel összefüggésben az Ag­rárkamaránál eleinte rengeteg statisztikai teendőnk lesz, de sokkal nagyobbak a lehetősége­ink és szervezettebb lesz a munkánk is. Az infrastruktúra kiépítése most folyik. Sásd és környékének gazda­jegyzője Skoda Dénes lett, aki eddig egy felszámoló cégnél dolgozott.- Agrár-közgazdász vagyok, nem szerettem a régi feladato­mat. Ismereteim szerint a falu­gazdászok elsősorban a kister­melőkkel foglalkoztak, a szö­vetkezetek, a nagyüzemek hát­térbe szorultak. A kamaránál minden termelő egyenrangú. Mindenkink arra kell választ adni, hogy mit termeljen, ho­gyan, és azt hol tudja eladni. A lehetőségeket kell felkutat­nunk. Ehhez nagyon fontos, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk. A gazdálkodók problémáit pedig továbbíta­nunk kell a kamarához. Magam sokat jártam Nyugat-Európá- ban s láttam, ott jól működnek a kamarák. A termelőknek náluk szakembereknek kell lenniük, akik értenek a gazdálkodáshoz. Németországban a családi gaz­daságokat csak az a gyerek ve­heti át, viheti tovább, akinek szakirányú végzettsége van, gyakorlatot szerzett más gazda­ságokban. Rá kell döbbenteni itthon is a mezőgazdasági vál­lalkozókat, hogy csődbe me­hetnek, ha nem értenek a gaz­dálkodáshoz. Elhibázott elkép­zelés volt, hogy a munka nélkül maradt bányász, ipari munkás ezen a pályán folytassa. Nemes Miklós szintén a sásdi körzetben dolgozik, ahova 32 község tartozik. Ő állatte­nyésztő. Falugazdász volt ed­dig, ugyanitt.- Az elmúlt időszakban kié­pültek a kapcsolatok a gazdál­kodókkal, a növényvédelmi ál­lomásokkal, a vetőmagforgal­mazókkal. A falugazdászi munkában az volt a legnehe­zebb, hogy mindenhez kellett érteni, úgy hogy magunk nem rendelkeztünk termelői tapasz­talatokkal. A kamara öt szakbi­zottságot alakít, hiszen mind­egyikünknek más a végzett­sége, nem értünk a mezőgazda­ság minden ágához. Sz. K. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (OTP) részvényeit mától péntekig le­het jegyezni. Az előzetes el­képzelések szerint a hazai nyil­vános forgalombahozatal során 1,4 millió, egyenként 1.000 fo­rint névértékű törzsrészvényt kínálnak fel fele részben ma­gánszemélyeknek, fele részben hazai intézményi befektetők­nek. Az 1000 forint névértékű részvényeket 1.200 forintos áron hozzák forgalomba. A nyilvános kibocsátást a Creditanstalt Értékpapír Rt. és az OTP Bróker Rt. irányítja. A részvényigényléseket Baranyá­ban az OTP Pécsi Igazgatósá­gán, siklósi, szigetvári és mo­hácsi fiókjaiban, valamint a Creditanstalt Bank Rt. pécsi fiókjánál lehet bejelenteni. A kisbefektetők ösztönzése érdekében részletfizetési kez­deményt is adnak a leendő tu­lajdonosoknak. E kedvezmé­nyes rendszer keretében egy magánszemély legfeljebb 100 részvényt jegyezhet. A jegy­zéskor fizetendő részlet a vé­telár 30 százaléka. A fennma­radó összeget jövő év január 15-e és július 15-e között kell kifizetniük a kisbefektetőknek. A kezelési költségeket a befek­tetőknek kell viselniük, ennek összege 500 forint. A részvé­nyek óvadékként letétben a jegyzési helyeknél maradnak, és csak a vételár teljes kifizeté­sekor vehetők majd fel. Fontos tudnivaló, hogy a kisbefektetők a részletfizetési időszak alatt is rendelkeznek szavazati és osz­talékjoggal. Határidők cégvezetőknek Július 20.- az áfa befizetése, ne­gyedéves áfabevallás;- a társasági adó negyed­éves előlegének befizetése, il­letve a külföldi szervezetnek belföldi személy által kifize­tett összeg után levont adó befizetése;- a nemzeti kulturális járu­lék befizetése;- a rehabilitációs foglal­koztatási hozzájárulás befize­tése;- a játékadó befizetése;- a munkavállalói, a mun­kaadói, valamint a bérgaran­cia-járulék befizetése;- az szja befizetése és el­számolása;- a cégautók adójának be­fizetése;- az idegenforgalmi hoz­zájárulás befizetése;- a tenyésztési hozzájáru­lás befizetése;- a havi bevallók félévi összesítő bevallása a fogyasz­tói adóról és a fogyasztási ár- kiegészítésről. Illetéktörvény 1995. július 30-án lép hatályba a stabilizációs csomagnak az illetékekről szóló, 1990. évi XCIII. törvényt módosító ré­sze. Az öröklési és az ajándé­kozási illeték rokonsági foktól függő mértéke - a lakástulaj­don-szerzés kedvezményes il­letékkulcsa kivételével - a ko­rábbihoz képest valamennyi kategóriában 1%-kal emelke­dett. Magasabb mértékű az il­letékkulcs növekedése a vissz­terhes vagyonátruházás köré­ben. A módosítás az eddigi íratlan gyakorlatnak megfele­lően teszi egyértelművé, hogy a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét, a kft.-, illetve a szövetkezeti üzletrész örökösének, továbbá a vagyoni betéthez ajándéko­zás jogcímén hozzájutó sze­mélynek, cégnek nem kell ille­téket fizetnie. Az idevágó alkotmánybíró­sági határozat kényszerítette ki azt a változtatást, miszerint in­gatlanok (a lakás ezúttal nem értendő ide) cseréje esetén mindkét fél az általa megszer­zett ingatlan után járó illetéket köteles megfizetni. Az említett időponttól köbcentiméterenként 6-ról 8 j forintra emelkedik a gép- J jármű után fizetendő illeték mértéke. Lényeges változás azonban, hogy ezentúl az új gépjárművet és pótkocsit vá­sárlóknak is fizetniük kell. Szintén sokakat érint hátrá­nyosan az a szabály, amely megszünteti az új lakások adásvételére biztosított ille­tékmentességet. A korábbinál kedvezőbb szabályok vonat­koznak a termőföld vásárlá­sára, ugyanis ez esetben csak az egyébként kiszabott illeték egynegyede fizetendő. Az egyes eljárási illetékeket érintő változások közül kiemeljük, hogy egyaránt emelkedett az ál­lamigazgatási eljárási illeték ál­talános mértéke, valamint az egyes építésügyi hatósági és ingatlan-nyilvántartási eljárá­sok, továbbá az útlevél kiadá­sának és a forgalmi engedély kiállításának illetéke. Az egyéni vállalkozói iga­zolvány és a kereskedői en­gedély kiadása iránti eljárás ezentúl 5 000 forintba kerül, j míg a játékautomaták üze­meltetésének az önkormány­zatnál történő engedélyezésé­ért az érintetteknek gépen­ként 10 000 forintot kell ille­tékbélyegben leróniuk. A minőség háromszöge harminc éve garancia Vásároljunk (jó) magyar árut A tökéletes minőség védjegyét mintegy harminc éve viselik azok a magyar vagy Magyarországon gyártott termékek, amelyek mindenben megfeleltek a legapróbb részletekre is kiterjedő vizsgálatoknak. A ma forgalomban lévő termékek közül mintegy kétszáz tagja van a Kiváló Aruk Fórumának. Felméréseink szerint - véle­kedik Király Lajos, a Kiváló Aruk Fóruma titkárságához tartozó megkülönböztető ter­mékminősítést szervező Kft. (KÁF) munkatársa - a fo­gyasztók figyelik és keresik a háromszögletű védjegyet. Az elmúlt három évtized alatt több mint tizenhatezer vizsgá­latot végeztek el a minőség- vizsgáló szakemberek. A há­rom esztendeje megújult for­mában működő intézet három­négy pályázatot hirdet évente.- Sajátos helyzetben va­gyunk, hiszen hazánkban a KÁF az egyetlen olyan tanú­sító szervezet, amely minden termékcsoporttal foglalkozik. A minősített termékek három évig viselhetik az emblémát, utána újból pályázniuk kell a gyártóknak. Akiknek termékei egyszer már elnyerték e minő­sítést, gyakori, hogy a határidő lejárta után ismét igénylik a vizsgálatot. Az áruskála igen széles, megtalálható közöttük a cipőtől a tápszerig, a televí­ziótól a szörpökig, a talpbeté­tektől a zuhanyfülkén át az akkumulátorig minden. A vá­sárlók informálására az elbírá­lás után tájékoztatót adunk ki. Ebben minden kiválónak érté­kelt termék megtalálható. Je­lezzük azt az időpontot is, amikor lejár az embléma jogos viselésének ideje. A felméréseinkből az derül ki, hogy leginkább az élelmi­szeripari-termékek - legutóbb összesen 87 - és a műszakiak - 77 féle áru - nyerik el a kiváló minősítést. A vegyi termékek közül 13-at, a cipő, textil és ru­házati csoportból 7-hetet tartot­tak kifogástalannak. A verseny­ben indult 132 gyártó között vannak tradicionális hazai cé­gek, nemrégiben alakult kis kft.- k és vegyes vállalatok is. A pá­lyázók száma nő. Bozsó Bea Pályakezdők nehéz helyzetben Maximum 6720 Ft segély jár az iskolából kikerülő' munkanélkülieknek Mérséklődő ütemben ugyan, de az elmúlt hónapban is tovább csökkent a regisztrált munka- nélküliek száma Baranya me­gyében. A júniusi hóvégi záró­napon 21 648 főt tartottak nyil­ván a kirendeltségeken. Ez a szám az előző havinál 202-vel, a tavalyi év júniusához képest pedig 1855 fővel kevesebb. A mérsékeltebb ütemű csök­kenés oka, hogy már ebben a hónapban megkezdődött az is­kolákból kikerülő, elhelyez­kedni viszont nem tudó fiatalok jelentkezése a munkaügyi ki- rendeltségeken. Júniusban 271 olyan pályakezdőt regisztrál­tak, akik először vették fel a kapcsolatot munkaügyi szak­emberekkel. Érdekes adat, hogy közel 50 százalékuk szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik. Ebben az esztendőben közel 6000 fiatal fejezi be középfokú tanulmányait a megye iskolái­ban. Tömeges jelentkezésük - a korábbi évek tapasztalat nyo­mán - július-augusztusra vár­ható. Ezen jelentős mértékben várhatóan az a tény sem változ­tat, hogy júliustól az elfogadott törvénymódosítás következté­ben megváltozott a pályakez­dők segélyének összege. Ettől a hónaptól a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 75, száza­léka helyett az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegé­nek 80 százaléka - jelenleg 6720 forint - folyósítható. A regisztráltak számában bekövetkezett csökkenő ten­dencia nem érvényesült a me­gye minden régiójában. Sziget­váron és Szentlőrincen enyhe mértékben növekedett a mun­kanélküliek száma, de továbbra is Sellye térségében a legmaga­sabb a ráta mértéke. Megyei szinten a munkanélküliségi ráta 11,3 százalék, 0,2 százalék- ponttal alacsonyabb, mint má­jusban volt. Az érték a csök­kenő tendencia ellenére is 1,2 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag. Örvendetes jelenség, hogy júniusban az előző havihoz ké­pest növekedett a munkanélküli ellátásukat szüneteltetők száma. Az elmúlt időszakban mintegy 100 fő élt a foglalkoz­tatási törvény módosítása adta lehetőséggel. K. E. i i t

Next

/
Thumbnails
Contents