Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-14 / 190. szám

1995. július 14., péntek VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Szederkényben megmentik a termelő egységeket Felszámolják a szövetkezetét A szakosított szarvasmarha telepen 700 állatot tartanak Felszámolás alatt áll a szeder­kényi mezőgazdasági szövet­kezet. Az emberek ugyanúgy dolgoznak, mint korábban. Anyagilag nem, de lelkileg sú­lyosan érinti őket ez a helyzet.- 1994. októberében válasz­tottak elnöknek, akkor meg­ígértem, hogy itt nem lesz fel­számolás - mondja Szabó Vilmos elnök. - Nem rajtam múlott, hogy nem kerülhettük el. A felszámoló a csurgói Varga és Patik Gazdasági Ta­nácsadó Kft., én vagyok a he­lyi megbízott. A szövetkezet ebben az év­ben nem vett fel hitelt, az el­múlt évet azonban 82 millió forintos adóssággal zárták. A leromlott géppark miatt a 700 hektárnyi terület nagy részét, - amin gazdálkodnak - bér­munkában műveltetik. Őszi búzát, napraforgót, siló- és árukukoricát termesztenek, amit az állatállomány takar­mányozására használnak fel. A szakosított szarvasmarha te­lepen 700 állatot tartanak. A bevételeik a tejpénzből és az állateladásokból származnak. Ebből fizetnek mindent: a földhasználati díjat, a munka­bért. Négyszáz hektoliter bor is eladásra vár, aminek van pi­aca. Ebből is pénz lesz. Ha nem lenne a 82 milliós tarto­zásuk jól állna a szövetkezet.- A felszámolás alig néhány hete indult el érezhetően - folytatja az elnök. - Egy ve­zető kivételével mindenkinek felmondtunk. A télen három kft. kezdett szerveződni, ebből kettő meg is alakult az állattenyésztési és a szőlészeti. Nincs elegendő terület amin gazdálkodhatná­nak, ezért a harmadik, - ami növénytermesztésre szakoso­dott volna - nem lesz. Az FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR ezernégyszáz hektárnak csak a fele maradt meg. A földtulaj­donosok nem bíztak a szövet­kezet jövőjében és másnak ad­ták bérbe a területeiket. Az új vezetés fél év alatt 26 millióval csökkentette az adósságot, de amikor látták, hogy tovább nem lehet, a kényszer rávitte őket a fel­számolás kezdeményezésére, így tudnak gazdálkodni. A kft-éket pályázat útján, re- org-hitellel vásárolják meg a tagok: az állattenyésztési tele­pet és a hozzátartozó egysége­ket, valamint a szőlőterülete­ket és a borfeldolgozót. A kft.- ék a földet továbbra is bérlik.-Jelenleg a tehénállomány 220 darab, amit 300-ra szeret­nénk fejleszteni. A felszámo­lás végén 10-15 ember lesz, aki munka nélkül marad, a többi megtalálja helyét a kft-ékben. Sz. K. A költség miatt csökkent az érdeklődés Vezetékes víz a szőlőhegyen Mohácsi körkép Kijelölik a szabadstrandot Akár ajánlott, akár nem, a Du­nában minden nyáron fürdenek a helybeliek. Most apad a fo­lyó, s mihelyt leszárad a partra rakódott iszap, - valószínűleg a hét végén - kijelölik a szigeti­oldali, megszokott területű sza­badstrandot. Bár az ANTSz szakvéleménye szerint a folyó vize változatlanul nem alkal­mas fürdésre, - s az erre fi­gyelmeztető tábla kint is van a parton - saját felelősségükre nagyon sokan fürdenek. A sza­badstrand őrzéséről és tisztán tartásáról az önkormányzat gondoskodik. Nincs gond az uszoda Duna-vizével, a tisztí­tott vizű medencét minden nap nagyon sokan látogatják. Épül a csatorna Folytatódik a Kazinczy utcában a szennyvízcsatornázás. A cél- támogatással készülő rendszer keretében 380 méter hosszú ge­rincvezetéket épít a Cívis Kft. A vezeték kialakításának költ­sége négymillió forint plusz áfa. A munka befejezésének ha­tárideje e hónap vége. Öntözik a köztéri virágokat A kánikula nem csak a város polgárait, a növényeket is meg­viseli. Bár a nyári hónapokban minden évben gyakorlat, hogy öntözik a közterületekre kihe­lyezett virágokat, ezekben a napokban különösen nagy szükség van a locsolásra, s a szokásosnál több, átlag tíz köbméter vizet használnak erre a célra. Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki ter­jesztői ügynökségének te- lefonszáma: 69-364-268. Régi vágyuk a szőlőhegyi zár­kert tulajdonosoknak, hogy ve­zetékes ivóvizük legyen. A rendszer kialakítása már 1986- 87-ben elkezdődött, amikor a városi tanács víztársulatot szer­vezett az üdülőterületi részen. A kivitelezésre kedvezményes hitelt vettek fel, az egy ingat­lanra eső 40 OOOFt hozzájáru­lást 10 év alatt egyenlő részle­tekben fizethették az érintettek. A további területen ( Lány­csók közigazgatási határ - Vaskapu - Székelyszabar köz­igazgatási határ - sombereki út által határolt részen két fázis­ban kívánják kialakítani a kör­nyék vezetékrendszerét. Első fázisban a szőlőhegy családiházas részének vízellá­tását akarják megnyugtató mó­don megoldani, s e célból pá­lyázatot adtak be címzett támo­gatásra. A második fázisban épülne ki a zártkerti és a külte­rületi ingatlanok vezetékrend­szere. Összesen 1847 ingatlant érintene a rendszer. A beruhá­zási költség egy ingatlanra eső összege 83 ezer forint, plusz áfa. Ennek 15 százalékát - közműfejlesztési hozzájárulás­ként - vissza igényelhetik az érintettek. Az összeget azonban sokan magasnak tartják, is­mertté válása óta lényegesen megcsappant az érdeklődés. A kivitelezés megkezdéséhez, az érintettek legalább hatvan szá­zalékának jelentkezésére van szükség, illetve mivel a város komplett tervvel rendelkezik, területi egységenként is el­kezdhető a munka. T. E. Kemping nyílik Dunafalván Aki holnap, szombaton reggel útnak indul a kedvelt pihenő helyére, a dunafalvai folyó partra, már egészen más körül­ményekkel találkozik, mint egy évvel ezelőtt. Most szombattól fogadja első vendégeit az a kemping, amelyet a Dunafalvai Önkormányzat és egy pécsi vál­lalkozó közösen alakított ki.-A nyári hétvégeken 1500- 2000 ember fordult meg a Duna-part e szakaszán, s meg­lehetősen méltatlan körülmé­nyek között sátoroztak - mondja Elmer István, Duna- falva polgármestere. - Szeret­tünk volna ezen változtatni, s a vízügyi igazgatóság átengedett nekünk egy két hektárnyi terü­letet, a révkikötőtől északra. Ivóvíz és villanyvezetéket ala­kítottunk ki, ami csaknem két­százezer forintba került, illetve tovább adtuk a teendőket Sztankovicsné Varga Ildikó, pécsi vállalkozónak, aki a szük­séges vizesblokkokat, illetve egy melegkonyhás büfét épített a kemping területén. Inkább sá­torozóhelynek, mint kemping­nek tartjuk ezt a helyet, mivel igyekeztünk a lehető legke­vésbé megváltoztatni a környék természetességét, szépségét. A kempingben egyidőben 200-250 nyaralót tudnak fo­gadni. Elsősorban a Baja kör­nyéki sátorozókra számítanak, de tudják, hogy például Pécsről is sokan, rendszeresen jártak pihenni a dunafalvai folyó partra. Várhatóan három hét múlva elkészül a csónak kikötő is, vagyis akkortól a vízi sportokat kedvelők magukkal vihetik & vízi járműveiket is. T. E. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Appl Cintia (Mohács), Wirt János Olivér (Nagynyárád), Stipánovics Ramóna Laura (Dunaszekcső), Cuk Andrea (Bezdán), Sárközi Alexandra (Dunaszekcső), Trunk Niko­lett Ráhel (Liptód), Máté Kla­udia (Dunaszekcső). HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Takács Norbert és Krome- renczki Mária. MEGHALTAK-. Rataics Ferencné Nikolics Mária (Kisjakabfalva), Stein- gart János (Mohács), Czita Mátyás (Mohács), Tatai Ist­vánná Varga Julianna (Ho­morúd), Molnár Józsefné Barta Mária (Pécs), Billeg István (Máriakéménd), Pápai Jenő (Mohács), Horvát Antal (Somberek), Schenk Ádámné Allenspacher Margit (Mo­hács), Rókus Jánosné Horváth Erzsébet (Mohács). A kerthelyiségek ideje - Ki ne inna meg egy hűs italt, fogyasztana el egy jó kávét, vagy süteményt, netán egy dunai halászlét egy öreg fa árnyékában, vagy egy színes napernyő alatt nézegetve a sétálóutcán épp arra korzózó- kat? Igen, így nyáridőben az egyik legkellemesebb elter­peszkedni a - szerencsére Mohácson is elszaporodott - szabadtéri helyiségek egyikében. fotó: tóth László Mit tettek a pécsi püspökök Mohácsért? Tekintve, hogy Mohács immár jó 900 éve a pécsi püspökök ja­vadalma, csupán arra vállal- kozhatom, hogy néhány évfor­duló kapcsán a jelentőségükben kiemelkedő mozzanatokra szo­rítkozzam. Az köztudomású, hogy gimnáziumunk épülete egykor püspöki nyaralókastély volt, s a szomszédos püspök­templom neve is erre tartalmaz utalást. A 170 éve, június 17-én szü­letett Király 7óz.se/( 1737-1825) püspöknek köszönhető, hogy a csatatéri emlékkápolnának épült Kálváriakápolna 1816 óta Mohács szomorú nevezetessé­gének első mementója. 1817. augusztus 22-én alapítólevél­ben adott át az elöljáróságnak 300 ezüst forintot, hogy annak kamataiból évente minél mél­tóbb ünnepet rendezzen a gyásznap iránti kegyeletből. Az alapítólevélből kiderül, hogy a püspök „a keserves emlékezetű térséget könnyhullatással több­ször is bejárta”. A Mohácsi Hír­lap 1943. augusztus 15-i száma azt állítja, hogy „a kápolna va­lóságos zarándokhellyé vált, a körülötte felállított bódék kö­zött épp úgy hullámzott a tö­meg, mint szent Antal napján a ferenciek temploma előtt”. Nem csoda hát, ha Mohács Ki­rály utcának nevezte el főutcá­ját. Az sem csoda persze, hogy a pártdiktatúra első teendői közt volt Szabadság útnak „ke­resztelni át” a főutcát, noha Ti­hanyi János apátplébános, hig­gadt érveléssel polemizált a saj­tóban arról, hogy a Király utca nem holmi koronás uralkodó nevét hirdeti, hanem a püspö­két. A 215 éve, augusztus 13-án született Szepesy Ignác (1780- 1828) mellesleg tiszteletbeli tagja lett az Akadémiának a magyar nyelv fejlődése érdeké­ben kifejtett tudós munkássá­gáért. Mohács valószínűleg el­sősorban meleg szíve miatt fog­lalta legendába emlékét. íme egy példa. Amikor Zdrálits Já­nos, mohácsi plébános, azért fordult beadványában Szepesy- hez, hogy a „farsangkor csopor­tosan garázdálkodó álorczások” túlkapásait kegyúri jogon szi­gorúan torolja meg, ő úgy dön­tött, hogy a felsorolt személyek „megbotránkoztató tettük miatt a fenyítéseket megérdemelnék ugyan, most az egyszer őket fölmentetni és szelídebb oktató bánásban részesíteni sikeresebb eszköznek ígérkeznék”. Mo­hács úgy örökítette meg a püs­pök emlékét, hogy 1895. de­cember 21-i határozatával Sze- pesy-emlékparkot létesített a kastély előtt. A püspök nevét a figyelmetlen utókor minden szakkönyvben, lexikonban, ut­canévtáblán, sőt pécsi szobrán is hosszú ss-sel örökítette meg. Magam is így írtam, míg Rónai Béla tanár úr elődje, a nyelvi és helyesírási hibákat kitollsep- rűző dr. Tóth István - épp e lap hasábjain - ki nem mutatta, hogy Szepesy soha egyetlen kéziratán sem írta nevét Sze- pessynek. Scitovszky János (1785- 1866) először akkor mutatko­zott Mohács jó „gazdájának”, amikor a kis helyen szorongó ferences algimnázium érdeké­ben javaslatot tett a képviselő- testületnek, hogy hajlandó saját költségén új gimnáziumi épüle­tet emelni a kastély és a püs­pöktemplom között. A város rövidlátó vezetősége ezt a nagyvonalú ajánlatot 1841 au­gusztusában azzal a válasszal utasította el, hogy ez a hely tá­vol esik a városközponttól. Noha Scitovszkyt már 1849. jú­liusában esztergomi herceg- prímássá, (négy év múlva bíbo­rossá) nevezték ki, azzal búcsú­zott Mohácstól, hogy az addig egyetlen plébániát alkotó egy­házközséget kettéválasztva, 1850. június 1-jén a püspök­templomot is plébániatemp­lommá tette, és a lelkipásztori teendőkkel a ferences atyákat bízta meg. Bojtár László • Moyer Nyomda, Árok a. 17. ;- (69)311-047 r Álom Bt., Széchenyi tér 9. ^ r (69)322-847 r Spitz Jánosné ^ \ Dózsa Gy. o. 40. (temető iroda) ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents