Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-11 / 187. szám
1995. július 11., kedd Kistermelők Dtinántúli Napló 11 Kevesebb lesz a gyümölcs idén, mint tavaly Kezdődik a barack-szüret A szakemberek felmérése szerint az országban szinte valamennyi fontosabb gyümölcsből kevesebb terem az előző évinél. A növényi kultúrákat fertőzés, és a kedvezőtlen időjárás is sújtotta. Almából a Dunántúlon közepes, míg a szabolcsi térségben a tavalyi termés fele várható. A körténél a gombakártevők miatt lesz kevés a jó minőségű termés. A málna betakarítása még folyik. Pirosribizkéből a hozam gyenge-közepes. Tart a meggyszüret is, mennyisége kevesebb az előző évinél a lényegesen erősebb moniliafer- tőzés miatt. Az esős idő miatt a cseresznye felrepedezett. Kajszi a becslések szerint az előző évinek csak a fele lesz. Kevesebb gyümölcs várható az idén Danicpusztán a Danié Kertészeti és Szőlészeti Kft. gyümölcsösében is, mint tavaly. Ez alól kivétel a szilva, ami jó és a kajszi, ami két évig nem termett, most gyenge, közepes termést ígér. A kajszi mennyiségileg talán elegendő lesz, de az ára a magas termelési költségek miatt nem lesz alacsony. A meggyesük, még fiatal ültetvény, idén takarították be az első termést, az elkövetkező években fordul termőre. Őszibarackból kevesebb lesz idén, ezért augusztusban a eltevés idején, ebből nem csinálnak „Szedd és vidd” akciót, hanem a leszedett gyümölcsöt árusítják. A kajszit előreláthatólag a hét második felében már lehet szedni. A Bikali Állami Gazdaság gyümölcsösében, amit a 4+1 Rt. bérel a múlt héten megkezdődött a kajsziszüret. A termés kevesebb lesz, mert virágzáskor jelentős fagykár érte. A többi gyümölcsből a tavalyihoz hasonló lesz a termés. A leszedett gyümölcsöt a központban válogatják és onnan szállítják a külföldi és belföldi piacokra. * A szigetvári konzervgyárban június vége óta újra termelnek. Jelenleg a meggyfeldolgozás folyik. Nagyrészt kisrí piacokon is kevesebb gyümölcs kapható a kedvezőtlen időjárás miatt termelőktől szerzik be az alapanyagot.-Jelentős fagykár a Budapesttől délre és a két folyam közé eső területeken volt - mondja dr. Lux Róbert, a Gyümölcsterméktanács főtitkára. - A felmérések szerint kajszi, meggy van, de kevés. Meggyből lenne lehetőség az exportra. A Közös Piac országaiba is kivihető a nyers gyümölcs is, nemcsak a befőtt. Megmozdult a piac, 1,05- 1,10 DM-et adnak kilogrammjáért az ipari meggynek. Nincs azonban, aki leszedje. A Kiskorpádon nemrégiben megtarFOTÓ: LÖFFLER tott szakmai képzésen részt vett két konzervgyári igazgató is, akik 70 forintot kínáltak a meggy kilójáért. Alig volt jelentkező, pedig a hazai és külföldi piacon is a kézzel szedett meggyért tisztességes árat lehet kapni. Sz. K. A júliusi-augusztusi vízhiány pótlása elengedhetetlen Káposztafélék másodvetésben Még mindig kiültethető a késői fejes és kelkáposzta is fotó: löffler A kiskertekben az elővete- mény lekerülése után még most is kiültethető a késői fejes és kelkáposzta, a karfiol és karalábé. A területet le kell tisztítani, a szármaradványoktól megszabadítani, legereblyézni. Mivel a káposztafélék sok tápanyagot igényelnek, négyzetméterenként 8-12 kg érett komposztált istállótrágyát terítsünk szét és dolgozzunk be a talajba. A szervestrágyát egészítsük ki 4 dg nitrogén, és 1-1 dg foszfor, illetve kálium hatóanyagú műtrágyával. A területet 20-22 cm mélyen nyugodtan feláshatjuk. Ásás után simára gereblyézzük és előkészítjük a káposzta ágy ásókat. A fejeskáposzta nagyobb, terebélyesebbre fejlődik, mint a kelkáposzta, ezért az ültetési távolság 60x50 cm legyen. A kelkáposzta és a karfiol esetében 60x40 cm, míg a karalábé 30x25 cm. Kiültetés után a növényeket alaposan be kell öntözni. A további növényápolás gyomtalanításból, talajporhanyításból és a szükségszerinti öntözésből áll. A káposztafélék nagyon vízigényesek. Sikeres termesztés csak ott valósítható meg, ahol a természetes csapadékot mesterséges öntözéssel pótolni lehet. A fejeskáposzta vízfogyasztása pl. a fejképződés idején eléri a 2.000-2.500 gr-ot is naponta. A kiültetési idő után közvetlen a vízfogyasztás mindössze 200-400 gr naponta. Nálunk a sikeres káposztatermesztéshez a július-augusztusi vízhiány pótlása elengedhetetlen. A káposztatermesztés eredményességének érdekében föl- tétlen - a teljesség igénye nélkül - meg kell említeni a legveszedelmesebb kártevőket és az ellenük való védekezést. Minden termelőt elkeserít és főleg nagyon bosszant, amikor a karcsú, hengeres, csupasztestű, barnás, vagy zöldes szürkész- színű lárvák - hernyók - a szeme láttára rágják le a káposzta levelét. A kártétel olykor annyira intenzív, hogy csupán a káposzta főerei maradnak meg. Ez a káposzta-lepke lárvájának - hernyójának - a kártétele. A lárvák behatolnak a káposzta és a karfiol fejébe és ott járatokat készítenek, amely megtelik vízzel és bűzös rothadó tömeggé változtatja a termést. Évente két nemzedéke van és a második nemzedék hernyói gyakran még novemberben is megtalálhatók a káposzta fejekben. A másik igen kellemetlen és veszélyes kártevő a bagolylepke hernyója, amely főleg a nyár második felében jelenik meg a káposztaféléken. Évente két nemzedéke van, de korai kitavaszodás esetén nálunk három nemzedéke is előfordul. Védekezés. A kártevők ellen a védekezést úgy kell irányítani, hogy mire a lárvák a káposztalevélbe „beleharapnának” rajta legyen a vegyszer. Ez nagyon fontos, főleg a fejbe, illetve a rózsába történő behatolást megelőzendő, hogy ne turkálhassák össze-vissza a káposzta fejeket és a karfiol rózsákat. Amikor tehát észleljük a lepkék rajzását, öt nap múlva kezdhetjük a védekezést. (Az első lárvák a tojások lerakása után 7 nap múlva jelennek meg.) Felhasználható vegyszer: Chinetrin 25 EC 0,04%-os töménységben, (10 1 vízhez 4 ml szer.) Decis 2,5 EC ugyancsak 0,04%-os töménységben. Sino- ratox 40 EC 0,1%-os töménységben (101 vízhez 10 ml szer.) Ezen túlmenően még több kártevője és kórokozója van a káposztaféléknek. Ezek ellen is hasonló a védekezés, amelyet ha szakszerűen végrehajtunk, eredményes lesz a káposztafélék termesztése. Dr. Tamcsu József A szedés fortélyai Megérett munkánk gyümölcse Minden kerttulajdonost elégedettséggel, büszkeséggel tölt el, ha beérik munkája gyümölcse, és betakaríthatja a kert első terméseit. Sokan azonban nem tudják, hogy az „aratás” is kíván némi szakértelmet. A szedés fortélyait tanácsos megismerni, szabályait betartani, ha nem akarjuk, hogy örömünkbe később üröm vegyüljön. Különösen érvényes ez a terméseit folyamatosan érlelő, fejlesztő zöldségfélékre: ezeket a növényeket ugyanis rendszeres szedésük készteti állandó megújulásra. Ilyen növény a minden konyhakertben megtalálható paradicsom, melyet akkor érdemes leszedni, ha már tökéletesen piros és édes. Ekkor azonban nem szabad késlekedni, ugyanis a túlérett bogyók - amellett, hogy élvezhetetlenek - gátolják az újabbak fejlődését, s a fertőzések melegágyaivá is válhatnak. Annak ellenére, hogy a töveken hagyva is viszonylag sokáig élvezhető marad, a paprika is kifejezetten igényli a folyamatos szedést - ellenkező esetben a növény termékenysége visszaesik, messze elmarad a várttól. Az uborka is meghálálja, ha nem hagyjuk, hogy nagy, sárga termések uralják el a tövét: csak akkor hoz gazdag termést, ha érésidőben 3-4 naponként megszabadítjuk kifejlett terhétől. Kovászoláshoz a 15 centiméteres, míg a nyers fogyasztáshoz a 10 centis uborkákat érdemes kiválasztani. Ügyeljünk arra, hogy sohasem csavargatva, rángatva, hanem mindig éles késsel végezzük a szedést, amelyet alapos öntözésnek kell követnie. A csillagtök vagy patisz- szon termése zsengén ízletes, célszerű hát 2-3 naponta - szintén éles késsel - „learatni”. Ha betartjuk ezt az aranyszabályt, 3-4 tő akár egy egész családot képes ellátni egészen az őszi fagyokig. Szüret tájékán sokakat megtéveszt a patisszon átmeneti pihenője, amikor a növény nem hoz termést. Tapasztalatlanabb kertbarátok ilyenkor kidobják a haszontalannak vélt töveket, holott rövid „lustálkodás” után újra megjelennek az apró csillagtökök, amelyek késő őszig szedhetők. Dr. Komiszár Lajos Gyümölcstermelés - korszerűen Ne hagyjuk magára a szamócát Miniállatok A világ legkisebb csacsija az argentin főváros állatkertjének fő attrakciója - jelentette az AFP hírügynökség. Az egyéves állatka mindössze 12 kilót nyom és 63 centiméter magas. Gazdája, egy Ignacio Bergman nevű tenyésztő géntechnikai úton állította elő teremtményét, amelyet nem hajlandó törpe- szamárnak nevezni, mert az szerinte beteges deformációt feltételez. Márpedig az arányos testalkatú Flequillo (Fürtöcske) esetében szó sincs erről, a minicsacsi ugyanis fajtájának ösz- szes szokványos tulajdonságával rendelkezik. A fura tudósnak nem ez az első miniatürizált teremtménye: tavaly már elkápráztatta a közönséget egy minitehénnel, amely a Rosita nevet kapta. Laboratóriumában következő lépésként a Földet hajdanában benépesítő „eohip- pusok” mintájára parányi lovakat kíván kitenyészteni. Sajnos még mindig elterjedt gyakorlat a kiskertekben, hogy a termés betakarítása után a szamócást magára hagyják, tavaszig szinte semmi ápolást nem kap, legfeljebb ha megkapálják. így persze a következő évben teljes termést nem várhatnak, vegyük hát sorra, hogy milyen munkákat célszerű elvégezni a szamócásban a termés betakarításától őszig. Talajmunka: ha nem feketefóliás talajtakarásunk van, akkor a sorközöket kapáljuk rendszeresen a talaj lazítása és a gyomnövények eltávolítása céljából. Különösen fontos, hogy közvetlenül a szüret után legyen egy talaj lazító kapálás, hiszen a szürettel a talajt összetapostuk, tömörré tettük. A kapá4 lásokkal egy időben a sorokban nőtt gazokat kézzel huzigáljuk ki. Indák eltávolítása: ha nem szándékozunk szaporíktóanya- got előállítani, az indanövény- kékből, akkor az indákat - célszerűen a kapálással egyszerre - tépjük le a tövekről. Az indák fejlesztése sok tápanyagot von el a tövektől, gyengíti azokat, így károsan befolyásolja a következő évi termést. Talajtakarás: előnye, hogy megőrzi a talaj vízkészletét, gátolja a gyomosodást, a sekély gyökeresedő szamócánál mindkét hatás nagyon fontos körülmény. Takarhatunk - a fekete fólián kívül minden olyan szervesanyaggal, amelyik humifikálódni képes, így tehát pl. szalma törekkel, fűrészporral, faforgáccsal, kom< poszttal, fűnyesedékkel, tőzeggel, de hasznos a sorokból kitépett gyomnövényt sorközbe való térítése is. Érdekességként megemlítem, hogy régebben Németországban ismert gyakorlat volt szeles vidékeken, hogy a szélkár megakadályozására a szamócasorok közé szeptember közepén keskeny zab-csíkot vetettek, ami decemberig 30-40 cm-re nőtt meg, a zab a szelet megfogta, a hó egyenletesen lerakodott és megvédte a szamóca töveket a téli fagytól. A zab - gyenge lévén - kifagyott, elpusztult, maradványai a talajon elterülve szervesanyag tak- róréteget képezett. Öntözés: a szüret után is fontos, hiszen a nyári meleg napok nagy vízvesztéssel járnak, a felső talajrétegben elhelyezel kedő gyökerek alig jutnak vízhez. Különösen fontos az öntözés a termőrügy-differenciáló- dás idején, ami szamóca esetében augusztus közepén kezdődik és eltart október közepéig. Egy-egy esetben legalább 20- 30 mm-es csapadékot pótoljunk, ami négyzetméterenként 20-30 liter vizet jelent. Tápanyagpótlás: ha a telepítés előtt szervestrágyából a szamócást alaptrágyázásba részesítettük, akkor évenként elegendő csak műtrágyázni. Vigyázzunk, a szamóca a klórra érzékeny, ezért a klorid tartalmú műtrágyákat kerüljük. Általános értékűnek elfogadhatjuk, hogy a N:P:K arány 2:1:3, ügyeljünk a számításnál a műtrágya-féleségek ható- anyagtartalmára! Végezetül egy különös módszer: a levelek eltávolítása. Angliában az 1950-es években terjedt el, hogy a letermett szamócást beszórták vékonyan szalmával és a szalmát elégetve > leperzselték a leveleket. A kísérletek azt bizonyították, hogy az egyenletes gyors tűz a töveket nem károsította egyáltalán, a leégett szamócás a következő évben nagyobb termést adott, mint a szokásos módon kapálás, indázás, gyomlálás - kezelt, ápolt szamócás. Hazánkban terjed az utóbbi időben a levelek levágása a szüret után, és vitathatatlanul van az eljárásnak számos előnye, pl. a fertőzött levelek eltávolítása hatékonyabbá teszi a növényvédelmet, gátolja az indaképződést. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a tavaszi levelek rügydifferenciálódást gátló anyagokat tartalmaznak, így eltávolításukkal növelhető a következő évi termés. Hangsúlyozni kell, a termés leszedése utáni lombeltávolítás csak a tavasszal hajtott levelekre vonatkozik, tehát csak az öreg leveleket vágjuk le, a friss lombot nem! Buzássy Lajos
