Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-10 / 186. szám

1995. július 10., hétfő A Mai Nap DUnántúli Napló 7 A győztes vadkender Főleg Kertvárosban borít mindent gaztenger fotó: Tóth A pécsi közgyűlés 1993 már­ciusában határozatot hozott a parlagfű, közismertebb nevén a vadkender visszaszorításával kapcsolatos feladatokról. A vadkendert azonban ez a hatá­rozat a legkevésbé sem hozza kényelmetlen helyzetbe, többé-kevésbé ugyanis zavar­talanul buijánzik a város park­jaiban, nyer csatát újra az el­lene folytatott háborúban, s okoz egyre több embernek kel­lemetlen, allergiás tüneteket. G. Detky Rita, Pécs város főkertésze szerint a parlagfű végső megoldása nem annyira egyszerű kérdés. A város éves parkfenntartási kerete ugyanis mindössze negyvenmillió fo­rint plusz 5 millió a parlagfűre elkülönített rész. A negyven- millióból három és félmillió négyzetméternyi területet kel­lene gondozni, tehát csak ti­zenöt forint jut egy négyzet- méterre évenként. Budapesten az egy négyzetméterre jutó összeg öt ven forint, Debrecen­ben negyvenegy, a pécsi a leg­alacsonyabb a városok közül az országban; az összeg egyébként kilenc éve változat­lan. Bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden terület tar­tozik a városhoz, s ezek egy részén gazdagon virágzik a gaz. A városi parkok kaszálását két cég vállalta, de a város pénzéből csupán 3,6 kaszá­lásra futja ebben az évben, egyszeri kaszálás ugyanis 5,5 millióba kerül. Nehezíti a helyzetet az idei csapadék mennyisége, hiszen az egy évre eső sokéves átlag eső egyharmada leesett már má­jusban és júniusban, a gaz te­hát hihetetlen tempóban nő. További gond, hogy a vadken­der G. Detky Rita szerint nem tudja, hogy neki zárt alakzat­ban kellene nőnie, így aztán elszórva, nehezen hozzáfér­hető helyeken, igen kis gócok­ban is előfordul, ahonnét meg­fertőzi a környezetét. Megpróbáltuk kideríteni, hogy évente milyen összeget fordítunk az allergia elleni gyógyszerekre, de sem az ANTSZ, sem a társadalombiz­tosítás nem vezet olyan kimu­tatást, amelyből meg lehetne tudni, hány betegről is van szó, és milyen mennyiségű gyógy­szerről. A háziorvosoknak ugyanis nincs bejelentési köte­lezettségük a betegséggel kap­csolatban. A Nyugat-Európá- ból származó allergia ellenes gyógyszerek árának viszont 95 százalékát fedezi a társada­lombiztosító, tehát a terhek túlnyomó részét a köz viseli. A Claritin 584, a Zyrtec 1070, a Zaditen 230 forintba kerül tel­jes áron, s bizony ezekből igen nagy mennyiség fogy, s akkor még nem említettük a külön­böző spray-ket, amelyek nél­külözhetetlenek egy komoly szénanátha esetén. A biztosító egyébként ez évben a tervek szerint 65 milliárdot költ gyógyszerekre, melynek per­sze csak töredéke az allergia elleni szerekre kifizetett pénz, de feltehető, hogy ez a töredék is igen magas összeg. Talán még a vadkender kiirtásának költségei is fedezhetők lenné­nek belőle. Cseri L. Egyezség Pécsett a polgármesterrel Részleges egyezségre jutott a múlt héten a pécsi Horvát Színház igazgatója kinevezésének ügyében a város polgármesterével a helyi horvát kisebbségi önkormányzat. Mint emlékezetes, az igazgató ki­nevezésével foglalkozó legutóbbi közgyűlésen kitiltották a horvátok képviselőjét a zárt tanácskozásról. Miután ezt több fórum is törvény- ellenesnek nyilvánította, Pécs polgármestere fölajánlotta, hogy a nyári szünet utáni első közgyűlésen készek orvosolni a sérelmeket. Erőszakot vesznek a pécsi jogi karon? Kevesebb pénz, több diák (Folytatás az 1. oldalról) érkezik meg Pécsre, s az összeg az egyetemi vezetés által tisz­tességesen megnyirbáltan jut csak el rendeltetési helyére. Úgy tűnik, arról meg vég­képp nem tudnak - vagy nem vesznek tudomást - „ott fönt”, hogy a pénzügyi kormányzat időközben több millió forinttal csökkentette az ÁJK bérkeretét - lehet, decembertől már fize­tést sem tudnak adni a tanárok­nak -, hogy folyamatban van­nak oktatói elbocsátások, hogy az intézmény a múlt tanév vé­gén már napi működési és fenn­tartási gondokkal küzdött. Mindezzel együtt a szaktárca mostani kívánalma tökéletesen illeszkedik az utóbbi időszak gyakorlatába, tudniillik évente változott a művelődési minisz­tériumi elképzelés. Amit csak nagyon nagy jóindulattal le­hetne egészséges koncepciónak minősíteni. Balogh Z. A tb-vel sincs még szerződése a POTE-nak 132 millióval csökken a béralap Bauer Miklós professzor már egy ízben volt rektor a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, de mint mondja, a mostanihoz hasonló állapotokkal még so­sem találkozott. Rektori minő­ségében például eddig képtelen volt elérni, hogy a művelődési és közoktatási, vagy a népjóléti miniszter fogadja.- Tudom miért - tárta szét a kezét -, mert egyszerűen ők se tudnának mit mondani. A POTE helyzete 1995. jú­lius elején a - szintén csak szórvány-tájékoztatásokból élő - rektor szerint a következő:-Ugyan az egész egyetem megszüntetése jelen pillanatban nem komoly veszély, ám az már nem kacsa, hogy egyesek az orvostanhallgatók képzésé­nek megszüntetése mellett fog­laltak állást.- Nem tagadom, szerintem is redukálni kellene a végzett orvosok számát, de ez nem azt jelenti, hogy ne legyen or­vosképzés, vagy kevesebb je­löltet vegyenek fel. Sokkal inkább előtérbe kell kerüljön a minőségi szelektálás, ugyanis eddig az volt a gya­korlat, hogy 200 felvett hall­gatóból 199-en diplomához is jutottak. Ez valóban non­szensz.- Mi a helyzet a létszám-leé­pítésekkel?- Az Alkotmánybírósági döntés csak azt törölte el, hogy kormányszinten számszerűen közöljék, hány embert kell el­bocsátani. Azonban sajnos az nem ütközik az alkotmányba, hogy a béralapot csökkentsék, így aztán meg is teszik, ami a mi esetünkben 132 milliót je­lent. Ezt a pénzt valószínűleg augusztusban már nem kapjuk meg. Augusztus 15-ig nekem is le kell adni a tételes névlistát, mert ha nem, még a végkielégí­tés összegétől is eleshet az in­tézmény. Ezért nem csoda, hogy egész hétvégén a klinika­vezető professzorokkal tárgya­lok, s próbáljuk megtalálni szo­rult helyzetünkben is a legjobb megoldást. Elvileg elképzel­hető egy olyan variáció is, hogy mindenkinek csökkentjük a fi­zetését x forinttal, de én ezt tör­vényileg nem tehetem meg, csak akkor, ha mindenki ír egy ilyen kérvényt hozzám...-Miképp érinti a POTE-t, hogy a társadalombiztosításnak még mindig nincs költségve­tése ?- Kérem, ez egy katasztrófa, ilyet senki se hallott még, hogy júliusban se legyen meg a pénz. Ez ugyanis azt jelenti, hogy máris 400 millió forint adóssá­gunk van, hiszen a tavalyi+tíz százalék pénzt kapjuk, ami - mondanom sem kell - nem fe­dezi az inflációt. Lassan már a gyógyszergyárak sem hitelez­nek, de a tb-szerződés még nincs sehol. Azt már nem is em­lítem, hogy a tb-finanszírozás igazságtalanságai milyen hely­zetet teremtenek; elég legyen egy példa: míg a pécsi idegkli­nika 100 millió forintot kap, ugyanazért a tevékenységért a budapestinek 700 milliót utal­nak át. Kérdem én, miért? Az világos, hogy egy ilyen, jobb anyagi körülmények között működő intézmény nem akar leadni 350 milliót, csak azért, hogy nekünk több legyen. De itt Pécsett ebből a megítélt pénzből kell fizetni orvost, nő­vért, személyzetet, takarítást, étkezést, áramot, gázt - nem lehet rajta csodálkozni, van, amire nem futja.- Az az igazság, míg egy egyetemnek nincs saját va­gyona, míg mindent az államtól kap, nem lehet soha autonóm egyetem. A napi gondok pedig egyre inkább elvonják a fi­gyelmet a valós feladatoktól, ami mégis csak a gyógyítás, az oktatás és a kutatás fejlesztése lenne. Méhes K. Nincs roham az útlevélkiváltásért Pécsett még nem rohamozták meg az útlevélosztályt, bár csekély mértékű forgalome­melkedésben érezhető a kö­zelgő díjemelés hatása. Az az elterjedt kósza hír viszont nem fedi valóságot, miszerint a személyi azonosító szám miatt megváltozik az adatszolgálta­tás formája. Az eddigi gyakor­latnak megfelelően kell el­járni, továbbra is a jelenleg forgalomban lévő kitöltött adatlapot, illetékbélyeget és fényképeket mellékelve kell beadni az okmányra a kér­vényt. Mint ismeretes, a Bokros­féle gazdasági stabilizációs program megváltoztatta az út­levél kiváltásával kapcsolatos szabályzatot is, augusztustól kezdve az eddiginél háromszor többet kell fizetni illetékként. Az alkotmánybírósági határo­zat az illeték-módosításokkal kapcsolatban nem emelt kifo­gást, úgyhogy ennek érvénybe lépése előtt minden akadály elhárult. Nem kell viszont mindenki­nek az emelt összeget fizetnie. A fiatalok és az idősek útlevél illetéke nem változik, aki a be­adás időpontjában nem töltötte be a 18. életévét, illetve elérte a 70. életévét, függetlenül az okmány érvényességi idejétől, ezer forint ellenében kapja meg az útlevelet. Ha viszont az érvényességi idő meghaladja az öt évet, a kérelmezőnek dupla összeget kell fizetnie. Az útlevél beadásának leg­egyszerűbb módszere, ha a ké­relmező a polgármesteri hiva­talban adja le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy postán nem küldheti el a BM Adatfeldol­gozó Hivatalához, így talán gyorsabban hozzájuthat az igazolványhoz. Akinek viszont sürgősen szüksége volna az okmányra, mondjuk hozzátar­tozója temetésére utazna kül­földre, öt munkanapon belül megkaphatja a megyei köz- igazgatási hivataltól vagy a BM útlevélosztályától. B. G. Mecséri Lajos (1926 - 1995) Életének 69. évében elhunyt Mecséri Lajos pedagógus, volt iskolaigazgató és tan- ügyigazgatási vezető. Vászoly községben szüle­tett, szegény sorsú paraszt családban. 1952. óta élt Szi­getváron, több mint egy év­tizedig tanított illetve ve­zette Szigetvár - akkor egyetlen - és ma is a legna­gyobb általános iskoláját. Több mint két évtizeden át Szigetvár és térsége okta­tásának és közművelődésé­nek irányítója. Meghatározó szerepe volt a város és tér­sége iskolai oktatása tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában. Élete során mindig az emberi tisztesség, a fegyel­mezett és következetes munkavégzés példáját adta. Tinódi Általános Iskola Szigetvár város Polgármesteri Hivatala Japánban koncertezik a Budapest Gyermekkórus Nagy sikerrel adta elő prog­ramját a Budapest Gyermek- kórus szombaton az egyik legelegánsabb japán koncert­teremben, a gifui Salamanca Hall-ban. Botka Valéria és Csányi László együttesét öt­hetes koncertkörútjának első kiemelkedő fellépésén a telt­házas koncert végén meleg ünneplésben részesítette a ja­pán közönség. A kórus ezúttal is a tőle meg­szokott Bartók-, Kodály-kó- rusművekből, magyar népda­lokból és a klasszikus kórusiro­dalom remekeiből állította ösz- sze műsorának nagy részét. Mintegy kísérletként az előádás második szakaszában a zene- pedagógus házaspár musical stúdiójában tanult betétdalokat, táncjeleneteket adták elő a gye­rekek - nagy tetszést aratva. A kórusról már eddig több fény­képes újságcikk megjelent, sze­replésükről hírt adott a legna­gyobb állami televízió, az NHK híradója, s a japánszerte nagy népszerűségnek örvendő két karnaggyal hosszabb interjút sugárzott a rádió. Az együttes Shizuvoka me­gye nagyvárosaiban folytatja szereplését, majd a turné Toki­óban fejeződik be: a főváros koncerttermeiben öt fellépés vár a magyar gyerekekre. Két előadással az év elejei köbei földrengés károsultjainak meg­segítéséhez járul hozzá a Buda­pest Gyermekkórus. Bővülő brit-magyar kereskedelmi forgalom Brit statisztikák szerint a május végéig folytatódott a Nagy-Britanniába irányuló magyar kivitel ugrásszerű növekedése: a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest a magyar export több, mint 73 százalékkal bővült és ezzel elérte a 143,4 millió fontot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar kivitel értéke már meghaladja a szintén növekedő magyar importét, május végéig ugyanis a Nagy-Britanniából szár­mazó behozatal értéke 117,4 millió font volt, ami mint­egy 19 százalékos növeke­dés eredménye. Közérdekű fórumok a Mecsek Egyesület szervezésében A hegyoldalra felkúszó város Kandalló melletti baráti beszél­getésekként indult, aztán ko­moly fórummá teljesedtek ki a Mecsek Egyesület havonta megrendezett Ötórai beszélge­tései, melyeken az egyesületi tagokon kívül egyre több érdek­lődő és szakember vesz részt a levéltár Rét utcai épületében. A legutóbbin a Mecsek-oldal beépítéséről volt szó, melyen dr. Tóth Zoltán területi főépí­tész tartott előadást. Súlyos gondot jelent ugyanis az, hogy a város a Mecsek felé terjed, s ezt a folyamatot, amely a II. vi­lágháború után felgyorsult, va­lamilyen módon meg kellene állítani. Különösen aktuális a probléma ma, amikor a terüle­tek egy része magántulajdonba került, és a magántulajdoni jo­gok és a közérdek közti ellent­mondásokat valahogyan fel kéne oldani, hogy ne szülesse­nek olyan építmények a Me­cseken, amelyek beépítik a szélcsatornákat, amelyek meg­változtatják a természeti viszo­nyokat, durván és visszavonha­tatlanul károkat okoznak a táji és növényi kultúrában. Mind­ezek megakadályozására felül kell vizsgálni a szabályozókat, szigorítani a helyi rendeleteket, s ki kell kérni a nyilvánosság véleményét. A fórumon el­hangzott az is, hogy fel kell éb­reszteni az emberek érdeklődé­sét az iránt, hogy nézzék meg az egyébként nyilvánosságra kitett, de érdektelenség által kí­sért városrendezési terveket, és tegyenek észrevételeket. A szakemberek szóltak arról is, hogy az elmúlt időszakban sorozatban születtek olyan egyedi döntések, amelyek nem voltak tekintettel a tágabb kör­nyezetre és sértették a közaka­ratot. A beszélgetésen részt vett az orfűi önkormányzat is, hi­szen ott hasonló problémákkal küszködnek. Elhangzott, hogy hamarosan elkészül a Mecsek- oldal rendezési terve, s akkor, várhatóan az ősz folyamán az egyesület újra napirendre tűzi a kérdést, remélve azt, hogy azon a megbeszélésen más civil szerveződések is részt vesznek majd, s esély lesz arra, hogy mindenki számára elfogadható kompromisszum szülessék a kérdés megoldásában. Cseri László A beépítés elrettentő példája Pécsett a nyugati Mecsek-oldal többszintes háztömbrengetege fotó: laufer László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents