Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-09 / 185. szám

1995. július 9., vasárnap Magazin Stfíiántúli Napló 7 Heti hírösszefoglaló - nyaralóknak BARANYA • Megszüntették a nyomo­zást dr. Lusztig Péter, pécsi országgyűlési képviselő ellen, ezzel mentelmi jogát is visz- szakapta. • Indul a termelés a Nagy- mányoki Brikettüzemben, amelyet 6 éves lízingszerző­déssel vett át a budapesti EHB Holding. • Edzőváltás volt a PMSC- Fordan labdarúgó csapatánál. Eich László helyett a követ­kező bajnoki idényben Dárdai Pál irányítja a csapatot. • Új parancsnoka van a megyei tűzoltóságnak, július elsejétől az eddigi parancs­nok-helyettes, Pfeiffer Már­ton fogja össze a testület munkáját. • Emelkednek a temetke­zési díjak Komlón. A sírbolt­helyek ára átlagosan csaknem másfélszeresére növekszik. • Távol-keleti Klub alakult Pécsett. Japán kivételével az összes délkelet-ázsiai ország­gal kapcsolatot kívánnak fenntartani, egyben üzleti le­hetőséget kínálni a régió vál­lalkozóinak. • Meghatározták a felvételi ponthatárokat a pécsi felső­fokú intézményekben. A POTE-re 107, a közgazdaság- tudományi karra 106 ponttal lehetett bekerülni. • Korlátolt felelősségű tár­sasággá alakították át a me­gyei kéményseprő vállalatot. A társaság ügyvezető igazga­tója Leikauf Tibor. • Három új határvadász század kezdi meg az idén működését, ezzel befejeződik a magyar államhatár védelmét szolgáló gyors reagálású erők felállítása. • Átadták a Pécs-Mánfa kö­zötti felújított, kapaszkodó­sávval kiegészített utat, amellyel gyorsabbá válik a Pécs-Komló, illetve a Pécs- Kaposvár közötti közlekedés. • Befejeződött Magyarbóly- ban az önerős telefon vonal bővítése, ezzel a faluban 150 új előfizető kapcsolódott be a telefonhálózatba. TOLNA • Tolna nagyobb, Baranya kisebb lett. Határvonal kiiga­zítások voltak Tolna és Bara­nya között. A bátai patak a községhez került, és Bátaszék tulajdona lett a vasúti pálya­test által közrefogott terület is. így Tolna nagyobb lett, mivel Bátaszék 1 hektár 3529 n.méterrel, Báta pedig 926 négyzetméterrel gyarapodott. • Jubiláló Rock Maraton. Hétfőtől vasárnapig tart Szek- szárdon a csörgetói rock-ma- raton. Az 5. alkalommal meg­rendezendő fesztiválon 50 együttes lép fel, és 10-15 ezer nézőre számítanak. • Bonyhádon az Agrárszö­vetség. A héten Bonyhádon tartott elnökségi ülést az Ag­rárszövetség, itt határozták el, hogy pár hónapig a városban lesz a párt székhelye, mivel az elnök is helyben van, és nem rendelkeznek budapesti iro­dával. • Németkéren is van gáz. Kétszáz lakásba kötötték be a gázt Németkéren. A Paks melletti nagyközségben az utóbbi években sikerült meg­oldani a telefon-ellátást is, most pedig a gáz érkezett meg. • Közhasznú városi televí­zió. Július elsejétől közhasznú társaságként működik a Szek­szárdi Városi Közszolgálati Televízió. A hatékonyabb gazdasági működés érdeké­ben adták fel a teljes egészé­ben való önkormányzati fi­nanszírozást. • Rubin mise. A hőgyészi katolikus templomban tartot­ták meg Elekes Dénes apát­plébános rubin miséjét. A 94 éves kalaznói papot 70 éve szentelték pappá Erdélyben. • Hercegi örökség. A rend­szerváltás idején került Hő- gyész tulajdonába a Lichtens­tein kastély. A község most eladásra kínálja. A hírek sze­rint a vevők között ott van az egykori tulajdonos, a lichtens- teini hercegi család is. • Bátor tolvaj. A fél város és üdülőtelep keresi azt a tolvajt, aki rendszeresen megdézs­málja Gunarason a német vendégeket. Korábban több mint kétmilliós értéket tulaj­donított el, most ismét közel 1000 márkát zsákmányolt. Már mindenki figyeli, de nyomtalanul dolgozik. • Műtőblokk épül Szek- szárdon. Megkezdték a köz­ponti műtőblokk építését Szekszárdon, a megyei kór­házban. A 2,2 milliárd forin­tos beruházásból a megye 223 milliót „áll”, a többi állami támogatás. • Hídjavítás Dunaföldvá- ron. Tolna megye egyetlen Duna-hídjának útburkolata a télen erőteljesen megsérült. A közelmúltban megkezdték a hiba kijavítását, a munkák be­fejezéséhez még két hétre van szükség. Az erre közlekedők torlódásra számítsanak. Összeállította: Békéssy Gábor és Hazafi Zsolt A Bogarasokat fenyegeti a „magyar betegség”? Veszélyben az összetartás K özismert, hogy a VW Bo­gár tulajdonosai, még ha nem is ismerősök, összetarta­nak. Ha útközben találkoznak, valamilyen formában köszöntik egymást. Evek óta működik egy társadalmi szervezet, mely eddig országosan egységben tartotta őket, gondoskodott olyan programokról, ahol talál­kozhattak, ismerkedhettek egymással. Már hagyomány, hogy minden évben, július első hetének végén Agárdon nem­zetközi találkozót rendeznek. Most úgy tűnik, hogy a „ma­gyar betegség” a széthúzás utolérte a Bogarasokat is. A klub eddigi országos elnöke lemondott, az ideiglenes veze­tőség két táborra szakadt. Az egyik kijelentette, hogy ők képviselik igazán a Bogarasok érdekeit, s meghirdették az el­múlt hét végére Agárdon a IV. nemzetközi találkozót. A mási­kak ezt nem fogadták el, ők ugyanabban az időben Bala­tonkenesén szerveztek országos találkozót. Mindkét tábor az előzetes propagandában azt hirdette, hogy az ő találkozójuk az igazi, s bizony ez nagyon megzavarta a Bogarasokat, ne­hezen tudták eldönteni, hogy melyiken vegyenek részt. Míg korábban a találkozókon kb. 500 Bogár tulajdonos jelent meg, most Agárdon alig volt 150, míg Kenésén megközelí­tően 300-an vettek részt. Milyenek is voltak ezek a ta­lálkozók? Egy biztos, hogy akik bármelyiken részt vettek, sok mindent láthattak, ízlésük­nek megfelelően szórakozhat­tak. Sokféle, egyénileg átalakí­tott, díszített Bogarat lehetett látni, amiből ki-ki levonhatott magának tanulságokat. Agárdon a pénteki érkezés után „Bogár-lazulást” hirdettek a programban, zenével, és kü­lönböző italok bőséges kínála­tával. A többségében itt megje­lent fiatalok ezt a „lazulást” úgy értelmezték, hogy a talál­kozó végéig tarthat, s bizony éjszakai pihenésről szó sem le­hetett. Ettől függetlenül, nagy sikere volt a gyorsulási ver­senynek, a „legek” (legszebb, legérdekesebb autó) címéért folytatott vetélkedéseknek, a Bogaras pólók vásárlásának. Kenésén talán egy kicsivel csendesebb volt a társaság, ott másként „lazultak” el, inkább ismerkedéssel, pihenéssel, a megjelent autók tanulmányozá­sával telt az idő. Közben meg­rendezték a kb. 100 kilométeres tájékozódási versenyt, külön­Néhány baranyai Kenésén böző ügyességi feladatokkal, melyek közül a legnagyobb si­kere a kerékcserének volt. Egyik helyen sem tudták, hogyan alakul a jövő? Talán csak reménykedtek abban, hogy elmúlik az átmeneti „be­tegség” és jövőre ismét egy he­lyen, együtt lesznek a Bogárta­lálkozó résztvevői. M. E. Vízparton Aranyhal - mint a mesében A keletiek az aranyhalat több legendában az istenek ajándé­kának tekintik. A sok legenda közül az egyik azt mondja el, hogy egy gyönyörű lány - aki­nek a szépsége még a hajnalpírt is felülmúlta - nagyon szeretett egy fiút, aki azonban elhagyta őt. A lány megsiratta hűtlen szerelmét, s a hulló könny­cseppjeiből keltek életre a cso­dálatos szépségű aranyhalak. Az aranyhalak tartásáról már időszámításunk előtti időből vannak írásos emlékek. Igaz, tenyésztése a Sung-dinasztia (960-1279) idején kezdődött, a Ming-dinasztia idején Kínában már nem volt olyan lakás vagy kert, ahol ne lett volna arany­hal. Kínából Japánba került, majd az 1700-as években Eu­rópában is divattá vált. Az aranyhalhoz hasonlóak a dísz­pontyok, melyek több horgász­vizünkben is megtalálhatók. Japánból származnak. Igen gazdag színválasztékban te­nyésztették ki őket. Ma már díszpontyversenye- ken szakmai zsűrik bírálják és döntik el, hogy melyek a leg­szebbek. Van köztük pikkelyes, tükrös és pikkely nélküli válto­zat. Van aranyszínű, narancs- sárga, ezüstös, gyöngyházfé­nyű, zöld, fekete, fehér, vilá­goskék és ezeknek a színeknek a kétszínű és háromszínű, tarka változata. Nálunk Százhalombattán kezdődött a mesterséges szapo­rításuk és ivadékkorban kerül­tek ki néhány horgászvízbe, így például pár darab a Pécsi-tóba és a Malomvölgy I. tóba. A horgászok eleinte nem ismerték a díszpontyot. Az első 3 kg-os tarka pontyot a horgász még bevitte a szövetség irodájába megmutatni, mert azt hitte, va­lamilyen betegség okozta a pi­ros színét. Azóta a horgászok már megismerték a rendkívül szép és igen finom húsú, úgy­nevezett Kői pontyokat és, aki ilyet zsákmányol, joggal büszke lehet rá. Az országban eddig a legna­gyobb japán díszpontyot a pé­csi Alvics Gyula (igen, a volt ökölvívó!) fogta a Malomvölgy I. tóból, súlya 17,30 kg volt. A hazai pontynál lassúbb fejlő- désű, ezért ez a nagyság már igazi rekordnak számít. A ké­pen látható ponty a pikkelyes, kétszínű változatok közé tarto­zik, amit a szakirodalom „Ki- bekkó”-nak nevez. Mivel az aranyhal beszélni nem tudott, így a horgász három kívánságát nem teljesítette, s bográcsba ke­rült. Ezzel a mesének vége ... Dr. Kovács Zoltán otő 17 Gyilkosság? jeligére érkezett az a levél, melyben egy két­ségbeesett anya arról ír, hogy fia külföldön dolgozik, de már hosszú ideje nincs róla hír. Az anya egy ingával mérő emberhez fordult, aki nem tu­dott egyértelmű választ adni, mert arra a kérdésre, hogy a fiú egyáltalán él-e még, a vá­lasz „nem” volt, míg az egyik szerve esetében az inga azt je­lezte, hogy a testrész él. Eb­ből aztán arra következtettek, hogy a fiú meghalt (vagy megölték), és esetleg szervát­ültetés történt. Kérdezi, hihet- e az ingának? Elmondhatjuk, hogy minden intuitív válasz­keresési módszer nagyban függ attól, hogy éppen ki az, aki a választ adja. Nem min­denki alkalmas rá, hogy meg­bízható információi legyenek távoli dolgokról, események­ről. Vannak olyan úgyneve­zett tisztánlátók, akiket egyes országok rendőrségei is meg­keresnek időnként, de a talá­latok sohasem százszázaléko­sak. Különösen igaz ez az olyan módszerre, mint az inga, ahol az igen-nem feleleteket olyan tényezők is befolyásolhatják, mint a kérdező lelkiállapota, adott esetben fáradtsága, vagy egyszerűen csak az inga hely­telen kezelése, esetleg az, a közelben van-e káros földsu­gárzás, ami eltérítheti az in­gát. Aki bármilyen szubjektív válaszkeresési módszerhez fordul (inga, kártya, horosz­kóp, Ji-Csing és a többi), an­nak számolnia kell vele, hogy a feleletek nem a bizonyossá­got, hanem csak a lehetőséget tartalmazzák. Végjáték jeligével kérdi egyik olvasónk, párkapcsola­tában milyen esélyei vannak, mert úgy tűnik, a szerelem a végét járja. Valóban eltávo­lodtak egymástól, de hamaro­san egy örömteli találkozásra kerül sor. A család, különösen az egyik édesanya (vagy anyósjelölt) örülne a szoros kapcsolatnak, házasságnak is, de partnere jelenleg erre a fe­lelősségvállalásra még nem képes. E területen is várható azonban, hogy jelleme ala­kulni fog. Közeli utazásuk azonban még nem lesz alkal­mas a helyzet tisztázására, újra fölvetődik a kérdés, sza- kítsanak-e, még akkor is, ha erotikus oldalról lehetnek még szép élményeik. Egy­előre türelmesen várni kell. Hodnik Ildikó Gy. (Továbbra is várjuk kedves olvasóink leveleit. A borítékra kérjük ragasszák rá a Kártya­faggató címet.) Halottak Kínában A rossz minőségű, nem megfe­lelő mérgező gyógyszerek az egyik vezető halálokot jelentik Kínában. Az ilyen szerek sok kínait - elsősorban gyermeke­ket - tesznek örök életükre nyomorékká. Állati árverés Több vásárló is részt vett a Dél- Afrikában rendezett, a konti­nens déli részének legjelentő­sebb állatárverésén, amelyen vadállatokat kínáltak eladásra. A sztárok a fekete és fehér orr­szarvúak (rinocérosz) voltak. Jubilált a Cassinos Imperial Meglepetés várja a százezredik vendéget Június 28-án múlt négy éve, hogy Pécsett, az Elefántos ház­ban megnyitotta kapuit a Cas­sinos Imperial. Ez alkalomból a múlt hét péntekén születésnapi partit rendeztek a házban, csaknem 100 vendég részvételével. Az érdeklődésre külön okként szolgált, hogy a pécsi Ikaros Utazási Iroda közreműködésé­vel kisorsoltak egy kétszemé­lyes görögországi nyaralást. A Stavrosba szóló utazást ezúttal egy mezőkövesdi fiatal­ember nyerte, aki Pécsett egye­temista. Árvái László igazgató­tól megtudtuk, hogy lassan már a százezredik látogatót kö­szönthetik a kaszinóban. Ter­mészetesen ezt a vendéget kü­lön meglepetés váija. A születésnapi bulin egyéb­ként egy 25 kilós (rulettkerék formájú) torta várta az ünnep­lőket, amelyet a pécsi Petzin- ger Bt. cukrászüzeme szállí­totta. Az Imperial kaszinó egyéb­ként az ünnepi esten minden résztvevőt vendégül látott, csakúgy, mint a közelmúlt egyik estélyén, amikor A Ti­zenkét dühös ember szereplő- gárdája látogatott el a házba. Mindennek természetesen megvan a magyarázata: a da­rab színpadra állítását a Cassi­nos Imperial 250 ezer forinttal támogatta. Az előadás egyébként nagy siker volt, a következő évad­ban is műsoron marad. (X) Családóvó Nyári Egyetem Hetedik alkalommal nyitja meg kapuit a Családóvó Nyári Egyetem. A július 9-én kezdődő egyhetes program­nak a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem lesz a hely­színe. A szervezők közül Kecskés Józsefet, a Gödöllői Petőfi Művelődési Központ igazgatóját kérdeztük: - Az elmúlt évekhez hasonlóan ezen a nyáron is 80-100 résztvevőt várunk az ország egész területéről. Elsősorban védőnők, óvónők, orvosok, akik évről évre visszatérnek. Az érdeklődés érthető, hi­szen az országban ilyen szintű továbbképzés kevés van. A visszajelzésekből ki­derül: az itt töltött idő ered­ményesebbé teszi a munkát. Hűvös elegancia a Kalamárisban A forró nyári napokon kelle­mes felüdülést jelenthet Ön­nek is a pécsi Kalamáris Ven­déglő, ahol eltöltheti ebédjét, vacsoráját, meghívhatja üzlet­feleit, barátait, rokonait. Az, hogy ők jól érezzék magukat, hogy megismerhessék a me­gye gasztronómiáját, a megye borait egy századelőt idéző környezetben - már a mi dol­gunk. Rendelkezésre áll egy hangulatos kisterem is, ahol márkás porcelánokkal terem­tünk varázslatos atmoszférát, a hely különösen alkalmas ki­sebb rendezvények, sajtótájé­koztatók, megbeszélések, el­jegyzések lebonyolítására. A Kalamáris vendéglő kel­lemesen hűvös, légkondicio­nált, de aki a napot szereti, az is jól érezheti magát a csodála­tos virágokkal szegélyezett te­raszon. Érdemes megkóstolni a nyáron is mindig kapható ha­lászlét, hal- és vadkülönleges­ségeket, a megye gasztronó­miáját hűen jellemző ételspe­cialitásokat. Ehhez sokféle sörből, ötvenféle borból lehet kiválasztani a mindig megfele­lőt. Címünk: Pécs, Rákóczi u. 30., tel: 312-573 (X) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents