Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-08 / 184. szám
1995. július 8., szombat Hazai Körkép Dünántúli Napló 11 Vita a hadkötelezettségről (Folytatás az 1. oldalról) A MTESZ székházban, a tegnap tartott fórum fő témái a hadkötelezettség, alternatív katonai szolgálat és a honvédség jelen állapota voltak. A program meglepő bemutatkozással indult, ami a jelenlevők arcán is tükröződött, hiszen a vita résztvevői között olyan hivatásos és nyugállományú katonák voltak, akik ellenzik a hadkötelezettséget, illetve a honvédség jelenlegi működési formáját. Szűcs Mihály, az ENSZ békefenntartók magyarországi kiképzőtisztje azzal indított, hogy véleménye szerint nemhogy tízezer, de egy sorkötelest sem érdemes bevonultatni a honvédség kötelékeibe, - aminek vezetése alkalmatlan feladatainak ellátására, Keleti György miniszter is belevéve - mivel képzés nem létezik, csak elvárás a kiskatonákkal szemben, ez nem egyeztethető össze a magyar alkotmánnyal. Azért nem érdemes bevonulni, hogy krumplit pucoljanak, kényszermunkát végezzenek, hiszen védelmi feladatok ellátását kellene elsajátítaniuk. Az Álba Kör szerint el kell törölni a hadkötelezettséget, ami sérti a szabadságjogokat. A társadalmat nem erőszakkal kell megvédem, mondta Farkas István, ügyvivő, hanem hatásos külpolitikával, de nem ellenzik a hivatásos hadsereg felállítását sem. Több közbeszóló szerint értelmetlen egy ilyen hadsereg, ahol nincs hierarchikus rendszer, ezáltal nevetségessé válik az egész, és egyébként pedig a mai gyerekekben nincs olyan hazaszeretet, hogy ne kényszerből vonulnának be. Egy ilyen hadsereg hatékonysága igencsak kérdéses. Ezért tartanák fontosnak egy hivatásos sereg felállítását. Némi felháborodást váltott ki az, amikor dr. Murányi Zoltán, - aki részt vett a honvédelmi törvény kidolgozásában - elmondta, hogy tulajdonképpen a katonák az alkotmány szerint bevethetők saját népük ellen is, ha az szembeszáll a kizárólagos hatalom gyakorlóival. A Baloldali Alternatíva is azt hangoztatta, hogy ne a kormány és a parlament határozzon a hadrendbe állításról. De akkor ki őrzi majd őrzőinket? A kilenc hónapos szolgálat sem megoldás, sőt könnyű kiszámolni, hogy így négy- évenként egy évnyi bevonu- lóval többen vonulnak be. Stefanits Csaba Gyakorolnak a precíziós lövészek A Különleges Szolgálat főhadiszállásán jártunk (1.) A magyar Rambók nem lőnek? A terrorizmus, az emberrablás és más különlegesen súlyos bűncselekmények megjelenése nyomán szükségessé vált, hogy nálunk is legyen a nyugati országok kommandóihoz hasonló csoport. Ténykedése, feladata - szemben a karhatalmi jellegűszol- gáltatásokat nyújtó Rendőri Ezreddel - valóban kom- mandó-jellegű. Tagjai bevet- hetőek terrorcselekmények megakadályozására, emberrablók felderítésére és elfogására, sőt túszok kiszabadítására, járművek, esetleg repülőgép visszaszerzésére. (Be is vetik őket minden olyan esetben, amikor szükséges, legutóbb például az ózdi gyermekrablók ellen.) A Rendőrség Különleges Szolgálatának (így hívják a magyar kommandósokat) főhadiszállása Budapest szívében, forgalmas közlekedési csomópont közelében van. Tüskehajú, keménykötésű fiatalemberek edzést tartanak. Boda József parancsnokhelyettes nem szereti a „kommandós” titulust. A Különleges Szolgálat 1991-ben vált ki a Rendőri Ezredből, Komondor Kommandó névre hallgattak, később Komondor Terroré lhárító Szolgálat lett a nevük. A hazai kommandósok rendőrnek tartják magukat és erre büszkék is. Úgy érvelnek: a klasszikus értelemben vett kommandó elsősorban katonai feladatokat lát el külföldön, módszereik között nem szerepel az élet kímélése. Ha a kommandó behatol egy épületbe, először bedobja a kézigránátot, majd behatol a romokon keresztül. A Különleges Szolgálat először is felszólít. S úgy igyekszik ártalmatlanná tenni a bűnözőt, hogy a lehető legkevesebb sérülést okozza. A parancsnokhelyettes meg is jegyzi: a szolgálat — mióta fennáll - még nem használt fegyvert! Az egyetlen kivétel a vágóhídról kitört bika volt, amelyet precíziós lövészeik lőttek ki.- Ők ugyanolyanok, mint a mesterlövészek, csak pontosabbak - mondja tréfás komolysággal Boda József. (Folytatás a hétfői lapszámunkban.) A parlament egy éve - számokban Több mint 100 tárgyalási nap, 123 törvény, 205 interpelláció, 181 „azonnali kérdés” - dióhéjban ez az Országgyűlés első esztendejének statisztikai mérlege. A most összegezett adatsorok érdekes képet rajzolnak a törvényhozás egészéről, de a parlamenti frakciók és az egyes képviselők tevékenységéről is. (Parlamenti tudósítónktól) 1994. június 28. és 1995. június 30. között 44-szer ült össze az Országgyűlés és 101 napon át tanácskozott. A 123 új törvényen, illetve törvénymódosításon la'vül 132 országgyűlési határozatról is döntöttek a honatyák. A tárgyalási idő összesen 682 óra volt; ebből az általános vitára valamivel több mint 350, a részletes vitára 104 óra jutott. Időigényeseknek bizonyultak a napirend előtti felszólalások; csaknem 60 órával rövidítették meg a tárgysorozatra tűzött témák megvitatását. Az elmúlt év parlamenti vitáiban cgy-cgy képviselő - frakciók szerinti megoszlásban - átlagosan a következő időtartamban vett részt: MSZP: 59 óra, SZDSZ: 80 óra, MDF: 188 óra, FKgP: 238 óra, KDNP: 174 óra, Fidesz: 183 óra és függetlenek: 40 óra. Az Országgyűlés kialakult munkarendje szerint keddi napokon, az ebédszünet után nyílt lehetőség a kormányfő, illetve a kormánytagok meginterpellálá- sára. Az alkalommal természetesen elsősorban a négy ellenzéki párt, illetve a függetlenek törvényhozói éltek: összesen 201 interpellációt nyújtottak be. A legtöbb interpellációs kérdést - 94-et - a kisgazdák tették föl, utánuk - 50-nel - az MDF-esek következtek. A koalíció padsoraiból 4 interpellációt intéztek a kabinethez. A benyújtó képviselők mindössze 62 miniszterelnöki, illetve miniszteri választ vettek tudomásul, a többit elutasították. A nemleges minősítések közül 71 kisgazda, 37 pedig MDF-es képviselőtől származott. Az Ország- gyűlés plénuma egyébként minden interpellációs választ elfogadott. A parlamenti élet újdonsága volt a szintén keddi napokra ütemezett úgynevezett azonnali kérdések órája, amely egy csapásra népszerűvé vált a honatyák körében. (Már csak azért is, mert minden különösebb előzetes adminisztráció nélkül fordulhattak a kormány tagjaihoz kérdéseikkel.) A kormánypártiak közül 47-en (42 MSZP-s és 5 SZDSZ-es képviselő) tettek föl „villámkérdést”, az ellenzék soraiból 66 kisgazda, 63 Fideszes, 61 MDF-es és 48 KDNP-s honatya élt az azonnali kérdés jogával. Sok dolga akadt a Mentelmi Bizottságnak is. Képviselők ellen összesen 26 bejelentés érkezett: 22 magánvádas (rágalmazás, becsületsértés) és 4 közvádas ügyben. A T. Ház 14 esetben fenntartotta, a többiben felfüggesztette a képviselők mentelmi jogát. Pénzváltó roham a postákon Feltűnően megemelkedett a postahivatalokban a sorbán- állók száma. Az emberek mihamarabb szeretnék újakra cserélni a forgalomból kivont forintosaikat, és ez gyakran tumultust okoz - tájékoztatta a Magyar Posta pénteken az MTI-t. A posta illetékese az MTI-nek megerősítette, hogy az 1995. július 30-án - az MNB által - forgalomból kivont régi egy-, kettő-, öt-, tíz- és húszforintos pénzérméket az év végéig valamennyi postahivatalban, korlátlan mennyiségben és díjmentesen beváltják. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a papír ötvenforintos 1996. június 30-ig érvényes fizetőeszköz, így azt nem szükséges beváltani. A fillérek továbbra is érvényesek, így azok beváltása sem indokolt. Magyar Államkötvény 1997/T és 1997/U Különleges ajánlat különlegesen magas hozam Alkalmazkodunk az Ön igényeihez: most egy időben kétféle Magyar államkötvény közül választhat. Magyar Államkötvény 1997/T 1,5 év futamidő, évi fix 31 % kamat. Kamatfizetés fél évenként. Magyar Államkötvény 1997/U 1,5 év futamidő, évi fix 31 % kamat. Eddig nincs különbség a két értékpapír között. A kamatfizetés azonban teljesen eltérő. A Magyar Államkötvény 1997/U csak egyszer, a futamidő végén fizet kamatot, úgy, hogy a kamatok félévenként tőkésítésre kerülnek. így ezzel az értékpapírral különösen magas, évi 33,4% hozam érhető el. Jegyzés: 1995. július 3-tól 14-ig Jegyzési árfolyam: 1995. július 3-7.: 99,4% 1995. július 10-14.: 100% Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/T és 1997/U - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. valamennyi pécsi fiók. Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány • Inter-Európa Bank Rt. Pécsi Területi Fiók Pécs, Ferencesek utcája 52. • Magyar Hitel Bank Rt. Pécs, Mátyás kir, u. 3., Szabadság u. 3. • Procent Hungária Rt. Pécs, Széchenyi tér 6. • Cenzor Bróker Kft Pécs, Rákóczi u. 35-37-. % A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG 4 A Á K i
