Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-08 / 154. szám

1995. június 8., csütörtök VÁROSAINK Diinántúli Napló 7 Három emberre jut egy álláshely Magánerős építkezés. Lassan a végéhez közeledik a Szent István lakótelep szomszédságában az önkormányzat által értékesített telkek beépítése. fotó: müller a. A város és térsége együttműködése Szigetvári körkép Finnországi vendégek A finnországi Terjärv városá­nak kórusa, a Harmonia Vocal vendégeskedik Szigetváron jú­nius 8-tól Pandur Éva itteni születésű, Finnországban élő karnagy vezetésével. A prog­ramban szerepel pécsi látoga­tás, fellépés a Magyar-Finn Ba­ráti Társaság estjén, bál az Oroszlán étteremben. Tárlatok a Vígadóban Szeri Árpád, újságíró nyitotta meg tegnap a Vígadóban a Du­nántúli Képcsarnok kiállítását, amelyen Szász Endre, Schéner Mihály, Galambos Tamás, Szabados János Munkácsy-dí- jas, valamint más elismert mű­vészek festményei láthatók. Ma 16 órakor nyílik a Víga­dóban a Kapoli Képzőművész Kör tagjainak kiállítása. Anyakönyv Meghaltak: Sipos Jánosné He­gyi Mária, Füge István, Szige- csán Vendelné Hideg Mag­dolna, Hegedűs Györgyné Ko­vács Borbála, Szente Sándomé Vajda Katalin, Czigány Jánosné Kovács Mária, Mózes János, Neuczer József, Szabó János Béla, Mihály Ferencné Kárász Mária, Jakabfi Károlyné Racsek Rozális, Simara Pál, Erős Sán­dor, Vas István, Rőhberg József, Bózsa János, Bozsogi Dezsőné Darabos Mária, Deák Jánosné Csonka Éva, Molich Mikós Jenő, Dani Kálmán, Vagra Kál­mán, Márton Istvánné Újhelyi Anna, Haller János, Pölöskei Já­nos, Gróti János, Forgács Já­nosné Sipos Mária, Varga József és Szűcs István. Kulturális szemle A Szentlászlói Általános Iskolá­ban nagysikerű gyermekrendez­vényt tartottak május végén „Szigetvár és környéke kulturá­lis szemléje” címmel. A 300 kisdiák programját Golobné Nagy Ildikó szervezte meg. Az elmúlt évek munkaerőpiaci kínálatának robbanásszerű nö­vekedésével járó feszültségek levezetésére adott kormányzati válaszok között az egyik legna­gyobb léptékű az állami mun­kaerőpiaci szervezet létreho­zása, illetve az állami foglal­koztatáspolitika törvényi szintű szabályozása volt. Az akkori időszak pillanatnyi társadalmi, politikai erőteréhez idomulva ez tette lehetővé, hogy a min­dennapi megélhetéshez szüksé­ges anyagi forrásokhoz az adott munkavállakók hozzájuthassa­nak. A munkanélküli segélyt, illetve járadékot az előírások szerint abban az időszakban is a munkába való visszahelyezésig kívánták folyósítani, mintegy az álláskeresés idejére adandó támogatásként. Valójában a se­gélykifizetés olyan mértékű feladatmennyiséget rótt a kia­lakulóban lévő munkaügyi szervezetre, amelynek kedve­zőtlen hatása ma is érezhető nyomokat hagyott a munkaügyi Fiatal énekesek és muzsikusok vettek részt városunkból az el­múlt napokban Budapesten megrendezett nagyszabású, csodálatosra sikerült fesztivá­lon. A szervezés egy évvel ez­előtt elkezdődött, amikor a Ma­gyar Zeneiskolák Szövetsége felhívással fordult minden ze­neiskolához és ifjúsági művé­szeti együtteshez, hogy vegye­nek részt a IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon. Ezt az alkalmat ragadta meg a Tinódi Általános Iskola zene tagozata és a Zeneiskola. Sok­sok szervezés és előkészítés után végre elérkezett az a pilla­nat, amikor május 31-én fogad­hattunk két kórust Spanyolor­A városban a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítése és az összegyűjtött szennyvíz keze­lése a várossá nyilvánítást kö­vető években kezdődött. A konzervgyári rekonstrukció kapcsán, 1968-ban épült az első szennyvíztelepnek nevezett földoldómedence és az első gyűjtővezeték. Ma a lakások fele van rákötve a hálózatra. Maul József irodavezető el­mondta, az összegyűjtött szennyvizek kezelésére, ártal­matlanítására szolgáló - koráb­ban 2000 köbméter/nap kapaci­tású - szennyvíztelep bővítésé­nek beruházását 1991 júliusá­ban határozta el a képviselő­központok különböző tevé­kenységeiben. Bikki Zoltán, a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ Szi­getvári Kirendeltségének veze­tője elmondta, a munkaügyi szervezet elé a foglalkoztatási törvény hármas feladat megva­lósítását tűzte ki a foglalkozta­tás elősegítésében, a munka- nélküliség megelőzésében, va­lamint a munkanélküliség hát­rányos következményeinek enyhítésében. Ennek megfele­lően foglalkoznak munkaköz­vetítéssel, létszámleépítési és pályaorientációs tanácsadással, az álláskeresési technikák okta­tásával, valamint különböző in­formációk átadásával. 1994 decemberében január­hoz képest 6,65 százalékkal, 154 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Az előző évben ez a csökkenés le­lassult, a munkanélküliek száma az első félévben kis szó­rással 2320 fő körül állandó­sult. Júliustól kezdődően az szágból. Sajnos csak két napot töltöttek Szigetváron, de igye­keztünk a rövid idő alatt a le­hető legtöbbet megmutatni szűkebb hazánkból. Szinte az egész város kivette részét a vendéglátásból, hogy emléke­zetessé tegyük vendégeink számára az itt töltött napokat. A szigetváriaknak igazi ze­nei csemege volt a várban lezaj­lott nemzetközi hangverseny. Másnap a spanyolországi Palafrugell városából érkező kórusok, a Tinódi iskola nagy­kórusa és az Ifjúsági Fúvósze­nekar együtt utazott el Buda­pestre. Ezen a rendezvényen Európa országaiból több, mint tízezer testület. A beruházást indokolta a rendelkezésre álló tisztítóka­pacitás leterheltsége, ezért el kellett utasítani még az önerős lakossági hálózatbővítési igé­nyeket is. A beruházás után megduplázódott a telep kapaci­tása, napi 4000 köbméter szennyvíz tisztítására képes.-A telep bővítése elhatáro­zásának időpontját követően a víz- és szennyvízdíjak nagy­arányú emelkedése, a városban működő gyárak, vállalatok tö­meges leállása következtében a városban keletkezett szenny­vízmennyiség nem növekedett, hanem csökkent. Jelenleg napi 1600 köbméter átlagos kapaci­élelmiszeriparban megjelenő szezonális munkaerőigény kö­vetkeztében a munkanélküliek száma októberig csökkent, majd november és december hónapban hasonló mértékben növekedett, ez az ütem 1995 első negyedére felgyorsult, így a regisztrált munkanélküliek száma márciusban 2508 fő volt, ez az előző év megfelelő idő­szakához képest 185 fős növe­kedést jelent. Tavaly a kirendeltségnek 368 állásbejelentése volt 913 főre. A bejelentett munkaerő- igényekre az 5 fő alatti foglal­koztatási igény volt a jellemző. Az év szeptemberéig folyama­tosan csökkent a munkanélküli ellátásra jogosultak száma, 1298 főről 832-re esett vissza. A felszámolás alatt álló gazdál­kodóknál, cégeknél bekövetke­zett létszámleépítések miatt 1995 első negyedévében az el­látottak száma tovább növeke­dett a tavalyi arányokhoz vi­szonyítva. ifjú muzsikus vett részt, szom­baton hajnaltól vasárnap estig egész Budapest zenélt. Az, hogy Magyarország kapta a rendezés jogát, elismerése a már eddig is nagy hagyomá­nyokkal rendelkező magyar ze­neoktatásnak. A hangversenyeket Szigetvár vezetői is megtisztelték, ami bizonyítja, hogy büszkék a vá­rosban folyó kulturális életre és támogatják is azt. Azok a gye­rekek, akik részt vehettek ezen a fesztiválon, érzékelhették a zene örömét, és egy életre szóló élménnyel térhettek haza, szá­mukra bebizonyosodott: a zene mindenkié. Deichler András karnagy tással üzemel a telep. A 100 köbméter/nap kapacitású szip­pantott szennyvizet fogadó mű­tárgy leterheltsége 60-80 szá­zalékos. Mindezek figyelembe vételével kívánatos lenne a vá­rosi lakások nagyobb számban történő hálózatra kapcsolása. Jelenleg 70 százalékos saját erő (önkormányzat és lakossági) pénzügyi fedezetét kellene biz­tosítani, hogy ismét beadhassuk a korábban elutasított pályáza­tot. Ilyen lehetőség hiányában a lakossági önerős hálózatbővítés jöhet szóba kisebb területegy­ségekre szerveződőén, amelyet az önkormányzat lehetőségéhez mérten támogathat. Az önkormányzatok megalaku­lása, majd ennek törvényi hátte­rének megteremtése egy telje­sen új gyakorlat, új szervezeti struktúra kialakítását eredmé­nyezte. Az önkormányzatok élve a jogszabályban biztosított önállóságukkal teljesen új éle­tet tudtak elérni, kialakítani, vi­szont felszámolódtak, megsza­kadtak az addig viszonylag jó és eredményes együttműködé­sek, kölcsönös támogatások. Már évek óta nincs élő kapcso­lat a város és városkörnyék ön- kormányzatai között, pedig dr. Aracsi József szigetvári jegyző szerint sem a város a községek nélkül, sem a községek a város nélkül hatékonyan nem tudnak működni.- Az eddig eltelt időben minden önkormányzat járta a maga útját, külön-külön taposta ki azokat az ösvényeket, ame­lyeket mások már kijártak előtte, pusztán az információhi­ány, a tapasztalatok át nem adása kényszerített mindenkit külön utakra. Természetes, hogy ezek a külön utak nem le­hettek olyan eredményesek, mintha közös összefogással, a megoldandó feladatok rangso­rolásával, közös pályázatokkal végeztük volna. Nagyon sok önkormányzat vallotta, hogy neki a településhatáron túl nincs szerepe, nincs kötelezett­sége. Sok polgármester a tele­pülésének visszanyert önálló­ságát féltette legjobban az együttműködéstől, és inkább erőn felüli áldozatot vállal(t) az alapvető infrastruktúra önálló megvalósítására, mintsem a szomszédos településekkel ösz- szefogva, a költségeket meg­osztva látnának el különböző feladatokat. Dr. Aracsi József első ízben 1993 november végén kezde­ményezett a községi polgár- mesterekkel párbeszédet, ötlet­börzét, hiszen sok területen már akkor is látszott, hogy a felada­tok csak összefogással valósít­hatók meg. A községek nagy része részt vett ugyan a megbe­szélésen és értette is a felveze­tést, azonban akkor gazdasági kényszer nem szorított még az együttműködésre.- A mai szabályozások egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a szétaprózott közigazgatási szervezet, okta­tási struktúra terén ésszerű koncentrációval olcsóbb köz- igazgatás, olcsóbb állami mű­ködés valósuljon meg. Be kell látni, hogy az önkormányzati jogok elégségesek egy telepü­lés szükséges mértékű önálló­ságához, de azt nem szükség- szerű önálló apparátussal (jegyzőség) és önálló iskolával, szervezetekkel végezni. A fej­lett közigazgatással és főleg megfelelő pénzzel rendelkező nyugati államokban 3-5000 fő között van egy körjegyzőségbe társuló települések lélekszáma, míg csak a mi térségünkben lévő 250 fős településnek is önálló jegyzősége és iskolája van. Kisebb, szakértőbb, job­ban megfizetett államigazgatás a kormányzat által már most kimondott cél. Szigetvári diákok a zenei fesztiválon Kihasználatlan a szennyvíztelep Az üzemek, gyárak tömeges leállására nem számíthattak Szentlőrinci műhely A szentlőrinci 2. sz. Általános Iskolában Kocsis Gábor veze­tésével japán zsírkő-megmun- káló szakkör működik. A japán zsírkő, más néven szappankő olyan mészkőszerű anyag, amely felületi megmunkálással, csiszolással simává alakítható. Ahogy a szakkör vezetője mondja: az a legfontosabb, hogy a kő egész felülete jó ta­pintású legyen a kéznek. A szentlőrinciek Dieter Jo­seph Bauertől és munkatársai­tól kapták az alapötletet. Ők a frankfurti vakok intézetében kezdtek ezzel az anyaggal dol­gozni, fő céljuk a vak gyerekek térérzékének fejlesztése. Fő­ként reszelőkkel dolgoznak , a figurák kialakításánál nem a pontos alakzat, hanem a jó ta­pintás a lényeges. Dieter Joseph Bauer a villá­nyi alkotótelepen is dolgozott, itt ismerkedett meg Kocsis Gá­borral. A szentlőrincieket nem csak módszer átadásával, ha­nem alapanyagokkal is segíti. A 2. sz. Általános Iskola szakkörébe két vak kisgyermek jár, de a program nagyon nép­szerű az egészségesek körében is, mintegy negyvenen foglal­koznak a japán zsírkő meg­munkálásával. Különböző for­mákat, kisebb figurákat, medá­lokat alakítanak ki a kőből, de az a legfontosabb, hogy meg- ismeijék az anyaggal való munkálkodás örömét. A lőrinciek a német partner alapítványával közösen olyan műhely építését tervezik, ahol az alkotás folyamatát is bemu­tathatnák, lehetőséget teremtve az itt élőknek a szabadidő hasznos eltöltésére. S. E. A szakkör alkotói most a szentlőrinci múzeumban mutatkoznak be munkáikkal fotó: laufer Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei

Next

/
Thumbnails
Contents