Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-08 / 154. szám

1995. június 8., csütörtök A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Pécsi filmszemle résztvevői 1976 - ból:( balról) Koncz Gábor, Tarján Györgyi és Sík Ferenc Pécs lesz-e a magyar Cannes? Pünkösdi szemétkiállítás A pünkösdi látvány végképp megerősített abban, hogy nem vagyunk a tisztaság hírvivői, pedig az mindenkiben örömet váltana ki. Sem a lakosságot, sem a hatóságot, sem a közü­zemi szolgáltatót nem moz­gatta meg az egészséges, tiszta környezet iránti igény Pécsett, a Donátusi úton. Az első hajtűkanyarban óriási szeméthalom fogadta az ünnepi időszakban az arra járót. Ha nem látom, nem hi­szem el. Mint a környéken la­kók elmondták, ez már nem újság számukra. Nem először fordul elő, hogy hosszabb időn át gyűlik ezen a helyen a szemét. Különösen undorító állapot uralkodik itt szeles időben, amikor az egész kör­nyéket beborítja a felkavart hulladék. A Mecsek lankái­nak új látványossága ez. A kirakott konténerek mel­lett kétszer annyi különböző, életvitelünk már „illatot” árasztó melléktermékei talál­hatók. Mintha pünkösdi kiállí­tásnak szánták volna az ott fe­lejtett, több köbméternyi mennyiséget. Még pünkösd hétfőjén is vitték oda az em­berek a hulladékot, ki sza­tyorban, vödörrel, ki zsákban, sőt még szépen kiglancolt au­tóval is. Lehetne akár a kör­nyezetvédelemről, köztiszta­ságról elterjedt közfelfogás és gyakorlat emlékműve is ez Pécsett, a Mecsek oldalán. Ma már úgy mennek el mellette, mintha e nyilvános szeméttároló természetes lenne. Mit tehetnek? Évek óta ide szokott a szemét mindenki szeme elé. Látható, lefényké­pezhető, elgondolkoztató, em­lékeztető. Rozvány Gy. Csökken a posták elleni bűncselekmények száma Tavaly 25 millió forintot sikerült megfújni Megszűnik a Gyöngy Az Axel Springer Budapest Kiadói kft. kénytelen szem­benézni a lapkiadást nehe­zítő jelenségekkel. Ezek közé sorolják a honoráriu­mok utáni tb-járulék fize­tést, a kulturális járulék ko­rábbi és a kamarai hozzájá­rulás legutóbbi bevezetését, a papírárak meredek emel­kedését, amelyet a nagyobb importvám és a forint-leér­tékelés tovább súlyosbított. A többletterhek a korábban gazdaságosan kiadott újsá­gok megjelentetését is ve­szélybe sodorták. A Gyöngy női magazin, amely eddig 40 alkalommal, átlag több mint 160 ezer példányban jelent meg, bevételeiből nem tudta fedezni megnö­vekedett kiadásait. Ezért a kiadó a lap megszüntetése mellett döntött. Újabb eljárás Magda Marinko ellen Hivatalos személy elleni erőszak miatt indított eljá­rást a budapesti, V. kerületi Rendőrkapitányság Magda Marinko ellen - tájékoztatta szerdán az MTI-t Szabadfi Árpád, a kapitányság veze­tője. Mint ismeretes, a „ha­lálosztónak” is nevezett, több gyilkossággal vádolt Magda Marinko június 1- jén a börtönben két őrt meg­támadott. Az V. kerületben kedden kapták meg a fegy­intézet feljelentését, az ügy részleteit a nyomozás fogja tisztázni. Kolozsvárott veszik a forintot Időnként bele-bele olvasok erdélyi testvérlapunkba, a kolozsvári Szabadságba. Amiben a magyarfaló pol­gármester nevét kissé „ma­gyarítva”, Funar Georghe- nak írja le bosszantólag a kollégám. (Ion Iliescut soha sem cserélik meg.) S ame­lyik lap a minap hírül adta: a polgármester avval bosszant vissza, hogy újra kezdte a főtéri ásatásokat Mátyásunk szobra körül. Persze a hirdetéseket is sorra veszem. Mert sokat mond az is, hogy mit, s ho­gyan adnak-vesznek a hely­béliek? Nos, e lakossági ap­rók között egyre gyakoribb a Forintot veszek kezdetű. Vennék nyíltan, újságban kinyomtatott telefonszám­mal, lakcímmel. Lám, van még ország (rokoni alapon), ahol ennyire kapós e pénz. Vagy talán egyszerűen csak ott becsülik igazán, ahol ke­vés akad, vagy ahol nincs belőle? Kozma F. A közelmúltban levelet kapott Pécs város önkormányzata Kézdi Kovács Zsoltitól, a Magyar Fil­munió igazgatójától, amelyben leírja, hogy előnyös lenne a film­szakma és a város újbóli egy­másra találása, s ennek érdekében párbeszédet kezdeményez. Ké­sőbb, Bacsó Péter filmrendező és Szekeres Dénes producer is feltette a kérdést, fogadná-e a vá­ros a Magyar Játékfilmszemlét. Dr. Révész Mária alpolgár­mester, aki épp ma tárgyal Buda­pesten az illetékesekkel a kérdés­ről, lapunknak elmondta, hogy Pécs fogadókész, szívesen meg­rendezné a szemlét. Az elképze­lések szerint részben önköltséges alapokon, alapítványi és egyéb segítséggel megoldhatóak lenné­nek a feladatok, feltéve persze, hogy a szakma mindezt komo­lyan gondolja. A város kulturális presztízsét feltétlenül emelné a szemle megrendezése, s nyilván­való, hogy egyéb kulturális hoza- déka is lenne az eseménynek. Ha a filmszakma úgy dönt, hogy is­mét Pécset választja, a város en­nek feltételeit megteremti. „Pécs lesz a magyar Cannes?” - tette fel a kérdést a Dunántúli Napló egyik írásának főcímében 1965 novemberében. Akkor ren­dezték meg ugyanis az I. Magyar Játékfilmszemlét, melynek tiszte­letére, november 10-én ünnepi díszbe öltözött a város. Titkos szavazással választották ki a ver­senyfilmeket, s néhány ősbemu­tatóra is sor került. Hogy milyen színvonalú filmeket láthatott a közönség, arra csak néhány példa: Húsz óra, Nehéz emberek, Álmodozások kora, A tizedes meg a többiek, Iszony, így jöttem, Sze­génylegények, Gyermekbetegsé­gek. A szakmai zsűriben helyet foglalt többek között Gertler Vik­tor, Bokor Péter, Kollányi Ágos­ton, Ranódy László, Sára Sándor, a társadalmiban Eck Imre, Ma­jor Máté, Ortutay Gyula, Mak- risz Agamemnon. Az esti dísz- bemutató után az Olimpiában tar­tottak fogadást, ahol a vendégek között volt Aczél György és Dar­vas József is. Az öt nap alatt 43 alkotó és filmszakember fordult meg a városban és több, mint 30 író, kritikus, 28 külföldi újságíró. A következő évben, 1966-ban már megjelent az első külföldi film is, a Zorba, a görög, melyet aztán a későbbi szemléken már követett a többi, akkoriban óriási szenzációt keltő bemutató, mint a Nagyítás, A nap szépe, a Férjes asszony, a Diploma eló'tt, a Va­dászjelenetek Bajorországban, A homok asszonya, a Zabriskie Point, az Amarcord, a Foglal­kozása riporter, a Jelenetek egy házasságból, az Amerikai éj­szaka, a Picasso kalandjai vagy az Apokalipszis most. Folytató­dott az igen magas színvonalú hazai filmek bemutatója: Hideg napok, Tízezer nap, Apa, Utósze­zon, Hogy szaladnak a fák, Fa­lak, Isten hozta őrnagy úr, Sze- relmesfilm. Szerelem, Régi idők focija, Csontváry. A filmszemlék eleinte évente kerültek Pécsett megrendezésre, 1970 után azonban csak 1973- ban, aztán 1976-ban, majd 1977- ben Budapest, hogy végül 1981- től végleg Budapestre kerüljön. Bemics Ferenc hosszú időn keresztül, a megszűnésig volt a pécsi szemle igazgatója.- A legnagyobb tömegeket, ti­zenöt-húszezer embert is mozgó­sító kulturális rendezvény volt ez akkoriban Pécsett. Hogy nem lett belőle a magyar Cannes, annak több oka is volt. Egyrészt az, hogy Pécs Magyarországon van, másrészt pedig, hogy korlátozot­tak voltak a tárgyi feltételek. Nem volt például megfelelő be­mutatómozi. A Mecsek Áruház­zal szemben lévő üres területen képzeltük el a fesztiválmozi épü­letét, de a tervek a fiókban marad­tak. Nem volt megfelelő a szállás- lehetőség, még a későbbiekben megépült új Pannónia Szálló sem segített, így is kellett vendégeket Harkányba vagy diákotthonban elhelyezni. A szakmán kívül az irodalmi és tudományos élet ve­zető személyiségei is megjelen­tek, s a megyének lehetősége adódott a bemutatkozásra. Pécs akkoriban egy kicsit szabadabb, deviánsabb volt, mint az ország más városai, itt azért, ha zárt kör­ben is, de azért bemutattuk Bacsó Tanúját, vagy a Parkban a Ma­gánbűnök és közerkölcsök című Jancsó filmet, amelyet máshol az országban nemigen lehetett látni. Mik voltak a pécsi szemle ha­lálának okai?- Részint anyagiak, hiszen egyre többe került a rendezvény Megyei Tanácsnak, másrészt a művészfilmek nem arattak a kö­zönség nagy részénél sikereket, inkább a szórakoztató, kikapcso­lódást biztosító filmek arattak el­ismerést, így aztán voltak félház­zal menő produkciók is.-Miben különbözik a Buda­pesti és a pécsi filmszemle?-A budapesti csak egy ren­dezvény a sok közül, a pécsi pe­dig a rendezvény volt. Pécsett, tekintve a nagy távolságra, az al­kotók nem mehettek azonnal haza a bemutatók után, a társaság tehát napokig együtt maradt, s ennek varázsa volt, s nem kis ho- zadéka is. Itt egy kricsniben el le­hetett beszélgetni egy miniszter- helyettessel, amely mégiscsak más, mint fent a minisztérium­ban. Kovács András filmjére gondolva, itt valóban tágultak a „falak”. Báli István, az Uránia Mozi vezetője, a pécsi filmszemlék ide­jén a Moziüzemi Vállalat műsor­szerkesztője volt. A kezdetektől a megszűnésig résztvevője a ren­dezvényeknek.- Volt ugyan a fesztiváloknak szervezőbizottsága, de a felada­tokat végre is kellett hajtani, ez volt a mi dolgunk. A dekorációtól a közönségszervezésen át a vi­déki bemutatókig mindent mi csináltunk. A Petőfi és a Kossuth Moziban tolmácsfülkéket kellett kialakítani, hogy a külföldiek, szinkrontolmácsok segítségével megértsék a magyar filmeket, másrészt pedig a külföldi filmek alatt hangalámondással biztosí­tottuk a közönségnek a magyar szöveget. Cseri László A legpechesebb postarabló va­lószínűleg az a katonatiszt volt, aki az egyik kaposvári kispostát rabolta ki. Bár hetekig készült a nagy akcióra, nem számolt av­val, hogy a postával szemközti házban egy számítástechniká­val és számmisztikával foglal­kozó szakember lakik, aki csak úgy mellékes szórakozásból a gépkocsik rendszámtábláinak megfigyelésére specializáló­dott. Neki tűnt fel a posta előtt mindennap megálló gépkocsi, különleges számaival, s amikor megtudta a postarablást, azon­nal bemondta a rendszámot a rendőröknek. Delikvensünk még át sem számolta igazán a postazsák tartalmát taszári lakásán, ami­kor kattant a csuklóin a bilincs. A postarablásokról, betöré­sekről, a pénzes postások elleni támadásokról beszélgettünk Kőhalmi Istvánnal, a Magyar Posta Rt. Pécsi Igazgatóságá­nak vezetőjével. Ez a négy me­gyés igazgatóság 662 postával rendelkezik, aprófalvas vidék. Tavaly 13 betörés és betörési kísérlet, három klasszikus érte­lemben vett postarablás és egy kézbesítő elleni támadás oko­zott gondot számukra. Minden­esetre tény: a pénzek megkerül­tek. Az országban közel 3200 posta van. Az elmúlt évben 61 betörést és betörési kísérletet, valamint 26 rablást követtek el ellenük, s 24 kézbesítőt támad­tak meg. Összességében 25 mil­lió forint volt a zsákmány, melynek szintén jó része meg­került. Mint azt Kőhalmi István el­mondotta, különösképpen 1990 óta kell foglalkozniuk a posták elleni támadásokkal, s felkészí­teni a dolgozóikat arra, hogy miként viselkedjenek a támadá­sok alatt. Ezt a speciális felké­szítést a rendőri szervekkel kö­zösen végzik. A dolgok lé­nyege: munkatársaik ne koc­káztassák életüket feleslegesen, inkább adják oda a pénzt. Per­sze előre nehezen megjósol­ható, hogy ki hogyan viselkedik a rablás esetén. Általában a pos­tákon nők dolgoznak, s meg­kockáztatom: a nők viselkedése, ugye férfitársaim, meglehetősen kiszámíthatatlan. Tény: rendkívül bátrak hölgy­társaink, akadt, aki lerántotta a rabló álarcát, szembeszállt vele. Másrészt a posta modern biz­tonsági technikákkal próbál elébe menni a dolgoknak: őr­zési védelmi rendszereik az el­múlt évek során végrehajtott korszerűsítések nyomán megfe­lelnek a követelményeknek. (Megesett, hogy az értékőrző páncélszekrényt elvitték a betö­rők, de nem tudták felnyitni.) A posták ellen egyébként 1990-ben 144, 1991-ben 146, 1992-ben 110, 1993-ban pedig 82 bűncselekményt, rablást-be- törést követtek el. A tendencia egyre csökkenő. S végül talán nem érdektelen: a régió tavalyi rablásainak helyszínei között volt a pécsi uránvárosi buszvé­gállomásnál lévő posta, a kom­lói és a zalai Alsópáhok hiva­tala, míg Kaposvárott egy lép­csőházban támadták meg a kézbesítőt. Kozma Ferenc Szakácsné Kozári Piroska külföldre vitte Pécs hírnevét A tanítás mellett mindig festett is- Az emberek szeretnek és na­gyon is tudnak színt játszani. Ezért engem nem is az érdekel, hogy a kiállításaimon ki, ho­gyan gratulál nekem, hanem azoknak az arcát figyelem, akik megtekintik a képeimet. Nagyon boldog vagyok, hogy legutóbbi külföldi kiállításo­mon tetszett a közönségnek az, amit csinálok. Sokáig ott ma­radtak a megnyitó után, és örömet láttam az arcukon. Hogy ilyen örömet adjak, ez számomra a legfontosabb - így számolt be lapunknak Sza­kácsné Kozári Piroska fran­ciaországi és svájci útjáról. A pécsi művésznő egy középkori francia városkában, La Petite Pierre-ben április 8-tól május 2-ig állíthatta ki grafikáit, és olaj temperával festett képeit. Majd május 4-től május 11-ig mutatta be ugyanezeket a svájci Erlenbachban. A fran­ciaországi tárlat megrendezé­sében az ottani református gyülekezet segédkezett.- Vannak olyan modem fes­tők, akik érthetelen dolgokat festenek, ezért nem tudják megszólítani az embereket. Én ennek az ellenkezőjére törek­szem. Valami szépet és igazat szeretnék közvetíteni feléjük a művészet terén, közérthetően, őszintén és egyszerűen - vallja az alkotó. Szakácsné Kozári Piroska harminchét éven ke­resztül rajztanár volt, most nyugdíjas. Ifjúkora óta egyfolytában festett és rajzolt, mindig fes­tőművész szeretett volna lenni. Négyszer felvételizett a kép­zőművészeti főiskolára, de hely hiányában egyszer sem vették fel, bár munkái szakma­ilag megfeleltek. A pécsi dol­gozók képzőművészeti szabad­iskolában Martyn Ferenc, Ge­bauer Ernő és Erdősi András volt a mestere. Aztán Pécsett, majd Egerben tanult a tanár­képző rajzszakán. 1956-ban az ország összes felsőfokú tanin­tézetéből kicsapták, mert részt vett a forradalomban. Rehabi­litációjáig grafikusként dolgo­zott Pécsett, majd befejezte ta­nulmányait, és diplomát szer­zett. Amikor csak alkalom volt rá, mindig szerepelt képeivel helyi, területi és országos kiál­lításokon. A pécsi alkotó pe­dagógusok klubjának kezdet­től fogva nem csak tagja, ha­nem meghatározó egyénisége. Önálló magyarországi tárlatai Pécsett és Nyíregyházán vol­tak, külföldön Lászlovón és Ilzben voltak és az utóbbi két helyen. Képei Bécsben is lát­hatók. Alkotásainak mostani kül­földi útja sikeresnek bizonyult, hiszen szeptember végére újabb meghívást kapott az el­zászi Oermingen képcsarno­kába, jövőre pedig Reimsben állítják ki képeit. U. G. Az ® 'ASSMANN. A«C/ófff /havonta/ mindig kétszer hirdet! Még titok, hogy 2 hét múlva melyik ASSMAN-bútorcsaládunkat kínáljuk árengedménnyel. Játszón velünk, és tippeljen - a helyes megfejtők között 10 db ASSMANN-faliórát sorsolunk ki! □ Szekrényfal □ Org-el-C □ OrgNORM DCanvASS ASSMANN IRODABÚTOR ASSMANN" Irodabútor Kereskedelmi Kft. Központ: 9024 Győr, Bartók Béla u. 5. Te./fax: (06 96) 316-413 Képviseletek: 1065 Budapest, Lázár u. 7. T.: 111-6453 Te./Fax: 111-6260 7623 Pécs, Petőfi S. u. 29/1. Te./Fax: (06 72) 311-370 2 hét múlva árengedmény akció! Figyelje!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents