Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-27 / 173. szám
2 DUnántuli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. június 27., kedd Barátságtalan gesztusokkal találkozott hétfőn a szlovák művelődési minisztériumban a Magyar Országgyűlés háromnapos munkalátogatásra Pozsonyba érkezett hatpárti küldöttsége. A delegáció tagjai arról érdeklődtek a művelődési tárca egyik munkatársától, hogy mit tudnak tenni az ellehetetlenülés küszöbére érkezett Csemadok, illetve a magyar nyelvű sajtó érdekében. A hivatalnok ellenséges hangvételű válasza meglepetést keltett a magyar képviselőkben. Aknavető gránát csapódott be hétfő késő délután Szarajevó központjában egy épület udvarára. Szemtanúk szerint legkevesebb hat ember megsebesült. „A boszniai szerbek mindaddig küzdenek majd, amíg a világ el nem fogadja két vagy három, egymástól elkülönült állam létezését a köztársaság területén” - jelentette ki egy francia napilapnak adott interjújában Momcsilo Krajisnik, a boszniai szerb „parlament” elnöke. Nyolc megállapodást írt alá hétfőn Moszkvában Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő és Li Peng kínai miniszterelnök. Az egyezmények többsége a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányul. Bukarestben tárgyal hétfő óta Vlagyimir Sumejko, az orosz felsőház elnöke, akinek személyében a Szovjetunió felbomlása óta a legmagasabb rangú orosz személyiség látogatott Romániába. A két ország közötti alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról szólva Sumejko kijelentette: Oroszországnak érdeke, hogy jó viszonyt ápoljon Romániával, és szerinte látogatása is ezt szolgálja. A tűzszünet megsértésével vádolta Dzsohar Dudajev elnök fegyvereseit az orosz szövetségi csapatok illetékese egy nappal a csecsenföldi béketárgyalások újabb fordulója előtt. A keddi csecsen-orosz megbeszéléseken az EBESZ állandó képviselője, Mészáros Sándor mellett részt vesz Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének megbízottja is. Csalódott Soros György magyar származású amerikai multimilliomos, amiért 1994-ben „csupán” 70 millió dollárt keresett. Az üzletember egy francia lapnak adott minapi nyilatkozatában egyben reményének adott hangot, hogy az idén jobb eredményt fog elérni. Erős földrengés rázta meg hétfő hajnalban Los Angeles környékét. A jelentések szerint a mozgások több millió embert riasztottak fel álmukból, de komolyabb sérülések vagy anyagi károk nem keletkeztek. Jacques Chirac francia államfő (középen) megnyitja az Európa-csúcsot fotó: feb/reuters Ma Hom-Iliescu-csúcs a Riviérán Pénzügyekről és gazdaságról tárgyaltak a tizenötök Az Európa Parlament elnökének, valamint az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével hétfő délután megkezdődött az Európai Unió csúcstalálkozója Cannes-ban. Jacques Chirac francia államfő, a csúcs vendéglátója a tanácskozás színhelyéül szolgáló fesztiválpalota lépcsőinél fogadta a csúcsértekezleten részt vevő köztársasági elnököket, illetve kormányfőket. A hétfő délutáni első munkaülést a résztvevők a gazdasági témáknak szentelték. Még hétfőn szóba kerültek az EU belső együttműködésének (így a rendőrségi információcserét szolgáló Europol létrehozásának), illetve a szervezet külpolitikájának kérdései. Ez utóbbi legfontosabb eleme a külső térségeknek szánt segélyezés máig lezáratlan témája, illetve Bosznia volt. Párizsban hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy a francia vezetés új akciótervet javasol majd partnereinek a délszláv válság megoldására. Az esti vacsorán került szóba a EU intézményi reformjairól döntő jövő évi konferencia előkészítése. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök hétfői, már Cannes-ban tartott sajtóértekezletén jelezte: esetleg felveti a francia kísérleti atomrobbantások témáját is. Kedden fél kettőkor kezdődik az EU állam- és kormányfőinek, illetve a meghívott kelet- és dél-európai vezetőknek a közös ebédje, amelyen részt vesz Horn Gyula magyar miniszterelnök is. A magyar kormányfő kedd reggel indult Cannes-ba és megérkezése után, még délelőtt találkozik Ion Iliescu román államfővel. Az eszmecserén várhatóan a kétoldalú kapcsolatok és az alapszerződés témái kerülnek terítékre. A tervek szerint a cannes-i csúcs kedd este Jacques Chirac francia államfő, illetve Jacques Santer brüsszeli EU- bizottsági elnök közös sajtóértekezletével zárul. Merényletet kíséreltek meg hétfőn Hoszni Mubarak ellen az etióp fővárosban. A fegyveres terroristák nem sokkal azután vették tűz alá az egyiptomi elnök autóját, hogy megérkezett Addisz-Abebába, az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozójára. Hírek szerint a tűzpárbajban heten lelték halálukat, Mubaraknak nem esett bántódása. fotó: feb/reuters Az amerikaiak többsége bízik az ENSZ-ben Kísért az operaház szelleme Akárcsak ötven éve, az ENSZ születésekor, hétfon is a San Franciscoi Operaházban gy űltek össze a világ több mint száz országának képviselői, hogy megemlékezzenek a világszervezet fennállásának 50. évfordulójáról. A megemlékezés előestéjén világméretű leszerelésre szólított föl négy Nobel-békedíjas. A fegyverkezésre fordított csaknem 3 billió dollárt az élet minőségének javítására lehetne felhasználni - olvasható a közös nyilatkozatban, amelyet számos közéleti személyiség írt alá, köztük Desmond Tutu, Lech Walesa, Mihail Gorbacsov és Simon Peresz. A megemlékezéseken részt vevő Bili Clinton amerikai elnök a San Francisco Chronicle hétfői számában leszögezte, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ tevékenységét. „A jövőben is vállalnunk kell a vezető szerepet a világszervezetben” - hangoztatta, keményen bírálva a Kongresszusban többséget élvező republikánusokat, akik korlátozni kívánják az Egyesült Államok nemzetközi felelősségvállalását, és az ENSZ-nek nyújtott anyagi hozzájárulását. Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak jobban bíznak az ENSZ-ben, mint a szövetségi törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban. Háttér Napirenden a TAFTA Az Európai Unió évi száztíz- milliárd dollár értékben exportál az Egyesült Államokba, Amerika nem sokkal kevesebbet az EU-ba. Kézenfekvő volna tehát, hogy a két térség minden korlátozástól mentesen bonyolítsa le kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait. A 21. század elején kialakulhat a TAFTA, a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet, amelynek már Magyarország is részese lesz. Az ötlet a kanadaiaktól származik, akik tízmilliárdos nagyságrendű kereskedelmet bonyolítanak le az EU- val, az Egyesült Államokba irányuló kivitelük pedig eléri az évi 129 milliárd dollárt. Közben Washington sem győzi hangoztatni, hogy az USA gazdasági jövője szorosan kapcsolódik a világ más térségeihez. A transzatlanti szabadkereskedelmi övezet tervét így a Fehér Ház is felkarolta. Miközben az európai konkurencia nem egy területen szorongató, szeretnék elérni, hogy az amerikai áruk - elsősorban a repülőgépek, a mezőgazdasági termékek, a textíliák és az elektronikai ipar gyártmányai - a jelenlegi korlátozások nélkül jussanak be az EU piacaira. Európa is üdvözli a tervet, de megvalósítása időigényes. Első lépésként 2005-re alakul ki véglegesen a NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Övezet, Kanadától az USA-n át a kontinens déli csücskéig. Ezt követően 2020- ra kell megszületnie az ázsiai szabadkereskedelmi zónának. S csak ez utánn - a bővülő EU megszilárdulásával párhuzamosan - bonthatják le a vámhatárokat Észak-Amerika és Európa között. Heltai András Évi nyolcszázötvenmilliárd dollár A maffiák piszkos üzletei Évente nyolcszázötvenmilli- árd milliárd dollár forgalmat bonyolítanak le a nemzetközi bűnszövetkezetek. Vállalkozásaik, bankjaik technikai felszereltsége máris korszerűbb, mint a rendőrségé. Az ENSZ adatai szerint a nemzetközi kábítószer-kereskedelemből évente több száz milliárdos hasznot húz a szervezett bűnözés. A legújabb módszer: kábító- szerkartellek strómanjaik révén bankokat vásárolnak Nyugat- Afrikában, hogy „törvényesen” házon belül végezhessék el a törvénytelen üzelmekből származó pénz tisztára mosását. A másik bevált módszer a műkincs-kereskedelem. A kábítószerből származó pénzből műremekeket vásárolnak, amelyeket később árveréseken értékesítenek. A Brit Virgin-szigete- ken több mint 135 ezer külföldi társaság, a Cayman-szigeteken pedig 450 bank van bejegyezve. A bűnbandák egyébként ma már inkább együttműködnek, semmint vetélkednek egymással. A szicíliai Cosa Nostra és a kolumbiai Medellin-kartell régebbi kapcsolata kiegészült az orosz gengszterekével, akik a balti és a kelet-európai országokban árulják a drogokat. Elindul végre az Atlantis? A sorozatos halasztás oka: ítéletidő, viharok és villámok Hírt adtunk róla: nagyszabású űrtalálkozóra készülnek az űrnagyhatalmak. Baljós előjelei vannak azonban az amerikai Atlantis űrrepülőgép és az orosz Mir űrállomás összekapcsolódásának: a rossz időjárás miatt többször is el kellett halasztani az Atlantis elindítását Cape Canaveralből. A tervezett csütörtöki, majd pénteki indítás után el kellett halasztani a szombatit is: Cape Canaveral felett kitartó vihar tombolt. Az űrkomplexum (űrrepülőgép plusz hajtórakéta) csak akkor indítható, ha a kilövőhely legalább 16 km- es környezetében vihar- és villámlásmentes az időjárás. Főleg a villámlás lehet végzetes hatású a felemelkedő gépre. Szerencsére a földön álló űrrepülőgépben nem tud kárt tenni a villámlás, erről különleges védőernyő-rendszer gondoskodik. Szombaton mód nyílt ennek hatékony működéséről is meggyőződni, amikor villám csapott az indítóállomásba, de semmi sem sérült meg. Jellemző az ítéletidőre, hogy a péntekre tervezett indítás nem egyszerűen meghiúsult, hanem a légkör fokozott elektromos aktivitása miatt még az űrrepülőgép indítórakétáját sem töltötték fel üzemanyaggal. E nem kockázatmentes művelet keretében több mint 3 millió liter folyékony hidrogént és oxigént pumpálnak a hordozórakétába. A héttagú legénységgel, öt amerikai és két orosz űrhajóssal várhatóan kedden, tehát ma útnak induló űrrepülőgép „búcsúztatására” Amerikába érkezett vagy kéttucatnyi orosz hivatalos személy. Valerij Rju- min orosz űrhajós különösen megértőén vette tudomásul a sorozatos halasztást. Mint elmesélte, 1994-ben akkora hó volt Bajkonurban, hogy még a rakétát sem tudták eljuttatni a kilövőpadra. „Több mint hétméteres hóba kellett alagutat vágni... Alighanem mindkét félnek megvan a maga gondja az időjárással” - összegezte tapasztalatait az űrpilóta. Perelnek a müncheni olimpián lemészárolt sportolók rokonai Megnyílnak a titkos dossziék Beleborzongott az iszonyatba a világ, amikor 1972. szeptember 5-én a „Fekete Szeptember” nevű arab terrorszervezet nyolc tagja lemészárolt tizenegy izraeli sportolót és tisztségviselőt. A merénylet a müncheni olimpia idején, a helyi repülőtéren történt, sokak szerint a rendőrség tapasztalatlansága miatt. Ám csak most, 23 esztendő múltán gyűlt össze annyi bizonyíték, hogy a meggyilkoltak hozzátartozói kártérítési keresetet nyújthassanak be. A június 28-án kezdődő perben a Német Szövetségi Köztársaságot, a Bajor Szabad Államot és Münchent „ültetik” a vádlottak padjára; 40 millió márka kártérítést követelnek. A müncheni sportolótragédia huszadik évfordulóján, a barcelonai olimpia idején ismét szóba került: hiányoznak a dokumentumok ahhoz, hogy a terrorista merényletről kiderüljön a teljes igazság. És főként az: ki a hibás a túszok halálával végződő, bűnös hanyagsággal kivitelezett amatőr szabadítóakcióért? A felperesek ügyvédje azonban olyan bizonyítékmásolatokat kapott a nevének eltitkolását kérő informátortól, amelyek láttán a hatóságok kénytelenek voltak megnyitni a „fekete olimpia” mindeddig szigorúan titkos dossziéit. Kiderült, hogy a németek nem engedték be az arab terroristák elleni küzdelemben tapasztalt izraeli kommandót, nem fogadták meg az izraeli titkosszolgálat jelen lévő főnökének tanácsait. A nyolc terrorista ellen mindössze öt képzetlen lövészt vezényeltek ki a fürsten- feldbrucki katonai repülőtérre: golyóálló mellény, precíziós fegyverek, megfelelő műszerek nélkül. Olyan rossz tüzelőállásban helyezkedtek el, hogy az ötből csak kettő tudott lőni, mindössze egy terroristát találtak el. Mindenre elszánt társaik nyomban kivégezték a túszokat. Most végre kiderülhet a per kapcsán: kik a felelősek azért, hogy a terroristák olyan eredményesen ölhettek? Győri K. László 1 L
