Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-03 / 150. szám
8 Dünántúli Napló Riport 1995. június 3., szombat A sváb kulturális értékek feltárása egy tipikusan német, dimbes-dombos, baranyai faluban, Geresdlakon kezdődik majd fotók: Tóth László A rems-murri kapcsolatok nyomán közös szakértői munkacsoport állt össze / Építészeti értékek falun Az ember néha elácsorog egy szép porta előtt, gyönyörködik a nyitott veranda meszelt oszlopaiban, a zsalugáterekben, a tetőívekben, a kovácsoltvas kerítés csipkemintáiban, a homlokzaton lassan mozduló fény és árny játékaiban. A parasztházak megannyi míves változata fellelhető Baranyában. Akad megannyi különösen szép német a porták közül: a múltba mutatva, egykori építőjét és építtetőjét dicséri. Ezek között is néhány ház feltérképezésére, szerkezetének és építőanyagának átvilágítására kerülhet sor, majdnem hogy tudományos alapossággal a nyáron-őszön. Magyar és német szakértői munkacsoport koordinálja majd a magyar és német főiskolások tevékenységét, azokét a fiatalokét, akik építészetet tanulva a szakmai gyakorlat okán éppen Geresd- lakra mennek néhány hétre. Erről beszélgettünk dr. Hargitai Jánossal, Baranya megye Közgyűlésének alelnökével és dr. Tihanyi Csaba főtanácsossal, megyei főépítésszel, előre- bocsátva: nem mai keletű dolgokról van szó, mégis némi újdonsággal fűszerezve. Ugyanis megyénk népi építészetének, értékeinek számbavétele jó ideje folyik, s jóféle kataszter gyűlt össze már a dokumentumok tárában. Mindenesetre ezen értékek számbavételének menetében érdekes fordulatot hozott a németországi Rems- Murr járás és Baranya megye kapcsolata. Az együttműködési lehetőségek számbavételekor találtak rá a lehetőségre: számunkra fontos, a rems-murriak számára pedig izgalmasan érdekes dolog a magyarországi németek építészetének, hagyományainak számbavétele: feltárása és dokumentálása. Ahogy mondani szokás: a külhoni partner rácsapott a lehetőségre. S valahol érthető is a dolog, hiszen e többnyire több évszázados technológiát őrző parasztházak közül alig maradt már Németországban hírmondónak való. Legfeljebb skanzenekben. (Tihanyi Csaba beszélgetésünk során például arra is utalt, hogy egy-egy ilyen ház tetőszerkezete többévszázados ácstechnikát őriz, apáról fiúra szálló mesterfogásokat dokumentálva.) Szó ami szó: a Megyei Közgyűlés a németországi tárgyalásoknak megfelelően döntött a magyar-német közös szakértői munkacsoport magyar részének létrehozásában. Ez alapján a közgyűlés és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által delegált 1-1 fő mellett a megyei múzeum igazgatója, dr. Ecsedy István, a múzeum néprajzi osztályáról Lantosné dr. Imre Mária és a megyei főépítész alkotja a munkacsoportot azzal, hogy a koordinációs teendők utóbbira, azaz Tihanyi Csabára hárulnak. Német részről a munkacsoport koordinálására Karl-Heinz Bayer, a Rems-Murr járás Epí- tésjogi Hivatalának vezetője kapott megbízatást, míg a Baden-Württenberg-i Tartományi Műemlékvédelmi Hivatalt dr. Michael Goer képviseli. A közös konzultációk nyomán állt aztán össze az a projekt, amelyet mint támogatni valót benyújtottak a Dunamenti Svábok Kulturális Alapítványához is. A lényeg: bejárva Baranyát, annak több térségét úgy döntöttek, hogy Geresdlakon kezdődhet a kulturális értékek feltárásának menete. Azért Geresdlakot választották, mert tipikus német falu, minden olyan jellegzetességgel, amire a kutatóknak szükségük van. Völggyel-dombbal, patakkal, több „faluközponttal”, s főképpen a németül is jól beszélő helybéliekkel. A munkacsoport elfogadta azt az alapelvet is, hogy az örökség felmérése, nyilvántartása és tudományos hasznosítása egy szakmai és topográfiai alapon rendezett adattár - dokumentációs központ - létrehozását igényli. Mint azt Hargitai János leszögezte: a támogatásra fölöttébb érdemes projekt alapján végleges megállapodás született. Az idén szeptemberben tíz német egyetemi hallgató érkezik, hogy a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatóival közösen végezzék el, tudományos alapossággal a ge- resdlaki felmérést. Már csak mi feltételezzük: ha az őszi start jól sikerül, sokáig tartó, kölcsönösen gyümölcsöző lehet ez a sajátos együttműködés, melyben Baranya és Rems-Murr egy olyan kapcsolódási pontot talált, ami esetleg másoknak is követésre ajánlható. Kozma Ferenc Magyarul magyarán Pünkösd Hangverseny erdélyi gyerekekért A Magyar-Román Baráti Társaság pécsi filiáléja erdélyi gyerekeket nyaraltat júliusban Magyarországon. A társaság a költségek fedezetének segítése célból jótékonysági hangversenyt rendez június 7-én (szerdán) 19 órakor a Pius-templomban. A műsorban fellép a JPTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskolájának gyermek- kórusa Schóber Tamás karnagy vezetésével. Majd a Pápán élő Bíró Lajos orgonaművész ad koncertet, mégpedig a Bartók-év jegyében (ötven esztendeje halt meg a nagy magyar zeneszerző New Yorkban) magyar mesterek műveiből. Mind az énekkar, mind az orgonaművész lemondott a tiszteletdíjról, így a hangverseny teljes bevételét az erdélyi gyerekek nyaraltatá- sára fordíthatja a baráti társaság. Kihajtott egy 700 éves rózsatő Hétfő óta újra virágzik egy ezeréves rózsatő a németországi Hildesheim dómjának tövében - jelentette a dpa. Az ötlevelű rózsaszín virágot hozó vadrózsaféleség (rosa Canina) legendája összefonódik a hil- desheimi püspökség 815. évi alapításával. írásos bizonyíték tanúskodik arról, hogy a virágtő legalább 700 éve létezik. A dóm 1945 márciusi bombázásakor a rózsabokor leégett, két hónap elteltével azonban 25 új hajtás nőtt ki a romok alól, a gyökerekből. A magyar néprajztudomány európai hírű tudósának, Bálint Sándornak egy közismert könyve Karácsony, húsvét, pünkösd címmel jelent meg. Ebben az egyházi év néprajzát dolgozza fel, s egyben az esztendő hármas tagolását fejezi ki. A harmadik ünnep elnevezése a pentekosztész görög szóból származik, amely magyarul „ötvenedik”-et jelent. Ószövetségi előzménye a pészah (zsidó húsvét) utáni ötvenedik nap, a sabouth, amelyen az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A kereszténység, a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét ünnepli ezen a napon, amelyen Jézus Krisztus mennybemenetele után tüzes nyelvek alakjában és szélzúgás kíséretében leszállt az apostolokra megerősítvén őket az Úr által rendelt küldetés teljesítésére. A húsvéthoz alkalmazkodó „mozgó ünnep” (május 10. - június 13. ) a tavaszi és a nyári napforduló ősi európai szokásainak és hiedelmeinek keresztény jellegű továbbélése. Az egyházi ünnep világi jellegének bizonyítéka a sok-sok népszokás, amelyek közül kettő közismert. A mai és a történelmi Magyarországon általános volt. Az egyik a pünkösdi királyság vagy -királyjárás. Ez nem egyéb, mint a legények vetélkedése, amelynek a lényege az volt, hogy minden legény, aki részt vett ezen, a saját lován nyereg és kengyel nélkül lovagolt, s különféle akadályokat kellett legyőznie. A győztes lett a pünkösdi király, aki különféle kiváltságokat élvezett. Többek között a falu számlájára a kocsmában ingyen ihatott, továbbá büntetést sem szabhattak ki rá. A dicsőség azonban csak egy esztendeig tartott, egy nappal se tovább. A pünkösdi királyságért folyó vetélkedés színes, költői leírása Jókai Mórnak az Egy magyar nábob című regényében olvasható. Történelmi érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a kiegyezés után Ferenc Józsefet pünkösd vasárnapján akarták királlyá koronázni. Valakinek azonban még idejében eszébe jutott a pünkösdi ldrályság egyéves dicsősége. Ezért előrehozták a kedvezőtlen előjel elkerülése végett pünkösd szombatjára. A másik ugyancsak közismert népszokás a pünkösdi királyné járás, ismertebb elnevezéssel a pünkösdölés, amelyet leányok műveltek és szórványosan ma is művelnek. Kodály Zoltán kórusműve által már az urbánus magyarság tudatába is belekerült. Egy rádióriporter ama kérdésére, amikor a pünkösdről faggatott riport készítése végett, hogy a nem hívő emberek számára van-e valami üzenete ennek az ünnepnek, miként a karácsonynak a SZERETET, nem jutott más eszembe hirtelené- ben, mint a Szentlélek hét ajándéka közül a megvilágítás és a vigasztalás. Talán nem tévedtem túlságosan, hisz az igazság megtalálásának, meglátásának igénye, és a megpróbáltatások elviseléséhez nélkülözhetetlen vigasztalás igénye ott él kimondva vagy kimondatlanul minden egészséges lelkületű, tisztességes ember szívében. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés junius 12-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A május 20-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Azt kell mondanod, hogy igen, és nem azt, hogy megpróbálom!” Utalványt nyertek: Bajnáczki István, Sásd, Pozsony u. 10., Békefi Tibor, Pécs, Váci u. 6., Dobrai József, Pécsud- vard, Felszabadulás u. 23., Renner Ferencné, Vázsnok, Fő u. 15., Treutz Frigyes, Dunaszek- cső, Rózsa u. 24. Az utalványokat postán küldjük el.
