Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-24 / 170. szám
1995. június 24., szombat Riport Dünántúli Napló 15 Szerepet tévesztett a Népjóléti Minisztérium Hiányos, szuvas fogú magyarok Az ötlet meghökkentő. Tüdő- szűrésre jelentkezett embereket kértek meg arra, hogy megnézhessék: milyen állapotban van a fogazatuk. Tízezer személyt vizsgáltak meg Magyarországon, s a kép egyszerűen tragikus. Hazánk lakosságának fo- gazati egészségi viszonyai kizárólag negatív jelzőkkel illet- hetők. E reprezentatív felmérés szerint a felnőtt lakosságnak átlagosan 13 foga hiányzik, ezek hatvan százaléka pótlásra szorul, de nem pótolt. A szuvas, vagy szuvasodás miatt eltávolított, illetve tömött fogak száma kiugróan magas európai összehasonlításban. Ilyen alaphelyzetben vetődött fel a fogorvosképzés csökkentése. A napokban záróvizsgáztak Pécsett, az utolsó éves fogor- vostan-hallgatók. Ez alkalomból itt tartózkodott dr. Fejérdy Pál professzor, a budapesti kar dékánja és dr. Mari Albert, a szegedi szak professzora. Velük és dr. Szabó János profesz- szorral, a pécsi szak vezetőjével, a Fogászati Klinika igazgatójával beszélgettünk a fogorvosképzés helyzetéről és a kormányzati elképzelések várható hatásairól. Hivatalos információként az a dokumentum állt rendelkezésükre, amely az egészségügyi ellátás modernizációjaként vált ismertté. Évente 140 hallgató Magyarországon 1957-ben léptek ki a budapesti egyetem kapuján az első diplomás fogorvosok. Később Szegeden, majd Pécsett és Debrecenben is megkezdődött a képzés. Az 1960-1966 közötti évfolyamok hatalmas - kétszáz körüli - létszámmal indultak. Jónéhány éve azonban jelentősen csökkent a létszám és most évente 140 végzett fogorvos hagyja el az említett egyetemeket. Ezzel a képzési ütemmel jelenleg körülbelül 2500 lakosra jut hazánkban egy fogorvos. (A svédeknél 1100-ra.) Rendkívül magas ez az arány, ha figyelembe vesszük hogy az iparilag fejlett országokban egy fogorvosra hány lakos jut, ugyanakkor sajnos nem érzékelhető a különbség, ha ismerjük az itthoni gyakorlatot: a legtöbben ugyanis csak akkor mennek fogorvoshoz, ha feltétlenül muszáj. Évtizedeken keresztül mégis abban gondolkodott a szakterület, hogy hamarosan eljő az az idő, amikor változik ez a lakossági magatartás és sokkal több figyelmet fordítunk a megelőzésre, és a fogászati kezelésre, ami előbb-utóbb eljuttathat bennünket odáig, hogy a fél ország nem kihúzott, pótolatlan fogakkal létezik. Többek között ilyen okok miatt nem szóltak bele a hazai fogorvosképzési gyakorlatba, még akkor sem, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a végzettek legalább 10 százaléka külföldön igyekszik boldogulni. Igaz, legalább ilyen arányban honosíttatták diplomájukat a korábban a határokon kívül élő magyarok. Az arány tehát megvan, de az első kérdés, amely ebből a helyzetből következik, mindeddig válasz nélkül maradt: miért pont most, a piac- gazdaságra áttérés idején fáj a fejük a minisztériumi szakembereknek, a fogorvosok foglalkoztatását illetően? Egy ilyen társadalmi berendezkedésben állítólag rá lehet bízni az egyénekre, hogy milyen szakmát tanulnak, mely területen vélik megtalálni a boldogulásukat? Magyarországon jelenleg 3090 fogorvos dolgozik. Igen érdekes a megoszlásuk, mind az életkor, mind a szakképesítésük szerint. A legtöbb fogorvos - 720 - 49-55 év közötti, s ugyancsak magas - 614 - az 55 éven felüliek aránya. Ötszázhu- szan vannak a 36-41 év közöttiek, ugyancsak ennyien a 31- 35 év közöttiek. Döntő többségük fogszakorvos. Szájsebész szakképesítéssel rendelkezik 96, gyermekfogszakorvos 59 fogorvos. A legtöbb szájsebész, illetve gyermekfogszakorvos 42-55 év közötti. Mi lesz 2000 után? A fogorvosképzés létszámának csökkentése igazából tehát 5, illetve hét év múlva éreztetné hatását. A csökkenés veszélyére már 1989-ben figyelmeztetett dr. Szabó Imre professzor, a pécsi klinika akkori igazgatója, a Fogorvosi Szemle 32. számában, utalva arra is, hogy hazánkban két ízben - 1948-ban és 1959-ben olyan katasztrofális volt a fogorvoshiány, hogy miniszteri rendelettel 120, illetve 150 fogtechnikust kellett fogorvosi munkakörbe állítani. Döbbenetes, hogy Szabó professzor, pont az 1995-ös esztendőt jelöli meg határévként a felvételi keretszám növelésére, így érhetnénk el, hogy 2015-re az országban egy fogorvosra 2000 lakos jusson. Mindehhez elgondolkodtató kiegészítés, hogy a WHO Európai Regionális csoportjának 1985-ös véleménye szerint egy fogorvos 1663 lakost tud megfelelő szinten ellátni! Az pedig több szempontból is elszomorító jövőkép, amelyre a minisztériumi anyag hivatkozik: 5-7 év múlva sem lesz annyi pénze az országnak, illetve a lakosságnak, hogy az addig bizton tovább romló fogazatát rendbe tudja hozatni. Nagyon remélendő, hogy alaposan tévednek, akik ezt mondják, s olyan lesz a helyzet, hogy a fogazatunkra is tudunk költeni. Akkor viszont a maihoz képest legalább kétszer ennyi fogorvosra lesz szükség. Most a hallgatói létszám megtartásáért folyik a küzdelem, holott az egyetemek, klinikák el sem tudták képzelni, hogy erre kell koncentrálniuk, ezt kell védeniük. Sokkal inkább azt tartották fontosnak, hogy növeljék a képzésben résztvevők számát, hogy elinduljon itthon a korszerűsödés, amely többek között a jórészt KGST örökségként itt maradt, gyorsan amortizálódó műszer és géppark lecserélését, a biztosítási rendszer megváltoztatását és a szolgáltatás minőségének garanciáját célozta. Két évvel ezelőtt dolgozták ki a változtatás részleteit, de az erre szánt pénz akkor is, tavaly is elment más célokra. Azt remélték, hogy a 1995-ös esztendő lesz az, amikor már nem halasztható tovább a változtatás, ám helyette itt a fogorvosképzés csökkentésének szándéka. Korszerűsítés, fejlesztés Akkor, amikor már magyarra fordították azokat a tankönyveket, amelyek a szájhygienikus képzést szolgálnák főiskolai szinten. Akkor, amikor a klinikák különböző pályázatokon - nagyrészt külföldi támogatóktól - többszáz milliót nyernek új gépek beszerzésére. A pécsi klinika is 300 ezer dollárt és 10 millió forintot kapna a Világbanktól, ha biztosítani tudja a gépek fogadásához szükséges infrastruktuális feltételeket. Ezek kialakítása hozzávetőlegesen 2-3 millió forint, de kérdés, hogy lesz-e ennyi pénze ilyen célra az egyetemnek? Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a pécsi oktatás az európai elfogadottság követelményeinek megfelelő képzési normát célozta meg a közelmúltban rendszeresített változásokkal. Az országban elsőként bevezette az úgynevezett „négykezes” fogászati kezelés oktatását, a szaktárgyak megjelentek az első évfolyam tanrendjében. A pécsi oktatók több európai közösség által finanszírozott nemzetközi kutatási témában vesznek részt. A képzési létszám csökkentésének szándéka miatt csak elkeseredettek, de a népjóléti tárca magatartása miatt kifejezetten dühösek a szakemberek. Megértették volna, ha a pénzügyminisztérium, ha az Egészségbiztosítási Önkormányzat ostromolja őket a különböző szűkítő, korlátozó, intézkedések bevezetéséért, de nem tudják elfogadni azt a hozzáállást, amit a népjóléti minisztérium vezetése gyakorol. Véleményük szerint ez a tárca felelős a magyar lakosság egészségi ellátásáért, állapotáért. Pontosan kell tudnia, hol az a határ, ameddig elmehet a pénzügyi helyzet miatti engedményekben, súlyos következmények nélkül. De ott, mint az utolsó bástyánál meg kellene állnia. Már csak azért is, hogy ne alakulhasson ki Magyarországon harmadszor is olyan helyzet, mint 1948-ban és 1959-ben! Török É. Magyarországon jelenleg 3090fogorvos dolgozik LÖFFLER GÁBOR FELVÉTELE Magyarul magyarán a Ésszerűség a nyelvben Kosztolányi Dezső ismerte nyelvünk minden csinját-binját. Az ő figyelmét sem kerülte el, hogy a magyar nyelv sok esetben nem felel meg az ésszerűség (a logika) követelményeinek. A logikátlanságokat azonban nem vette egy kalap alá. Tudta pl. és le is írta, hogy a három ház vagy a fejembe teszem a kalapot nem ésszerű, csak úgy, ahogy a német kifejezi, vagyos (fordításban): Három házak: mivel a három többes szám, ezért az utána kö- vet 2kező főnévnek is többes számban kell állnia. Illetve a kalap fejembe (azaz a belsejébe) tétele éppen olyan képtelenség, mint a szemét a falra szögezi eredeti jelentésben. Ámde a nyelvművelő költő azt is tudta, hogy az említett két kifejezés és még sok hozzájuk hasonló kifejezés ősi szemléletünkből fakadó ún. hungariz- mus, nyelvünk maggyarossá- gának ismertetőjegye. Korántsem elnéző viszont az ilyenekkel, mint pl. „a rendó'r- ség őrizetbe vette”, mert - ahogy írja -: „első gondolatom az, hogy igazán szép volt a rendőrségtől, mert bizonyára bántani akarták az illetőt, de a rendőrség atyai jó szívére hallgatva nem engedte bántani. Mennyi udvariasság, áldozat- készség, tapintat fuval felém e szavakból.” - Pedig tudja, ahogy a folytatásból kiderül, hogy ez a kifejezés a letartóztatás előtti fogság jogi megkülönböztetésére szolgál. Az eredeti és a képes jelentés ütközéséről van itt szó. Ugyanez vonatkozik a következőre is: „elnyerte méltó büntetését - mint egy főnyereményt. Mintha sokan pályáznának rá, de a szóban forgó személynek sikerült. Szerencséje volt.” - A „hóna alá kellene nyúlni” -kegyes indítvány. Segítő szándékra vall, mégis fölöttébb bizalmaskodó, majdnem huncut, amely talán nem számol azzal, hogy vajon nem csiklandós-e a gyámolításra szoruló ember, s kibírja-e, hogy valaki esetleg egy egész társaság vagy a társadalom a hóna alatt kaparásszon. Lőrincze Lajos utolsó könyvében (Megnől az ember szíve) megörökíti az őt meglátogató Radnóti Miklósné mély felháborodással közölt megjegyzését egy kifejezésről. „Miért nem sikerült kiirtanunk azt a szörnyűséget, hogy a robbantásért, a gyilkosságokért ez meg ez a szervezet „vállalja a felelősséget”. A felelősségvállalás komoly dolog! Szent dolog! A terrorizmus sem nem felelősség, sem nem vállalás. Gonosztett és gyáva meglapulás. A terrorizmus megszűntével ez a kifejezés is feledésbe megy” -reméli az özvegy Lőrincze szerint. Akik ilyen mondatokat vetnek papírra, mint ’’Csekély a háború esélye” - „A NATO légicsapást helyezett kilátásba” a boszniai szerbek ellen” - „A kábítószerprobléma katasztrófát eredményezhet Franciaországban” (Folytathatnám szinte vég nélkül) -, azok számára ismeretlen vagy legalább homályos az esély, a kilátásba helyez, és az eredményez szavaink, kifejezéseink jelentése, még inkább a szavak kötöttsége, az a fontos nyelvi tény, hogy bizonyos szavak nem szerepelhetnek együtt, egyazon szerkezetben bizonyos más szavakkal. A felsorolt idézetek egyik szava ugyanis valami jót, értékeset, kedvezőt jelent, a másik viszont az ellenkezőjét: rosszat, nem kívánatosat. Matematikai szaknyelven egy + (plusz) és egy - (mínusz) kerül egymás mellé. S ez már matematikai logikának is ellentmond. A fizikában pedig a találkozásuknak villámlás, mennydörgés a következménye. Figyelmeztetésül néha a nyelvhasználatban is elkelne. Rónai Béla AIDS-veszély Hazánkban jelenleg 500 HÍV-pozitív embert tartanak nyilván, jelentős részük homoszexuális férfi. A fertőzöttek száma azonban ennél akár 5-8-szor több lehet - hangzott el az AIDS-meg- előzésről Budapesten rendezett sajtótájékoztatón. Bokor Péter, az Anonym AIDS Tanácsadó és Szűrő- állomás munkatársa elmondta: Magyarországon eddig körülbelül 180-190- en betegedtek meg AIDS- ben, közülük 130-an már bele is haltak e gyógyíthatatlan kórba. Füst György, a Nemzeti AIDS Bizottság titkára mindezek ellenére úgy vélte: az AIDS ma sem terjed jobban hazánkban, mint az elmúlt években. Az „AIDS-robbanás” eddig elkerült minket, ám annak veszélye bármikor fennállhat. Okok: sok a menekült, és rohamosan terjed a kábítószer, valamint a prostitúció. Keresztrejtvény hidrS^ XIBEN— MEG SZERETNÉ KAPNI ÁLLAT- CSŐ - PORT ESTI TÉVÉMŰSOR A VICC POÉNJA, ELSŐ RÉSZ ÉGÉkSLönLEGES A HANGNEMET MEGHATÁROZÓ V ÉPÜLET FÉLTÉI A VICC POÉNJA, 3. RÉSZ EGYFAJTA Ff L— ÖLTŐ iNGOL IIAK— 'ÁROS LAKÓJA ÉNEKLŐ SZÓCSKA .A ... ' NAPJA (KÖNYVES FILMPÓM OTVI A VICC POÉNJA. 2. RÉSZ ÖLKÖTELEKET OLD CIRGIZ 'ÁROS VIETNAMI HOLDÚJÉV T TANÁCS, &MEALKONYAT ZEUSZ KEDVEa gólya AFRIKAI ROKONA DERRICK FELÜGYELŐ TÁRSA. HARRY KÉT CSÁP FELEI BONÉÉRT MEGfiZEL INDÍTÉK KÉTELLI NÉMET FOLYÓ A 12 APOSTOL EGYIKE MEGYEI KÖZSÉG ÉR DUGULÁS MEG- . BÁNT —V KACAQÁS HÉLIUM SZAGLÓ- > SZERV NÉMET VAROS KENYgMOI (GÉ- RALOYI VONAT£|vmás NITROGÉN, SZAMÁ*5 S%, SZKANDIUM-vPÁLYAtípzö ríw: AZ USA NEMZETI PARKDÉLI- GYÜMÖLCS NULLA —V K NTE- TÖR- . _NY— KÖNYV, ROV. Beküldendő a helyes megfejtés július 3-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A június 10-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Miből gondolja Kovács úr, hogy beleszürkül a környezetébe?” Utalványt nyertek: Búzás Csaba, Felsőegerszeg, Fő u. 5., Klein Karina, Pécs, Bor u. 9/4., Pálinkó Mihály, Dombóvár, Rezeda u. 13., Róth András, Pécs, Hattyú u. 3., Solymosi Imréné, Pécs, Városház köz 2. Az utalványokat postán küldjük el. i i í
