Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-24 / 170. szám

14 Dhnántúli Napló Közélet 1995. június 24., szombat Traumatológiai centrumot szerveznek Pécsett A Honvéd Kórházon nem múlik Nem mindegy, kit, hol, mikor, milyen baleset ér - mondja or­vos barátom, aki a bécsi traumatológiai centrumban is dolgo­zott, ahol a súlyos balesetest a koponyasérülésektől a mellkas­sebészeten át minden lehetséges törésre, sérülésre felkészült orvosokból álló csapat várta. Még 1989-ben fogalmazódott meg hasonló igény Pécsett is, a Honvéd Kórház a POTE-val közösen fáradozik a traumatológiai centrum megvalósításán. Nulla-bázis Ha az Alkotmánybíróság határozatai lényegesen nem változtatják meg a stabilizá­ciós törvénycsomagot, ak­kor az idén jelentős fordulat következik be a gazdaság- politikában. Erről Bokros Lajos pénzügyminiszter be­szélt egy budapesti rendez­vényen. A jövő évi költség- vetési tervekkel kapcsolat­ban nem zárta ki, hogy egyes intézményeknél akár 60 százalékos leépítést va­lósítsanak meg. Kitért arra is: elege van abból, hogy a központi költségvetést évek óta úgy állítják össze, hogy csak az előző évek kiadásait némileg változtatják. Mint rámutatott: a nullabázisú költségvetési tervezés híve. Nő, de lassabban? A megszorító intézkedések­nek és a forint márciusi leér­tékelésének eredményeként jelentősen lassult a folyó fi­zetési mérleg hiányának nö­vekedése - közölte az AP- DJ amerikai gazdasági hír- ügynökséggel Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. - Az intézke­dések az infláció és az ál­lamadósság szabadpiaci kamatainak számottevő csökkenéséhez vezettek, az MNB azonban egyelőre nem szándékozik csökken­teni a hivatalos kamatlába­kat - mondta Surányi. Az előzetes adatok szerint az év első három hónapjának 1,42 milliárdjával szemben ápri­lis-májusban csak 500 mil­lió dollárral nőtt a folyó fi­zetési mérleg deficitje. Su­rányi szerint jelentősen las­sult az infláció is. Funar Gheorghe Funar, Kolozsvár „megszállottan nacionalista polgármestere már-már pa­ranoid nézeteket vall a Ro­mániában élő kétmilliós magyarságról, s e nézetek hazai népszerűsége veszé­lyes méreteket kezd ölteni” - állapította meg a londoni rádió. A BBC megszólal­tatta magát a városi elöljá­rót, aki szerint a magyarok je­lentik a legnagyobb veszélyt a román nemzetbiztonságra. Funar szerint a magyar ki­sebbség arra törekszik, hogy Románia területének harma­dát Magyarországhoz csatol­hassa. Magyarország, amely NATO-tagságért folyamodik, az atlanti szövetség katonai erejét kívánja felhasználni Erdély leválasztására mondta, hozzátéve: „kívána­tos lenne, ha a magyarok visszatérnének hazájukba”. A Pécsi Honvéd Kórházban dr. Aracsi László orvos ezredes, kórházparancsnok örömmel új­ságolja, hogy a minap a Népjó­léti Minisztériumban Baranya egészségügyi ellátásának hely­zetéről és jövőjéről tárgyaltak, s ott megerősítették, hogy a pécsi traumatológiai és a szívcentrum megvalósítása továbbra is el­sőbbséget élvez.-Mit jelenthet Pécsnek és Baranyának a traumatológiai központ?- Alapvetően jobb és bizton­ságosabb betegellátást napi 24 órás folyamatos ügyelettel, gazdaságosabb üzemeltetést, a traumatológia területén a me­gye egészségügyi ellátásának racionalizálását és modernizá­lását ígéri ez a lehetőség, akár katasztrófahelyzetben is. Ter­mészetesen valamennyi intéz­ménnyel egyeztetve és velük együttműködve tervezünk és lépünk.- A traumatológia roppant műszerigényes, s egy sor társ­szakma jelenlétét is igényli...-A szétaprózottság műsze­rezettségben értelmetlen, ezért is szükséges az egy helyen tör­ténő minél jobb felszereltség. A szakembergárda összevonását is meg kell oldanunk a POTE- val közösen. A többszörösen sérült betegeket is ellátó trau­matológia idegsebészeti hátte­rét a POTE biztosítja. Ma is in­tézetünkben van a régió égés- sebészeti centruma. Folyama­tos replantációs ügyeletet adunk. A fej-nyak sebészet te­rületén is jelentősei léptünk előre az elmúlt években. Jól felkészült intenzív osztály biz­tosítja a klinikai szakmák szük­séges hátterét. Október 1-jétől tervezzük átvenni a II. Sebé­szeti Klinika és a Megyei Kór­ház traumatológiai ellátási fel­adatait, míg a II. ütemben a POTE traumatológiai tanszékét helyezik át a kórházunkba. A körülményeink javításához és a szükséges fejlesztések megva­lósításához megvannak a mi­nisztériumi hozzájárulásaink. Dr. Fekecs Gyula orvos alez­redes, a Pécsi Honvéd Kórház traumatológia osztályának osz­tályvezető főorvosa a felké­szültségükről:- A trauma centrum lényege valóban az, hogy ne kelljen a beteget szállítgatni az intézetek között, hogy egy helyen, házon belül gyógyíthassunk. Minden­nemű ellátásra felkészültünk az idegsebészet kivételével. Na­gyon nagy segítséget kaptunk a POTE-től dr. Tekeres Miklós klinikai és gazdasági rektorhe­lyettestől és szakmai téren dr. Nyárády József egyetemi tanár­tól, az önálló traumatológiai osztály vezetőjétől, dr. Dóczi Tamástól az Idegsebészeti Kli­nika igazgatójától, a Honvé­delmi, a Népjóléti és a Művelő­dési Minisztériumtól. Négy éve vettük át a térdprofilt az egye­temtől, dr. Mammel Ede egye­temi adjunktus jelenleg már a kórházunk főorvosa. Két éve szerveztük meg a mikrosebé- szeti ellátást. Bevezetésének időszakában fél évig nálunk dolgozott dr. Nyárády József is. A kéz- és mikrosebészeti rész­legünket dr. Kubatov Miklós egyetemi adjunktus vezeti. Traumatológiai ügyeletet hét­főnként, idén februártól pénte­kenként és minden harmadik vasárnap is már mi adunk. Rep- lantációra a felnőtt betegeket ide hozzák, a gyerekbalesetek­nél viszont mi járunk ki ope­rálni azokba a gyermekgyógy­intézetekbe, ahová hívnak.- Hogy gyűzik mindezt?- Rendszeresen két, és a hét két napján három ambulanciát is üzemeltetünk. Az éves ambu­láns forgalmunk 15 ezer eset, ennek mintegy 10%-a kerül osztályos felvételre, és évente 1200 műtétet végzünk. Sok az ortopédiával határos területek­ről származó betegünk is. Or­vosi és egészségügyi szaksze­mélyzetünk tudatosan készül növekvő feladataink ellátására.- Mit szeretnének elérni?- A legmagasabb, európai színvonalú ellátást szeretnénk biztosítani. Ebben az is benne van, hogy rendszeres résztvevői vagyunk továbbképzéseknek, kongresszusoknak, tudomá­nyos munkát végzünk és rend­szeresen publikálunk. Orvosa­ink egy hónapon át Kaposvá­ron, a Megyei Kórház II. sebé­szeti osztályán, a mellkassebé­szeten vesznek részt szakmai gyakorlaton. Szeretnénk, hogy még komfortosabb legyen az osztályunk, még jobb elhelye­zési körülményeket biztosíthas­sunk betegeinknek. Dr. Kubatov Miklóst és csa­patát már ötvennél több esetben riasztották súlyos, illetve cson- kolásos kézsérüléshez.- Ezek nagy része sikeres beavatkozás volt. Ilyen műté­tekre járunk a Gyermekklini­kára, a Gyermekkórházba, a Megyei Kórházba, műtöttünk már Debrecenben és az Orvos­továbbképző Egyetemen is. * A pécsi Honvéd Kórház mindig is szívén viselte a város és a megye ellátását. Beszálltak az ügyeleti rendszerbe, biztosí­tották a bányakatasztrófák egészségügyi hátterét. Nagyon sok pécsi és baranyai beteg ke­resi fel az intézetet. A gyógyító munkán túl évti­zedek óta jelentős oktató mun­kát is végeznek. Részt vesznek az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók képzésében és továbbképzésében. Mindezeket elismerve idén január végén a Pécsi Honvéd Kórházat oktató­kórházzá nyilvánították. A traumatológiai centrum létrehozása újabb minőségi ug­rást jelentene Pécs, Baranya és Dél-Dunántúl betegellátásában. B. Murányi László A trauma centrum mindennemű ellátásra felkészült az ideg­sebészet kivételével fotó: löffler Gábor Bem utcai idill Közkeletű szóhasználattal: „amint azt tudjuk”, a lakosság jó része megtakarításait, nyugdíját és egyéb tisztessé­ges forrásból eredő jövedel­mét nem a „kispárna”, lepedő, netán „dunna”, vagy padlás­gerenda alatt tárolja, hanem az eleddig legmegbízhatóbb­nak, legbiztonságosabbnak és tán a legnagyobbnak tudott pénzintézetben, az OTP-ben. Nos, a kezelésben nincs is hiány, mert a pénzünk kama­tozik is, sőt az állam-kasszá­nak sem mindegy, hogy mennyi van „bent”, mivel az kéznél lévő, és főleg gyorsan „forgatható”. Az sem elha­nyagolható szempont, hogy az utóbbi időben sokkoló ha­tású bank-botrányok köze­pette ez az intézmény megtar­totta a betétesek bizal­mát! A Bem utcában lévő lakos­sági betéteket kezelő iroda évek óta ékes példája annak, hogyan nem működhet egy nem is túl modem, de korszerűséget igénylő pénzin­tézet, ami - reméljük - első­sorban miértünk, betétesekért van! Egy kis helyiségben zsúfo­lódik tucatnyi tisztviselő - zömmel jobb sorsra érdemes hölgy -, egy velünk sínylődő „biztonsági őr” és sok tucat­nyi ügyfél... Akik türelem­mel, vagy türelmetlenül, mo­rogva, káromkodva, vagy néma megadással várják, hogy pénzükhöz jussanak, vagy éppen betegyék - a kö- nyöradományt lesők dühös alázatával. Nyitott ablakról, ventillá- cióról, vagy ... és ezt már ki sem merem mondani, lég­kondicionálásról nem is szólva: aszalódunk, verítéke- zünk, fuldoklunk. Számomra és a „ius mur- murandi”, azaz a „morgás jo­gát” gyakorlók hozzám pá­rázó hangfoszlányaiból kive­hetően érthetetlennek tűnik, hogy sok-sok év elteltével, még 1995-ben sem jutott a pa­tinás pénzintézet annyi „ha­szonhoz”, hogy legalább egy tisztességes ügyfél-fogadó te­ret kiépítsen Pécs belvárosá­ban. Valahogy ez a dolog nem illeszthető az európai norma­tívák irányába történő igye­kezethez, - még látszatra sem. Inkább valamiféle kóros stagnálást, vagy kifelé hátrá­lást sugall. Nem előre, inkább vissza. Dr. Hegedűs Sándor Nyerő- és játékautomaták - új feltételekkel Ki ne találkozott volna már olyan játékautomatával, ame­lyekbe pénzt dobva érdekes já­ték résztvevőjévé válhatunk, netán a bedobott pénz sokszo­rosát nyerhetjük? Az igazi üzlet persze nem a játékosoké, hanem e gépek üzemeltetőié. Ha pedig üzlet, akkor annak törvényi szabályo­zása, s a tapasztalatok alapján esetleg e szabályozás módosí­tása is szükséges.- Eddig minden pénznyerő automata egy kalap alá tarto­zott. Ám, ahogy népszerűbbé váltak, úgy nőtt az igény arra, hogy alacsonyabb tétekkel ala­csonyabb összegek reményé­ben is lehessen játszani. így vált most szükségessé két kate­gória meghatározása: az első­höz tartozó pénznyerő automa­ták - egyéb kötelező kritériu­mok mellett - maximum a fel­tett tét kétszázszorosát, a II. ka­tegóriájúak viszont csupán harmincötszörösét ígérhetik és adhatják a szerencsés játékos­nak - magyarázta Cserta Zol­tán, a Szerencsejáték Felügye­let helyettes vezetője.- Beszéljünk a II. kategóri­ába sorolt gépekről!- Ezekből nem lehet kettőnél több egy vendéglőben, vagy já­tékteremben. A maximális tét száz forint, s természetesen to­vábbra is csak hatóságilag hite­lesített gépeken folyhat a játék. Az egyéb feltételeket kettős - ipari és kereskedelmi miniszté­riumi, illetve pénzügyminiszté­riumi - rendelet fogja meg­szabni, várhatóan csak az osztálybasoroláshoz szükséges követelményeket határozva meg%- És a játékautomaták?- Azokat széles körben üze­meltethetik, ha a szándékot a helyi önkormányzatnak beje­lentik és az előzetes rendőrségi hozzájárulást, valamint a gép, vagy gépek nyilvántartásba vé­telét igazolják. Utóbbinak az a feltétele, hogy a tulajdonos egy évre előre befizessen 60 ezer forintnyi, tételes adót és a gé­pek hitelesítve legyenek. Ennek alapján a Szerencsejáték Fel­ügyelet nyilvántartásba veszi az automatát, amelyre fel kell ra­gasztani az általa kibocsátott matricát, hogy bárki láthassa: megvan és érvényes az enge­dély. Ez pedig nagyon fontos, mert ha illegális gépet működ­tetnek, nemcsak a büntetést kockáztatják, hanem az egész üzlet működési engedélyét is. S.J. Csökken a szőlőterület A Szőlő- és Bor Terméktanács szerint, ha nem lesz aszály és komolyabb fertőzés, akkor a tavalyi 3.6-3.7 millió hektoliter borral szemben az idén mintegy 4-4.1 millióra van kilátás. Évek óta gondot okoz a szakembereknek az ültetvények elöregedése, a termőterület je­lentős csökkenése. A legveszé­lyeztetettebbek a történelmi borvidékek. A kivénült szőlő­tövek cseréje lassan halad, pe­dig az idén a szőlőtelepítéshez nyújtott támogatás valamivel kedvezőbb a tavalyinál. Ezen a címen a gazdák 50 százalékos visszatérítendő támogatást és 60 százalékos kamatkedvez­ményt vehetnek igénybe. A bor terméktanács szerint azonban ez kevés ahhoz, hogy gátat ves­sen a csökkenésnek. Most azt szorgalmazzák, hogy a kor­mányzat 1996-tól 50 százalé­kos vissza nem térítendő támo­gatást nyújtson a gazdáknak. A tulajdonviszonyok rende­zetlensége is nagymértékben hozzájárul a termőterületek csökkenéséhez. Sok az átmene­tileg művelésre kiadott, bizony­talan tulajdonú terület. A föld­bérlők, mivel általában egy-há- rom évre kapják meg az ültet­vényeket, abban érdekeltek, hogy ezen időszak alatt a leg­kevesebb ráfordítással minél több hasznot érjenek el. Ez a szőlőterületek gyors ütemű ki­pusztulásához vezet. A termék­tanács szakemberei ezért úgy vélik, a tulajdonviszonyok ren­dezése legalább annyira nem tűr halasztást, mint az elörege­dett ültetvények megújítása vagy a termelők támogatásának kedvezőbbé tétele. Lakossági megtakarítások Annak ellenére, hogy az inf­láció gyorsult, a megtakarítá­sok állománya május végén közel annyival emelkedett, mint a múlt esztendőben. Je­lenleg a lakosság 1514 milli­árd forintos nettó megtakarí­tással rendelkezik, s az év első öt hónapjában 113 milli­árd forinttal növekedett ez az állomány - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Elsősorban az értékpapírok kereslete volt jelentős. Á fo­rintbetét-állomány csak 3,3 milliárd forinttal növekedett ebben az időszakban. Bár a kamatszínvonal lényegesen magasabb lett, ez korántsem tartott lépést a lakosság inflá­ciós várakozásaival, s így az állampolgárok többsége más­hol helyezte el többlet-meg­takarítását. Jelentős ingadozás alakult ki az első öt hónap során a devizabetét-állományokban is. Májusban 6,5 milliárd fo­rinttal nőtt az állomány, s ösz- szességében öt hónap alatt a devizabetétek összege 65 mil­liárd forinttal lett nagyobb. Ám ebből a forintleértékelés önmagában 56 milliárd forin­tos növekedést eredménye­zett. A márciusban kezdődött nagyarányú devizakivét csak május közepétől fordult meg. Ä pénzintézeti értékpapí­rokból a lakosság az első öt hónapban 18,3 milliárd forint­tal vásárolt többet, és 15 mil­liárd forinttal növekedett a pénzintézeten kívüli értékpa­pírok összege. A lakosság hi­telállománya mérsékelten nö­vekszik. A bővülés öt hónap alatt csupán 1,2 milliárd forint. Egyházi ingatlanokat adtak át Székesfehérvárott Újabb ingatlanok - egy iskola és egy óvoda - kerültek vissza korábbi tulajdonosuk, a római katolikus egyház, illetve a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendjének birtokába Székesfe­hérvárott. A visszaadott intézmények közül a Petőfi Általános Isko­lában - amelyet 1950-ben be­következett államosításáig a Szatmári Irgalmas Nővérek tar­tottak fenn - egyelőre egymás mellett működik majd az egy­házi, illetve az állami iskola, mindaddig, amíg a városnak le­hetősége nem lesz egy, lega­lább 16 tantermes intézmény építésére, illetve vásárlására. Az önkormányzat ugyanakkor vállalta, hogy az egyházi iskola működtetéséhez hozzájárul, mégpedig úgy, hogy az 1997- 98-as tanévig teljes egészében kiegészíti a számára juttatott ál­lami normatívát, majd azt köve­tően fokozatosan csökkenti tá­mogatásának mértékét, 2005- ben pedig új megállapodást kötnek az érintettek a hozzájá­rulás mértékéről. A szeptembertől katolikus egyházi óvodaként működő Megyeház utcai intézmény - amely csereingatlanként került a római katolikus egyház birto­kába - működtetését is támo­gatja az önkormányzat: az át­adástól számított harmadik év végéig a működési kiadások felét magára vállalja. Az iskolát augusztus 1-től, az óvodát június 30-tól veszik bir­tokukba az új tulajdonosok.

Next

/
Thumbnails
Contents