Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-24 / 170. szám

8 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1995. június 24., szombat Három dijat nyert - Napi híreinkben már beszámoltunk a Pécsi Harmadik Színháznak az Országos Színházi találkozón elért szép sikeréről. A társulat Füst Milán Boldogtalanok című darabjával elhozta a legjobb rendezés díját (Vincze János); a legjobb női mellékszerep­lőnek járó díjat (Vári Éva), valamint a legjobb jelmezekért kiosztott díjat is (Csík György). fotó: tóth Eb Davis próbál a PMD Blues Bánd együttesével A győztes feszület A nyár végéig látogatható Kovács Ferenc Corpuszok és Stációk c. kiállítása a pécsi Csontváry Múzeum földszintjén. Aki a cím után akarja eldönteni, megnézze-e a kiállítást, könnyen tévedhet. A ké­pek nem Krisztus mártiri- umáról szólnak elsődlege­sen, hanem egy keresztény kultúrában felnőtt ember tépelődéseiről, e kultúra központi szimbólumának megszaggattatásáról, az alkotó - a vidéki festő - számos szakmai megaláz­tatásáról. Kétezer éves jelkép A művészettörténet nagyjai, amikor Krisztus halálát festet­ték, nem feledkeztek meg a környezetről. (Latrok, Mária, János, római katona stb.) Ko­vács képein a kétezer éves jel­kép látható, önmagában, ahogy a falusi tájban vagy a templom környezetében áll. Többnyire roncsoltan, plasztikus kemény gyűrődéseket mutatva, de min­dig valamilyen sajátos konstel­lációban a fénnyel. A kiállítás rendezése még világosabbá te­szi a közlendőt. Az ajtón be­lépve jobbra is, balra is kulcs- fontosságú kép fogadja a láto­gatót. Jobbra egyszerű tájképen a föld és az ég összeér, s a ket­tőt összeköti egy hatalmas út- széli feszület, amelynek felső záróíve még őrzi az ősi nap­hold pálya emlékét. A győztes feszület Balra szemétkupac tetején óriási glóriától övezve áll a győztes feszület. Messziről nézve hajlamosak vagyunk a glóriában a földgömböt felis­merni, a szeméthalomban egy csámpás ötágú csillagot látunk. Érdekes, hogy ez a tematika és kompoziciós rend már megje­lent a XXI. század c. képen, csak ott a leejtett karú, megfá­radt ember állt a lomhalmaz te­tején glóriában. A Golgota fényzuhatagban A Golgotát fényzuhatag árasztja el, a kereszttel eleső Krisztust is. Az emlékezés dics­fénybe emeli a szenvedést. A legtöbb itt látható kép azonban újexpresszionista variáció a fe­szület témájára, színben, for­mában, anyagban. Szőlőgyö­kérből is látunk dekoratív ke­resztet, ám a festettek felülete is olyan rücskös, mint a szőlő­gyökéré. Kovács Ferenc nem bohócokat fest önarckép he­lyett. Feszületeket. FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Tőke és kultúra - van itt igazság? Hogyan támogathatja a liberá­lis kormányzat a kultúrát úgy, hogy a liberalizmus elveit ne sértse meg? Szerencsés volt-e a szellemi alkotások honorári­umára 44 százalékos tb-hozzá- járulást kivetni? Ezekre a kérdésekre keres­ték a választ múlt hét szombat­ján a magyar szellemi élet li­berális képviselői Pécsett, a Művészetek Házában. A be­szélgetésen, melyet a Pécsi Szabadelvű Páholy rendezett, Bart István könyvkiadó, Fo­dor Tamás rendező, Pöhle Gergely, a Friedrich-Nau­mann Alapítvány magyaror­szági vezetője, Rajk László és Bretter Zoltán SZDSZ-es képviselők vettek részt. Bart István a rendszervál­táskor azt remélte, a közönség majd eltartja a kultúrát, megfi­zeti a színházjegyet, a köny­vet, az állam pedig csak azt támogatja, ami kívül esik az intézményrendszeren. Ezzel szemben ma is az intézményes kultúrát kell támogatni, mert nincs fizetőképes közönség. Ez az intézményhálózat pedig nagyobb annál, mint amit az ország el akar tartani. Rajk László Szilágyi Ákos kifejezésével élve szó szerint normál-szarnak nevezte a kul­túra helyzetét. Ezt, szerinte, nem kell szeretni, de ez van. Fodor Tamás elfogadhatat­lannak tartja Rajk beletörődő alapállását, mert ennyire nem nehéz az ország anyagi hely­zete. ő úgy látja, a liberális ér­telmiségiekből lett politikusok megtagadják önnön múltjukat, „átlátják”, hogy a kultúrán kí­vül vannak fontosabb dolgok is, és ezért nem harcolnak ki pénzt számára, vagy önként leépítik azt. Szerinte az állami támogatások elosztását a sze­mélyi kapcsolatok irányítják. Rajk nehezményezte, hogy az egyes területek művészei, szakemberei egymást támo­gatják, nem állítanak fel nyil­vános rangsort, nem nevezik meg, ki érdemli meg az állami támogatást, ki nem. Fodor ezt a magatartást természetesnek önvédelemnek tartotta. Senki sem láthatja előre ugyanis, hogy a követ­kező kormányzat kit helyez előtérbe, jobb, ha a művészek, a szakma jóban maradnak egymással. Rajk elmondta, politikai hi­bának tartja, hogy az SZDSZ megszavazta a honoráriu­mokra vonatkozó 44 százalé­kos tb-járulék fizetési kötele­zettséget. A döntés, szerinte, a társadalmi igazságosságot szolgálja, de attól fél, hogy a művelődési intézmények ezek után nem fizetnek be semmi­féle tb-hozzájárulást, hiszen, állítása szerint, eddig sem igen tették. Azok pedig, akik ezek után tönkremennek, az SZDSZ-t fogják szidni. Az ér­telmiségieket arra buzdította, hogy alakítsanak családi betéti társaságot, mert akkor még a zoknit is el tudják számolni költségként. Fodor cinizmusnak nevezte, hogy Rajk az adózás kikerülé­sét ajánlja megoldásként a ne­héz helyzetre. Szerinte lehet igazságosnak nevezni a par­lamenti döntést, csak az a baj, hogy ebbe az igazságosságba sokan belepusztulnak. Pöhle szerint azonban nincs szó igazságosságról akkor, amikor nem valósul meg Ma­gyarországon a köztehervise­lés, amikor ezekhez a terhek- hez gyakorlatilag csak a bér­ből és fizetésből élők járulnak adóikkal hozzá. Ez az állam totális csődje, jelentette ki. Bretter Zoltán hibának tar­taná, ha egyedül az SZDSZ-re kennék a döntés felelősségét, hiszen ehhez az MSZP frakci­ójának is úgy kellett szavaz­nia, ahogy tette. U. G. Szőke Kálmán Búzaszemek Az ég összesöpri madarait, a szemeim nagyon magasról hullanak, ágak nőnek szívem fölé, lenn csak a kukorica fogsora cseng, s a búza bajszán pipacs lángol. ... Ezt a tenyérnyi vajaskenyér-országot most megesszük. Vörösbort iszunk rá s kóválygunk részegen, hazátlanul. A szárszói sineken szétdobált csontok kiben rendeződnek? Sárándi József Idejekorán Idejekorán kell bátran cselekedni. Nem kunszt utólag okosnak lenni. Elválik: tévedtem-e? Átmentem a vizsgán? Vakhit vezérelt? Szentlélek talizmán? Magyar Könyvklub Az értékesítéssel és kiadással is foglalkozó, három éve alakult Magyar Könyvklubnak jelenleg 550 ezer tagja van, akiknek postai úton juttatják el a meg­rendelt kiadványt. Tizenkétezer négyzetméteres Ócsai raktárukban, amely Kö- zép-Európában a legnagyobb, naponta 50 ezer kötetet válo­gatnak szét és csomagolnak be - mondta Kratochwill Balázs igazgató az MTI érdeklődésére válaszolva. Az igazgató elmondta: a könyvklub 160 féle könyvet je­lentet meg évente, a szépiro­dalmi alkotásoktól kezdve a szakácskönyvekig, minden mű­fajt, csupán szakkönyveket és tankönyveket nem adnak ki. Eddigi legnagyobb sikerük A világ száz csodája - Barangolás az építészet lenyűgöző alkotá­sai között című munka volt, de ők jelentették meg Rosamunde Pilchner angol írónő szórakoz­tató regényeit és klasszikus so­rozatukban a magyar írók eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert műveit is, többek között Móricz Zsigmond Ne légy jó! című regényét. Idei terveik kö­zött szerepel Luis Baldwin Nagy emberek nagy szerelmei című kultúrtörténeti regénye,-Pályafutásunk csúcsát je­lentette június 16-i koncertünk Pakson, amikor az Egyesült Államokból érkezett blues- énekessel, Eb Davis-szel együtt léphettünk fel - számolt be a harmadik paksi nemzet­közi blues és gasztronómiai fesztiválról Fekete Kálmán, a pécsi PMD Blues Band veze­tője. Az amerikai énekessel Nemes Nagy Péter, a Magyar Blues Társaság elnöke segített nekik felvenni a kapcsolatot. Több hazai együttes kazettáját meghallgatva esett az előadó választása a PMD-re. Főként azért, mert saját számokat ír­nak. A paksi koncert olyan jól sikerült, hogy tervbe vették egy közös lemez kiadását és egy budapesti fellépés meg­szervezését is. Walt Disney 101 kiskutya című művének kiadása és egy könyv megjelentetése a Hold naptár mindennapi életben történő al­kalmazásáról. Két boltjuk van a főváros­ban, ahol saját kiadványaik mellett más kiadók termékeit is árusítják. Tagságuk nyolcvan százaléka vidéki. A tagság in­gyenes, és csupán egy feltétele van: negyedévente legalább egy könyvet kell vásárolni. Kiadványaik még mindig 10, esetenként 20-30 százalékkal is olcsóbbak, mint a többi kiadó könyvei. Az igazgató hozzá­tette: azért tudnak alacsonyabb áron értékesíteni, mert egy­szerre nagy példányszámban je­lentetik meg a műveket. Nem ritkaság, hogy 200 ezer fölötti példányt nyomtatnak, míg a magyar könyvpiacon többnyire 5-10 ezer példányban kerül pi­acra egy-egy kötet. Az európai könyvklubokkal szoros kapcsolatban vannak, a hálózat tagjaként számítógépes rendszeren belül tájékozódnak, többek között arról is, hogyan lehet kiszámítani a megfelelő példányszámot. Tavasszal megalakították zeneklubukat, amelynek már 52 ezer tagja van. Eb Davis 1943-ban az ar- kansasi West Memphisben született, ahol gyermekként bluesmuzsikusokat élőben hallgathatott. Az 1960-as és hetvenes években a Soul Gro­overs együttesben játszott. Ez a csapat a soul-korszak egyik jelentős tumézenekara volt. 1985-ben Nyugat-Berlinben megalakította az Eb Davis Blues Bandet. Öt nagylemeze jelent meg. Szerepelt többek között az amsterdami, a ham­burgi, a milánói és a ravennai bluesfesztiválokon. Eb Davis híve a józan élet­nek. Vallja, a bluest nem sza­bad összekeverni a rockkal. Közönsége ugyanis nem a csövesekből áll. A bluest ked­velők nem a kábulatot, hanem a zenét keresik. U. G. B. L. Eb Davis a PMD-vel Stációk - feszületek

Next

/
Thumbnails
Contents