Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-19 / 165. szám
1995. június 19., hétfő A Mai Nap Dünántúli Napló 3 A zene út a sikerhez Debreceni és budapesti koncertjük után Pécsett is felléptek fotó: Tóth l. Véget ért a XII. Kodály Zoltán Gyermekkórus-fesztivál Utoljára szóltak a fanfárok Szellemi fogyatékos gyerekek adtak koncertet tegnap Pécsett, a Művészetek Házában. Zenekaruk Németországból érkezett, ahol különleges módszerrel tanítják meg őket hangszereken játszani. A hagyományos kottát megismerni képtelenek, ezért a hangmagasságokat színekkel jelölik a hangszereken és a kottán is. A ritmust a színes körök különböző csoportosításai mutatják a gyerekeknek, akik így képesek arra is, hogy együtt, zenekarban muzsikáljanak. Pécsett népdalokat, valamint Bach- és Beethoven-dal- lamokat szólaltattak meg. A módszert Heinrich Ullrich dolgozta ki, Magyarországon pedig Veto Anna honosította A több mint fél évszázaddal ezelőtt elindított halálvonatok áldozataira, a holocaust mártírjaira emlékeztek vasárnap a Zalaegerszegen, ahol gyászünnepségen tisztelegtek a város polgárai, a nyugat-dunántúli zsidó közösségek képviselői. A Tompa utcai egykori gettó emléktáblájának megkoszorúzása után a volt zsinagóga épületében tartott megmeg. Budapesten a Down Alapítvány segítségével tanítják zenélni a Down-kóros gyermekeket, de értelmi fogyatékos vakokkal is foglalkoznak. Számukra a különböző tapintású anyagok jelölik a hangokat. Vető Anna szerint, a fogyatékos gyerekek szeretik a zenét. Fejleszti képességeiket, személyiségüket. Nagyon fontos számukra, hogy felléphetnek koncerteken. Itt megtapsolják őket, és átélhetik végre, hogy mi a siker. Lehetőség lenne arra is, hogy Bicsérden is zenélhessenek a fogyatékos gyerekek. A bicsérdi „Fog a kezem alapítvány” rendelkezik a szükséges hangszerekkel, csak a hozzáértőnevelőhiányzik. U. G. emlékezésen Gyimesi Endre polgármester hangsúlyozta: az alkalom egyben legyen emlékeztetés és figyelmeztetés a ma élők és az utókor számára, hogy soha ne ismétlődhessen meg hasonló borzalom. Raj Tamás főrabbi arról beszélt, hogy a menora lángja mindig a humanizmus lángja maradjon, az egymás iránti szerete- tet és megértést vezérejle. (Folytatás az 1. oldalról) Komló nagy gonddal készült a találkozóra. Azzal a szándékkal, hogy a XII. fesztivál is őrizze a korábbi fesztiválok célkitűzéseit, nevezetesen Kodály Zoltán kórusműveinek népszerűsítését. Kitekintést a mai európai kóruskultúrára, valamint a mai magyar és az európai kortárs zene terjesztését, baráti kapcsolatok teremtését. A rabruhás fiatalember - a pécsi Cellárium vendéglő versenyzője - a táv kétharmadáig vezette a mezőnyt, az utolsó háromszáz méteren azonban többen is megelőzték. Mikes Márk (Kalamáris) - fehér ingben, csokomyakkendőben - a legjobbkor vágott az élre, és vezető pozícióját már nem is adta fel a verseny végéig. A mezőny két hölgy tagja kissé ugyan lemaradva, de ugyancsak célba ért, egyiküket még egy harapós kutya is megsürgette az utolsó métereken. A fenti epizódok a II. Országos Pincérfutó Verseny Baranya megyei döntőjét színesítették szombaton, a koraesti órákban Pécsett, a Szent István téren. A tucatnyi, egyenruhába öltözött versenyző gyorsan teljesítette a mintegy 1000 méteres távot, majd utána nagyokat szuszogva ültek le a Rózsakért vendéglő táncterének lépcsőire. A szaporán lihegő győztes Mikes Márkkal (felkészítő edzője Vidákovics Zoltánná) rögtön a verseny után váltottunk néhány szót.- Huszonegy éves vagyok, most végeztem az iskolában, Kodály Zoltán képe alatt legtöbbször az olvasható, hogy „legyen a zene mindenkié”. A zenetudós vélte és remélte, akarta, hogy így legyen. Azok a kórusok, amelyek Komlóra érkeztek külföldről és hazánkból, ennek a kodályi akaratnak a cselekvő megvalósítói voltak. A fesztivál nemcsak a három napnak szólt. Szólt a találkozásnak, szólt a szereplésre nyílt így lehet azt mondani, hogy ez az első szakmai sikerem.- Három perc harmincegy másodperc. Nagyon jó az időeredményed. Tréningeztél?- Egyszer munka után szemerkélő esőben futottunk a kolA baranyai elődöntő győztesei légákkal a Kalamáris vendéglő körül. De talán az is hozzájárult a sikeremhez, hogy hat évig futballoztam a PMSC-ben.-Mikor nehezebb a tálca, munka, vagy futás közben?- Egyik sem könnyű, de alkalomról, és arról, hogy remélhetőleg itt gyerekek és felnőttek ismerkedtek meg egymással, hogy valahol másutt is folytatódjék ez a találkozás és majdan ismét Komló városában is. Ez a fesztivál vetélkedést is jelentett. Miután fiatalok vetélkedtek, ez játékosan történt, hiszen így is lehet és kell a tudás legjavát adni. Stefanits Csaba azért futás közben nehezebb egyensúlyozni a tálcán az üveget és a poharat. Ilyenkor izzad az ember keze, másként viselkedik a tálca.- Mit kaptál a győzelemért?- Aranyérmet és egy 30 ezer forintos utazási csekket. Azt hiszem Olaszországba megyek el újra felhasználásával. A pécsi döntő első öt helyezettje tegnap Budapesten a Vörösmarty téren futott, eredményükről beszámolunk. K. E. Új játszótér Beremenden Lakossági összefogással és önkormányzati támogatással új játszótér és pihenőpark készült el Beremenden, melyet pénteken avattak, és tegnap vették birtokba felnőttek és gyerekek. A kispályás, füves labdarúgó-, valamint, a tollaslabda és lábtenisz pálya, a ping-pong asztal, a lengőteke, a láncoshinták, a libikókák, a rönkasztalok és padok, a szalonnasütő szombat délelőtt megteltek az új létesítmény létrehozóival, használóival. Strandnyitás Pécsett Két szabadtéri strand is megnyílt Pécsett. A ciszterci rend Nagy Lajos uszodája megújult környezetben naponta 9-22 óra között, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola uszodája minden nap 7-22 óráig váija az úszni, pihenni vágyókat. Csipkehét Szekszárdon Országos csipkekiállítás megnyitásával kezdődött vasárnap Szekszárdon a VII. Magyar Csipkehét. Jeles hazai csipkekészítő asszonyok, közöttük öt népi iparművész munkáiból rendezték a Babits Mihály Művelődési Házban péntekig látható tárlatot, amely egyedülálló abban a tekintetben, hogy először állítottak ki együtt halasi varrott csipkét és magyarországi vert csipkét. Az esemény alkalmából Mátrai Magdolna, a Csipkekészítők Országos Egyesületének elnöke bejelentette: a bábolnai Mátrai Ház Kft. Aranyésipke Díjat alapított hazai és külföldi mesterek munkáinak elismerésére. A díjat első alkalommal a jövő évben adják ki, utána pedig kétévenként. A művelődési ház előtti sétányon egésznapos bemutatót tartottak csipkeverésből és varrásból a kiállító csipkekészítő mesterek. Pécs belvárosában, a védett övezetben, 160 m?a- lapteriiletű egyszintes, ! '93-ban exkluzívan újjá- j épített ingatlan. Az épületi lehetőséget nyújt irodák, étterem, lakás, bankfiók, vagy egyéb létesítésére. Felvilágosítást ad munkaidőben Baji Tamás (jv 72/336-390 x 72/310-182 Az egész Kárpát-medencét érinti a rangos baranyai kezdeményezés Ormánsági Szabadiskola Drávafokon Dr. Szili Katalin államtitkár felavatja a létesítményt (Folytatás az 1. oldalról) A lélekemelő környezetben elhelyezkedő kis építészeti remekművet és a benne helyet kapott Ormánsági Szabadiskolát dr. Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára avatta fel. A falu nevében Ková- csevics Pálné polgármester köszöntötte az ünnepség vendégeit, majd rangos kultúrműsor keretében Szabó Olga sellyei népdalénekes, a drávafoki általános iskola tanulói és a pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa lépett fel. Megnyitották Lantos Miklós fotóművész és Szatyor Győző képzőművész tárlatát is. Délidőben tájjellegű ételbemutató és kóstoló következett, és a vendégek megízlelhették a neves pécsi természetgyógyászok és reformtáplálkozási szakemberek, Jandzsó Irén és Jandzsó Julianna különleges, hús nélküli készítményeit is. Délután folytatódott a kulturális program, az ünnepség este tábortűzzel ért véget. Lantos Tamás, az Ormánság Alapítvány elnöke tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy az iskola az egész Kárpát-medence hasonló problémájú térségeit szeretné kiszolgálni az organikus gazdálkodás, a természet- és környezetvédelem, az ember és a bioszféra, a hagyomány és a fenntartható társadalom összefüggéseinek vizsgálatával, az ezzel összefüggő ismeretek oktatásával. Az alapítvány a minap két rangos díjat kapott, az egyiket a környezetvédelmi minisztériumtól, a másikat pedig a Föld Napja alkalmából az ENSZ-től. Az utóbbit Dél-Afrikában egy hete vette át Lantos Tamás. A DN kérdésére válaszolva dr. Szili Katalin elmondta, hogy a kormányzat számára rendkívül fontosak az ilyen és a hasonló kezdeményezések, ahol a fenntartható fejlődés áll a tevékenység középpontjában, és ahol a természet- és környezetvédelem érdekében ilyen szinten oktatják az embereket. Szükség van az ilyen integrált képzésre, ugyanis itt minden összefügg egymással. Nem lehet külön választani a természetvédelmet, a környezetvédelmet és az itt élő társadalom életét és a gazdaságot. Az oktatásügyi és a környezetvédelmi minisztérium egyaránt támogatta ennek az intézménynek a létrejöttét, de ez kormányzati érdek is volt. A környezeti nevelés - mint a legkisebb befektetéssel járó legnagyobb hasznot hozó tevékenység - fontosságának hangsúlyozása mellett az államtitkárasszony elmondta, hogy mint baranyainak külön örömet jelentett az intézmény felavatása. Bebesi K. A Wallenberg Egyesület különdíjával: A Holocaust-pályázat gilvánfai győztese A zsidóság és a cigányság körében éppúgy egyéni tragédiák sora támasztja alá a meggyőződés nélküli bűnbak-keresésből, a nem ismert kultúrákkal szembeni tolerancia hiányából fakadó megvetést, mint a kirekesztettséget. így vélekedik legalábbis a gilvánfai Orsós Pápai Zoltán, aki „Nincs békesség” című írásával kategóriájában első díjat nyert a Holocaust Magyarországon címmel hirdetett országos pályázaton. Dolgozatát a Raoul Wallenberg Egyesület különdíjával is kitüntette.-A Csodalámpa című újságban jelent meg a pályázati felhívás, amelyre Derdák Tibor, pécsi tanárom hívta fel a figyelmemet. A tanácsára mentem el a pécsi zsinagógába és a Néprajzi Múzeumba is, ahol nagyon sok, számomra új dolgot sikerült feljegyeznem a zsidóságról. Régen, ha a tévében róluk láttam filmet, nem nem értettem semmit az egészből. A zsinagógában sikerült megismerkednem Fried Iván bácsival, aki kedves volt és készséges, nagyon sokat mesélt nekem. A pályázat feltétele volt, azt írjuk le, ahogy mi látjuk a zsidóság kérdéskörét. A háború alatt a cigányok és a zsidók közül is sokakat hurcoltak el. Igaz, a zsidókérdés szerintem már a múlté. A cigányságot viszont ma is sok hátrányos megkülönböztetés éri. A megvetést sajnos én is éreztem már. Pápai Zoltánnak eddig nemigen kellett „kutatómunkát” végeznie. Most a dolgozók általános iskoláját végzi és kertészeti szakmunkásképzőben szeretne továbbtanulni, az Ormánság Alapítvány pedig már kötött is vele tanulmányi szerződést. Mint mondja, termelni szeretne, babot és céklarépát már ültetettek fiatal feleségével, de a biokertészet és a gyógynövénytermesztés is érdekli. Nem véletlen, hogy a pályadíjjal nyert 20 ezer forint egyik feléből egy kis disznót vett. A másik felét beteg édesanyjának adta. Tröszt É. A zsidó mártírokra emlékeztek Olasz útért szaladt a győztes Az Országos Pincérfutó Verseny döntői Pécsett és Budapesten FOTÓ: TÓTH kV
