Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-17 / 163. szám
12 Dhnántúli Napló Közélet 1995. június 17., szombat Egy új alkotmány 15—20 évre meghatározza a fejlődés trendjét, a felelősség tehát óriási Alkotmány születik E ldőlni látszik a vita a politikusok között is: lesz új alkotmány. A jogászok ebbéli eszmecseréje lezárult, folynak a szakmai előkészítő munkálatok. Ezeknek részese dr. Sü- kösd Ferenc, a JPTE Jogi Kara alkotmányjogi tanszékének oktatója is. Vele beszélgettünk az alkotmány előkészítésének elveiről, műhelytitkairól. Az új alkotmányt népszavazással kell megerősíteni, fontos tehát, hogy az állampolgár tudja, miért és mire szavaz.- Az Igazságügyminisztérium - miután ez szerepel a kormány programjában az új alkotmány elkészítésére felkérte a Jogtudományi Intézetet mint szakmai fórumot, hogy vonja be a szakmai köröket az alkotmány előkészítésébe és szakmai megalapozásába. Ennek alapján már 1994. augusztusában több szakmai konferencia kezdődött, ezek egyikén részt vehettem, a plénum egyik előadója voltam. Ezt követte még néhány hasonló tanácskozás, és a Jogtudományi Intézet lett a szakmai előkészítés gazdája. Ők akkor felkérték az alkotmányjogász szakmai körök képviselőit, így az egyetemi jogi karokat is, hogy járuljanak hozzá az alkotmányozáshoz, és így részben az előadásom, részben a felkérés alapján részt veszek a munkában, mint más kollégám is. Van, aki a jogforrástanból, a központi szervekből, én pedig az önkormányzatokból írtam tanulmányt.- Az igazságügyminiszter nemrég ezt irta egy napilapban: „Magyarországon nincs alkotmányozási kényszerhelyzet”. Mit jelent ez? Gyors munka volt-Az úgynevezett alkotmányozási kényszerhelyzet jelentősebb társadalmi változások idején, vagy a régi terminológiával szólva forradalmi helyzethez kötődik. A világon nem volt olyan jelentős fordulat - 1789. 1917 -, amikor nem kellett a változást jogilag is szentesíteni. Magyarországon például 1948-ban, amikor a két munkáspárt egyesülésével eldőlt a hatalom kérdése, azonnal alkotmányozási kényszerhelyzet állt elő, mert az új hatalom be akart rendezkedni.- Most nincs ilyen helyzet.- Volt ilyen. 1989-ben, a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon már egy hatalmi változás képét rajzolták meg. Kigyomlálták a régi alkotmányból a sztálini szlogeneket. Utána 1990-ben az új parlament újabb kiigazítást végzett a két nagy párt paktumának alapján. Akkor mindenki elégedetten hátradőlt, mondván: megvannak a keretek az új hatalom gyakorlásához.- Vita folyt arról: kell-e új alkotmány vagy nem. Akik szerint nem kell, mivel indokolták?-Azt mondják (elsősorban nem a politikusok, hanem a jogászok), hogy 1989-90-ben kialakultak a keretek, nincs olyan mértékű beavatkozásra szükség, amely új mederbe tereli a jogi életet. Kiigazítások lehetnek - később - a tapasztalatok alapján.-És az alkotmányt igenlőik érvei?- A másik oldal (én magam is mindig az új alkotmány mellett voltam, annak ellenére, hogy részt vettem a Kerekasztal Tárgyalásokon az alkotmány- jogi részben a kérdés szószólójaként), tehát a másik oldal azt mondja: igenis szükség van új alkotmányra, mert a mostani részben formailag nem új - az 1989-es is csak átmenetinek nevezi magát -, másrészt: az új alkotmányt népszavazással kellett volna megerősíteni, harmadszor: ez a mostani még mindig az 1949. évi XX. törvény. Vagyis egy szocialista alaptörvény. Márpedig, ha nem ezen az ideológiai alapon állunk, akkor, ugye, ennek is meg kell változnia. Végül azért is kell új, mert szerkezetileg elég eklektikus. Betűzésekkel, toldásokkal bonyolult és szinte áttekinthetetlen. Tartalmilag pedig: gyors munka volt ez 1989- ben: vannak benne olyan maradványok, amelyek nem odavalók. És most, amikor túlvagyunk a rendszerváltás lázán, és van már négy-öt éves tapasztalatunk a működésről, az egész áttekintése után előállhatunk a változás igényével. Egy hosz- szabb távon stabil, tartalmilag és formailag korszerű, a mai igényeknek megfelelő alkotmánnyal.- Milyen lenne tehát az új alkotmány? Éj kérdéskörök-Lenne egy veretes pream- bulum, vagyis ünnepélyes bevezető rész, amely szűkén áttekintené a magyarság történetét. Ide, előre lehetne hozni az állampolgári, emberi jogokat (ez egy korszerű alkotmány sajátja): az állampolgári szerveződések, a társadalmi közösségek, a civil szféra. Az állampolgárok személyi jogainak kiemelése is indokolt lenne. Új jogok, korszerű jogok: az eddigi tapasztalatok mind figyelembe vétetnek. El kell aztán dönteni, hol legyen a bíróság, az ügyészség helye, és nem mellékes az önkormányzatok szerepe a jövőben: végrehajtó típusú vagy önálló hatalmi ág típusú önkormányzatok legyenek-e. Egy új alkotmány 15-20 évre meghatározza a fejlődés trendjét. A felelősség tehát óriási.-Mi az, amit a mostani alkotmányból érdemes vagy szükséges átvenni?-Az alapvető államszervezeti konstrukciókon nem kell változtatni: államforma, hatalmi megosztás, a hatalom- gyakorlás módszerei stb. Át kell viszont gondolni a gazdasági alkotmányozást: a tulajdonformák, gazdasági rendszerek kérdését. Az emberi jogok szépen, gazdagon vannak meghatározva, de öt év alatt is jöttek újdonságok: az új nemzetközi dokumentumok példája, az illeszthetőség kérdése stb. Az alkotmányozás kezd nemzetközivé válni. Nem azt jelenti ez, hogy lemásolunk egy külső mintát. De nemzetközi dokumentumokba foglalt alaprendelkezések átvétele helyénvaló.-Mik lehetnének az újdonságok?- Új kérdéskörök. Pl. a közösségek szerepe a társadalomban. Előbbre léptek az önkormányzatok: a területi önkormányzatok mellett - amelyek felváltották a tanácsokat - megjelentek a szakmai önkormányzatok: kamarák stb. A bíróságok az elmúlt öt évben új és új feladatokat kaptak - ezt rögzíteni kell. Vagy ott van az ombudsman személye stb.- Kiterjed-e az újabb alkotmányok hatálya a személyiség újabb területeire: például az egészséges élethez, a boldogsághoz való jog megfogalmazása stb. ? Politikai dokumentum is- Az alapjogok - az emberi és állampolgári jogok - között különbséget teszünk, de emellett lehet olyan jogokat is felsorolni, amelyek az állam kötelezettségeivel és feladataival foglalkoznak, amelyek persze, csupán deklaratívak. Ilyen például a szociális biztonsághoz való jog. Ez azon múlik, milyen szűkre szőjük a hálót. Ennek a sűrűségét centiméterben az alkotmány nem tudja meghatározni. Van egy ilyen elv, az igaz, de hogy mi tartozik bele, azt nagyon nehéz eldönteni. Azt is ki kell emelni, mi az, ami az állam felelősségeként jelenik meg, és mi az, ami alanyi jogi, tehát bírósági érvényesítésre ad lehetőséget. Ha azt mondjuk, hogy emberi méltóság, az deklaratív, de ha azt mondjuk, hogy nem sértheti az ember testi épségét vagy a levéltitkot - akkor ez állampolgári jog, amely bíróság előtt érvényesíthető. Minden törekvésünk az - nekünk, szakmai köröknek -, hogy az úgynevezett jogszabályi jelleget hangsúlyozzuk. Tehát normatív legyen az alkotmány - mint egy jogszabály álljon előttünk. Ez azért nehéz, mert az alkotmány mindig politikai dokumentum is, hatalmi elrendeződés. Ez vitathatatlan. Van bizonyos céltételező funkciója is hosszabb időre előre. A kérdés: mit akarok elérni, mi a tendencia, mi a cél. Nyilvánvaló, hogy jogászként mindenki arra törekszik, hogy ez normatív legyen. Végrehajtható, tehát ne legyen olyan kinyilatkoztatás benne, amivel nem tudunk mit kezdeni. Mondhatnánk erre számtalan példát. Az 1789-es amerikai alkotmány a maga 31 módosításával is nyilvánvalóan nem a 20. századi szuperhatalomra készült. De ők a gyakorlatban úgy értelmezik, hogy jól működik. A szovjeteknél még az 1977-es alkotmányban is volt „a lakáshoz való jog”. Megnézném azt a szentpétervári állampolgárt, aki az alkotmányt lobogtatva kér Néva parti lakást a városi tanácsnál. Ezek ma fiktív elemek, de mutattak egy célt. Nálunk is: azt mondjuk: piacgazdaság. El nem értük, de azon vitatkozhatunk, melyik típusú felé megyünk. Az újabb alkotmányoknál is vannak furcsa helyzetek. Az új alkotmányok alatt nem az 1949-es bonni alkotmányt kell érteni. Nem a franciát 1958- ból, hanem a forradalom utáni alkotmányokat Portugáliából, Spanyolországból, Görögországból. Vagy legújabban a holland, belga alkotmány. És példa lehet nekünk - ezt sokan elfelejtik! - a volt szocialista országok alaptörvénye: a szlovák, orosz, szlovén alkotmány: ezek korszerűek.-Folyik a vita a kétharmados törvényekről, a köztársasági elnökről. Elnöki hatalom- Voltak a kétharmados törvények. A 89-es alkotmánymódosítás beiktatta a kétharmados, sarkalatos, alkotmányerejű törvényeket, hogy kordában tartsa az akkori egypártrendszerű kormányt. Ez indokolt volt, a rendszerváltás megkövetelte. 1990 júniusában azonban az új kormány ezt joggal tehernek tartotta, eltörölték, helyette vannak a jelenlévő kétharmados törvények. Többen azon az állásponton vagyunk, hogy be- iktathatók sarkalatos törvények - ez tradicionális kifejezés -, ez mentesíti a chartális alkotmányt. Nem kell kazuisztikus, nagy terjedelmű alkotmány, hanem az alapokat, a kereteket határozzuk meg. Maradjon tehát alaptörvény, amelyet mintegy mentesítenek a kétharmados, sarkalatos törvények a főbb állami szervek kialakításnál - ezeket a franciák organikus törvényeknek mondják - (az országgyűlés, bíróság, kormány működése, ügyészségek, önkormányzatok). Ezek a főbb szervek, és néhány kiemelt alapjog - nem annyi, mint most, csak néhány. Például: lelkiismereti és vallásszabadság, egyesülési jog, civil szervezetek létrehozása. - Ezek tartoznak ide. Ezek már maradhatnának kétharmados törvények, tehát az eredeti létszám kétharmadának a szavazata szükséges, és nem a megjelentek kétharmadáé, ami, ugye, elég furcsa magyar megoldás. Mert a most meglévő kétharmados törvény sok, és ez túlságosan is megnöveli az ellenzék szerepét. Én ebből a szempontból a sarkalatos törvények visz- szahozatala mellett vagyok az alkotmány tehermentesítése érdekében. így állhatna előttünk egy jól sikerült alkotmány. Egy másik ügy a köztársasági elnök szerepe. Én az alapokkal teljesen egyetértek, semmi nem indokolja a prezi- denciális - elnöki - hatalmat. Ilyen nem is jött létre máshol, csak az Egyesült Államokban, mert a francia, orosz, lengyel példákat fél-prezidenciális szervezeteknek mondják. Nálunk erre nagyon nincs szükség. Néhányan azt mondják, nagy a tradíciója ennek. Egyszer kiszámoltam: eddig a magyar történelemben elnökféle hatalommal Kossuth, Károlyi, Tildy és Szakasits rendelkezett, ez alig több mint három év - összesen. Mindamellett meggondolandó, hogy az elnöknek legyen semleges hatalmi sávja, ahol ő dönt egy személyben, mégpedig miniszteri ellenjegyzés nélkül. Ilyen például a pártok engedélyezése, az egyházak fölötti ügyintézés, frekvenciaelosztás stb. De jelentősen átalakítani nem kellene az elnök hatalmát, mert meginogna a hatalmi egyensúly.-Elkészültek tehát a különböző koncepciók. Mi lesz az események további menete? Majd meglátjuk- Januárig szakmai előkészítés folyt a Jogtudományi Intézetben. Emellett egy hét tagú bizottságot hozott létre az Igazságügyminisztérium, tehát a kormány alkotmányjogi szakértőkből, ezek az intézet anyagaira támaszkodva készítették el március végére a minisztérium koncepcióját, amit a kormány elé vittek. A szakmai koncepciók még két-három hónapig vajúdnak. Magunkban már elrendeztük őket. ősszel jönnek a pártok. Itt is van feladatunk: vitatkozni, érvelni, ha kell. Aztán, hogy mi fő még a társadalom és a politika mélyebb bugyraiban, az egyelőre nem tudható. Majd meglátjuk. Gárdonyi Tamás Dr. Sükösd Ferenc laufer László felvétele A Béres Csepp Plusz és a mozgásszervi betegségek A mozgásszervi betegségek gyakorisága Magyarországon fokozatosan emelkedik. Az egészségtelen és mozgásszegény életmód már gyermekkorban kedvező talajt teremt a későbbi degeneratív betegségek kialakulásához.- Milyen jellegű mozgásszerviz panaszok esetében alkalmazható a Béres Csepp Plusz? - kérdezem ifj. dr. Béres Józsefet, a Béres Rt. tudományos igazgatóját.- A készítményt sikerrel alkalmazták a különböző csont- és ízületi bántalmakban szenvedő betegek körében. Emberek százezreinek kedvező tapasztalatai mellett objektív klinikai vizsgálatok eredményei is igazolják a Béres Csepp Plusz jótékony hatását. A különböző orthopédiai megbetegedéseknél, így az ízületi gyulladás, csontritkulás, gerincpanaszok és a lumbágó kezelése során is hatékonynak bizonyult.- Hol végezték a vizsgálatokat?- A Béres Rt. nagy gondot fordít arra, hogy a vizsgálatokat objektív szakértők végezzék, ezért a Béres Csepp Plusz hatásának megállapítására több helyen is sor került. A Budapesti, Debreceni és Pécsi Orvostudományi Egyetemek Orthopédiai Klinikáin, a MÁV Kórház Rhcumatológiai Osztályán, Szófiában (Bulgária) a II. sz. Klinikán folytak vizsgálatok a Béres Csepp Plusz alkalmazásával. A kezelési periódus közel 500 beteg részvételével 6 hónapig tartott.- Milyen eredményeket hoztak ezek a vizsgálatok?- A Béres Csepp Pluszt a különböző orthopédiai megbetegedésekben alkalmazva a betegek javuló közérzetről, jobb fizikai állapotról, erőnlétről számoltak be. A fájdalmak jelentős csökkenését alátámasztotta az a tény, hogy a betegeknek kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük. A készítmény legeredményesebben a csontritkulás okozta fájdalmakat csökkentette. Alkalmazásával a betegek mozgásképessége is jelentősen javult.- Mi a magyarázata a Béres Csepp Plusz hatékonyságának?- A Béres Csepp Plusz a csontképződéshez szükséges tápanyagok felszívódását, biológiai hasznosulását segíti elő. A kívánatos szinten tartja a csontállomány szilárdságához, megfelelő terhelhetőségéhez nélkülözhetetlen kálcium-foszfor arányt. Az egészséges csontszövet anyagcseréje összetett biokémiai folyamatok eredménye, melyeket szintén előnyösen befolyásol azáltal, hogy megelőzi, illetve megszünteti az ásványi anyagok és nyomelemek hiányát, biztosítva ezáltal számtalan enzim szabályos működését. Hatákonysága a többféle nyomelem, illetve ásványi anyag együttes hatásának köszönhető.- Kinek és mikor javasolt a Béres Csepp Plusz szedése?- Az elmondottak alapján többek között az említett betegségekben szenvedőknek javasoljuk, de ahogy a legtöbb betegségnél, ezekben az esetekben is fontos és lényeges a hatékony megelőzés. A Béres Csepp Plusz szedésével - a helyes táplálkozás mellett - megelőzhető a csontok fokozott lebontása, kiegyensúlyozott fizikai aktivitás mellett fenntartható a csontrendszer rugalmassága, az ízületek megfelelő anyagcseréje, ezáltal a fizikai teherbírás és a jó közérzet. P.K. (3364) «IRDETÉSI SZELVÉNY SZÖVEG P (Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! Max. 6 sor. Minden kockába 1 betű kerüljön, s a szavak között maradjon 1 üres kocka) Kijelentem: a fenti szövegben tudomásom szerint félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. Név: Telefon: Lakcím: Aláírás: A hirdetési díj számítási módja: soronként történik, minden megkezdett sor teljesárú sornak számít. A jelige díja plusz 125 Ft. Amennyiben jeligés levelei postázásét kéri, azt további 100 Ft ellenében vállaljuk. Fizetés módja: postán keresztül, rózsaszín utalványon befizetve az AS-M Kft. 7623 Pécs, Rákóczi út 34. címre. Megjelenés feltétele: csak az erdeti feladóvevény és ezen hirdetési szelvény együttes beérkezése címünkre. (Cím: AS-M Kft. Hirdető 7601 Pécs, PL: 134) Vállaljuk: a hirdetés megjelenését a beérkezést követő 3. munkanapra. A jeligés levelek átvehetők: Pécs, Rákóczi út 34. alatti hirdetőben. HIRDETÉSI ÁRAINK (ÁFA-val) f Lakossági ajtriWrdetis Üzleti | . - r,,:í . apfoniiucií;* 170 Ft/soi (lakás-ingatlan, állást kim, társat kinn) 335 Ft/soi | {állást kínál, szolgáltatás, | vállalkozás) 9 V 4» 1 i
