Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-16 / 162. szám

1995. június 16., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 5 Társadalmi igazságosság ’95 A gyerekek nagy része már azt is elfelejtette, hogy valaha iskolába járt fotó: löffler Gábor Tanévelőkészítési körkép A fenti címmel szervezett ren­dezvénysorozatot a Pécsi Sza­badelvű Páholy tegnaptól jú­nius 17-ig az Értelmiségi Klub­ban, illetve a Művészetek Há­zában. A tegnapi előadások témái a médiademokrácia és a média- teokrácia voltak, melyekről Tamás Gáspár Miklós, filozó­fus, Bozóki András, újságíró, (Folytatás az I. oldalról) Ha nem napirend előtti lett volna Szirmai Csaba (MSZP) felszólalása és ha jelen lett volna az észrevételében érintett személy - ám éppen külföldön tartózkodott a polgármester -, akkor alighanem az is terjedel­mesebb tárgyalással jár, hogy miért került annyiba a város­háza polgármesteri-alpolgár­mesteri részének felújítása, mint amennyit a képviselő a je­len gazdasági-pénzügyi hely­zetben erősen sokallott. Túl­zottnak tartotta az építés kivite­lezési költségét, továbbá fur­csállotta, hogy e munka elvég­zésére nem írtak ki pályázatot, illetve, hogy a kivitelezés ké­szültségi fokát messze megha­ladó mértékben fizették ki a számlákat. (Erre a témára ké­sőbb visszatérünk, s egyben módot adunk a polgármester­nek a válaszra.) Mindezen vázolt lehetőségek ellenére a leghosszabb és egy­ben a legtöbb szereplőt felvo­nultató vita mégis az olasz kis­várossal kötött együttműködési megállapodás ürügyén folyt. Tízszer annyi időt fordítottak erre, mint amennyi annak tisz­tázásához kellett (volna), hogy ezúttal szó sincs testvérvárosi kapcsolatról. S annak kimondá­sához sem kellett volna néhány percnél több, hogy még idén át­tekintik a város nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését. Az előzőhöz képest igen szűkén, mindössze egy kisebb összeg hovatartozásáról volt polémia a nagyárpádi tagiskola június 30-al történő megszünte­téséről. Az értékesítésre szánt valamint Wéber János, jogász tartottak előadást. Ma a Művészetek Házában 15 órakor könyvújdonságok bemutatója kezdődik, ahol lehe­tőség nyílik beszélgetésre a szerzőkkel. Az előadások fél 5- kor kezdődnek, Tamás Gáspár Miklós: Igazságosság és hierar­chia című értekezésével. Stefanits Csaba épületben - Pécsett egyedüli­ként - összevont tanulócsopor­tokban folyt az oktatás. A diá­kok ezután a Kertváros utcai iskolába járnak majd. A vita még az előbbinél is kevesebb volt a Petőfi úti Álta­lános Iskola - augusztus 31-i hatályú - megszüntetéséről. Legfőképpen a téma elővezetői - dr. Révész Mária alpolgár­mester, illetve Meixner András képviselő hangsúlyozták (ismét és sokadszor) a megoldás cél­szerűségét, a lehetőségekhez képest leginkább humánusabb voltát: a gyerekeknek is, a pe­dagógusoknak is lesz helyük más intézmények keretei közt. Az alsótagozatos tanulókat (és tanítóikat) a Mátyás király utcai Általános Iskola fogadja, a fel­sősök osztályai pedig (kimenő rendszerben) az 500-as számú Angster József Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakközép- iskola intézményegységeként működnek. Pécs Közgyűlése tegnapi ülésén döntött arról is, hogy felkéri Baranya Megye Köz­gyűlését: törvényi kötelezett­sége alapján gondoskodjék a Papnövelde utcai Általános Is­kola és Diákotthon további működtetéséről. A város ezzel mintegy 80 milliós költségte- hertől szabadul, ám az intéz­ményben tanuló fogyatékos gyermekek iránti felelősségtől nem, hiszen az épület egyházi tulajdon, amelyet visszaigé­nyeltek, a megyei közgyűlés pedig aligha rendelkezik Pé­csett átköltöztetésre alkalmas épülettel. Vagyis az egyezteté­seknek folytatódniuk kell. D. I. Az idei tanév befejeződött, a gyerekek megkapták bizo­nyítványaikat, s szeptemberig nagy részük azt is elfelejti, hogy valaha iskolába járt. A tanárok nyári pihenője azon­ban kicsit később kezdődik, nekik ugyanis elő kell készí­teniük a szeptemberi tanév­kezdést, amely iskolánként különböző problémákat vet fel. A bakócai iskola a gyer­mekotthonnal együtt a Bara­nya Megyei Közgyűléshez tartozik. Itt szeptemberben nem lesz elbocsátás, mind­össze a két betöltetlen állás­helyre nem vehetnek fel sen­kit, mondta Lakosné Németh Erika igazgatóhelyettes. Egy tanerőre szükségük lenne, de majd túlórázással látják el az adódó feladatokat. Most, hogy befejeződött a tanítás, a tanári kar rendbe hozza a sportpályát, mint mindig, ugyanis a tenisz­pályát is és a kézilabdapályát is ők építették. A munkálatokban segítenek a gyermekotthonból odajáró tanulók is. A tantárgyfelosztást ők au­Noha a nemzetközi zenei fesz­tiválok és versenyek színpadán korántsem első alkalommal mutatkozhatott be a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Női Kamarakórusa, a franciaországi Tours város meghívása sem kevésbé méltó elismerése a több évtizedes múltra visszate­kintő kórus felkészültségének. A pécsi együttes nemrég tért gusztusban készítik el, mert addigra derül ki, hogy hány gyermek érkezik majd az isko­lába a gyermekotthonból. Mattynak igen kicsiny az is­kolája, mindössze öt pedagó­gus tanít a nyolcosztályos in­tézményben. A következő tan­évben harminchárom lesz a ossz tanulói létszám. Különö­sen a felsősök létszáma ala­csony: mindössze egy szem ötödik osztályos tanulójuk van. Az alsósok száma már több, és harminc óvodás vár arra, hogy az iskola tanulója lehessen; az utánpótlás tehát biztosítottnak látszik, érdemes fenntartani az iskolát. Az is fi­gyelemre méltó, hogy nagy va­lószínűséggel hét csecsemő látja meg az idén a napvilágot Mattyon. A továbbtanulók aránya is igen jó, tudtuk meg Kiss Zoltán iskolaigazgatótól, hiszen 100 százalékos. A Bara­nya Megyei Pedagógiai Intézet véleménye szerint pedig példa értékű az iskola és az önkor­mányzat viszonya. A Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolában Szigetvá­haza franciaországi útjáról, ahová 28, főként nyugat-euró­pai együttest hívtak meg. Az egynemű zenekarok ka­tegóriájában a harmadik, az ún. „szabadprogram” kategóriában pedig a második helyezést ítélte a pécsi hölgyeknek a nemzet­közi szakmai zsűri, amelynek egyebek mellett a népszerű King’s Singers basszistája is ron megtörtént a következő tanév előkészítése és a tan­tárgyfelosztás. Kolics Pál igaz­gató szerint szűkülni fog a tanórán kívüli tevékenység: a szakkörök, tömegsport foglal­kozások, a korrepetálások, mindezekre nincs az intéz­ménynek pénze. Az egyéb do­logi kiadások is gyakorlatilag megszűnnek, mint a szakmai beszerzések vagy az épület­karbantartás. Mindezekről természetesen nem mondtak le, keresik a forrásokat, több pályázatot is benyújtottak. A szülők pedig segédkeznek a nyári karbantartási munkála­tokban. A tankönyvek nagy része megérkezett a több, mint tíz kiadótól, az erre vonatkozó ál­lami támogatást már meg is kapták az önkormányzattól. A NÁT-ról ugyan szűk informá­ciók érkeznek, mondta az igazgató, de az esetleges szep­temberi indulás esetén is egy éves előkészítésre lesz lehető­ségük, és további három éven belül kell csak az új óratervre rátérniük. Cs. L. tagja volt. Egy német együttes­sel megosztva ugyancsak az egyetem kórusa nyerte el a francia kulturális minisztérium és a rádió különdíját. Jobbágy Valér, a kórus veze­tője elmondta, a három helye­zésre méltán büszke pécsi kó­rus máris meghívást kapott egy Belgiumban, az ősszel rende­zendőfesztiválra. Tröszt E. Millecentenáriumi előkészületek Háromszázkilencvenöt helyi kezdeményezés nyerte el a hon­foglalás 1100. évfordulójának megünneplésére kiírt állami pá­lyázat támogatását. A rendelke­zésre álló 222,5 millió forintból 200 millió forint az 1100 év magyar történelmének és a ma­gyarság európai beilleszkedé­sének témaköreihez benyújtott, összesen 287 pályázatra jutott. A Hanák Péter vezette bírálóbi­zottság a fennmaradó összeget „A magyar iskola 1000 éve” című program 108 pályázata között osztotta meg. Lakossági devizaszámlák A Magyar Nemzeti Bank adata­iból kiderül 64,6 milliárd forint­tal nőtt a lakossági devizameg­takarítások értéke, de ebből 56 milliárd forintot tett ki a leérté­kelések hatása. Azaz a tiszta növekedés dollárban számolva mindössze mintegy 70 millió. Az elmúlt hónap végén a lakos­sági devizaszámlák értéke 358,4 milliárd forint volt, ami 2,9 milliárd dollárnak felel meg. Az elmúlt öt hónapban több, mint 400 millió dollárt váltott ki a lakosság a fejenként évi 800 dolláros keret terhére. Kórusfesztivál Komlón Június 16-án, azaz ma kezdődik Komlón a Nemzetközi Kórus­fesztivál, több ország - köztük az Amerikai Egyesült Államok - részvételével. A rendezvény június 18-án fejeződik be. Ma, 14 órakor szakmai ta­nácskozás kezdődik a komlói Gyermek- és Ifjúsági Házban, „Ä magyar gyermekkari művek helye az európai kóruskultúrá­ban” címmel. Az előadó Ko- csár Miklós, érdemes művész, Erkel Ferenc díjas zeneszerző lesz. Közreműködik a Pécsi Bartók Béla Leánykar, Kertész Attila, karnagy vezetésével. Délután fél ötkor Kodály Zoltán szobrát koszorúzzák meg, a róla elnevezett általános iskola udvarán. Köszöntőt Tóth Ferenc, karnagy mond. A fesztivál ünnepélyes meg­nyitására este fél hatkor kerül sor a Városház téren. A vendé­geket Szarka Elemér polgár- mester köszönti, aki megnyitja a fesztivált. A kórusokat a résztvevő nemzetek dalaival, a Kodály Zoltán Általános Iskola Kicsinyek Kórusa köszönti, melyet Tóth Ferenc vezényel. A nyitóhangverseny a sport- csarnokban 18 órakor kezdő­dik. A koncerten közreműködik a Komlói Munkáskórus, a Komlói Pedagógus Kamarakó­rus, a Nagy László Gimnázium jazz-balett csoportja és a Ko­dály Zoltán Általános Iskola néptáncosai és a nagykórus. Szekszárd térségi Duna-híd Várhatóan a jövő év elejétől megkezdődhet a Szekszárd térségi Duna-híd építése, amely előreláthatóan 30 hó­napon át tart. Elhárult ugyanis a híd koncessziós formában történő megvalósításának út­jában álló utolsó adminisztra­tív akadály: kiadták a kivite­lezéshez szükséges környe­zetvédelmi szakhatóság en­gedélyét. Murányi Miklós, a Kon­cessziós Autópálya Iroda ta­nácsosa csütörtökön el­mondta: az Új Duna-híd Kon­cessziós Rt.-nek ez év no­vember 30-ig kell a projekt költségeinek 80 százalékát fedező hitelszerződéseket alá­írnia. A projekt költsége 12 milliárd forint, és ennek a 20 százaléka a befektetők által befizetendő alaptőke. Egynyári intézmény-átvilágítás Franciaországban a JPTE Női Kamarakórusa A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Tribu: június 17-én le kell zárni a nyomozást A szombati „Jó pihenést!” című magazint ezúttal Gungl László szerkeszti és a következő „kedvcsinálóval” ajánlja a 9 órakor a készülékek mellé ülő rádióhallgatók figyelmébe. Kell-e nekünk felsőoktatás? Egyáltalán minek van orvos­képzés? A pénztelenség min­dent megölhet? Ezt kérdezi ál­landó jegyzetírónk, aki részle­tesen elemzi a látszólag komoly költségeket megtakarító intéz­kedéssorozat hátrányait és hosszú távú hatásait. „A falu népe rettegésben él, amióta az állami gondozott gyerekeket odahozták. Ugyanis, ha kedvük tartja ban­dába verődve bemennek a boltba és kirabolják. Követel­jük, hogy vigyék el innen őket!” A Baja melletti gyer­mekotthon sorsa egyelőre bi­zonytalan - erről szól ottani tu­dósítónk. Egy másik bácskai falu, Fel- sőbácsa viszont a település központjában működő hipó- töltő üzem ellen emelt kifogást. Az emberek nem értik, miként kaphatott engedélyt a veszélyes üzem működtetésére az óvoda és a bolt szomszédságában egy vállalkozó? Dunaszekcső a következő helyszínünk, ahol egy termé­szeti probléma miatt fáj a pol­gármester feje. Egy hónappal a löszcsuszamlást követően sincs meg még a szükséges pénz a partoldal megerősítésére, ám a helyiek bíznak a központi se­gítségben. Közben a veszélyes helyen lakó bácsi azt mondja: ő innen nem megy el, még ha a part szakad akkor sem. A „Jó pihenést!” 10 óra után egy riportösszeállításban fog­lalja össze a Tribu-botrányt, ugyanis ezen a napon, június 17-én kell a hatóságnak befe­jeznie a nyomozást. Szombat délután 3-tól 4-ig a 100-as Fak­tor jelentkezik a Pécsi Rádió­ban, s a műsorvezetők Laci és Robi várják a hallgatókat. A vasárnap a kívánságműso­roké, délelőtt Lenk Irén „Szer­kesszünk együtt” címmel a le­vélben érkezett kéréseket telje­síti, délután 3 és 4 óra között a Kovács Zoltán-Tuczai József műsorvezető-zenei szerkesztő páros vállal zenés üzenetközve­títést. A Pécsi Akadémiai Bizottság állásfoglalása A Pécsi Akadémiai Bizottság megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány megkezdett és több lépcsőben tovább foly­tatni kívánt gazdasági restrik­cióval sújtja a felsőoktatást. Széchenyi István már 150 év­vel ezelőtt felismerte, hogy „Egy nemzet erejét, hatalmát a kiművelt emberfők mennyi­sége adja.” Ennek a mai korra való érvényességét a legmaga- sabb-ütemű gazdasági fejlő­dést felmutató távolkeleti or­szágok a gyakorlatban is iga­zolták. Ezért joggal tételez­hető fel, hogy a felsőoktatási szférába való bárminemű restrikciós beavatkozás káros gazdasági hatása már közép­távon is nagyságrendekkel meghaladja a költségvetésben általa elérni kívánt rövid távú megtakarítást. A restrikcióval sújtani kívánt felsőoktatási in­tézmények már a működőké­pességük alsó határán vannak a folyamatosan csökkenő fi­nanszírozás miatt. Közismert, hogy az egye­temek - oktatási tevékenysé­gük mellett - a tudomány mű­velésének is fontos bázisai. A felsőoktatási szférában való gazdasági megszorítások ezért nagymértékben csökkentik a tudományos tevékenységet, mert annak nemzetközi szintű művelése kellő financiális hát­tér nélkül lehetetlen. A tudo­mányos tevékenység csökke­nése egyértelműen visszahat az oktatásra. Ma is igaz, amit Eötvös Lóránd 100 évvel ez­előtt rektorként mondott: „Tu­dományos az az iskola, tudo­mányos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudo­mány művelőjét nevezem.” Kötelessége a PAB-nak fel­hívni a figyelmet a Pécsi és a Debreceni Orvostudományi Egyetem további működtetésére vonatkozó minisztériumi terve­zetben, illetve az ezzel kapcsola­tos parlamenti interpellációra adott miniszteri reagálásban foglaltakra. Ezek e két egyetem megszüntetését, illetve postgra- duális képzésre való átszervezé­sét tervezik. Nem tudjuk elfo­gadni ezen egyetemek megszün­tetését, sem azt, hogy csak postgraduális képzést folytassa­nak, tekintettel a régiójuk tudo­mányos és szellemi életében be­töltött kiemelkedő szerepükre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents