Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-16 / 162. szám
1995. június 16., péntek Közélet Dünántuli Napló 3 Soha még ilyen kevés embernek ilyen sok ember ekkora hálával nem tartozott Egy Nobel-díjas gondolatai Oláh György, 1994. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje érdekes dolgot mondott el a tévében nemrég. 1940 tavaszán Hitler győzelmet aratott Franciaország fölött, és ugyanakkora brit légierő, a Royal Air Force is súlyos vereséget szenvedett. A szövetségesek csak nagy üggyel- bajjal tudták 400 ezer emberüket Dunkerque-nél kimenteni. 1940 őszén Hitler úgy határozott, hogy Angliát a levegőből kényszeríti térdre, hiszen a szigetország légierejét csak pár hónappal korábban verték tönkre. Csakhogy a németek nem tudtak arról, hogy az 1930-as évek végén az amerikaiak egy új, nagyhatékonyságú repülőbenzint fejlesztettek ki, amellyel jóval gyorsabban lehet repülni és sokkal tovább lehet a levegőben fönnmaradni. 1940 nyarán tankhajók flottái szállították ezt a benzint át az óceánon. Göring légimarsall repülői ugyanazokkal az angol gépekkel találták magukat szembe, mint tavasszal, ám most ezek a gépek gyorsabbak voltak, jobban menőve- reztek, és végül legyőzték a verhetetlennek hitt Luftwaf- fét. Márpedig a háború kimentele akkor nagymértékben azon múlott, hogy Angliát térdre tudják-e kényszeríteni a levegőből. Hiszen ha Angliát legyőzik, akkor nincs 1943-ban partraszállás Olaszországban, nincs második front 1944-ben, nem bombázhatják amerikai légierődök Németországot stb. Churchill nem véletlenül mondta az angol pilótáknak az 1940. évi őszi győzelem után, hogy soha még ilyen kevés embernek ilyen sok ember ekkora hálával nem tartozott a történelemben, mint az egész emberiség nekik. Hozzátehetnénk, hogy a pilóták mellé oda kell állítanunk e panteonban az amerikai szerveskémikusok ama csapatát, akik az új repülő- benzint kifejlesztették... Azokat a szerveskémikusokat persze előbb ki kellett képezni az egyetemeken. Gazdag László Üjabb meditáció Ezúttal gyógyszer ügyben Az agrárgazdaság helyzete 1995-ben A termelés stagnál „Erőteljes és fokozódó differenciálással kísért stagnálás” várható év végéig a hazai agrárszférában. Ez az egyik fő megállapítása a Gazdaságkutató Intézet 1995. évi előrejelzésének, mely még mindig nem sok jó hírt hozott a gazdálkodóknak. Igaz, többet, mint tavaly. A jelentés tartalmát azonban júniusban minisztériumi szakértők is reálisnak ítélik. Úgy tűnik, az agrárgazdasági kilátások megítélése szakértői körökben lényegében egységes. Azt hallani gyakorta, hogy rosszak a „gyógyszerfogyasztási szokásink” - mármint a betegeké. Kétségtelen, bizonyos korosztályok, jól ismert okok folytán kénytelenek nekik fel nem róható szükséghelyzetektől motiváltán gyógyszerek rabjaiként élni, ameddig bírják-mármint a lépéstartást a száguldó árversennyel. Eddig csak a fogyasztókat- korholták szigorú közgazdasági szempontok figyelembevételével. Legalább is ezen volt a hangsúly. A kritika azonban újabban a háziorvosunkká avanzsált doktornéniket és bácsikat is elérte. Ők is megkapták a magukét: mondván a gyógyszer túlkínálat „bőségzavarában” válogatás nélkül írogatják fel a gyógyárut - nem sok tekintettel az árakra, no meg a társadalombiztosítási támogatási rendszer korlátáira. Ez viszont már komoly dorgálásként is felfogható . . . Nem kell túl messzire menni emlékeink - főleg az idősek emlékeinek felidézésében -, elég az OTI-MABI-Otba világ szigorára gondolni, amikor sosem a betegség szabott irányt a gyógyszerelésnek, hanem a biztosító-társaságok anyagi érdekeltsége. S bizony komoly egzisztenciális problémái is adódhattak olykor-olykor, ha ez ellen „vétett” az intézményi orvos, ha túlzott hangsúlyt kapott a lelkiismereti oldal a fiskálissal szemben. Nos, kedves doktoménik, doktorbácsik, vigyázzunk a medicinákkal, mert bizony az ördög ténylegesen a részletekben rejtőzik, és valamit valamivel egyeztetni kell. Ebből pedig konfliktus támadhat - mármint szükség, lehetőség és érdek között ... Persze adódik számos egyszerű, sőt primitívnek tűnő módszer is, - ami remélni szeretnénk, nem lesz a huszonegyedik század küszöbén biztató perspektíva - amely szerint: náthára kalmopirin, hasmenésre szén, szorulásra ricinus, s ha magas a láz, kalmopirin, avagy utóbbi „népi variánsa” anyáink, nagyanyáink korából: a „kalapkúra”, vizes, izzasztó kombinációval, a jó öreg „priznic” .. . Hátborzongatóan egyszerű és hatásos gyógymód és főleg olcsó. És ez életbe- és erszénybevágó szempont mostanság az „alagútból” való araszolgatás napjaiban. No, nem igaz? Dr. Hegedűs Sándor Ezévben a mezőgazdasági termékek bruttó termelése stagnál vagy legfeljebb 2%-kal emelkedik. Növekedés csak a növénytermesztésben várható, az állattenyésztés teljesítménye tovább csökken, igaz, mérséklődőütemben. Emellett az élelmiszeripar termelése összeségében - jelentős szóródással - 2-3%-kal bővül. A fennálló finanszírozási (banki) és támogatási (állami) oldalról alapvető változás 2mindemellett nem várható. A „nagypolitika” ugyan kivonult az ágazatból, csakhogy ez egyszersmind az agárárpolitika apályát is magával hozta, azaz az új kormány tevékenységében az agrárpolitika nem elég markáns tényező. Sokak szerint központi „segítség” csak az agrárágazat szétzilálásához volt, de annak támogatására hosszabb távon reális kilátás nincs. A tulajdonviszonyok körüli káosz úgy látszik fennmarad 1995-ben is. A bérletiviszo- nyok rendezetlensége kedvezőtlenül hat a földpiac kialakulására, a földpiaci alapon történő újraelosztására. Túlspecializálódás, gyenge piaci pozíció, alultőkésített vállalkozásalapítás a jellemző az ágazatra. A családi tulajdonra és családi munkára épülő középparaszti gazdaságok alig tíz százalékát adják ma a mező- gazdasági termelésnek. A hiányzó piacgazdasági intézmények kiépülése továbbra is lassú. Helyi felvásárlószövetkezetek kialakulására ma még alig van példa. A mező- gazdasági hitelállomány 75%-a rövid lejáratú, melyek visszafizetése csak újabb hitelből lehetséges. A növénytermesztés eredményeinek szerény javulását, a termésátlag mérsékelt növekedését ígéri a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szerek felhasználásának a szükségestől elmaradó emelkedése, az évek óta csökkenő ráfordítások és fejlesztések lassú bővülése. A mezőgazdasági prognóziskészítők elismerik, hogy az időjárás minden korábbi jóslatot megváltoztathat, mivel a költségtakarékos gazdálkodás, ill. a hiányosan vagy egyáltalán el nem végzett agrotechnikai műveletek miatt a terméseredmények fokozottan függenek az időjárási viszonyoktól. A szántóföldi növénytermesztésben idén is a gabonafélék a meghatározók. Igaz, hogy 1994-ben a kalászosok termésátlaga 40-50%-kal felülmúlta az előző évit, de összeségében 12%-kal maradt el az 1986-90- es évek átlagától. A kényszertakarékos intézkedések és gazdálkodás következtében a jó minőségű étkezési búza ez évben is kevés lesz. Sok megyében 15-20%-kal is csökkentették a kukorica vetésterületét. E tápanyagigényes állati takarmány lett az egyik legköltségesebben előállítható növény, de az állatállomány drasztikus csökkenése is a kukoricatermesztés visszafogása mellett szól. A burgonya vetésterülete növekszik ugyan, de ennek ellenére sem valószínű túltermelés belőle. Csökkenti a túltermelés esélyét az is, hogy a gazdálkodók egy jelentős része az étkezésre megtermelt gumókat veti el, ezek terméshozamai pedig lényegesen kisebbek és rosszabbak a minősített szaporítóanyagokénál. Kritikus a gyümölcs- és szőlőültetvények állapota. Jelentős károkat okoztak a március végi-április eleji fagyok is: mindenekelőtt a kajszi és őszibarack-kultúrákban és helyenként az almásokban. Az állattenyésztési ágazatok termelése 1995-ben tovább csökken, mivel az állatállományt sok helyen a termelők már megtartják továbbhaszno- sításra. Idén várhatóan még tovább mérséklődik a szarvasmarha-állomány, de növekszik a baromfié. Minisztériumi szakértők előrejelzése szerint 5-6 százalékkal nő a baromfiállomány, 12-13%-kal nő a kivitel. A sertéstartási kedv szintén az élénkülés jeleit mutatja. Országosan azonban inkább a sertésállomány stagnálásával, mintsem növekedésével kell számolni. Mindazonáltal az egész húsiparban és az állattartásban súlyos feszültségeket (értelmetlen ingadozásokat) okozhat a vámpótlék bevezetése előtt behozott nagy meny- nyiségű importhús. Az agrárexport idén - jó esetben is - csak alig haladja meg a múlt évit: 2,4-2,5 milliárd dollár agrárkivitelt prognosztizálunk 1995-re. Megfelelő mennyiségű és minőségű export árualap hiányában kihasználatlan marad sok külpiaci értékesítési lehetőség ez évben is. Legfeljebb az élelmiszer belföldi keresletének csökkenése „kedvez” az exportnak. A „márciusi Bokros-csomagra” az élelmiszergazdasági szervezetek a kormányzati szándékokkal egyezően belföldi kínálatuk mérséklésével reagáltak. Hoffmann József Országosan inkább a sertésállomány stagnálásával, mintsem növekedésével kell számolni fotó: müller *7 1YJ. & Wfr^fPißLl D l isi) Dunántúli "lapló az Új Dunántúli Napló előfizetésére 1995. július 1-től Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban forintban rnr—ir—i 525 Ft j j 1050 Ft 1540 Ft 3 72 1050 Ft 6 145 1540 Ft 11 252 23 534 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásáriéi Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgállattíhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok. név lakcím (ir. szám.) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb június 26-áig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Politikai könyvúj donságok Június 16-án 15 órakor politológusok mutatják be nemrégiben megjelent könyvüket. Szabó Miklós történész, országgyűlési képviselő könyvének a címe Múmiák öröksége. Politikai esszék, kritikák, elemzések olvashatók benne az elmúlt 4 év fontosabb eseményeiről. Braun Róbert Holocaust, elbeszélés, történelem címmel jelentetett meg kötetet. A demokratikus ellenzék történetét Csizmadia Ervin három vastag kötetben mutatja be. A felsorolt művek a helyszínen megvásárolhatók. Nincs horvát csoda Nikica Valentic horvát kormányfő elítélte azokat a politikusokat, akik választásokra készülődve hamis illúziókat keltenek valamiféle horvátországi gazdasági csodáról. ,Nincs gazdasági csoda Horvátországban, egyszerűen csak harc a gazdaság stabilizálásáért a se nem béke, se nem háború állapotában” - jelentette ki hazai és kölföldi közgazdászok előtt az átalakuló gazdaságokról. Horvátországban a jövő év tavaszán lenne esedékes a legközelebbi parlamenti választás, zágrábi megfigyelők azonban nem tartják kizártnak, hogy a legutóbbi katonai sikerek nyomán a FIZD kormánypárt előbbre hozza a választásokat. Ukrán infláció A gazdasági reformok végrehajtásában elért eredményekre hivatkozva a Nemzetközi Valutaalap kiutalta Ukrajnának egy 700 millió dolláros hitel második felét- jelentette az AP Graeme Jus- tice-ra, az IMF kijevi megbízottjára hivatkozva. A hitel első feléhez áprilisban jutott hozzá Ukrajna. Az 1994 vége óta folytatott megszorító pénzügyi és költség- vetési politika eredményeként májusban sikerült 5 százalék alá szorítani az inflációt Ukrajnában. Saját zsebre A német adófizető polgárok június 12-én 10 óra 12 perctől végre saját zsebre keresnek, mert- statisztikailag nézve - az első majdnem öt és fél hónapban azért dolgoztak, hogy megkeressék a fizetendő adót és egyéb állami elvonást. A németországi Adófizetők Szövetsége szakemberei kiszámították, hogy a munkavállalók 162 nap alatt keresik meg az adók, az egészségügyi és nyugdíjbiztosítás, valamint a keleti tartományok gazdasági újjáépítését szolgáló, s idén az év elején bevezetett úgynevezett szolidaritási járulék befizetéséhez szükséges összeget. Fizessenek a gazdagok A francia kormány a vagyonadó rendkívüli, 10 százalékos emelését tervezi - közölte a Libération című francia napilap. így - mint az újság írja - paradox módon éppen egy jobboldali kabinet tűzi zászlajára a „fizessenek a gazdagok” évtizedes baloldali követelését. Franciaországban még a nyolcvanas évek elején, a baloldal hatalomátvétele után vezették be a „nagy vagyonokra” kivetett adót - amelyet 1986-os kor- mányrakerülése után a jobboldal azonnal meg is szüntetett, ezzel nagyban hozzájárulva két évvel későbbi választási kudarcához. A jelenlegi vagyonadó-típus 1988 (azaz az ismételt baloldali győzelem) óta van érvényben, de hatása nem túl jelentős: 1993-ban az akkori teljes kincstári bevétel 1430 milliárd frank volt, s ebből a vagyonadó csak 7,2 milliárdot jelentett. A mostani 10 százalékos emelés tehát 700-800 millió frank körüli többletbevételt hozna az államnak.
