Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-15 / 161. szám

1995. június 15., csütörtök A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Képző központot avatnak Pécsett A Hanns Seidel Alapítvány és Pécs városa e hétvégén - hosz- szabb előkészítés után - közös programot szervez. Pénteken délelőtt 10 órakor a Batthyány u. 1-3. (volt laktanya) udvari épületében kerül sor a közös beruházással épült szakmai képzőközpont átadására. Délután 3 órai kezdettel a Városházán Európa Fórumot rendeznek, mely szombaton 9 órakor sajtótájékoztatóval és további előadásokkal folytató­dik. A rendezők úgy vélik, hogy az európai közeledés eszméjét, gondolatát e közös rendezvények jól szombolizál- ják. A kétnapos program kereté­ben Pécset neves személyisé­gek keresik fel. A bajor tarto­mány fővárosából érkezik Mo­nika Hohlmeier államtitkárasz- szony, Manfred Baumgärtel, a Hanns Seidel Alapítvány veze­tője és több politikai, gazdasági és építőipari szakember. A hazai vendégek élén jelen lesz dr. Szili Katalin, környe­zetvédelmi államtitkár, dr. Bát­hory Zoltán közoktatási és mű­velődési államtitkárhelyéttes. Az előadók között pedig a bajor államtitkárasszony mellett dr. Orbán Viktor, az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bi­zottsága elnöke is ott lesz. Előadást illetve korreferátu­mot tart: Monika Hohlmeier, a bajor Kultuszminisztérium ál­lamtitkára, dr. Orbán Viktor, az Országgyűlés Európai Integrá­ciós Ügyek Bizottsága elnöke, Prof. dr. Kiss László, a Külügyi Intézet igazgatója, De Blasio Antonio, az Euronet Assotiation elnöke, Prof. Max Mayr, Graz, a Városok Nemzetközi Fóruma elnöke, F. Keel, főpolgármes­ter, Fellbach, Barbara Bosch, személyi referens, Fellbach, dr. Yvo J. D. Peeters, a Belga Hel­sinki-Bizottság alelnöke. A Bóbita története A Bóbita története (1961 - 1995) című kiállítás nyílik ma délután 4 órakor a Várostörté- neti Múzeumban (Felsőmalom u. 9.), melyen Kós Lajos Jászai- díjas bábművész tart tárlatveze­tést. A kiállítást, melynek létre­jöttét a Forró Drót Kft. segítette elő, Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója nyitja meg. Videomagnók az iR3-ból A magyar piac követelményei­hez igazodó videomagnók gyártását kezdte meg a Philips és a Grundig vegyes vállalatá­nak székesfehérvári üzeme, az iR3. Az első készülék szerdán került le a szerelőszalagról. A régészeti kutatás: versenyfutás a traktorral Se kincs, se adat - se agyagkorsó A régészek tehetetlenek a vandalizmussal, a tolvajokkal szemben. A felújításra, rendben- tartásra nincs elég pénz. Képünkön a pécsi Török-fürdő. fotó: löffler Gábor Lehet-e Mauser ismétlő va­dászfegyver célpontja egy ró­mai kori villa? Mondjuk Kő­vágószőlősön, a perkolációs dombok tövében? Lehet. A golyóütötte, kerek lyukak ott éktelenkednek a feltárt épüle­tet védő üvegfalban. A hír döbbenetes: Balaton- boglár közelében a régészeti feltárás alatt lévő kelta telepü­lésen kiásott edényégető ke­mencét valaki szándékosan összetörte. Mi a teendő? Ami­kor - nem is volt rég - Nagy- harsány mellett az éjszakai mélyszántás során a baráz­dákba darabolta egy római kori villa csodálatos mozaik­padlóját az eke, a munkát el- rendelők pénzbírságot kaptak, ez is amnesztia alá esett. .. A régészek becslése szerint a különböző földmunkák so­rán napfényre kerülő leletek­nek mindössze 30 százalékát jelentik be. Dr. Ecsedy István, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója szerint: a régészeti kutatás egyik „feladata” a traktorokkal, dózerokkal, földmarkolókkal való ver­senyfutás. Nem kell azonban az értékek pusztulásához, pusztításához nagy gép. Ha valahol valaki szerencsés vé­letlen folytán ráakad egy rég elásott agyagkancsóra, az első dolga, hogy földhöz vágja: van-e benne aranypénz? Per­sze: nincs kincs.- Százszámra lehetne so­rolni a leletek ellopását, meg­rongálását, elpusztítását. A Kárpát-medence 6-8000 éve lakott. Előfordul itt minden, az őskortól napjainkig. A be nem jelentett esetek nem kincsektől fosztják meg a régészeti tu­dományos kutatást, hanem az adatoktól - hallottuk a direk­tortól. Volt itt olyan római kori villa is, amit csaknem nyomta­lanul eltüntettek, amikor a MEV zagytározói készültek. A földmunkákat végzők ugyanis gyakorta azért nem jelzik „valaminek” az előbuk­kanását, mert attól tartanak, hogy a munkájukat megszakí­taná, hátráltatná a leletmentés, a kutatás. A régészek mégis inkább a pozitív példákkal találkoznak: a bejelentések révén tudniillik elsősorban ezekről szereznek tudomást. A Hőerőmű melletti bronzkori települést így sike­rült feltárni, mint ahogy a Pé­cset elkerülő út építésekor fel­színre került őskori leleteket is. A régészek azonban a van­dalizmussal, a tolvajokkal szemben jószerével tehetetle­nek, azzal együtt, hogy ma már a rendőrség is sok esetben a segítségükre van. Aligha le­het a pécsi vásárban honfogla­lás-kori fibulát árusítóra rá­fogni: maga forgatta ki a föld­ből. Ha pedig úgy vette - s miért ne ezt mondaná az övé. Az esetek túlnyomó több­ségében nem lehet a szándé­kos rongálást sem bizonyítani. Ha mégis mindkettőre fény derülne - jegyzi meg Ecsedy István együtt sem éri el a bűnvádi eljárás megindítható- ságának alsó határát. Más oldalról: mekkora ér­tékek elpusztítása miatt le­hetne valakit felelősségre vonni, ha egyszer ennek fel­mérhetőségére csak bolygat- lan, előkerült állapotában lenne mód? Annak a bizonyos bogiári kelta kemencének - ami már csak az elszállításra várt - az eszmei értéke mint­egy kétmillió forint. Nagy pénz - bár talán nem ez a lé­nyeg -, s ha valaki más laká­sában okozna szándékos ron­gálással ekkora kárt, hát lakat alatt találná magát. Mindezek ismeretében inkább csak okos elhatározásnak lehet minősí­teni, hogy Magyarország alá­írta a régészeti emlékek vé­delméről szóló máltai egyez­ményt - a gyakorlatban ezt fö­löttébb nehéz érvényesíteni. Hiszen mennyi pénz jut pél­dául a már feltárt, konzervált, a látogatók számára nyilvá­nossá tett építészeti emlék ál­landó rendben tartására? Elég ránézni - maradjunk Pécsett - a Török-fürdőre a Ferencesek- utcájában...- A megfelelő műveltség- szint hiányát jelzik ezek az esetek - mondja a Janus Pan­nonius Múzeum igazgatója. - Tény, hogy ez nem csak Ma­gyarországra, de a nyugati or­szágokra is érvényes: ott sem jobb a helyzet. Nem vigasz. Mint ahogy az sem: lanyhuló gazdasági kör­nyezetünkben egy kereske­delmi ág feltétlenül virul és perspektivikus: a régészeti le­letek feketepiaca. Mészáros Attila Karcsúbb baranyai kórházak (Folytatás az I. oldalról) E helyi programcsomaggal, an­nak előkészítettségével és pre­cíz javaslataival szinte kész té­nyek elé került a minisztérium, alig maradt más teendőjük, mint elfogadni azt. Meg is tet­ték. Mint azt Morava Endre la­punknak megemlítette, a kór­házi szerkezetváltás szükséges­sége már évek óta napirenden volt. Ezt megértve, ki-ki a maga területén felmérte lehető­ségeit: a megyei szakfőorvo­sok, kórházigazgatók valamint a POTE vezetése elébe ment a témának. Azaz számszerint a POTE 131, a Megyei Kórház 93, a Megyei Gyermekkórház 60, a komlói 40, a mohácsi 86, a siklósi 27, a szigetvári pedig 104 ágyat ajánlott föl a haza ol­tárán. Örömhír tehát: nem kerül sor a megyénkben kórházbezárá­sokra. Örömhír továbbá, hogy a szakemberek szerint ez az in­tézkedéscsokor nem jelenthet az egészségügyi ellátásban színvonalcsökkenést, ugyanis a Siklósi Kórház kivételével mindenütt sikerül a már kiala­kult struktúrát megőrizni. (Sik­lóson megszűnik a gyermek- osztály, amit magas szintű am­buláns ellátás vált föl.) S a kar­csúsítás az erők átcsoportosítá­sát jelentheti, a megmaradó ka­pacitások jobb kihasználását. A jövő feladata a kórházak számára, hogy egyrészt a társa­dalombiztosítással megbeszél­jék ősszel a jövő évi finanszíro­zást. Kurucsai Csaba előrevetí­tette: új alapokra kell helyezni a kórházak és az önkormányza­tok kapcsolatát is. Hiszen bizo­nyos egészségügyi alapfelada­tokban az önkormányzatoknak is köteles része van. Egy dolog maradt hátra: a Harkányi Gyógyfürdő Kórház ügye. A Népjóléti Minisztérium e kórházat - amelyről korábban szó sem esett -, besöpörte a többi közé. Mondván: az Egészségbiztosítási Pénztár a jövőben kevesebb pénzt fog adni működésükhöz. A 270 ágyas intézményben legfeljebb 60-80 ágy költségeit vállalja föl, a többit gazdálkodják ki, helyben. Esetleg próbálkozza­nak privatizációval, egyéb tő­kebevonással. Erre az álláspontra reflek­tálva Kurucsai Csaba elmondta: a minisztérium elképzelése táv­latokban tolerálható, de napja­inkban elfogadhatatlan. Ugyanis a nemzetközi hírű, nemzeti kincset jelentő gyógy­fürdő jelenleg öt kilométerre fekszik egy háborús övezettől, s elég a térképre nézni ahhoz, hogy bárki belássa: komoly be­fektetőt nehéz ma fogni. Dr. Keszthelyi Béla, a Gyógyfürdő Kórház igazgatja hasonló állás­pontot képviselve kijelentette: ma nem képesek az amúgy is megcsappant külföldi forgalom miatt több bevételhez jutni. Amúgy a kórház nem üdülési- nyaralási célokat szolgál: többnyire mozgásszervi rehabi­litációs feladatokat lát el ebben a régióban, ahol - elég csak az egykori-mai bányákban meg- rokkantakat szóba hozni -, semmi sem pótolhatná hiányát. A tét tehát óriási: kiharcolni a kórház túlélését. Legalább addig, míg déli szomszédaink­nál normalizálódik a helyzet, s Harkány jobb piaci pozícióba jut. Ezért fognak ringbe szállni megyénk vezetői hétfőn a Nép­jóléti Minisztériumban egy újabb egyeztetésen. Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Kozma Ferenc Kamionblokád Rádiósnál Csúcsforgalom várható Hegyeshalomnál Csúcsforgalom lesz a ma­gyar-osztrák határon Hegyes­halomnál, Rédicsnél kamionb­lokád van, a román határszaka­szon pedig megnyílik a batto- nyai nemzetközi átkelő. A határőrség helyettes szó­vivője Kőműves József alezre­des szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy csütörtök délutá­nig csúcsforgalom várható He­gyeshalomnál, miután Ausztri­ában négynapos munkaszünet lesz. Ezért befelé egy-másfél órás várakozások is kialakul­hatnak, míg vasárnap estétől hétfő reggelig a kilépő forga­lomban lehet számítani hasonló várakozási időre. Javasolják, hogy a nagyobb torlódások megelőzése érdeké­ben a fertődi, a kőszegi, a kóp- házi, illetve a búcsúi átkelőt vegyék igénybe a személyautó­val közlekedők. Szerdán reggel 8 óra 45 perc­től a rédicsi átkelő túloldalán szlovén kamionosok eltorla­szolták az utat és ezért szünetel a közúti átkelés. Az ottani ka­mionosok azért tiltakoznak, mert a szlovén rendőrség köz­lekedésbiztonsági akciót hajt végre az átkelőhely közvetlen közelében lévő parkolóban. A személyforgalomnak a baján- senyei, a kamionosoknak a le- tenyei átkelőt ajánlják. Ügyancsak határőrségi hír, hogy június 15-én megnyílik a magyar-román határszakaszon a Battonya-Tumu közötti nem­zetközi határállomás a sze­mélyforgalom számára. Az át­kelő éjjel-nappal nyitva lesz és vízumkiadással is foglalkozik. Összefogás a Tenkestől a Mecsekig Kistérségi társulás Újpetre körül Nevenincs környék ők, mondja Gerlach Gábor újpetrei pol­gármester. Ezért, amikor a Tenkes-vidék gyönyörű tájain fekvő tíz falu megalkotta társu­lását, könnyen adódott a névvá­lasztás is. így lettek: „Tenkestől Mecsekig Egyesület.- Áta, Kisherend, Szőkéd és Egerág, Kistótfalu és Vokány, valamint Kiskassa, Peterd, Pécsdevecser és Újpetre tarto­zik a társuláshoz, a csoportok utolsó tagjai a körjegyzőségi központok - tájékoztat a köz­bülső helyen fekvő falu, Új­petre vezetője. - Közösek az érdekeink, közös fellépésre van tehát szükség. Szeretnénk a gázt bevezetni, szennyvíztele­pet létesíteni. Közös ügy a garéi veszélyes hulladék-égetőé, de együtt voltunk érdekeltek a hétvégi háziorvosi orvosi ügye­letben és leszünk a vízmű-pri­vatizációban. S igaz, még csak hatan, de együtt vásárolunk egy fogröntgen-készüléket is. A térségben összesen kb. öt­ezer ember él. Elhelyezkedésük olyan, mint fán a leveleké: a főútról leágazó kis falvak közül több zsáktelepülés. Négy vagy öt utat szeretnének építeni, hogy a falvak kiszabaduljanak az elszigeteltségből.-S nagyon lényeges az is, hogy egymás mellett békében élnek és éljenek itt továbbra is a nemzetiségek. Németek, horvá- tok lakják e falvakat a magya­rok mellett. Nálunk például a német önkormányzat nemrég EKG-készüléket szerzett Új­petrének. Úgy akarnak dol­gozni, vallják, hogy az az egész település hasznára történjék. Kulturális életünk színvonalá­nak megtartása érdekében pe­dig szintén külső kapcsolatain­kat szeretnénk fejleszteni. Né­metország és Ausztria mellett Olaszország és Erdély felé is orientálódunk - sorolja Gerlach Gábor a kitekintés és összefo­gás lehetséges útját-módját. Csak náluk 20 százalékos a munkanélküliség, alig van egy­két vállalkozójuk, gondokkal vajúdnak az újgazdák és a gaz­dálkodók. Az együtt könnyeb­ben megvalósulható sikeres pá­lyázatok, a közös pénzforrás a beragadástól menthetik meg a Mecsek-Tenkes táj szekerét. Sz. A. Ha egy helyi közösség demok­ratikusan működik, és sajátjá­nak érzi az iskolát, óvodát, akkor természetes, hogy meg­kívánja határozni, milyen ér­tékeket és érdekeket képvisel­jen az oktatási intézmény. Eh­hez azonban az elmúlt évtize­dekben az emberek nem szok­hattak hozzá. Az iskolahaszná­lók, a pedagógusok és a fenn­tartók között nem zökkenő- mentes az együttműködés. A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet most abból a célból rendez konferenciát, hogy az egyeztetést a felek között könnyebbé tegye. A kérdés azért is aktuális, mert a közoktatási törvény kü­szöbön álló módosítása sze­rint, minden iskolának helyi pedagógiai programot kell lét­rehoznia, amit a fenntartó fog elbírálni. A találkozón tisztázni ki­Miénk az iskola Baranyai Pedagógiai Napok októberben vánják, milyen feladata van ebben a munkában a nevelő- testületnek, az iskolahaszná­lóknak és fenntartónak. A he­lyi programnak számolnia kell a fenntartó gazdasági lehető­ségeivel, az oda járó gyerekek képességeivel. A nevelőtestü­letnek meg kell ismernie az iskolával szembeni. elváráso­kat, szükségleteket. A peda­gógusokat és önkormányzati szakembereket fel kívánják készíteni arra, hogy minél ha­tékonyabb tudjanak tárgyalni a pedagógiai program körül kialakuló alkufolyamatban, hogy fogékonyak legyenek egymás szakmai érveivel szemben. Csak akkor javul­hatnak ugyanis az eredmé­nyek, ha az iskola és a fenn­tartó a közös célokért össze tud fogni. A konferencián neves szak­emberek tartanak előadásokat. Többek között Ferge Zsuzsa, Lengyel László, Gazsó Fe­renc, Halász Gábor, Horn György, Báthory Zloltán. Az október 18. és 20. között Pécsett megrendezendő Peda­gógiai Napokra a pedagógu­sokat, a diákönkormányzatok, iskolaszékek, szülői kamarák képviselőit valamint a fenntar­tók szakembereit várják. A je­lentkezéseket június 15-ig vár­ják a pécsi Baranya Megyei Pedagógiai Intézetben. Érdek­lődni a 72/310-244-es számú telefonon lehet Gelencsér Zol- tánnénál. U. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents