Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-13 / 159. szám
1995. június 13., kedd Gazdaság Dünántúli Napló 9 A kéményseprők mestervizsgája A közeljövőben szeretnék a mesterképzést és vizsgáztatást bevezetni, hogy minél nagyobb szakmai tudással rendelkező szakemberek végezzék a munkát fotó: laufer László A kéményseprők saját megyei ipartestületet alapítottak négy évvel ezelőtt. Tagjai az országos szervezetnek és azon keresztül az Európai Kéményseprő Mesterek Szövetségének. Eredményes a kapcsolatuk a Reims-Murr-i kéményseprő mesterekkel is.- Ipartestületünk a Pécsi Ipartestületnek is tagja, valamint a Kézműves Kamarába kértük a felvételünket, mert mi kézművesek vagyunk - mondja Leikauf Tibor, a Baranya Megyei Kéményseprő Szolgáltató Vállalat igazgatója, az ipartestület elnöke. - Sokan ma még nem akarnak több helyre is tagdíjat fizetni. Igazán azt hiszem még nem értik, hogy a kamara gazdasági és jogi, míg az ipartestület szakmai érdekképviseletüket látja el. Az ipartestületünknek 90 tagja van, elsősorban szociális és jóléti feladatokat látunk el. A Kéményseprő Vállalat saját maga képzi a szakmunkásokat. Négy évente a betanított munkásai részére intenzív tanfolyamokat szerveztek a pécsi 500-as szakmunkásképző intézettel közösen, szakmunkások lettek. Az igazgatónak mesterszakmunkás bizonyítványa is van.- Nyugaton önálló kéményseprő mesterek végzik ezt a szolgáltatást - folytatja Leikauf Tibor. - Ez szolgáltató tevékenység kint is, egyenlőek a feltételek, nem a piac dönt, hanem a szakmai feltételek. Szeretnénk a mesterképzést és vizsgáztatást bevezetni, hogy minél magasabb szakmai tudással rendelkező szakemberek végezzék ezt a felelősség- teljes munkát nálunk is. A szakmunkásképzés jelenlegi formája nem ad elegendő ismeretet ahhoz, hogy valaki önálló vállalkozásba kezdjen. Német segítséggel elkészítették a mestervizsga szinteket és a szakmai követelményeket. Ezt már beadták az Országos Kézműves Kamarának, most várják a válaszukat, de az engedélyezésről a Nemzeti Szakképzési Intézet dönt. A tervek szerint a mestervizsgára felkészítő tanfolyamon a szakma mellett gazdasági, jogi és munkapedagógiai ismereteket is oktatnak. A követelmények technikusi szintnek megfelelőek. Jelenleg az óraterv kidolgozásánál tartanak. S még az sem dőlt el milyen hosszú ideig tartson a tanfolyam. A leendő mesterek segédeket, tanulót is tarthatnak. A Hanns Seidel Alapítvány új képzőközpontjában tervezik, hogy lesz kéményseprőképzés is. Különböző kéménygyártó cégek már felajánlottak mintakéményeket és tüzelőberendezéseket. A későbbi cél egy regionális oktatási központ létrehozása.-Tulajdonképpen önmagunkból nő majd ki a konkurenciánk - fejezi be Leikauf Tibor. - A titkolt tervem az, hogy Baranyából kerüljön ki az ország első kéményseprő mestere. Aszmann György már nyugdíjas, de azért napi négy órában ma is dolgozik. Találkozásunkkor is éppen egy „kéményseprésből” tért haza.- Nagyon fiatalon lettem kéményseprő - kezdi. - Annak idején Véméndről kerültem Pécsre, az egyik barátom Metz János csábított erre a pályára. A mi falunkból 10-15- en választottuk ezt a mesterséget. A Kéményseprő Vállalatot 1949-ben hozták létre, a kéményseprő mesterek bevonásával. Aszmann György is ezekben az időkben került a céghez. Először a külső területre helyezték, majd 1955- ben megkapta a kertváros és a környékét, Málomot, Postavölgyet. Közel 40 évig járta ezt a területet.- Már a hangomról megismertek. Akkoriban a széntüzelés miatt havonta megjelentünk, sok helyen már családtagnak számítottunk. Nagyon jól esett, hogy megbíztak bennünk, odaadták a lakáskulcsot. Magam mindig nagyon ügyeltem arra, hogy ezt a nem éppen koszmentes munkát, minél tisztábban csináljam, minél kevesebb korom kerüljön be a lakásba. Ez a munka változatos, hiszen ahány ház any- nyi kémény, annyiféle ember. Ha új utcába került az ember soha nem tudta, hogy kikkel hozza össze a sors. Tudja, akit egyszer a füst szaga megcsapott már nem tud mást csinálni. A szekrények teteje a szobában és a konyhában tele van agyagkorsókkal. Negyven év alatt gyűltek össze. A padlásokon találta őket, elkérte, hazahozta, rendbe tette és megőrizte. Ilyen szinte minden kéményseprőnél található. Legtöbbjük szenvedélye, a régi emlékek gyűjtése, megőrzése. Sz. K. Vizsgálat a Pillér-ingatlanalapok ügyében Szunyókáló hatóság Azok a laikus befektetők, akik egy szokatlanul magas hozamú üzlet reményében szerződtek a Lánchíd 2000 elnevezésű, s magát befektetési társaságnak hívó szervezettel, bottal üthetik pénzük nyomát. Úgy látszik, a sok botrány még mindig nem győzött meg egyeseket arról, hogy az átlagosnál sokkal nagyobb kamatokat csak az ígér, aki a tőkét sem szándékozik visz- szafizetni. Az a kérdés, muszáj-e mindenkinek, aki nem okos, a saját kárán tanulnia? Mert azt ugye tudjuk, hogy az okos a más kárán tanul. Itt vannak a törvényesség védelmére - általában - szolgáló szervezetek, a rendőrség, az ügyészség, és a laikus befektetőket külön védeni hivatott felügyeletek. Hol voltak most ezek? Megérteném, hogy nem sikerült felderíteniük eme veszélyes vállalkozást, ha a társaság mély illegalitásban érintkezett volna a hiszékeny befektetőkkel. Am mindeddig a lánchidasok nem féltek a fénytől, s most, üres irodáik bizonyítják, nem félnek a ténytől. Keresem a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1994-95 évi kiadásában a Lánchíd nevet. Nincs sehol. Akkor viszont miért nem tűnt fel, hogy egy nem létező, nem engedélyezett társaság úton-útfélen hirdet? Vagy talán a hatóság nem látta, mivel az újságrendeléseken is spórolniuk kell? Lehet, hogy nemcsak a kárvallott befektetők, hanem e szervezetek is most tanulják a szakmát? Ha mégis, akkor javaslom, tegyék ki az épületeikre a nagy T betűt. Ez enyhíti a velük szemben alkalmazott kritika élességét. Bácskai Tamás Vállalati béralkuk Bajor segítség A Bundestag élelmezésügyi, mezőgazdasági és erdészeti bizottságának küldöttsége ellátogatott a MOSZ-hoz is. A magyar és a külföldi szakemberek Németország és hazánk agrár- gazdaságáról, a kelet-német tartományok mezőgazdasági átalakulásáról, a két országban folyó kárpótlásról, a földbirtokok és a szövetkezeti mozgalom alakulásáról, jövőbeni szerepéről tárgyaltak. Mint azt Nagy Tamás, a MOSZ elnöke lapunknak elmondta: a tárgyaláson szóba került az is, hogy, mint viszonylag fejlett agrárország milyen esélyekkel léphetünk be majd az Európai Unióba. A szövetség véleménye szerint hazánk könnyen beilleszthető az EU rendszerébe. Nyugat-Eu- rópának el kellene ismernie, hogy a teljes jogú tagság hazánknak létfontosságú. A Bundestag képviselői felhívták a figyelmet arra: nagyobb súlyt kell fektetni a magyar agrártermékek reklámjára. Felajánlották, a nem élelmiszer- ipari agrár alapanyagok előállításában, feldolgozásában segítenek a bajor vállalatok. Második díjas lett Varga Veronika 1995 legígéretesebb fiatal vállalkozóit megjutalmazó Életpálya Alapítvány 100 000 forintos második díját a lapunkban minap bemutatott Varga Veronika pécsi nyerges és szíjgyártó vállalkozó nyerte. Az Életpálya Alapítvány továbbra is várja a vállalkozóvá válás rögös útját választó fiatalokat. (1037. Budapest, Bojtár u. 66. Tel.: 250- 2453 és 250-4030/437,438.) Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. június 12-tŐl Pénznem vételi közép eladási angol font 198,20 200,14 202,08 ausztrál dollár 89,43 90,33 91,23 belga frank (100) 429,53 433,83 438,13 dán korona 22,60 22,83 23,06 finn márka 28,79 29,08 29,37 francia frank 25,12 25,37 25,62 gör.drachma(IOO) 54,77 55,31 55,85 holland forint 78,93 79,72 80,51 ír font 203,02 205,00 206,98 japán yen (100) 147,25 148,71 150,17 kanadai dollár 90,26 91,15 92,04 kuvaiti dinár 415,94 420,07 424,20 német márka 88,30 89,19 90,08 norvég korona 19,84 20,04 20,24 olasz líra (1000) 75,52 76,26 77,00 osztrák sch. 12,56 12,69 12,82 portugál esc.(100) 84,15 84,98 85,81 spanyol pes.(100) 101,95 102,95 103,95 svájci frank 106,99 108,06 109,13 svéd korona 17,13 17,30 17,47 USA dollár 124,35 125,56 126,77 ECU (Közös Piac) 163,08 164,70 166,32 A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) helyszíni ellenőrzést kezd a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt.-nél. Az irodának azt kellene tisztáznia, miért nem teljesítette hozamígéretét a Pillér I. alap. Elképzelhető, hogy a KEI szakértői az alapok ingatlanjait is megvizsgálják. Az már biztos, hogy a kezdetben tervezett két-három hét kevés lesz a vizsgálat lezárására. Rendkívül fontos a kellő körültekintés, hiszen a Pillér-alapoknak mintegy tizenötezer kisbefektetője van. A KEI áttekinti, mi volt az alapok létrehozásának a célja, ehhez megfelelő eszközök álltak-e rendelkezésükre, jogszerű és gazdaságos volt-e működésük, és az államnak miért kellett pótlólagos anyagi támogatásban részesítenie a Pillér I-et. Ki kell derülnie, jelenleg megfelelő-e az alapok működése, és ha nem, milyen változtatásokat célszerű végrehajtani a kisbefektetők érdekében. A számokból ítélve ma még kétséges, hogy tartható lesz-e a 14-15 százalékosra tervezett nominális bérnövekedés az idén. Az Országos Munkaügyi Központ rendszeresen gyűjti a vállalati bérmegállapodások adatait. Az idén az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek elküldött, több mint hétezer kérdőívből az első összesítésig csupán 600 érkezett vissza. Csaknem ezer helyről jelezték, hogy az adott vállalkozónál nincs munkavállalói érdekképviselet. Ezeken a helyeken - főként korábbi mezőgazdasági szövetkezetnél, valamint kisebb társaságoknál - a bérfejlesztésről a vezetők döntenek. A több mint 360 ezer dolgozóra vonatkozó adatok szerint az átlagkereset-növelésre kötött 315 szerződés közül 57 szól 10 százalék alatti mértékről, 10-15 százalék közötti szintet jelöl meg százhuszonhat. A 15 és 20 százalék közötti mérték 102 helyen szerepel, 20 és 25 százalék már csak 19 megállapodásban, a 25 és 30 százalék közötti átlagkeresetnövelést nyolc egyezség említi, a harmincegy százalék feletti átlagkereset-növelésről pedig három szerződést kötöttek. A szövetségek szövetsége A Magyar Gazdasági Kamara jogutódja a Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) lett, amely a korábbi szervezet feladatai közül a gazdasági érdekképviseleti, a védelmi, valamint a közvetítő és egyeztető funkciókat tartotta meg. A szövetség pillanatnyilag 64 tagszervezetet tömörít a gazdasági élet különböző szféráiból, ezért a szövetségek szövetségeként is emlegetik. De vajon mi érdeke fűződik egy szakmai szervezetnek ahhoz, hogy belépjen egy másik egyesületbe is? Erről kérdeztük Major Ágnest, a Magyar Munkaadói Szövetség szóvivőjét.- A gazdaságban a szűkén vett szakmai szempontokon kívül egy sor olyan pénzügyi, adózási probléma is szóba kerülhet - válaszolta a szóvivő -, amelyek miatt fontos az együttes fellépés. A szövetség országosan képviseli tagjait az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán, és rendszeresen tájékoztatjuk őket a távlati és az időszerű gazdaságpolitikai folyamatokról. Szakértői elemzéseket készítünk, sőt jogszabály-alkotást is kezdeményezünk. A szövetség pártoktól független. Az elnöke dr. Orbán István, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója. N. Zs. A csúszózsalus technológia az USA-ból indult 1913-ban Az Atlas-Bau öt éve jól folytatja Ha egy szakma addigi eredményeiből tanul egy cég, sőt azt tovább is fejlesztve rekordokat dönt, arra mondják, hogy tehetséges tanítvány. Nos, az osztrák RSB (Rund-Stahl-Bau GmbH) és a magyar Mélyépterv szakmailag közös hullámhossza újabb, korábban megoldhatatlannak tűnő feladatokat tett könnyedén kivitelezhe- tővé, bizonyítva, hogy a csúszózsalus technológiával gyorsan, biztonsággal, szépen kivitelezhető gömb, tojás, torony formájú siló, tv- torony, gyárkémény, szennyvíztelepi műtárgy, hídpilon, bármi idehaza és külföldön. Az Atlas-Bau Kft. az ő nyomdokaikon halad. A tizenhét évvel ezelőtt Ausztriában létrehozott Rund- Stahl-Bau GmbH egyik tulajdonosa az a Hugo Mathis, aki ükapáig eredezteti magyar őseit. Nem is akárkiket, ö annak a nagy magyar építész és műemlékvédő Hausmann Alajosnak ükunokája, aki többek között a Kúria (ma Néprajzi Múzeum) és a Műszaki Égye- tem központi épületét, a New- York palotát, a hajdani Dunára néző királyi palota monumentális sziluettjét tervezte, s a felmenők és a rokonság között is olyan nevekkel büszkélkedhet, mint HUltl Dezső építész vállalkozó, Tuzson Tibor, a Hangya szövetkezeti mozgalom egyik vezetője, Kots is Iván építész (egyebek között a tihanyi Biológiai Intézet tervezője) és Kotsis Endre tervező, műegyetemi tanár... Jól beszél magyarul. Csoda-e, ha a szíve hazahúzta? Még 1981- ben került munkakapcsolatba a hazai csúszózsalus technológia krémjét jelentő Mélyépterv-es Thoma Józsefiéi, a Biopur Kft. ügyvezetőjével. A két szakmai megszállott az MST Bau GmbH. leányvállalatban évek óta együttműködik. Mathis úr öt éve hozta létre a 100%-ban osztrák tulajdonban lévő magyarországi Atlas-Bau Kft.-t, mely azóta világszínvonalon dolgozó építőipari cég hazánkban is Bán Péter irányításával. Minap, a budapesti Gellért Szállóban tartott sajtótájékoztatón akár dicsekedhetett is volna Hugo Mathis és Thoma József. Ők inkább szakmai alázattal arról szóltak, hogy a csúszózsalus technológiát az USA-ban szabadalmaztatták 1913-ban egy siló építése kapcsán, s az igencsak életképes ötlet Európában 1923-ban, hazánkban a csepeli szabadkikötő gabonasiló építésénél 1927-ben kezdett hódítani, 1955-ben a Mélyépterv lett az akkor még túlontúl bonyolult, kézi orsókkal mozgatott építési mód rendszergazdája, majd gépesítéssel egyszerűsítette és tette szinte hétköznapivá e rendkívül gyors, ugyanakkor szinte percre tervezett munkafázisokon alapuló építési technológiát. Az RSB henger, gömb, tojás, tölcsér és egyéb formájú létesítményt gyorsan kivitelezhetővé tevő eljárása azóta világszabadalom, de a Mélyépterv szakembereinek sem kell szégyenkeznie, hisz az ő szaktudásuknak köszönhető egyebek között a pécsi tv- torony is. Eljárásuk az évek folyamán annyira tökéletesedett, hogy 24 órás műszakkal számolva az Atlas-Bau könnyedén eléri a napi 3-6 méteres haladási sebességet, munkahézag mentes egyenletes betonfelülettel. (A csúcs Kanadához kötődik, napi 11 méterrel.) Eddig több mint ötszáz műtárgy (különféle siló, gyárkémény, tv-torony, szennyvíztelepi rothasztó, hídpilon) kötődik nevükhöz, zömében külföldön. Idehaza a Dunai Cement és Mészmű Kft. megbízásából Európa legnagyobb, 40 méter magas, vasbetonszerkezetű klinkertároló silójának felhúzása 12,5 napig tartott. Most Beremenden, a BCM Rt. hasonló beruházásánál áll ugrásra készen az Atlas-Bau Kft.. Napokon belül június 16- án kezdődik meg a csúszózsaluzás, valamint a kupolát a helyszínen előregyártott elemekkel borítják. A több mint egymilliárdos beruházás a BCM Rt. hatékonyabb, környezetkímélőbb, tehát a porszennyezést is jelentősen csökkentő technológiájának szerves része. B. Murányi László ♦ 4 i
