Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-02 / 149. szám

1995. június 2., péntek A Mai Nap Dünántúli Napló 3 A másik sík Josef Kirschner, A manipu­láció művészete c. könyv szerzője egy alkalommal megkérdezte az azóta el­hunyt Eleonor Roosevelt-et, az Egyesült Államok vala­mikori elnökének özvegyét - mi a legfontosabb képes­ség, amellyel egy politikus­nak rendelkeznie kell. A vá­lasz így hangzott: „egy poli­tikus legfontosabb képes­sége az, hogy egyik síkon gondolkozzék és egy másik síkon beszéljen.” Nos, ha ez így igaz, akkor korunk bővelkedik ragyogó képességű politikusokban. Borisz Jelcin például a beszéd síkján, a békés meg­oldások barátjaként elítéli a NATO boszniai bombázá­sait. Egy másik síkon vi­szont löveti a csecsen falva­kat és városokat. Persze a politikára jel­lemző „kétsíkuság” nem­csak a nagyvilágban, de idehaza is virágzik. Kime­ríthetetlen a példatár. Né­hány évvel ezelőtt Horvát­országnak úgy adtunk el tíz­ezer Kalasnyikovot az egyik síkon, hogy abból a másik síkon csak az eladás cáfo­lata látszott. A Budapest Bank, ugyanezzel a mód­szerrel, az ügy véletlen ki­pattanásáig csupán a nyil­vánosságtól elzárt síkon ka­pott 12 milliárdot. Hogy a politika ilyen (is), az egyik síkon fegyelmezet­ten tudomásul veszem. Na, de a másikon ... Bognár László Zeneiskolai felvételi A pécsi Liszt Ferenc Zeneis­kola felvételi vizsgát tart 5-6- 7 évesek részére, zeneóvo­dába és szolfézs előképzőbe, június 6-án és 7-én 10-12 és 16-18 óra között. Magánének szakra a felvételi június 7-én 16-18 óra között lesz. A felvé­teli helye: Pécs, Rákóczi út 68. Pszichodráma tréning A Magyar Pszichodráma Egye­sület szervezésében dr. Max Clayton és felesége, Chris Hos- king, az ausztrál és új-zélandi pszichodráma társaság kiképző terapeutái ez évben ötödik alka­lommal tartanak tréninget Bu­dapesten és Pécsett. A Kolping Ház (Szent István tér. 9.) elő­adótermében június 4-én, va­sárnap 18-21 óráig nyílt estére hívják az érdeklődőket. A Pszi­chodráma bemutató előadásba szereplőként, kötetlen beszél­getőpartnerként bevonják a né­zőközönséget is. Homokszemek csikorognak a „gépezetben” Házbontás, ottfelejtett bérlővel A pécsi Polgármesteri Hivatal illetékesei utólag értesültek A tiltások ellenére is bontják az üzlethelységnek otthont adó házat Hetekkel ezelőtt kezdték el bontani Pécsett a Majorossy és Anna utcák sarkán álló há­romszintes, önkormányzati tu­lajdonban lévő épületet. Az egykoron féltucat lakást, a földszinten üzlethelyiségeket magában foglaló házat jó két éve életveszélyessé nyilvání­tották, s miután a számítások azt mutatták, hogy gazdaságo­sabb az eltüntetése, mint a fel­újítás, a közgyűlés a lebontása mellett döntött. A lakók ap­ránként elköltöztek - ám egy bérlő valahogy „ottfelejtő- dött”. Szili Károly 1977-től bérli - apja nyomdokain - a tizenhét négyzetméternyi, utcafrontra néző műhelyt. A háztartási­gép-szerelő elhelyezése ügyé­ben egy éven át járt a hatósá­gok nyakára minden ered­mény nélkül, mígnem febru­árban kapott egy levelet: már­cius elsejével ki kell költöznie. Igen ám, de mint ezt követően kiderült, Szili úr kimaradt a bontási határozatból, azaz nem gondoltak az elhelyezésére. - Ha nem kapott határozatot, maradjon veszteg - tanácsol­ták a bérlő állítása szerint a Polgármesteri Hivatalban. Közben a műszerész legna­gyobb megrökönyödésére a pályázaton nyertes vállalkozó „mesterei” elkezdték a feje fe­lett bontani az épületet. Az Országos Munkavé­delmi Főfelügyelőség Baranya megyei igazgatója megdöb­benve hallgatja a történetet. Kápolnai Árpád a Munkavé­delmi Törvény egyik rendel­kezését idézi, mely úgy szól, hogy a bontási területen nem veszélyeztethetik az ott tar­tózkodók testi épségét. Érte­lemszerűen a bérlőét sem. Ál­láspontja szerint az építési ha­tóság kötelessége az ilyen helyzetek elkerülése, ezzel együtt ígéretet tesz: kiküldi egyik szakemberét a hely­színre. A Polgármesteri Hivatal műszaki osztályának vezetője arról tájékoztat, hogy a Va­gyonkezelő Iroda kötelessége az épületek átadása a bontást végzőknek. Arra a kérdésre, hogy meggyőződtek-e íutóI, hogy „tiszta-e a terep”, Bagoly Attila elmondta: ellenőrzést csak a munkák befejeztével kell végezniük. Eddig egyéb­ként még nem fordult elő, hogy házbontás közben „a nagymamát bent felejtették volna a szobában”. Márpedig itt bent felejtet­ték. Ezt szerdán délelőtt a Va­gyonkezelő Iroda munkatársa, Bihariné Bauer Zsuzsa is el­ismeri, aki szerint „a rossz adatszolgáltatás következmé­nyeként” maradt ki a bérlő a bontási határozatból, ám az elhelyezése a jövő hét köze­pére megoldódik. A munkákat FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ addig is leállították. Pár perc­cel később Bihariné hív: a mű­szerész akár már csütörtökön költözhet egy, a bontás hely­színétől jó száz méterre lévő, Szili úr által régóta „nyilván­tartott” Tettye utcai helyi­ségbe, ahonnan sikerült szoci­ális otthonba vinni az addig ott lakó öregurat. Úgy tűnik, a történet lezá­rult, irány a helyszín! Szili Ká­roly nem lepődik meg a hír hallatán, hiszen ő járt utána a gondozatlan, jogcím nélkül lakást használó idős ember - akiről korábban nem tudtak az önkormányzatnál - ügyének. Azt, hogy azonnal a Tettye ut­cai „mocsokba” költözzön, ki­zártnak tartja, mert a szakértő véleménye szerint legkeve­sebb száz-százötven ezer fo­rintot kellene költeni a minden komfort híján lévő helyiség felújítására. Amúgy meg papír sincs még a kezében. A Majorossy utcára néző üzlet mennyezetén széles re­pedés fut keresztbe. A vizet és a gázt kikötötték, az áram lég­kábelen érkezik - miután pó­tolták a vezetéket, amit „vala­kik” feszültség alatt is képesek voltak fényes nappal ellopni... Kuncsaft nincs - ilyen állapotok mellett miért is lenne? - finom por lep el mindent, az csikorog a fogunk között is. Akárcsak a „gépezetben”. Balogh Zoltán Egy erdemkeresztes pedagógus Siklóson- ivarban vagyok ezzel a díjjal. Igazából nem tudom, miért kap­tam - mondja a tanárnő. Szujkó Margit, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium történelem-latin sza­kos pedagógusa szerdán Buda­pesten Göncz Árpád köztársasági elnöktől a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt polgári fo­kozat kitüntetést vehette át. Élete az iskola. Barlay Magda osztályában végzett a TMG-ben. A neves siklósi pedagógus alakí­totta történelemszemléletét.-Baranya társadalmi ösztön­díjasaként kerültem 1965-ben a mohácsi Kisfaludy Gimnázi­umba. Rendkívül pezsgő szel­lemi élet volt ott akkor, napra­készséget vártak el a kollégák egymástól is. 700 diák járt az is­kolába, engem jelöltek KlSZ-ta- nácsadó tanárnak. Gyakorlatilag az egész iskola tanórákon kívüli tevékenységét át kellett fognom, amivel vezetői tapasztalatot is szereztem. 1976-ban igazgatónak hívtak a siklósi gimnáziumba. Nem született iskolavezető­nek: ahhoz kellő időben kellően keménynek lenni, s ez nem egy­szer nehézséget okozott számára. A TMG-ben Horváth Alajos által beindított, Halmos József irányí­tásával kiteljesedett iskola igazgatását vette át. Remek, felkészült tanári gárdával. Kis iskola lévén náluk sok olyan gyermek tehetségére is felfi­gyelhettek, akiké másutt esetleg Böcsületes adófizető polgár lé­vén, ezennel megköszönöm az arra illetékestől, hogy nem pa­zarolja a pénzem a közterületek ürügyén. Mert momentán azokról a pécsi földfelületekről van szó, amelyekre nem építettek háza­kat, s amelyek közül többet park, zöldterület, játszótér, pi­henő stb. néven illettek egyko­ron, s még illetnek ma is. Való­színűleg jó lokálpatrióta mó­don, hagyományból. Mert ugye szemmel látható: elvadult módon nő a gaz, a dudva és a muhar. Úgy tűnik, bár lehet, hogy tévedek, a köz­terület-fenntartók igyekeznek nevükhöz illően fenntartani az idők menetében kialakult álla­potokat. Nem szedik össze a szemetet, nem gondozzák a parkokat. A „pázsit” ma-holnap elefántfű méretűvé növi ki ma­gát a kertvárosi és egyéb külte­rületi pampákon. Hallom a nyugtató szót: nem próbálnak tenni a megszokás ellen, s ezért nem igen érdemes megbolygatni azokat a jól elha­tárolható, helyenként egybe­függő szeméttengereket, amit a szem már megszokott. S hason­Szujkó Margit fotó: laufer elsikkadt volna, mondja. 15 év után aztán zúgy érezte, le kell köszönnie az igazgatásról. A TMG hatosztályos tagozatát vezeti, a 12-14 évesekkel való foglalkozás élete egyik aján­déka.- Jól választottam: mindig nagy élmény volt számomra a tanítás. A történelem oktatása megkívánja a tudatformálást, a diáknak meggyőződésévé kell válnia annak, amit megtanul. S ma már a latint is oktathatom. A szerdai ünnepet úgy jel­lemzi: meghitt volt, kedves, Göncz Árpád személye tette azzá. Sz. A. lóképpen lekaszálni - mert a fűnyíró már nem bírja az esős május okán burjánzó vege­tációt. Persze a cél nemes: a Guinness nagykönyvébe rekor­derként bekerülni. Hiszen las­sanként a parkokban lévő, egy főre jutó nejlonzacskók tekinte­tében a világ vezető kisvárosa lehetünk. (Az egy főre jutó légy és szúnyog tekintetében talán a Balkán még vezet.) Kollégám szerint a sövé­nyekkel is baj van: nem nyírják azokat sem. Egy apróbb ter­metű ember - gyerekember ki se lát mögülük. Mondja: az úttestek járda felöli bebokrosí- tása balesetveszélyes helyzete­ket teremthet. Mondom nincs igaza. Nagyobbra kell nőni. A közterület persze fönn van tartva. És az sem zavar, ha nem nyílják a füvet mondjuk Pata- cson vagy a Postavölgyben, hi­szen ott akadhat egy-két állat­tartó gazda, aki örvend a széna­termésnek. De hol vannak az uránvárosi állattartók? Persze, mit dödög a polgár: a szemetet maga csinálta. A gaz­nak pedig örvendjen: a magasra növő fű, elrejti, betakarja azt. Kozma Ferenc A Pécsi Rádió pünkösdi hétvégéje A szombati „Jó pihenést!” című magazint ezúttal So­mogy vári Valéria szerkeszti és a következőkkel ajánlja a 9-től 11-ig tartó programot a hallga­tók figyelmébe. A reggel hírei és a lapok szemléje után, mint minden szombaton jelentkezik a régi­új sorozat, a „Héten történt.,, Az elmúlt hétvége egyik fi­gyelemreméltó eseménye volt az MDF országos gyűlése, amelynek ideológiai háborúja a vidéki szervezeteknél is hul­lámokat ver. A nép-nemzeti szárny, vagy a liberális irány­zat győzedelmeskedik-e? E témáról beszélgetnek dr. Wé- ber Jánossal, az MDF Baranya megyei elnökével. A Pécsi Nemzeti Színház idén kereken 100 éves. A so­káig kellékesként mostanság nyugdíjas jgyszedőként a színházért rajongó és a szín­házat szolgáló Bárics Anna nem mindennapi gyűjtemény­nyel rendelkezik: többszáz fo­tóval, melyek a jelentősebb előadásokat örökítik meg, nagyrészük hátoldalán a mű­vészek dedikálásával. A zenei témák között egy keddi pécsi jótékonysági koc- nert szerepel, melyen két, a beteg gyerekek gyógyulását segítő alapítvány - a kalocsai „Kék madár” és a POTE Gyermekklinikájának „Beteg újszülöttekért” Alapítvány - összefogása révén többek kö­zött Lakatos Györgyöt a ki­váló fagottművészt és az Erkel Ferenc Kamarazenekart is hallhatjuk Pécsett. Vasárnap a kívánságműso- riké a Pécsi Rádióban: délelőtt fél 9-től 10-ig Gungl László, míg délután 3-tól 4-ig a Zilahi Lajos-Tuczai József páros váija a hallgatókat a készülé­kek mellé. Hétfőn az ünnep másnapján reggel fél 9-től - délelőtt 10 óráig zenés magazinnal je­lentkezik Kovács Imre szer­kesztő és Kovács Attila zenei szerkesztő. A műsor nyitányán hírekkel, sporthírekkel szol­gálnak, majd szó lesz pünkösd hagyományairól. Bemutatják a pünkösdi rózsát, amelyről annyi dal, nóta szól és nem vé­letlenül. Ugyanis ritka műsor­részként „Nyílik a pünkösdi rózsa” címmel magyamóta, cigányzene szól pünkösdhét­főn a Pécsi Rádióban. Dél-Dunántúlra kerül az atomhulladék A régiót szemelték ki a sugárzó anyagok végsó' tárolóhelyének Véglegessé vált, hogy az atom- erőművi kis és közepes aktivi­tású radioaktív hulladékok ke­zelésére és végleges elhelyezé­sére készülő hulladéktárolónak a legalkalmasabb helyek az or­szágban a Mezőföldön és az at­tól délre eső dombságon talál­hatók. Mindezt sajtótájékozta­tón jelentették be Budapesten az erre a célra létrehozott Nem­zeti Célprojekt vezetői. Emlékeztetőül: ez a program nem tartalmazza a bodai aleuro- lit-kutatásokat, melynek célja a föld alatt elhelyezni a nagy ra­dioaktivitású kiégett fűtőeleme­ket. Mindenesetre most 300 geo­lógiai szempontból alkalmas ob­jektumot minősített a Magyar Állami Földtani Intézet a Dél- Dunántúlon, a Duna és a Bala­ton közötti 5 ezer négyzetkilo­méteres térségben, s errefelé 200 önkormányzatot kértek fel le­vélben (többségük tolnai falu, de mintegy 30 helyiség Baranyá­ban található), hogy június vé­géig jelezzék, együttműködnek- e a további kutatásokban. A je­lek szerint tehát egyértelműen a régiónkra gondolnak a szakem­berek a paksi hulladékok végső lerakóhelyeként. A kis és közepes radioaktivi­tású hulladékokat illetően a biz­tonsági elemzések és gazdasági számítások alapján még ebben az évben kiválasztják azokat a területeket, ahol célszerű meg­kezdeni a kutató fúrásokat - 128 geológiai képződményt találtak, ahol felszíni tároló építhető, 191 helyen felszín alatti, laza össz­letben készülhet a létesítmény, s van egy nagy kiteijedésű gránit­tömb is, ahol ugyancsak a mély­ben kapna helyet a sugárzó anyag. Szeptemberre minden fontos előkészítő munka befejeződik, s a további kutatásokat már csak legfeljebb egy tucatnyi helyen folytatják. Ä kiválasztásnál alapvető szempont a lakosság befogadó készsége, valamint a biztonsági követelmények. Ugyancsak javíthat a közvéle­mény hangulatán, hogy az év második felében az országgyű­lés elé kerül az átdolgozott atomtörvény, mely többek kö­zött részletesen foglalkozik a ra­dioaktív hulladéktárolók létre­hozásának és üzemeltetésének kérdéseivel. M. B. E. Mit dödög a polgár?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents