Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-13 / 159. szám

1995. június 13., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Szövetkezeti házmesteri lakás nem cserélhető önkormányzatira Hova menjen, akinek nincs pénze? Az önkormányzatnak nincs joga a lakástörvény rendelkezése miatt, hogy meghatározza a cserére felajánlott lakás tulajdoni formáját, jellegét fotó: löffler Gábor A szövetkezeti házak egy ré­szében még ma is vannak ház­mesterek, akik szolgálati lakás­ban laknak. Lakbért fizetnek, a lakókkal nemcsak munka-, ha­nem bérleti szerződést is köt­nek. Azonban, nemrégiben ki­derült, hogy ezeket a lakásokat a bent lakók nem cserélhetik el önkormányzati lakásra, mert egy önkormányzati rendelet ezt tiltja. Nem kaphatnak érte, ha elmennek lelépési dijat, sőt, ha felmond nekik a lakásszövetke­zet 15 napon belül ki kell köl­tözniük, ha van hova, mert kü­lönben rosszhiszemű jogcím nélküli lakókká válnak. Mindez akkor derült ki, amikor egy két gyerekes anya került nemrégi­ben szerette volna a szövetke­zeti házban lévő házmesteri la­kását elcserélni. A lakók bele is egyeztek, a partner is megvolt, amikor kiderült nem teheti meg egy önkormányzati rendelet miatt, ami kimondja hogy ön- kormányzati lakást csak ön- kormányzatira lehet cserélni. Patt helyzet alakult ki. Próbált lelépést kérni a lakásért, ebbe a szövetkezet nem ment bele. Megvenni nem tudja, mert any- nyi pénze nincs, de még saját tulajdonúra is képtelen elcse­rélni a magas különbözet miatt. Nem tudja mit tegyen. Az is megfogalmazódott benne, hogy mi lesz ezek után azokkal az idős házmesterekkel, akik már nem tudják ellátni ezt a felada­tot. Az utcára kerülnek, vagy olyan magas lakbért fizetnek, hogy nem marad pénzük a megélhetésre? Pécs Város Önkormányzatá­nak még jelenleg érvényben lévő rendelete alapján önkor­mányzati bérlakást csak ön- kormányzati bérlakásra cserél­hető. A Lakás- és Helyiséggaz­dálkodási Irodához kell beadni a szerződés-tervezetet a csere- partnereknek. A szövetkezeti házban lévő házmesteri lakás esetén a cserét nem engedélye­zik. Az államigazgatási határo­zatot bírósági úton megtámad­hatja, a Közigazgatási Hivatal­nál felszólalással élhet ellene. A lakásszövetkezeteknél al­kalmazott házmesterekkel la­kásbérleti szerződést kötnek, amelyben mindent pontosan meghatároznak. A munkavi­szony megszűnése után el kell hagyniuk a lakást. Azonban, ha nyugdíjba mennek, a lakók és a szövetkezet is hozzájárul a la­kás elcseréléséhez. Keresnek egy újabb bérlőt, aki ellátja a házmesteri feladatokat. Tör­vény ellenesnek tartják, hogy ilyen esetekben az önkormány­zat nem járul hozzá a cseréhez. Május 26-án az Alkotmány- bíróság határozatot hozott, melyben a Szeged megyei Jogú Város Közgyűlésének a laká­sok bérletéről, valamint a la­káshoz jutás támogatására vo­natkozó egyes szabályokról szóló közgyűlési rendeletének 35.§—át törvényellenesnek tar­totta, ezért ezt megsemmisí­tette. Az 1993. évi Lakástör­vény 29.§-a lehetővé teszi, hogy a bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcserélje. Önkormányzati rendelet meg­határozhatja, hogy önkormány­zati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra legyen cserél­hető, vagyis kizárhatja, hogy a lakást más vagyontárgyra, vagy vagyoni értékű jogra cseréljék. Ahhoz azonban nincs joga az önkormányzatnak a lakástör­vény rendelkezése miatt, hogy meghatározza a cserére felaján­lott lakás tulajdoni formáját, jellegét. Sz. K. Nincs a messze távolban a cél A fától az erdőt... Azt bizonyára senki sem gon­dolja, hogy az erdőkre irányí­tott megkülönböztetett figye­lemmel ki is merül a természet- védelem tartalma. Tény azon­ban, hogy a dél-dunántúli vé­dett területek közel 80 száza­léka erdő. Amiből legkevesebb két dolog következik: össze kell hangolni a gazdasági és a természetvédelem érdekeit, ami másként nem mehet, csak zök­kenőmentes együttműködéssel. Ezt a cél szolgálja az az im­már hagyományosnak mond­ható szakmai konferencia, ame­lyet a évente rendeznek meg a régióban, de úgy is mondhat­nánk: a Dél-dunántúli Termé­szetvédelmi Igazgatóság mű­ködési területén. S miután en­nek székhelye Pécs, magától ér­tetődően elsőként a Mecseki Erdészeti Rt. volt a partner, ta­valy a somogyi erdőgazdaság, most pedig Gyulaj adott otthont a kétnapos konferenciának. A szakmai tanácskozások eddigi tapasztalatai alapján megfogalmazható tendencia: nem lehet már azt mondani - hogy fordítsunk egyet az ismert mondáson -: az erdőtől csak a fát látják az erdészek. Ma már mindkét oldal számára elfoga­dott és szempontként kezelt „munkamódszer”: nem csak fái, de más élőlényei is vannak az erdőknek, amelyek nagyon komoly kíméletet érdemelnek. Dr. Radványi Gábor, az igazgatóság főtanácsosa szerint a közös munka már az erdőter­vek megtárgyalásakor, annak véleményezésekor elkezdődik. Bár a gazdasági szempontok a nagy területű tarvágást részesí­tik előnyben, ezt a gyakorlatot többek között a természetvéde­lem szempontjai alapján múlt időben említhetjük. Ma már a nagy erdőgazdaságok kivétel nélkül komoly súlyt helyeznek erre. Az érdekek összehangolása elmehet akár egy madár fész­kéig: számos olyan fokozottan védett madarunk van a dél-du­nántúli erdőkben, amelyek a költési időszakban teljes zavar­talanságot igényelnek. S lám, a szigorúan profitérdekelt erdő- gazdaságok ilyenkor közelébe sem mennek mondjuk egy réti­sas fészkének, vagy védősávot hagynak a madár költőhelye körül. Ismert probléma az is, hogy megfelelő, összhangba hozott jogszabályi rendelkezés még hiányzik, közelebbről nincs például a jelenlegi gazdasági környezetnek megfelelő újabb természetvédelmi törvényünk. Radványi Gábor úgy véli: amennyiben ezt elfogadja - előbb-utóbb - a Parlament, az érintett erdőgazdaságokkal ed­dig kialakított jó együttműkö­dést nem különösebben befo­lyásolja majd. A cél azonos, s nincs a láthatatlan messzeség­ben, mert mindkét oldal előtt egyértelműen fontos meglévő természeti értékeink megőr­zése. Más helyzet azonban a privatizáció során magántulaj­donba került erdőkkel. Ezeknek nagyon erős a „pénzszaga”, gyors hasznot remélnek tőlük új gazdáik, s mielőtt még bárki észbe kaphatna, már le is ter­melték a faállományt, még annyit sem véve figyelembe, hogy adott esetben ha ti­zenöt-húsz évet vár, kétszer akkora lehetett volna a haszna. A természetvédelmi szak­emberek elégedettek az erdő- gazdaságokkal kialakult együttműködéssel. Nem is any- nyira az előadások, a helyszíni bejárások adják a kongresszu­sokon a legtöbb ismeretet: a ba­ráti találkozók ontják azokat az információkat, amelyek mind­két oldalnak fontosak. S bár a konferenciák sorából már csak Gemenc van vissza - jövőre ott lesz a tanácskozás -, már elha­tározott dolog: kezdik a kört elölről, a folyamatosság meg­őrzése érdekében. Mészáros A. Figyelmeztető sztrájk a metrónál Figyelmeztető sztrájkot kíván tartani a 2-es metróvonalon a LIGA konföderációhoz tartozó szakszervezet. A motorkocsi vezetőket és a segédvezetőket tömörítő érdekvédelmi szerve­zet már ki is mondta a sztrájk­készültséget. Ennek oka, hogy a más járművezetőkhöz képest jelentősen kisebb béremelést kapnának idén a metróvezetők. Mindezt Knapp István a szakszervezet vezetője jelen­tette be hétfői sajtótájékoztató­ján. Elmondta, a sztrájkbizott­ságot már május 5-én megalakí­tották. Magát a sztrájkot és an­nak időpontját a további egyez­tetések sikerétől, illetve sikerte­lenségétől teszik függővé. Le­hetséges, hogy csatlakozik fi­gyelmeztető sztrájkjukhoz a 3- as metróvonalon tevékenykedő másik LIGA-s szakszervezet is. Péterfeszt P écsett alig egy hónapig tar­tózkodó amerikai diákok mondták: a honi népesség ar­ról ismerszik meg, hogy a többség az utcán a járdát für­készi konokul. Mintha keresne valamit. Valóban, mintha keresnénk valamit. Hiszen a többségnek igazán nincsen oka, hogy élet­örömöt és optimizmust sugá­rozzon szerteszét. Leszegjük inkább a fejünket, s vállaljuk a szégyellni valót úgy is, hogy nincs mit szégyellnünk. Elbúj­nánk a világ elől? Talán. Mert a világ ott - és nemcsak a ki­vándoroltak teremtette új ha­zában - másfelé és másképpen halad. Hogy görcsökkel és küszködéssel, az tagadhatat­lan. De hát legyen nekik is va­lami gondjuk a gondtalanság­ban. Új szomszédomnak sok iri- gye lehet. A két-három ha­vonta felbukkanó valamikori endékás szénbányász vendég- munkás kellő időben és kellő bátorsággal váltott országha­tárt, magával víve a „falon” túlra a nálunk megismert ba­rátnőt, később feleséget. A bá­nya mostanság legfeljebb a tiszteletüket tévő haverokkal, egykori munkatársakkal vívott sörpartik közepette bukkan föl - legalább így is őrzi valaki a mecseki szénbányászat emlé­kezetét. Ám a szó a vendégjá­rásokkor jobbára már másról folyik: gyerekről, iskoláról apró-cseprő napi ügyekről. Mondom, szomszédomnak sok irigye lehet. Megvallom, nekem is fülembe sugdosott néha a botor, sárga kohold ka­ján, néha cinikus megjegyzé­seket téve az itteni mércék sze­rint palotának beillő házról, csillogó béemvéről, általában a tehetségről és lehetősségről. Hessintettem meg nem is, hi­szen irigységünket gyarlóság­gal leplezni bocsánatos, ná­lunk legalább is. Hogy a vas­utassá avanzsált németnek kint mennyi irigye lehet, s van-e neki egyáltalán, ezt a kérdést - talán valamennyien - eddig soha felszínre nem kerülő, mély titokként éltettük ma­gunkban. Mi van Magyarországon? - kérdezi a Péterbe átültetett Pe­ter, kerítés festés közben. Né­met alapossággal ügyel a fes- tékcseppekre, így porciózza a szavakat is. Mi lenne? - vo­nom meg a vállam. Nyakig ülünk benne. Na ja, húz újabb vonást az ecsettel, s hozzáte­szi: ott sem jobb. Negyvenez­ret építenek le a vasútnál, ha nem lenne tiszt, ő sem tudná a jövőt. Komolyan mondod? - nézek föl, hiszen a szeme nem hazudhat. Nem hazudik. Benne van az utcasöprés, a trógerolás, benne évtizednyi, néha a „keletit” megalázó, mindenáron elvállalt munka. Benne van, hogy így vagy úgy, de élni kell. Péter tovább fest. Kicsit át­szellemültem megszerzett ön­bizalma és valamelyest elért biztonsága tudatában. Úgy dolgozik most, ahogy füvet nyír máskor, korlátot javít, tesz-vesz valamit a ház körül. Olyan, mintha a hétköznapok­ban magának teremtett ün­nepre készülne. Valami féle „Péterfesztre”. Balogh Z. Elelmiszertudományi világkongresszus Budapesten Pályázat kulturális támogatásért A Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség pályázatot hirdet a szövetségi tagok művelődési közösségeinek támogatására. Pályázhat minden szövetségi intézmény, társaság, egyesü­let, stb. illetve a hozzátartozó csoport (művészeti, klub, szakkör, stb.). A pályázat célja: a kultu­rális értékek megőrzése, fej­lesztése érdekében támo­gatni a hivatásos és az ama­tőr művészeti mozgalmat, a népfőiskolákat, körzeti-re­gionális közművelődési rendezvényeket, a közös­ségi művelődésért történt kezdeményezéseket. A pályázat elnyerésének feltételei: a célok, illetve a tevékenységi formák leí­rása, a két szakmai referens megnevezése, az igényelt összeg megjelölése, a ren­delkezésre álló saját pénz­összeg mértékének megjelö­lése, utólagos elszámolásra kötelezettség vállalása. A támogatás összege: maximum 30 000 Ft. A pá­lyázat benyújtásának ha­tárideje: 1995. július 31. A döntés időpontja: 1995. szeptember 20. Ä pályázato­kat a Pécs-Baranyai Kulturá­lis Szövetség Választmánya bírálja el szakértők bevonásá­val. A pályázatokat az alábbi címre lehet küldeni: Pécs-Ba­ranyai Kulturális Szövetség, 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Hazánkban, Budapesten ren­dezik meg a Nemzetközi Elelmiszertudományi és Technológiai Szövetség (IU- FoST) 9. világkongresszusát július 31. és augusztus 4. kö­zött. Biacs Péter, a Magyar Elel- mezésipari Tudományos Egye­sület elnöke hétfőn Budapesten tartott ezzel kapcsolatos sajtótá­jékoztatón a szervezők nevében elmondta: a tanácskozásra 71 országból csaknem 1500 élel­miszer- és táplálkozástudóst, továbbá technológust várnak. A tudományos üléseket, tekintet­tel a résztvevők nagy számára, két helyszínen, a Budapest Kongresszusi Központban, va­lamint a Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetemen tartják. A 43 szekcióban és 11 kerekasz- tal-beszélgetésen lezajló esz­mecserén 350 előadás hangzik el és több mint 800 posztert mu­tatnak be a tudósok. A konfe­rencia témái között szerepel: az élelmiszertudomány és a terme­lés általános kapcsolata; a nyersanyagok és az élelmiszer­feldolgozás összefüggései; az élelmiszertechnológia és cso­magolás; továbbá az étrend, a táplálkozás és az egészség kér­désköre. (Vízőrén Dunántúli Napló BmiBijek, az Üj Dunántúli Napló előfizetésére 1995. július 1-től Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak I negyedévre 1 félévre nn II 1 Előfizetés díja 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft i Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 3 6 11 23 forintban 72 145 252 534 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok. név lakcím (ir. szám.) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb június 26-áig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül.

Next

/
Thumbnails
Contents