Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-11 / 157. szám
6 iMiántúli Napló Magazin 1995. június 11., vasárnap A Nova nem Dada, de román A Dacia is: élt, él és élni fog. A régi Dacia tulajdonosok hamarosan újabb szériával válthatják fel „gyűjteményüket” LÖFFLER GÁBOR FELVÉTELE Ha valaki Daciát akar, nemsokára újból vásárolhat, hiszen ez egy jó kocsi, és a mai árakhoz képest akár még olcsónak is nevezhető. Ez alatt az értendő, hogy az új autó egymillió körüli áron birtokba vehető, mint ahogy a Dacia jelenleg forgalomban lévő változata, a Berlina nemsokára megvásárolható lesz. Mert minden ellenkező híresztelés ellenére a Dacia él és élni fog, s ha első látásra valami változást észlelnek a „román büszkeségen” a megrögzött Dacia-hívők, az csak annyi lehet, hogy a jelenlegi kibocsátásúnak kissé átkozmetikázták a karosszériáját. A tüzetesebb vizsgálat azonban más különbségeket is felfedez, mert azért a pitesti gyárban is haladnak a korral. Az 1397 köbcentis, 65 lóerős limuzin motorja katalizátoros, a féltengelyek magyar gyártmányúak, hatékonyabb a hűtőrendszer, módosított az önindító és a feszültségszabályozó. S hogy a minőségre se legyen panasz, a magyar importőr, a békéscsabai Agroker megbízottjai már a gyárban elkezdik az ellenőrzést. Ebben az évben a rendelések alapján 600 személy, 100 kombi és 300 kisteherautó eladására van lehetőség, ugyanis az importőr ilyen mennyiségre kötött szerződést a forgalmazóval. A pitesti gyárban viszont már folyik az új típusú román személyautó tesztelése. A Nova hazai tervezésű, természetesen felhasználták a Dacia előállítása közben szerzett tapasztalatokat. Motorja a Daciától eltérően keresztben van, az 1400 és 1600 köbcentiméteres változat injektorral lesz felszerelve. A Nova csak a jövő év első félévében lesz piacképes, a magyar importőr szerint 1,2-1,4 millió forint körül lesz az ára. Már folyik a dealer-hálózat kiépítése, a békéscsabaiak válogathatnak a jelöltek közül - Pécsről például már 12 autókereskedő jelezte szándékát. B. G. Nem szégyen a futás, sőt hasznos Wolfgang Pförringer profesz- szor, Németország egyik legnevesebb ortopéd orvosa szerint azért olyan hosszú a lábunk, mert biológiailag még mindig hasonlítunk kőkorszaki őseinkhez, akik vadászok lévén mindig mozgásban voltak. Testünknek 223 csontja, több mint 500 ízülete és több mint 600 izma van. Ezeket kell megmozgatni! Életfilozófiája, hogy futással kell boldogulni! Ezért javasolja, hogy menjünk fel gyalog az emeletre akkor is, ha van lift. Tanácsolja, hogy ha metrón utazunk, szálljunk le egy állomással előbb és gyalogoljunk egy keveset. A professzor szerint mindenki meg tudja találni a neki megfelelő mozgásformát. A legjobb reggel zene mellett, nyitott ablaknál nyújtózkodni, majd 200 lépést helyben futni. Mivel az európai emberek zöme napjainak 70 százalékát ülve tölti, különösen fontos az egyenes testtartás és járás, valamint a nyak, a fej, a kar gyakori mozgatása, lazítgatása. Ami a lábak lazítását illeti, célszerű minél többet járni mezítláb, természetes talajon. Csak kevesen tudják, hogy a talpunk valósággal a test tükörképe! Szinte minden szervnek megvan a talpon a maga reflexövezete. Ha tehát futunk, akkor ezeket az övezeteket gyúrjuk, és javítjuk szerveink vérellátását. A professzor szerint a legjobb sport az úszás, ez mozgatja meg a legtöbb izmot és ízületet. Az úszó oly szabadon mozog, akár az űrhajós és ennél a sportnál a legkevesebb a sérülés. Azt javasolja: ha fájdalmat érzünk, ne rohanjunk tüstént orvoshoz. A kisebb izomfájdalmakat magunk is kúrálhatjuk növényi eredetű gyógyke- nőcsökkel. Pförringer professzor arra a kérdésre, hogy mikor érezhetjük magunkat igazán fittnek, így válaszol: „Akkor, ha 20 percig ugyanabban az ütemben tudunk kocogni!” Csak semmi szex - horgászok vagyunk Meglehetős értetlenséggel fogadta a brit sporthorgász-válo- gatott a mester drákói végzését: az augusztusi finnországi világbajnokság előtt, a felkészülés utolsó, döntő két hete alatt csakis egyedül tartózkodhatnak ágyukban. Dick Clegg kapitány, aki 11 éve vezényli a szigetország tízfős élcsapatát, kijelentette: elege van a versenyek előtti kicsapongásokból, amelyek miatt a fiúk - úgymond - rendre a teljes kimerültség összes tünetével sorakoztak fel a parton. „Úgy döntöttem, hogy a versenyzőknek ezúttal fizikai csúcsformájukban kell a vízhez vonulniuk” - indokolta a szigort a derék főzsinórlógató. A csapat természetesen zúgolódik a kötelezően kirótt önmegtartóztatás hallatán. Szószólójuk kijelentette: nem teljesen értik, mi köze „a szabadidős elfoglaltság mikéntjének” ahhoz, hogy másnap hány hal akad a versenyzők horgára. A szóvivő szerint a versenyhorgász-feleség élete amúgyis lemondással terhes, hiszen a hölgyek a sportág jellege folytán alig látják férjüket a szezonban. „Mindezek után azt követelni, hogy még az ágyunkból is parancsoljuk ki őket - egyszerűen nevetséges” - háborgott a csapat nevében nyilatkozó gilisztaúsztató sportember, aki szerint a rendkívüli jelentőségű nemzetközi megmérettetés előtt inkább az ilyen felesleges bel- villongások, semmint a házastársi kötelezettségek teszik kockára a vízparti teljesítményt. Lolo Ferrari francia pornósztár, aki már korábban megkapta a Miss Európa címet igencsak nagy melleiért, legutóbb Cannes-ben a filmfesztivál idején pózolt szívesen a fotósoknak. Cousteau nem megy nyugdíjba Jacques-Yves Cousteau, a világhírű óceánkutató ezen a héten ünnepelte 85. születésnapját, de hallani sem akar a nyugdíjba vonulásról. Cousteau a tenger alatti világot a lakásokba hozta. Több mint 100 filmet rendezett. Kétszer kapott Oscar-díjat és elnyerte az Arany Pálmát is a Cannes-i filmfesztiválon. „A tenger titkai” című sorozata több mint egy évtizeden át szerepelt a világ tévé állomásainak műsorán. Híveinek száma milliókra rúg, és hírnevén az a két évvel ezelőtt megjelent életrajz sem ejtett foltot, amely a kutatót mint „a blöffölés zsenijét” és „ravasz hirdetési szakértőt” írta le. Cousteau nyugalommal reagált a kritikára. A víz egész élete során elkísérte Cousteau-t. Amint elvégezte iskoláit, a Bordeaux-ban született fiatalember tengerésztisztként járta a világtengereket. A 40-es években megalapította a francia tengerészet első tengeralatti kutató- csoportját. Nem sokkal utána feltalálta a hordozható sűrített levegőtartályt. A 80-as évek végéig szervezte sorra expedícióit hajóján, a Calypsón, amely úszó laboratóriumként is szolgált. Kutatta az elsüly- lyedt Atlantiszt, és az Amazonas vidékét, s lefényképezte a jegesmedvéket Alaszkában. Következő célja Kína. Dokumentum filmet akar készíteni Ázsia leghosszabb folyójárói, a Jangcéről. Az utóbbi években Cousteau érdeklődése az emberek felé fordult. Egyik gondja a népesség túlszaporodása. „Egyetlen egy államfő sem hajlandó ezt a problémát megoldani, strucc módjára a homokba dugják a fejüket” - jelentette ki. Vízparton Aki szereti a törpeharcsát... Néhány hete avatták fel az új horgásztavat Kétújfalu határában. Az egykoron vízi malom kerekét forgató Gyöngyös patak vize biztosítja a 3 hektáros tavon a horgászási lehetőségét. Nem véletlenül választotta tehát a HE a „ Gyöngyös ” nevet. Az egyesület tagjainak anyagi áldozatvállalása, a soksok órás társadalmi munka, a megyei horgász szövetség támogatása tette lehetővé, hogy a vízrendezési munkákat elvégezzék, kialakítsák a tó szép környezetét, megfelelő meny- nyiségű halat telepíthessenek. A horgászat engedélyezésének kezdetéig 5 mázsa ponty, 1 mázsa kárász és 1 mázsa egyéb hal került a vízbe. Nagy számban kerül a patakból a tóba a töroeharcsa. Aki szereti ezt a halfajtát íze és horgászata miatt az nem csalódik. A felkínált kukac-csalira a halak egymást követve akadnak a horogra, s nem igen megy haza zsákmány nélkül az, aki ezzel próbálkozik. Az ügyesebb horgászok már nemes halat is fognak a tóból. Természetesen az egyesületet az a cél vezette, hogy a faluban élő horgászoknak a szemet gyönyörködtető környezetben, kulturált kiszolgálással - autóparkírozó, büfé, főzőhelyek kialakításával - biztosítsák a horgászat lehetőségét, de a vendégek is jól érezhetik magukat. 500 forint a napijegy ára, melyet a haloméi lehet megvásárolni ez 2 nemes-, 1 ragadozó- és 3 kg egyéb hal kifogására jogosít. M. E. Állati történetek A vaddisznónak nem kell a vadon Szabály az szabály: Nanet- tet, az egy esztendős vaddisznót kiragadták egy kelet-franciaországi parasztcsalád köréből és a francia előírások értelmében elhelyezték egy erdei vaddisznó rezervátumban. De az élet kegyetlen: a vadon élő vaddisznók nem ismerik a törvényt, nem fogadták be, állandóan zaklatták a ház körül nevelkedett kocát. Noel Jobin gazda, Nanette „nevelőapja” éjszakánként átmászik a rezervátum kerítésén, hogy etesse és simogassa Nanettet: „Ha otthagyom, siránkozik és a kerítés mentén szalad utánam.” Rinocérosz-akció A Black and Decker típusú, nálunk is közkedvelt motoros kézifűrészek egyre sűrűbben berregnek az afrikai Zimbabweban: állatvédők helikopterről kábító nyilakat lőnek ki az orrszarvúkra, majd ha azok elaludtak, lefűrészelik a tehetetlen állatok szarvát! Miért van szükség erre az igencsak barbárnak tűnő műtétre? Azért, mert küszöbön áll az egy méter hosszú kettős szarvval rendelkező vastag- bőrűek kihalása. Részben azért, mert vadorzók irtották az orrszarvúkat, amelyeknek hatalmas szarvából gyógyszereket és nemi serkentőszereket állítottak elő. Másrészt pedig a rinocéro- szok párbajaik során hatalmas szarvaikkal felnyársalják egymást. Halálra lehet-e ítélni Ilondot, a fókát Hősünk, Hondo, a kaliforniai oroszlánfóka 1989 március 4-én bukkant fel először a seattlei Washing- ton-tavat a Puget-tengerszo- rossal összekötő zsilipnél, ott, ahol nyüzsögnek a lazacok. Tavasszal és ősszel ugyanis a tengerszoros sós vízéből az édesvízű tóba úsznak, hogy ott ívjanak. Hondo étvágya azonban veszélyezteti az állományt: a lazacok száma tíz esztendő alatt több mint 2 ezerről 100 alá csökkent. Hondót éppen ezért kifogták, lemázsálták és Seattletől 400 kilométerre ismét vízbe bocsátották. Egy hét múlva azonban megint felbukkant a zsilip előtt! Csődöt mondott minden kísérlet, amivel távol akarták tartani: hiába próbálkoztak vízalatti zajokkal, gumihegyű nyilakkal, bűzös lazacdarabokkal. Idén januárban végül rendkívüli rendszabályt léptettek életbe: elrendelték, hogy halál vár azokra az oroszlánfókákra, amelyek a többszöri figyelmeztetés ellenére lazacot esznek! Az őslakók kezdték a madárirtást Amikorra Cook kapitány és más merész hajósok a 18. század közepén felfedezték a Csendes-óceán szigetvilágát, már kipusztult 1600 ottani madárfaj! David Steadman New York-i muzeológus alaposan tanulmányozta a Hawaiiból, Gala- pagosról és a Húsvét-sziget- ről származó 4 ezer éves kövületeket, s megállapította, hogy a szigetek első lakói tevékeny szerepet játszottak e madárfajok kipusztulásában. Steadman szerint már az évezred első felében legalább 60 madárfaj halt ki.
