Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-10 / 156. szám

1995. június 10., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 „Zeneváros”-e Pécs? Dr. Nádor Tamás új könyvéről Értékes és hasznos zenei könyvvel bővült a Pécsről szóló kiadványok száma. Az idei könyvhétre jelentette meg a pécsi Pannónia Köny­vek szerkesztősége a Pro Pannónia Kiadói Alapítvány­ból, a Pécsi Tudomány tár című sorozata tizenegyedik köteteként dr. Nádor Tamás: Pécs zenei krónikája c. köny­vét. Kiadását Pécs önkor­mányzata, a MATÁV Rt. Pé­csi Igazgatósága és az OTP Baranya Megyei Igazgató­sága támogatta még anyagi­lag. Szerkesztését dicséretes gondossággal dr. Szirtes Gá­bor végezte. Ezt igazolja a könyv szép külleme és vilá­gos belső tagoltsága. Nádor Tamás könyve elő- hangjában ezt írja: „Abban, hogy most átnyújtom e króni­kát, zenei írói tevékenysége­met összegező munkámat, mely talán segít megőrizni azok emlékét, akik szívvel-lé- lekkel oly sokat tettek e városért, és eldönteni, vajon megilleti-e Pécset ez a cím: „zeneváros”. Az idézett mondatból egyértelműen kitűnik, hogy az eddig már kilenc zenei könyvet megírt Nádor Tamás ezt a könyvét zeneírói mun­kássága summájának tartja. Joggal, mert mindazokat a Péccsel összefüggő zenei té­nyeket teszi közzé benne, amelyeket szorgos munkával - évtizedeken át - összegyűj­tött, összevetett és időrendbe szedett. A 11. század és az 1990 közötti Pécs zenei életéről ná­lánál több adattal senki sem rendelkezik! Ezekből adta közre új könyvében az általa fontosnak tartottakat. S ha fel­tesszük szándékát kérdésként, hogy sikerült-e könyvében megörökítenie azok emlékét, akik muzsikusokként sokat tettek Pécsért, a válaszunk csak ez lehet: igen, ha az érin­tettekről nem is emlékezhetett meg egyformán. Nádor Tamás kétszáznégy oldalas zenei krónikáját vé­gigolvasva nyugodt szívvel felelhetünk arra a kérdésre is igennel, hogy megilleti-e Pé­cset a „zeneváros” cím? Az a város, ahol ennyi jelentős ze­nei esemény zajlott le közel kétezer éven át mint Pécsett, az méltán viselheti a „zene városa” utónevet is. Nádor Tamás könyvét hi­ányt pótlónak is tekinthetjük. Eddig ugyanis nem létezett átfogó eseménytár Pécs zenei múltjáról. Ilyenre pedig nagy szüksége van mindazoknak, akik tanulmányozni kívánják a város zenei életét, történeté­nek egyes korszakait. De nem csak ehhez nyújt bőséges tájékoztatást dr. Ná­dor Tamás munkája, hanem élvezetes olvasni valóul is szolgál azoknak, akik kedve­lik a zenetörténetet, illetőleg szeretnek közeli és távoli ze­nei eseményekre visszatekin­teni. A könyv olvasása jó érzés­sel töltheti el a pécsieket azál­tal is, hogy hány kiváló és hí­res muzsikus koncertezett a városban, mint pl. Liszt Fe­renc, Jan Kubelik, Thomann István, Bartók Béla, Dohná- nyi Ernő, Basilides Mária, Zathureczky Ede, Koréh Endre, Székely Mihály, Szvjatoszlav Richter, Feren- csik János stb. Pécsi művészek és együtte­sek nagyszabású helyi bemu­tatóira is büszke lehet a város. Annyiról emlékezik meg a könyv, hogy még a legjele­sebbek felsorolásától is el kell tekintenünk. Kodály és Pécs hajdanvolt jó kapcsolata ismert. Pécsett Kodály szinte minden kom­pozíciója elhangzott. Nádor Tamás közli krónikájában műveinek első pécsi megszó­laltatok 1923-tól 1986-ig. A sort Bartók nyitja az op. 3-as Zongoramuzsikával, bezárja a Hét japán biciniummal a Pé­csi Janus Pannonius Nőikar Ivasivka Mátyás vezényleté­vel. Úgy hiszem, hogy dr. Ná­dor Tamás mostani könyvé­nek különös értékéhez nem férhet kétség, amelyet számos érdekes zenei dokumentum és fénykép, valamint egy terje­delmes névmutató tesz tel­jessé. Dr. Várnai Ferenc Felelősség a környezetért Végül is ki találta fel a mozit? Jovánovics György szobrászművész, a magyar pavilon kiállítója Pécsi művész a magyar pavilon grafikusa és fotósa is Ma nyílik az idén százéves Velencei Biennálé Az olasz államelnök ma nyitja meg az idén százesztendős Ve­lencei Biennálét. A velencei Giardini területén lévő nemzeti pavilonokon kívül a város szá­mos palotájában, templomában, sőt egy sóraktárban is kiállítá­sok tucatjai adnak helyet a kor­társ képzőművészetnek, s idén ráadásul még egy színházi fesz­tivál is gazdagítja a város prog­ramját. A szintén ez évre terve­zett építészeti biennálét 1996-ra halasztották a századik évfor­duló sűrűsödő programjai mi­att. Az építészeti biennálén egyébként Bachman Gábor épí­tész állítja majd ki alkotásait. A magyar pavilon homlokza­tát, amely a harmadik ilyen jel­legű építmény volt ezen a terü­leten, mostanra felújították, visszaállították a korábban elfa­lazott mozaikokat. KovalovszJcy Márta, aki a magyar nemzeti pavilon nemzeti biztosa, Jová­novics György szobrászmű­Új sorozat: Pécsi Nyár ’95 Az elmúlt években Pécs nyári kulturális élete halódott, vagy talán pontosabb az a meghatá­rozás: teljesen meg is halt. Azonban idén a széles közön­séget érdeklő programokat kívánnak létrehozni a Pécsi Nyár ’95 rendezvénysorozat szervezői a pécsi szabadtéri színpadon. A létesítményt négy hó­napra bérbe vette a Harmadik Színháztól a Hard Rák Cafe, és gazdaságilag is nyereséget műsorokat kíván Pécsre hozni. Ebben segítségére lesz maga a Harmadik Színház, valamint a pécsi Ifjúsági Ház és a Parti Galéria is. emészthető műalkotásokat vo­nultat fel. Talán Jovánovics művei a kivételek ez alól, me­lyek elmélyültek, apró, rejtett finomságaival, utalásaival a művészetben jártasabb közön­ség elismerésére számíthat. Olyan országok is részt vesz­nek a bemutatón, amelyeknek nincs nemzeti pavilonjuk, mint például Horvátország vagy Szlovénia, amelyek templomo­kat béreltek ki kiállítási célra. Körtvélyesi László, aki a ma­gyar pavilon hivatalos fotósa, s aki a reprezentatív katalógus képeinek nagy részét készítette, kedden lefényképezte az elké­szült kiállítást, s ma már, nyi­táskor a helyszínen árusítják azt a nyolc fajta képeslapot, melyet a pécsi Reproflex nyomtatott ki igen jó minőségben. A magyar pavilont tegnap Fodor Gábor kulturális és köz­oktatási miniszter nyitotta meg. Cseri László a Pa-dö-dö, az Edda, valamint a P. Mobil. A horvát néptán­cosok találkozóját is ekkor szervezik. Augusztusban Pécsre láto­gat Demjén Ferenc, Antal Imre, Soltész Rezső és Ko­vács Kati. Szeptemberben színházi bemutató lesz gyer­mekeknek, majd tanévnyitó buli. A Pécsi Napok kereté­ben ünnepük meg a Parti Ga­léria megalakításának öt éves évfordulóját. Ebből az alka­lomból itt játszik a Dresch Quartet is. Szeptember második fel­ében kirakodó vásárt és folk- fesztivált rendeznek. U. G. A pécsi Csontváry Múzeum nagytermében előadás és be­szélgetés lesz ma délelőtt 10 órától: a Brazíliából érkezett ökológiai szakember, Adriano Martins ismerteti tapasztalatait arról a közel egyéves zarándokúiról, amelyet a ha­talmas ország 3000 kilométer Még mindig nem csitultak el a mozgókép feltalálása körüli vi­ták: az amerikaiak Edisonnak tulajdonítják az érdemet; több európai ország „saját feltalálót” tart számon; sőt a franciák vé­leménye sem egységes: sokan nem a Lumiere-fivéreket, ha­nem Étienne-Jules Marey bur- gundiai orvos-természettudóst tekintik a mozi igazi atyjának. A francia Feltalálók Lapja már negyven évvel ezelőtt öt­hasábos cikkel tette le a garast a hetedik művészet születése kö­rüli hosszantartó vitákban. , ,Nem Louis Lumiere úr fedezte fel a mozit!” - volt a cikk címe. A burgundiai Beaune város­ban kiállítás nyílt „Marey, a mozgókép úttörője” címmel. A kiállítás vezetője, Marion Le­hosszúságú Sao Francisco-fo- lyóján tett, s amelynek során 11 millió ember figyelmét hívta fel a környezet iránti felelősségre. A diaképes beszámolót dr. Rudi József, a JPTE docense ismeretterjesztő előadása előzi meg Brazília föld- és vízrajzá­ról. uba múzeumi szakértő vélemé­nye szerint az 1880-as évek vé­gén ez a találmány már „a leve­gőben volt” - vagyis a kor mű­szaki, kémiai, finommechani­kai háttere lehetővé tette, hogy egymástól függetlenül többen ilyen irányú munkákat végez­zenek. Az Egyesült Államok­ban Edison, Németországban Skaladanowsky, Angliában Donisthorpe, Franciaországban Marey és a Lumiere-fivérek mellett Demeny és Leprince is eredményeket értek el. A tények: Marey, a College de France természetrajz tanára találta fel a „kronofotográfiát”, vagyis az egy objektívvei egy­mást követő időintervallumok­ban felvett képsorozat készíté­sét, és ő szerkesztette meg a vi­lág első hordozható kameráját, ő készítette az első filmfelvéte­leket 1888-ban fényérzékeny papírra, majd a következő év végén celluloidszalagra. Marey munkássága az az utolsó „lépcsőfok”, amely a Lumiere-fivérek első nyilvános mozgófilm-bemutatójához ve­zetett 1895 december 28-án. Ez volt a földkerekségen az első alkalom, amikor egy elsötétített teremben vetített alakok eleve­nedtek meg - hagyományosan ezt tekintjük a mozi születés­napjának. Marey kronofotográfiája és készülékei komoly lökést adtak Edison és a Lumiere-fivérek kutatásainak; végső soron Ma­rey elgondolása lett a mozgó­kép műszaki alapelve. Virgilio vészt választotta erre az évre, aki kisebb részben korábbi munkáit, nagyobb részt az el­múlt évben, a biennáléra készí­tett műveit mutatja be. Pinczehelyi Sándor, aki a magyar pavilon grafikusa, aki az összes nyomtatvány, kataló­gus, szórólapok, feliratok ter­vezője, lapunknak elmondta, hogy a szokásos nemzeti kiállí­tások mellett, tekintettel az év­fordulóra, hatalmas kiállításon mutatják be az elmúlt száz év dokumentumait a biennálé ar­chívumából és a II. világháború utáni legfontosabb munkákat is megtekinthetik az érdeklődők. Nagyon érdekes és meghök­kentő látványosság a Canal Grandéra elhelyezett nyolc-tíz hatalmas, 10-15 méteres szo­bor. Elmondta még, hogy a bi­ennálé anyagának többsége nem az igényes nézőkre számít, ezért többnyire poénokra épít, gyorsan befogadható és meg­A színpadot és a hozzá tar­tozó épületet még az idén fel­újítják. Az első rendezvény júniusban az V. Pécsi Blues Fesztivál volt. Június 16-án a Kispál és Borz ad koncertet, június 17-én pedig gyermek­táncosok mutatják be külön­böző táncaikat. Június 23-án az Ajova mozgásszínház adja elő műsorát, 24-én pedig ju- niálist rendeznek meg a szín­padon. Júliusban két könnyűzenei fesztivál lesz, melyek vendé­gei között a Korai öröm, a Barbaró együttes és Vaszla- vik Gazember László szere­pel. Ebben a hónapban lép fel Tosi professzor, a római Moz­góképkísérleti Központ szakér­tője „mosolyt keltő” legendá­nak nevezi az a történetet, amely szerint Louis Lumiere egy álmatlan éjszakán találta volna fel a mozgófénykép-sort; de elismeri, hogy Lumiere volt az, aki a mozgófényképből, mint műszaki találmányból film ipart csinált. A Lumiere-fivérek jól ismer­ték az akkor Párizs peremén lakó Marey-t, sőt mecénásként a kronofotográfai kutatásokhoz is közük volt - ami, mellesleg, érthetővé teszi, hogy a burgun­diai tudós nem vitatta el tőlük a mozgókép szerzőségét. Féléves közös munkájuk során a mecé­nások egyetlen műszaki változ­tatása az átlátszó szalag perfo­rálása volt - Marey sajnálta ki­lyuggatni a drága celluloidot. Edison, aki az 1989-es pári­zsi Világkiállításon találkozott Marey-val, úton hazafelé a ha­jón megírta szabadalmi kérvé­nyét a „kinetoszkóp”-ra - ami nem volt egyéb, mint Marey gépének a mása, mindössze a szalag perforálásával módo­sítva - emlékeztet az AFP. Étienne-Jules Marey, igazi tudósként, nem törődött a mo­zival, mint szórakoztató látvá­nyossággal: ő a fiziológiatu­domány vizsgálati módszeréül dolgozta ki a kronofotográfiát. 1903-ban, egy évvel halála előtt azonban ő is elismerte, hogy a Lumiere-fivérek „szellemes és népszerű” alkalmazást találtak az ő laboratóriumi módszerére. Kulturális mozaik Haiunann és a gyerekek-Harmincnégy nagyon te­hetséges gyerekkel játszom együtt az Operett Színházban- mondja Haumann Péter, aki betegágyából tért vissza a színpadra. - A szokásos pró­bafolyamatból is kiestem a kórházi kezelés miatt, s erős teher az is, hogy a zseniális Somlay Artúr szerepét ját­szom a Valahol Európában című musicalban.-A történet gyermekko­rom élményét idézi fel. S máig bámulom, hogy annak idején, 1946-ban egy háború­tól sújtott, lepusztult ország­ban ilyen csodálatos filmet tudtak csinálni. Most min­dent meg lehet oldani, ha szeretettel közelednek egy­máshoz az emberek. A szín­ház a háború befejezése után ötven évvel erre gondol.- Mi a véleménye a part­nerekről, a gyerekekről?-Egytől egyig igazi szí­nészek, bár mindannyian amatőrök. Tisztaságuk, el­szántságuk a színpadon is át- sugárzik. Színpadon kívül is szeretem a gyerekeket, de itt, az Operettben igazi élmény velük együtt játszani. Videón a nemzet könyvtára Alapításának kétszázadik évfordulójára készülve, az Országos Széchenyi Könyv­tár videofilmét forgatott a könyvtár történetéről. Ebből az apropóból mondta el Poprády Géza fői­gazgató, hogy a Széchenyi­ekhez hasonló mecénásokra ma is szüksége lenne a nem­zeti könyvtárnak. Fel kellene újítani az épület klímaberen­dezéseit (ennek híján romlik, pusztul a gyűjtemény), raktá­rakra lenne szükség, hiszen 2000-re „megteük” a buda­vári palotában a könyvtár számára biztosított hely. A video harminc perces, a könyvtár történetéről épp úgy szól, mint különgyűjte- ményeiről és tárairól. Olyan kincsekről, mint a Halotti be­széd, vagy az Ó-magyar Má­ria siralom, a felbecsülhetet­len értékű kódexek, Kölcsey Himnusza, Vörösmarty Szó­zata, az Apponyi gyűjtemény kincsei, a zenemű- a színházi és a térképtár gazdasága. Láthatja a közönség azt is, ami a színfalak mögött törté­nik, a könyvek restaurálását, kötését, védelmét, és a leg­újabb gyűjtemény, a törté­nelmi interjúk tárának kar­bantartását és gyarapítását. Szó esik a nemzeti könyvtár időnkénti kiállításairól is. Egy mai mecénás Mecénások ma is vannak. Éppen a minap kötött szer­ződést a Pannon GSM svéd­magyar vezérigazgatója, Emri Gussi és a Magyar Nemzeti Galéria főigazga­tója, Bereczky Lóránd. Ezen exkluzív megállapodás ér­telmében a Pannon a Galéria fő támogatójává lépett elő. Az összeg, amely Be­reczky szerint fele annyi, mint amennyit szeretnének, s kétszer annyi, mint amennyit a cég felajánlott. Sokmilliós nagyságrendű. S jut belőle a képtár világhírű képeinek restaurálására, további mű­tárgyak vásárlására, és jelen­tős kiállítások - például a jö­vőre 100 éves Nagybányai Művésztelepet, a nagybányai festészetet reprezentáló tárlat- rendezésére. Napjainkban ez az első ilyenfajta szerződés, amely­ben a művészet egyik legje­lentősebb központja hosszú távú támogatásban részesül. » A i

Next

/
Thumbnails
Contents