Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-07 / 123. szám

4 Dunántúli napló Magyarország - Dél-dunántúl 1995. május 7., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából GIZELLA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.16 nyugszik 20,06 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: BÉKÉSSY GÁBOR Idegenben nevelkedő Ősgermán eredetű a Gizella ne­vünk, a mai német nyelv „Gei­sel”, azaz „túsz” szava rejtőzik, amely fogalom eredetileg a ha­difogoly megjelölésére szolgál. Időjárás Megnövekszik a gomolyfelhő- zet, zápor, zivatar várható. Dél­nyugati, időnként megerősödő északnyugati szél valószínű, zivatar környezetében viharos széllökés is lehet. Vízállások: Mohács 582 cm. apadó, vízhő 13,6 fok; Őrtilos -18 cm, apadó, 13,5; Barcs 91 cm, apadó, 13,8;Drávaszabolcs 194 cm, áradó, 12,3. Zenthe Ferenc mosolya Még ha összevonja is szemöl­dökét, a szája szegletéből nem távozik az a kis hamiskás mo­solyféle. Tán nehezére is esne valamely gonosz ármánykodó szerepét eljátszania - nem az a típus. Zenthe Ferenc - úgy tet­szik - mindig életvidám és egyben örökifjú. Ő maga vajon hogyan látja? Hiszen a napok­ban lett 75 éves.- Reggel fél 5-kor születtem - mondja -, és rögtön 75 éves voltam.-Ha jól értem, hogy egy percet sem öregedett.- Pontosan. Akkor sem tud­tam sokkal többet a világról, mint most. A világ ugyanis az- időtájt is eléggé zavaros volt, és ez ma sincs másként.- Ezért hát az a huncut mo­soly az arcán, ami szinte sose fagy le?-Lefagy az, nagyon is le­fagy ! De az már igaz, hogy így vagyok összerakva, nehezen keseredem el. Ha eddig bírtam valahogy, tán ezután se lesz másképp. Az apám volt ilyen.- Ön papíron nyugdíjas, de azt hiszem, hogy a színészke­dés egy életre szóló hivatás, nem lehet abbahagyni.- Persze, hogy nem, 20 ezer forint nyugdíjból ugyanis nem élnék meg. Különben is, eddig minden kollégám forgatás közben vagy a színpadon halt meg. Gondoljon Mensárosra, Márkusra vagy Págerra. Két­ségtelen, hogy kevesebb a sze­rep, ami van, epizód szerep. De mi, férfiak még mindig jobb helyzetben vagyunk a nőknél, hiszen van egy Lear király, de Lear királynő bizony nincsen! Méhes K. Kései sirató - búcsú a szüzességtől Nem röpke kalandra vágynak: az igazi az, ha az első együttlét (is) szerelemből történik „Tizenhét éves tanulólány va­gyok és azért szeretném leírni, hogy én milyen körülmények között vesztettem el a szüzessé­gemet, mert eddig minden cikk­ben csak azt olvastam, hogy gyönyörű volt. Én nem csak ezt éreztem...” Ilyen és ehhez hasonló leve­lek tucatjával érkeznek a tiné­dzsereknek szerkesztett maga­zinokhoz. A fiatalok tanácsokat várnak a nagy titok, a szerelem, a szexualitás megértéséhez. Sokszor azonban már kései a tanács. A tapasztalatokról dr. Simon Angyalka pécsi szexuál- pszichológust kérdeztük.- Nincs megbízható statiszti­kai átlagszám arra, hogy a nők mikor vesztik el szüzességüket hazánkban. Már csak azért sem - kezdte a doktornő -, mert a kérdésekre adott válaszok attól is függnek, hogy a társadalom éppen mit tart elfogadottnak, fogalmazhatnánk úgy is, hogy divatosnak. Ezt a hetvenes évek elején egyetemisták körében végzett felmérés is bizonyította. A közvéleményben akkor már elterjedt, hogy nem divat a szü­zességet túl sokáig őrizni. A hatvanas években bekövetke­zett, és hazánkba csak késéssel érkező szexuális forradalom az- időtájt a szexuális szabados­ságnak nyitott teret. Ma már Nyugaton (elsősor­ban az USA-ban) új irányzat érvényesül. Az AIDS-től való félelem is közrejátszik abban, hogy a monogámia, a tartós szerelmi kapcsolatok egyre in­kább előtérbe kerülnek.- Divattól függetlenül az lenne a legfontosabb, hogy mindenki akkor élje meg az első szeretkezés élményét, amikor mind testileg, mind pedig lelki­leg éretté vált az együttlétre. Amikor nem csak azt tartja fon­tosnak, hogy mit kaphat a má­siktól, hanem azt is, amit adhat. Ezzel nagyon sok csalódástól megkímélhetnék magukat a lá­nyok, akik - és ezt biztosan ál­líthatom - valamennyien az igazi szerelemre és nem röpke kalandokra vágynak. Balog N. 784 millió forintot érnek Megkerültek az eltűnt Richter-részvények Megkerültek a Budapest Bank egyik értéktárából el­tűnt Richter-részvények - közölte a Budapesti Rendőr­főkapitányság sajtóközpontja szombaton a Magyar Távirati Irodával. A napokban a sajtóban nyil­vánosságra került információk szerint ismeretlen tettesek 400 millió forint névértékű Rich- ter-részvényt tulajdonítottak el a Budapest Bankból. Ezek - a pénteki tőzsdei záróárfolyam alapján - jelenleg hétszáz- nyolcvannégy millió forintot érnek. Az értékpapírok papí­rok most megkerültek, de en­nél többet a rendőrség illetéke­sei egyelőre nem kívántak nyilvánosságra hozni. Még pénteken az Országos Rendőr-főkapitányság illeté­kese arra tett ígéretet a Magyar Távirati Irodának, hogy a jövő hét közepén az ügy részleteiről közleményben tájékoztatják a nyilvánosságot. (MTI) Templomavatás Pécsett Tizenkét esztendeje, hogy Pé­csett, a kertvárosi panelváros­ban megfogalmazódott egy új református gyülekezet szerve­zése, s tegnap már templomava­tásra került sor. Hegedűs Lóránt, a Dunamel- léki Református Egyházkerület püspöke szolgált a hálaadó ün­nepségen, adta át a templomot a híveknek, s ekkor kerítettek sort a Pécs-kertvárosi Reformá­tus Gyülekezet lelkipásztorá­nak, Szénási Jánosnak beiktatá­sára. E beiktatás a választott lelkész számára szolgálati szándékának megerősítése: to­vábbi munkájához lelkésztársai és a város más felekezeteinek papjai adtak útravalóként né­hány jó szót, ölelést. Nem volt könnyű időszak az elmúlt néhány év a kertvárosiak életében: a gyülekezet meg­szervezése mellett a templom építése nem kis feladat volt. Sok-sok önkéntes felajánlásból, munkavállalásból, testvérgyü­lekezeti segítségből sikerült a nagy álmot végrehajtani. Ado­mányozott a Svájci Egyházak Szervezete, svájci, holland és Hegedűs Lóránt református püspök templomszentelési imát mond fotó: müller magyar testvérgyülekezetek, de természetesen a legtöbbet pénzben és munkában a kertvá­rosiak adták. E vidéken több mint 2000 reformátust tartanak számon, s a gyülekezeti élet hét esztendeje alatt 295 gyermeket és felnőttet kereszteltek meg. Ki-ki megmondhatja: a pécsi Tillai Ernő tervezte templom a városrész éke lett. K. F. Rádió Melleit JEGYZET Arról tem a parla­menti tudósítás révén, hogy vannak „hibásan gazdagok . . .”, következésképpen vannak hibátlan gazdagok is. A képvi­selő nyilván arra gondolt, hogy az előbbiek, vagyis a „hibás gazdagok” azon elvetemültek, akik égbekiáltó csalásokkal pénzmosásokkal, mások átve­résével szerzik meg a dohányt, nyugati csodakocsik volánja mellől bámulnak ki üres, egy­kedvű tekintettel, sokszobás, sokfürdőszobás villákban lak­nak, és a kerti betonmedencék­ben áztatják munkában meg­rokkant csontjaikat. Gondolom legtöbbjük Budán található, lombos dísz- vagy gyümölcsfák övezte kertek melyen. Szóval gazdagok, de „hibásan”. A má­sik társaságnál semmi sem „hi- bádzik”, ők tisztességgel szedik meg magukat és ülnek a nyu­gati kocsikban, villákban, házi medencék betonperemén, jóil­latú asszonyaikkal, szeretőik­kel. Ez ilyen egyszerű. A kép­viselő szerint. Ä dúsgazdagok mindkét fajtáját - a magam ré­széről - utálom, de ez magán­ügy. Az pedig a képviselő ma­gánügye, hogy - mondjuk a vá­lasztásokat megelőző nagy haj- cihőben - mindenkit sajátos zászlajuk alá toboroznak remélt szavazóként, példának okáért a gazdagok érdekeit is képviselik éppen úgy, mint a munkaválla­lókét, sőt, nevén is nevezik: a munkásokét, a paraszti érdek­Mondjuk, ez értesül­egv parlamenti jegyzet... védelemről nem is beszélve. Tehát mindenki egyforma, leg­följebb a gazdagok egy része „hibásan” prosperál és ez, ugye, nem illő. Ä szegények és a gazdagok közti ősi ellentétet így próbálják elmosni a meg- békülés jegyében. De hát ez nem meglepő. Ha az ember figyelmesen hallgatja időnként a parlamenti vitákat, mindjárt mögéje lát a dolgok­nak. Ide írom: tisztelet a kivé­telnek. Tisztességes érvek hal­latszanak a koalíció, illetve az ellenzék soraiból, józanul igye­keznek elérni a közös célt, ki­kászálódni abból a mélységből, amelybe népünk-hazánk bele­zuhant, ezúttal már mindegy, hogy mikor, mi módon. A múl­ton való rágódás ideje lassan le­jár. Lassan persze. Csak az a gond, hogy a megrögzött kö- tözködők - főként napirend előtt, ugye ... - nem képesek lemondani a szereplésről, tekin­tettel a rádió és tévé parlamenti közvetítéseire. Szellemesnek vélt szöveggel kezdik a szónok­latot, tanúsítván saját igazukat. És közben nagyokat lódítanak, frázisokat eregetnek, bombasz­tikus jelzőkkel bírálják a pilla­natnyi kormányzat minden el­képzelését. Az első négy évben is ezt tették. A Bokros-féle 25 pontos programot „pánikcso­magnak”, aztán „25 csapás­nak”, „hazaárulásnak”, „nem­zetvesztésnek” minősítik - enyhén szólva - és tekintetük­kel keresik a hatást, föltartott fejjel néznek körül és bele a kamerába, ugyan mit szól a „nép” ehhez, amelyre könnye­dén, felháborító ostobasággal oly szívesen hivatkoznak. Azt mondja az egyik képvi­selő, hogy a Bokros-csomagot „... a magyar nép kilencvenki­lenc százaléka elutasítja ...” Olcsó dolog lenne megkérdezni tőle: mikor számolta meg? A kilencvenkilences szám, mint „százalék” persze ismerős előttünk. Az elmúlt negyvenva- lahány évben mindig ezzel a számaránnyal zajlott le a hazai négy-ötévenkénti választás. Csak éppen nem hitte el senki. A másik képviselő a napok­ban azt nyilatkozta egy orszá­gos lapnak, hogy „... minden­képpen megtisztítandók a jelen­legi maffiarendszertől a köz­szolgálati médiumok. A darázs­fészekbe, viperafészekbe bele kell nyúlni, szét kell taposni, különben nem lehet rendet te­remteni ...” Ezt mondta. Meg a napokban ismét vad ötlettel állt elő: a legközelebbi válasz­táskor el kell érni, hogy a kép­viselőket kétszázvalahányra le kell csökkenteni és választójo­got adni a külföldön élő magya­roknak ... Ez is ismerős. A nagy ötletgazda most mások öt­letével villog a kupola alatt. Nem először. S nem utoljára. Megőrül a hatalomért. Már úgy értve, hogy, ha ő gyakorolja. Gyakorolná... i 1 1 A t „Mi, férfiak még mindig jobb helyzetben vagyunk a nőknél”

Next

/
Thumbnails
Contents