Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-05 / 121. szám

1995. május 5., péntek Gazdaság Az elmúlt negyedévben 60 millióért végeztek környezetvédelmi, rekonstrukciós munkákat Félmilliárd az uránbányák környezetvédelmére Bezár a szászvári bánya Nem lesz Eszéken horvát-magyar üzleti találkozó A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ezúton közli a dél-dunántúli térség vállalkozó­ival, hogy a május 25-ére Eszékre tervezett horvát-ma­gyar üzletember találkozó el­marad. A kamara szervezte rendezvényre eredetileg az Eszék Expo Nemzetközi Vásár és Kiállítás keretében került volna sor, de a délvidéki bi­zonytalan helyzet miatt a bara­nyai gazdasági szervezet eláll az összejövetel megtartásától. Kétszáz milliós eredményt vár idén a Boly Rt. A Bólyi Mezőgazdasági Ter­melő és Kereskedelmi Rt. ápri­lis végén megtartott közgyűlé­sén az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság elfogadásra javasolta a társaság ez évi 202 millió forintos eredménytervét (adózás előtti eredmény). Mindezt annak tudatában, hogy a Bólyi Mezőgazdasági Rt. az 1994-es esztendőt 269 millió forint adózás előtti nyereséggel zárta, így jócskán túlteljesítette 192 millió forintos eredmény- tervét. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. május í t-től Pénznem vételi közép eladási angol font 194,31 196,05 197,79 ausztrál dollár 88,40 89,20 90,00 belga frank (100) 425,14 428,60 432,06 dán korona 22,30 22,48 22,66 finn márka 28,40 28,63 28,86 francia frank 24,59 24,80 25,01 gör.drachma(IOO) 53,72 54,18 54,64 holland forint 78,31 78,94 79,57 ír font 197,54 199,27 201,00 japán yen (100) 144,27 145,37 146,47 kanadai dollár 88,30 89,09 89,88 kuvaiti dinár 410,79 414,41 418,03 német márka 87,68 88,39 89,10 norvég korona 19,44 19,60 19,76 olasz líra (1000) 72,17 72,87 73,57 osztrák sch. 12,46 12,56 12,66 portugál esc.(100) 82,75 83,45 84,15 spanyol pes.(100) 98,31 99,17 100,03 svájci frank 106,23 107,08 107,93 svéd korona 16,51 16,66 16,81 USA dollár 120,31 121,38 122,45 ECU (Közös Piac) 160,46 161,82 163,18 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Az allami költségvetés erre az évre a Mecseki Ércbányászati Vállalatnak 500 millió forin­tot szán a korábbi uránbá­nyászattal összefüggő kör­nyezetvédelmi, rekultivációs munkák fedezetéül. A cég ugyan még konkrét összegeket nem hívhatott le eb­ből a keretből, ennek ellenére az első negyedév során közel 60 millió forint értékben elvé­geztek rész feladatokat. Első­sorban 1994-ről áthúzódó tevé­kenységek voltak ezek, így talaj került a III-as üzemi meddőhá­nyóra, teljesen átalakult itt a táj, s végéhez közeledik a térséghez kapcsolódó vízrendezés is. Megkezdődött a Kővágószöllős melletti hatalmas meddőhányó Cserkút felé eső oldalának fel­töltése. Hatalmas méretű mun­káról van szó, hiszen a Mecse- kurán Kft. 10 év alatt kitermelt kőzetének tartották fenn eddig a helyet (másfél millió köbmé­ter anyagnak van tere), de a bá­nyabezárási döntéssel felszaba­dult a terület, s ezentúl környe­zetvédelmi szempontból a leg­kedvezőtlenebb fekvésű meddő dombokat hordják ide - többek közt azokat a perkolációs priz­mákat, amelyek a leginkább ve­szélyeztethetnék a tortyogói ivóvíz-bázist. A III-as bányaüzemi meddő­hányónál jól halad az urántar­talmú vizek bányaüregekből és a dombokról történő összegyűj­tése és tisztítása. Irdatlan mennyiségű víz ellenőrzését je­lenti ez, tavaly például a régi bányavizekből 7,5 tonna tiszta fémuránt vontak ki a tisztítás során, s az így nyert alapanya­got az Ércdúsító Üzem közvet­lenül feldolgozhatja (a mérték jellemzésére elég annyit tudni, hogy a bánya 1995-ben 200 tonna fémurán kitermelését ter­vezi). A szakemberek szerint a bánya bezárása után a tisztított vizekből évente kinyerhető fé­murán mennyisége elérheti 10-12 tonnát is. Mindenesetre bíztató, hogy a MÉV környezetében a Dráváig terjedő területen több, mint 30 éve működik 57 felszíni minta­vevő hely: kutak, fúrások, pa­takok, források, stb., s eddig a víz urántartalma mindenütt leg­feljebb a tizede volt a megen­gedett értéknek. A kivitelezési munkákkal párhuzamosan környezetvé­delmi kísérletek is zajlanak a MÉV-nél, közülük talán a zagy­tározók sótalanítása a legna­gyobb horderejű tevékenység. Persze a célkitűzések többsége a megvalósulás után is rejtve marad a laikus szemlélő szá­mára - tervezés, tanulmányok, stb., de az mindenképp szembe­tűnik az erre járónak, hogy az ÉDÜ mellől sorra eltűnnek majd a mesterséges dombok. Amit viszont ugyancsak nem láthatnak a helybeliek: a III-as bányaüzem föld alatti üregeit kéthónapja mindenütt lezárták, természetes úton töltődik fel a bánya vízzel, miközben a vál­tozásokat a szakemberek rend­szeresen ellenőrzik, szükség esetén pedig beavatkoznak (akár 20 évig is eltarthat a fo­lyamat). Az uránbányával kapcsolatos rekultivációs tevékenység legu­tolsó fázisa a zagytározók rendbetétele, mely a jelenlegi anyagi támogatási szinten 2002 körül fejeződhet be, de a meg­figyelői rendszert működtetik azt követően is. Az is bizonyos, hogy az 1997-es bányabezárási időpont után a környezetvé­delmi tevékenység 1-2 évig 300-400 embernek ad majd munkát az uránbányák körül, hiszen ekkor következnek a föld alatti feladatok: üreglezá­rások, anyag-kimentés, a piac­képes gépek, berendezések ki­szerelése, valamint a külszíni gépek, létesítmények sugár- mentesítése, az Ércdúsító Üzem részleges lebontása, illetve a gyár egyéb célú hasznosí­tása. Mészáros B. E. (Folytatás az 1. oldalról) 30-40 ezer tonnányi termel- vényre, így remény sincs a fel­gyülemlett adósságok (társada­lombiztosítás, APEH, stb.) ren­dezésére. Mint azt már korábban meg­írtuk, a cseh befektetők 10 éves bányabérleti ajánlata jelentette az utolsó szalmaszálat, az Ipari Minisztériummal folytatott tár­gyalások nem vezettek ered­ményre. A kladno-ostravaiak ugyanis a napokban újabb 3 hónap időt kértek egy fejlesz­tési program kidolgozására, melyben egy brikettálót tervez­tek a bányaudvarra, a termelést viszont nem akarták átvenni, csak a szenet 300 forint/gigajo- ule áron. A szénkihozatal ön­költsége azonban 330 forint/gi- gajoule, s ezen csökkenteni csak a 3 műszak bevezetésével lehetne, amihez nincs elég szakképzett ember. Emellett a bányában biztosító- és szállító- berendezések pótlására felújítá­sára 15 millió forintot, vágat­hajtásra pedig 10 milliót kel­lene fordítani, a finanszírozásra viszont magyar jelentkező sincs. A csehekkel tehát meghiú­sult az ügylet. A Bányatársu­lásnak az ipari tárca lehetőséget adott, hogy május 22-ig foly­tassa a termelést - ekkor a bá­nya visszakerül a Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rt. ke­zelésébe, a kitermelt szén ára pedig fedezetet nyújt a dolgo­zók addigi bérének kifizetésére. A termelés befejezésének időpontjára elkészül egy fog­lalkoztatási terv is, mely szerint a BVH Rt. várhatóan 75 embert átvesz a Bányatársulástól a rab- lási, tömedékelési, rekultivá­ciós feladatok elvégzéséhez. Remélhető, hogy a Pécsi Erőmű Rt. - már eddig is több­ször segített a vállalkozáson kritikus helyzetekben - ugyan­csak kiválaszt jónéhány bá­nyászt saját szükségletei szerint Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság idei pályázati rendszere a magyar gazdaság versenyképességének javítását szolgálja - hangsúlyozta Rudán Ferenc, az OMFB igazgatója tegnap a bizottság, a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara és a Műszaki és Termé­szettudományos Egyesületek Szövetsége közös rendezvé­nyén. A fő cél, hogy állami eszközökkel is elősegítsék az új, korszerűbb, magasabb érté­ket képviselő termékek, eljárá­a munkára ajánlkozó szászvá­riak közül. Emellett a tolnai és a baranyai munkaügyi közpon­tok is segédkeznek majd a munkanélküliek ellátásának megoldásában, mintegy 15 em­ber pedig máris távozott Szász­várról, önállóan megoldva az elhelyezkecfést. Ami bizonyos: a bányászok végkielégítést nem kaphatnak, egyrészt mert 2,5 éve működik a társaság, a jogosultság felté­tele pedig minimum 3 év, más­részt a kft. alapító szabályai kö­zött nem szerepel ilyen pont, hiszen eleve feltételezték, nem tudnak majd erre a célra tarta­lékforrást biztosítani a műkö­dés során. Mindenesetre a Bá­nyász Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a helyi érdekképvi­selettel közösen folyamatosan felügyeli a bányabezárással kapcsolatos foglalkoztatási kö­telezettségek és lehetőségek megvalósítását. * A szászvári bányászok fegyel­mezetten fogadták a fejlemé­nyeket, talán mert Damoklész kardja már számtalanszor ott lebegett az elmúlt két és fél év közben is a magánvállalkozás fölött. Fia minden jól megy, a többségnek sikerül valamilyen munkahelyet találni, sőt töb­beknek a szakmától sem kell majd búcsúzniuk. Azt azonban nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, hogy Szászváron kö­zel 200 éves széntermelés feje­ződik be, hogy az otthagyott, feltárt szénvagyon mennyisége meghaladja a félmillió tonnát (a kft. 200 dolgozójának 10 évig adott volna munkát), s hogy ez a szén az országban egyedülálló minőségű a fűtőér­tékét és a kéntartalmát illetően. A közelben ugyanakkor jól ér­tékesíthető riolit és mészkő vár kitermelésre, de a jelek szerint ennek ellenére bányászra már nincs szüksége a térségnek. Mészáros B. E. sok és szolgáltatások létrehozá­sát, különös tekintettel a kisvál­lalkozások támogatására. A fórum keretében Higi Gyula, a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a kamara idén is segíti a térségi pályázatok el­készítését, jövőre pedig saját alapból járul hozzá a régió in­novációs tevékenységéhez. A június 10-ig benyújtandó pályázatok feltételeiről az OMFB Baranya Megyei Iro­dája ad felvilágosítást. K. E. Az OMFB pályázati rendszeréről Adósarok - újdonságok az adójogszabályokban A természetbeni étkeztetés adómentessége, lakásigény átlagköltsége A Személyi jövedelemadó tör­vény 7. paragrafusa (1) bekez­désének 4/r pontja szerinti havi 1600 forint értékű adómentes természetbeni étkeztetésre ak­kor jogosult a magánszemély, ha azt a 3. paragrafus 52. pontja szerinti munkahelyen vagy tör­vényes munkaközi étkezési szünet idejében, a munkahely elérhető körzetében lévő étke­zőhelyen fogyasztja el a ma­gánszemély. Vagyis a törvény több foga­lom tekintetében nem állít kor­látot, így:-nem határozza meg, hogy az 1600 forintnyi értéket hány- szori étkezésre kell figyelembe venni, tehát végső soron a havi egyszeri alkalommal is igénybe vehető;- a törvény munkáltatóról beszél, tehát az igényjogosult­ság feltétele főszabály szerint a munkavállalói minőség (és a törvény szerinti szakmunkásta­nuló, illetve nyugdíjas). Ebből viszont az vezethető le, hogy a jogosultság azzal nem zárható ki, ha a munkavállaló effektiv munkát nem végez. Ez elvében teljesen azonos eljárás, mint amikor a nyugdíjast kell minő­síteni, akinek viszont nincs munkavégzési napja. Az előzőekből következően a természetben nyújtott étkezte­tésnél az 1600 forintos ked­vezmény a munkát épp nem végzők esetén - GYES, GYED, szabadság, táppénz - azonos módon fennáll, mint a nyugdí­jasnál akinél - a dolgok termé­szetéből fakadóan - szintén nem értelmezhető a munkavég­zés napja. Ezekben az esetek­ben a 7. paragrafus (1) bekez­dés 4.r pontban felsorolt feltéte­lek fennállása a meghatározó azzal, hogy természetesen az étkezésnek a törvényben meg­határozott helyen és időben kell megtörténni. Ennek természetesen kizáró­lag akkor van jelentősége, ha az említett állapotok egy hónap teljes ideje alatt fennálltak, hisz egyébként az „akár egy napra is igénybe vehető” szabály lép be. Mindezekből következik, hogy nem lehet jogosultként el­fogadni azokat az eseteket, amelyeknél a magánszemély egyébként képtelen a törvényi feltételeknek megfelelni. így például, ha a magánszemély egy hónapot meghaladóan fo­lyamatosan szabadságon, vagy fizetésnélküli szabadságon van, amit külföldön tölt el (a lényeg, hogy ezalatt nem tartózkodik az étkeztetés elérhető közelében), vagy egy teljes naptári hónapot meghaladóan kórházban (eset­leg otthon) fekvő beteg. Tehát, ha a magánszemély a meghatá­rozott helyen, a megjelölt idő­pontban a készétel elfogyasztá­sára képtelen. Ezek az esetek azonban csak az 1600 forintos kedvezményből zárják ki, a havi 1200 forintos utalvány formájában adott természetbeni étkezési hozzájárulás adómen­tességére való jogosultságát a törvény szerint ettől még nem veszti el. Méltányolható lakásigény átlagköltsége Az Szja törvény 7. paragra­fus (1) bekezdés 9. pontja, va­lamint a 29/B. paragrafiis (3) bekezdés a. pontja vonatkozá­sában a lakáscélú támogatások­ról szóló 106/1988.(XII.26.) Minisztertanácsi rendelet 1. pa­ragrafus (5) bekezdés b. pont­jának 1995. évi alkalmazásához a lakásépítés - előző évi általá­nos forgalmi adót (ÁFA) is tar­talmazó - átlagköltségét a hi­vatkozott jogszabály (5) bekez­dése b. pontja alapján a Pénz­ügyminisztérium a mellékelt táblázatnak megfelelően tette közzé. Az együttköltöző családtagok Az előző évi építési átlagköltség két és félszerese (ezer forintban) — Lakásigénye alsó határának szobaszáma Főváros Megyék 1-2 1 6000 5200 3 1,5 7600 6400 4 2 9600 7600 5 2,5 10 600 8200 6 3 11 400 9800 7 3,5 12 600 10 800 8 4 13 800 11800 I 4 l 4

Next

/
Thumbnails
Contents