Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-31 / 147. szám

8 Dünántúli Napló Kultúra 1995. május 31., szerda Folyóiratok párbeszéde Szövetségbe tömörülnek a szerkesztőségek A hagyományos, immár IX. Berzsenyi Helikon ezúttal a Magyar Irodalmi Folyóiratok Fórumának adott otthont Keszthelyen. A tanácskozás szervezője és rendezője a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, vala­mint az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága volt. Ez utóbbi elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész.- Azért rendeztük meg a keszthelyi folyóiratszerkesztői tanácskozást, mert általános ta­pasztalat, hogy a magyar folyó­iratkultúra kezd szétesni - mondotta lapunknak. - Ennek egyrészt az az oka, hogy az utóbbi időben sok új folyóirat született. Míg a nyolcvanas évek végéig tízes nagyságrend­ben voltak irodalmi folyóiratok Magyarországon, most ott tar­tunk, hogy a legutóbbi Magyar irodalmi évkönyv adatai szerint 130 irodalommal is foglalkozó folyóirat jelenik meg az or­szágban, és ehhez hozzá kell tenni még mintegy 40-50 folyó­iratot a határokon túlról. Ez kö­zel 200 lapot jelent. Kétségte­len, hogy ennyi lapot nagyon nehéz megfelelő információs mederben tartani. A folyóiratok többsége nem ismeri a többiek törekvéseit. Szekértáborok ala­kultak ki. Vannak ellentétek is a lapok között, hiszen a politi­kai pártküzdelmek beszivárog­tak az irodalmi életbe és bizo­nyos ellentéteket, félreértése­ket, gyanakvásokat keltenek az irodalmi folyóiratok között. Ezzel a helyzettel kellett tulaj­donképpen számot vetni.- Előadásában a folyóira­tokra leselkedő veszélyekről szólva kiemelte a nehezedő gazdasági helyzetet és a ki­sebbségi magyar folyóiratok el­lehetetlenülését.- Ahogy mélyül országunk gazdasági válsága, ahogy a pénzügyi politika egyre újabb költségvetési megszorításokkal lép fel, úgy kerülnek mind ne­hezebb helyzetbe a folyóiratok. Vannak, amelyek a megszűnés állandó rémével kell, hogy vi­askodjanak, vannak, amelyek már meg is szűntek. Most, 1995. májusában is egész sereg olyan folyóirat van az ország­ban, amely jelenleg nem tud igazán megjelenni, szünetelteti tevékenységét, vagy pedig nincs elég anyagi háttér mö­götte, amire biztosan lehetne támaszkodni. Megemlíteném az Új Horizont című veszprémi folyóiratot, ami az elmúlt évek­ben bizonyította, hogy nagyon igényesen dolgozik, és megem­líteném a miskolci Holnap-ot, amely az észak-keleti régiónak nagyon fontos szellemi intéz­ményét építette fel.- Milyen a helyzetük a hatá­ron túl megjelenő magyar fo­lyóiratoknak?- Kétszeresen nehéz. Szünte­lenül a megszűnésnek, a leépü­lésnek a veszélye fenyegeti őket. A korábbi években ez fő­ként az erdélyi magyar folyói­ratokra leselkedett, most pedig a szlovákiai magyar folyóiratok kerültek ebbe a helyzetbe. A Meciar-féle politika, mely a magyar kisebbségi intézmény- rendszer leépítésére törekszik, máris csökkentette a kisebbségi kultúra támogatását célzó költ­ségvetési tételeket. A kassai ke­leti Napló és a pozsonyi Hét je­lenleg a megszűnés peremén próbálnak megkapaszkodni.-Melyek voltak a tanácsko­zás legfőbb eredményei, mik lesznek a legfontosabb jövőbeni teendőik?- A keszthelyi találkozón harminchárom magyar irodalmi folyóirattól több, mint hatvan szerkesztő jelent meg, de voltak olyan szerkesztők, akik több műhelyt is képviseltek. Én ma­gam is három-négy műhely ne­vében szólalhattam volna meg. Nagyon eredményes tanácsko­zás volt. Megfogalmazódtak azok a törekvések, amelyeket ennek a folyóiratkultúrának szolgálnia kell, és bizonyos ter­vek is körvonalazódtak. Abban a zárónyilatkozatban, amelyet kiadtunk, a tanácskozás legfon­tosabb igénybejelentéseit fo­galmaztuk meg. E mellett elha­tározták a jelenlevők, hogy lét­rehoznak egy szövetséget, amelybe a magyar folyóiratok szerkesztőségeit, mint jogi személyiségeket kívánják egyesíteni. Ez a szövetség, amely majd a jövőben megala­kul, hiszen most csak egy szán­dékkinyilvánítás történt, ez a szövetség fogja talán eredmé­nyesebben védeni a közös ér­dekeket, és ugyanakkor a folyó­iratkultúrán belül is megpró­bálja erősíteni a belső kapcsola­tokat.- Mennyire nyitott ez a szö­vetség? Ki csatlakozhat ide?- Ez teljes mértékben nyitott minden irodalmi folyóirat előtt, teljesen függetlenül attól, hogy egy-egy folyóiratnak milyen esztétikai, irodalmi vagy akár politikai vonzatai vannak. Te­hát minden irodalmi folyóirat­nak helye van ebben a szövet­ségben, hiszen összefogást kell teremteni, hogy megfelelő erő­vel tudjuk a közös érdekeinket képviselni.- Hol jelentkezhetnek erre az érdeklődő irodalmi, kulturális folyóiratok?- Én úgy gondolom, hogy az írószövetségben, az ottani tele­fonokon, postai cimen. Most ugyanis megválasztottunk egy előkészítő testületet. Tagjai: Fűzi László, a kecskeméti For­rás, Gál Sándor, a kassai Keleti Napló, Gálfalvi György, a ma­rosvásárhelyi Látó szerkesztője, valamint Módos Péter, az Eu­rópai Utas, Radnóti Sándor, a Holmi és Szikszói Károly, az Elet és Irodalom szerkesztője. Az ő feladatuk lesz az, hogy előkészítsék a megszervezendő szövetségnek az útját és fogad­ják azokat a jelentkezőket, ame­lyek a szövetséghez való csat- lakozsát kívánják aláírni. Sallai Éva Röviden Pius-emléktábla Június 5-én 12 órakor a Jezsu­ita Intézmények Diákjainak Egyesülete és a Városszépítő és Városvédő Egye'sület a Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem közreműködésével emléktáblát avat a volt Pius Gimnázium épületén. (Az első piuszi érettségi 75 éves évfordulóján.) A táblát dr. Marton István, a Városszépítő és Városvédő Egyesület el­nöke leplezi le. Az avató ün­nepség keretében a pécsi me­gyéspüspök képviseletében dr. Bán Endre püspöki hely­nők, a Hittudományi Főiskola rektora áldja meg a táblát. így tanulok nyelveket Hogyan tanuljunk nyelveket? Melyek az úgynevezett „ne­héz” nyelvek? Ilyen és ha­sonló kérdésekre kaphat vá­laszt az olvasó, Lomb Kató: így tanulok nyelveket című könyvéből. A mostani kötet immár a negyedik azóta, hogy huszonöt évvel ezelőtt a könyv napvilágot látott. Lomb Kató újságírók előtt ar­ról szólt, miszerint az elmúlt negyedszázad alatt meggyő­ződésévé vált: a nyelvek elsa­játításában az önbizalom és a jó módszer sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a nyelv­tehetség ködös fogalma. Cigány templom Vasárnap adták át Hodászon a helyi cigány kisebbség új gö­rög-katolikus templomát. Az imaházat Keresztes Szilárd, a Hajdúdorogi Görög-katolikus Egyházmegye püspöke a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzója szentelte fel. A szertartáson a kormány nevé­ben részt vett Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A hodászi cigány templom 13 millió fo­rintért épült fel. Másfél millió forintot a helyi cigány hívek adtak össze és részt vállaltak az építési munkában is. A templom elkészítését hazai és külföldi görög-katolikus egy­házközségek is támogatták mintegy 10 millió forinttal. Pünkösdi Fesztivál Műsoros rendezvényen mu­tatkoznak be a Magyar-Né­met Nyelvű Iskolaközpont osztályai és kulturális cso­portjai június 2-án, pénteken délután, az intézmény gimná­ziumi szárnyának aulájában. Az alsó tagozatosok műsora 15 órakor, a felső tagozatos és gimnáziumi tanulók magyar és német nyelvű programja 17 órakor kezdődik. Az iskola tanulói és tanárai szeretettel várják növendékeik szüleit és hozzátartozóit. Glatz-javaslat A határok megváltoztatása helyett kollektív, új típusú te­rületi igazgatási egységeket kell létrehozni, amelyek ki­dolgozásánál elsősorban a Benelux, valamint a skandi­náviai tapasztalatokra kell támaszkodni. Erről Glatz Fe­renc történész beszélt a tria­noni békeszerződés 75. év­fordulója alkalmából tartott tudományos konferencián. Utalt arra is, hogy az I. világ­háborút lezáró békeszerződé­sek nem oldották meg Európa nemzetiségi problémáit, sőt tovább mélyítették azokat. 5 í r U'J utdzik. A hazai és nemzetközi zöldség-gyümölcs piacon ma már csak az az áru versenyképes, amely megfelelő, első osztályú csomagolásban kerül a vásárló elé. A Dunapack új papírrekeszei az Ön első osztályú áruját első osztályon utaztatják, és kifogástalan megjelenésükkel az árut a megérdemelt sikerhez segítik. HF ■ A Dunapack papírrekeszei jól tűrik a nedvességet, ■ "TIv a fizikai megterhelést t Aj és a hűtőházi tárolást. A papírrekesz esztétikus, jól nyomtatható, ezért kiváló reklámhordozó. Környezetbarát es higiénikus, ami a nemzetközi piacon már elengedhetetlen követelmény. A papírrekesz könnyebb, és kevesebb helyet foglal, ( ^)j mint az elavult fa- vagy műanyag rekesz. A Dunapack papírrekesze ideális többek között meggy, cseresznye, szilva, paprika, gomba, körte, paradicsom, alma, kajszi, őszi, dinnye, spárga és uborka csomagolására. E íjé ^r«si, el/ő o/zt^Lyu c/oMd^foU/l DUNAPACK Megvásárolható: Agroport Rt. 7623 Pécs, Megyeri u. 64. Tel.: 06 (72) 326-255 További felvilágosítás: Bognár László Tel./Fax: 06 (72) 439-672 Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt. 1215 Bp., Duna u. 42. Tel.: 277-11-33 1W ( i

Next

/
Thumbnails
Contents