Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-30 / 146. szám
8 Dünántúli Napló Hazai Körkép 1995. május 30., kedd Megszabadítani a sajtót a kormánytól Követelmény a közszolgálat Közérdekű állami paternalizmus Dunakiliti térségében elkészült az ideiglenes vízpótlást szolgáló fenékgát. A próbaüzemet megtekintették a vízügyi szakemberek. Vita Bajorországban (is) Duzzasztók vagy fenékküszöb a Dunán? A bajor kormány gátak, vízduzzasztók építését tervezi a Dunán, hogy szabályozza és hajózhatóbbá tegye a folyót. A Rajna-Majna Csatorna Rt. által kidolgozott tervek mintegy 70 km-es szakaszon, Straubing és Vilshofen között irányozzák elő a szabályozást. A szakemberek nem vitatják, hogy haladéktalanul cselekedni kell: a Duna ezen a kanyargós szakaszon egyre mélyebb medret vág magának, s ennek következtében süllyed a talajvíz szintje. Ugyanakkor a sok kanyar miatt száraz időszakokban a folyamszakasz hajózhatatlanná válik vagy csak kis vízijárművek részére járható. A szabályozási terveik szerint Osterhofennél két duzzasztómű illetve zsilip épül, s kialakítanak egy csatornát is Osterhofentől Pleintingig, amellyel megkerülhető a kanyargós, sekély vizű szakasz. Bajorország keresztényszocialista kormányzatának tervei óriási felzúdulást váltottak ki az ellenzék körében: a szociáldemokraták, a zöldek, együtt a többi környezetvédővel, a leghatározottabban ellenzik az építkezéseket s már jelezték, hogy az ügyet a jövő évi hely- hatósági választások központi kérdésévé teszik. A környezetvédők alternatív megoldást javasoltak: Og- ris bécsi professzor fenékküszöbbel és 6 millió köbméter kővel töltené fel a folyó medrét. A szakértők nagy többségének véleménye szerint azonban ez az eljárás egyrészt technikailag kivitelezhetetlen, másrészt környezetileg is káros lenne. Rába-export nyugatra A kormány a napokban a parlament elé terjeszti a média- törvény tervezetét, ezzel talán véget ér a „sajtótörvény-nélküliség” kora. A törvénytervezet kapcsán gyakran szóba kerül - igényt és kívánatos munkastílust jelezve - a „közszol- gálatiság” kifejezés. Tartalmáról alkotmánybírósági szakértő és szociológus véleményét kértük. Dr. Halmai Gábor, az Alkotmánybíróság főtanácsadója:- Meglepő talán, ahogyan fogalmazok, de számomra valamiféle jó értelemben vett „állami paternalizmust” jelent ez a fogalom. Az állam közérdekből szorgalmazza, hogy bizonyos, alapvető információk feltétlenül eljussanak a lakossághoz. Ehhez nem kizárólagosan állami tulajdonú tv, vagy rádió kell. Ám az állami szabályozó szerepnek a százszázalékosan magántulajdonú tv- és rádiócsatornán is érvényesülnie kell. Nagyon fontosnak érzem, hogy ez a függetlenség minden állami szervtől való függetlenséget is jelentsen. A másik - közszolgálatiságot jellemző - szempont: a kiegyensúlyozottság törvényi megkövetelése. Nem lehet például egyetlen pártot, egyetlen kisebbséget a többi rovására előnyben részesíteni. Kereskedelmi televíziónál, rádiónál a közszolgálatiság Tizenegy ország civil szervezeteinek részvételével kétnapos konferenciát tartottak Budapesten. A Társadalmi Kamara által szervezett tanácskozás legfőbb céljának tekinti, hogy - létrehozva egy, az ilyen mozgalmakat tömörítő nemzetközi társaságot - világméretű együttműködést alakítson ki. Megnyitó beszédében Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a polgári önszerveződés gondjaira hívta fel a résztvevők figyelmét. Utalt rá: térségünkben sosem volt felhőtlen az állam- hatalom és a civil mozgalmak viszonya, ezért csak azok a kezdeményezések érvényesülhettek, amelyek eredményesen szálltak szembe a hivatalos politikával. A 80-as évek végén lezajlott változások nyomán a civil szervezetek lehetőségei mellett a szerepük is megnőtt. Nekik kell ugyanis közvetlenül képviselniük a „túlpártosodott” magyar közéletben a társadalom nem kötelező. Szólhatnak műsorai kizárólagosan egy kisebbségnek, vagy csak fiataloknak, akár még a homoszexuálisoknak is. Azonban ezekkel a programokkal kapcsolatban is támaszthat minimális követelményeket az állam. Dr. Boros László szociológus:- A közszolgálat valóban szolgálat! Ezért is kell az ilyen médiumnak politikailag semlegesnek és nonprofit jellegűnek lennie, tehát nem a pénzügyi hasznot keresnie. Az állampolgárok alapvető információs igényeit kell kielégíteni, ha kell, költségvetési pénzből is. Nem „semleges” információkról van szó, hanem arról, hogy a különféle álláspontokat a köz- szolgálati sajtó semleges helyzetből közvetítse. Az alapvető információ olyan híreket, ismereteket jelent, amelyek a polgárt a következő választásig eligazítják. Ma a közszolgálatisághoz, mint követelményrendszerhez legközelebb állnak a rádió „Krónika” műsorai és a Ráadás. A tv-ben nincs igazán e szempontnak maradéktalanul megfelelő műsor. Ami az írott sajtót illeti, szerintem a napilapok állnak a legközelebb a közszolgálatiság gyakorlatához. A médiatörvénynek a közéletiség jegyében kellene „megszabadítania egymástól” a kormányt és a sajtót. (borbély) minden csoportjának érdekeit. Az államhatalom akkor jár el helyesen, ha nem gátnak tekinti a civil kezdeményezéseket, hanem bevonja őket a döntés- és törvény-előkészítés folyamatába és hasznosítja a tőlük szerzett információkat, tapasztalatokat. Fiiló Pál országgyűlési képviselő, a Társadalmi Kamara Képviselői Klubjának elnöke a parlament és a civil szféra közti kapcsolat fontosságára figyelmeztetett. Példaként említette a tavaly létrehozott képviselői klubot, amelynek tagjai arra vállalkoztak, hogy megjelenítik e polgári csoportok véleményét, érdekeit a parlament törvényhozó munkájában is. A képviselő arra is utalt: ma még szinte beláthatatlan lehetőségeket tartogat a civil szervezetek nemzetközi együttműködése, tapasztalatcseréje. Örömteli esemény, állapították meg a résztvevők, hogy Budapest szolgálhatott az alakuló közgyűlés színhelyéül. A Rába Rt. tavalyi 20,3 milliárd forintos árbevételével, 547,5 millió forintos nyereségével javította gazdálkodásának stabilitását - állapították meg a múl heti közgyűlésen. Dusza András, a cég PR vezetője elmondta: a fórumon hangot kapott az a vélemény, hogy a Rába nemzetközi versenyképességéhez számottevően hozzájárult a sikeres konszolidáció, az évek óta tartó nyereséges termelés és az eredményes műszaki fejlesztés. Ez utóbbira bizonyíték, hogy a tavalyi és az idei Industrián négy Rába-ter- mék nyert nagydíjat. A Rába forgalmában meghatározó lett az export, a teljes forgalom több mint felét a konvertibilis piacokon érték el. Fejlesztési elképzeléseikhez megnyerték a kormány támogatását: sikeres pályázatukkal öt évre mentességet szereztek a nyereségadó befizetése alól. Ez évre 20,4 milliárdos forgalmat irányzott elő a győri központú társaság, s a tavalyinál magasabb nyereséget szándékozik elérni. Áz év első négy hónapjának eredményei azt mutatják, hogy a terv megvalósításának van realitása, hiszen az eddigi dollárexport 44 millió, ami több, mint 20 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának teljesítményénél. Az eddigi árbevétel csaknem 70 százaléka a külpiacokról származik. A cég legjelentősebb üzletága a futóműgyártás. Ezzel a termékkel az Egyesült Államok mellett Nyugat-Európában is növeli piaci jelenlétét a Rába. Idei újdonság, hogy megkezdik az Euro 2-es normákat teljesítő, vásárdíjas dízelmotor sorozat- gyártását. Ennek jelentőségét érzékelteti, hogy ezeket a szigorú normákat még nem vezették be. Egyenlő, egyenlőbb? Bokros Lajost 20 ezer forint pénzbírságra ítélte a tőzsdetanács, mert a Budapest Bank elnök-vezérigazgatójaként nem jelentette be a kormány 12 milliárdos tőkejuttatását. Én két héttel a határidő lejárta után jelentettem be az ön- kormányzatnak, hogy vettem egy használt autót. A hivatal két hét késéssel jutott hozzá ahhoz a kereken 782 forintos súlyadóhoz, amit a törvényben előírt jogán rám kiróhatott. Büntetésül - minden fellebbezésem ellenére -10 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtott. Tizenkét milliárd úgy aránylik a húszezerhez, mint hétszáz- nyolcvankettő a tízezerhez. ■■ Lehet, hogy a mondás, miszerint a szocializmusban minden ember egyenlő, de vannak még egyenlőbbek, talán a demokráciának is alaptétele? (bertalanfy) Továbbra is bizonytalan a múzeumok jövője. Ez derült ki a múzeumigazgatók háromnapos országos értekezletén Ti- szavárkonyban. Török András, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára világossá tette: jövőre tovább csökken a kultúra, így a múzeumok támogatása is. Igen jó minőségű vízzel várja az idén a vendégeket a Velencei-tó - hangzott el az ünnepélyes évadnyitón. A vízpótlás, valamint a bőséges téli és tavaszi csapadék eredményeként két év alatt majdnem megduplázódott, s jelenleg megközelíti a 150 centimétert a tó vízmélysége, s magához tért az élővilága is. A Tolna megyei borversenyen azok a vörös borok, különösen az óborok kapták a legtöbb aranyérmet, amelyek iránt Nyugat-Európában, főként Németországban és Angliában egyre nagyobb a kereslet. Ez is bizonyítja: a vörös boráról híres szekszárdi történelmi borvidék visszanyerte régi hírét - így értékelték a Szekszárdon tartott verseny tapasztalatait az ország legjobb borvidékeiről érkezett szakemberek, zsűritagok. A 127 vörösborminta között 59 volt az óbor, ezek többsége aranyérmet kapott. Különösen a világfajtának számító Cabernet Franc és a Merlot borok minősültek kiemelkedő minőségű nedűnek. Ezeket nagy területen termelik Szekszárdon és környékén. Már 15-20 évvel ezelőtt bebizonyosodott: a kedvező mikroklímájú és talajú tolnai dombokon termesztett francia szőlőfajtákból készült bor minősége felveszi a versenyt a nyugat-európai kínálattal. Nemzetközi szervezetet alapítanak a „civilek” A polgár érdekeit képviselik Pannónia Regia Közhasznú Társaság Szervezésében és működésében is újszerűnek számító társaság alakult Komárom-Esztergom megyében, tatabányai székhely- lyel. A megye három közjogú kamarája, valamint a Magyar In- novizációs Szövetség, a Bábolna Rt., a tatabányai Modem Üzleti Tudományok Főiskolája és az Ember, Gazdaság, Bioszféra Alapítvány létrehozta a Pannónia Regia Közhasznú Társaságot. A következőkben a helyi önkormányzatokkal bővül a szervezet és már jelezte belépési szándékát az ÁV Rt. is. Az új közhasznú társaság elsődleges célja az, hogy Tatabánya, Tata, Komárom, Kisbér, Bábolna és Oroszlány térségében integrálja és hasznosítsa az eddig kihasználatlan vagyontárgyakat és eszközöket, a szellemi kapacitásokat. Bomba robbant a Wartburgban Nincs életveszélyben a sérült Bomba robbant szombat reggel Budapesten a XIV. kerületben egy Wartburg gépkocsiban. Az autó vezetője, Ignatejev Andrea 28 éves magyar állampolgár súlyosan megsérült. A kocsiban ülő két gyermekének az ijedtségen kívül nem esett bántódása. Telefonon érdeklődtünk az újpesti Árpád kórház baleseti sebészetén, ahová a mentők a súlyosan sérült fiatalasszonyt beszállították. Annyit megtudtunk, hogy az asszony nincs életveszélyben, állapota kielégítő. Az Országos Rendőr-főkapitányság központi ügyeletén megerősítették azt az információt, miszerint ezidáig ismeretlen típusú robbanószerkezetről van szó. A vizsgálat - a robbanóanyag kémiai és biológiai elemzése - folyik. Remélhetőleg néhány napon belül kiderül, ki és miért kívánta kioltani egy 28 éves anya és két kisgyermeke életét? Az már bizonyos, hogy a megsérült anya magyar állampolgár, ukrán férjét, aki a robbanás pillanatában nem volt a helyszínen, keresi a rendőrség. De bárki is a tettes, bármilyen indulat vezérelte, pokoli ötletével ártatlan emberek, köztük kisgyermekek életének kioltására vállalkozott. Az utóbbi években egyébként több robbantásos, feltehetően bosszú sugallta merénylet, vagy kísérlete történt. Vizsgálják a felrobbantott autót FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE 4 4
