Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-30 / 146. szám
6 Dunántúli Napló Közélet 1995. május 30., kedd Az élet rácáfol a statisztikára Aki nem dolgozik, nem éri munkabaleset Ha csupán a munkabaleseti statisztikát néznénk, még elégedettek is lehetnénk, a számok akár javulásra is utalhatnának. Ugyanis az 1990-ben feljegyzett 67 366 munkabalesettel szemben 1994-ben csak 32 334 esetet jelentettek, és 256-ról 140-re csökkent a halálos balesetek száma is. Ám az élet rácáfol a statisztikára! A sajtóban gyakran riasztó hírek, tudósítások jelennek meg.- Mi az igazság a munkabiztonság körül? - kérdeztük dr. Gáspár Imrénét, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztály- vezetőjét. A statisztika tükrében úgy vélhetnénk, hogy gyökeresen megjavult a munkabiztonság. Ez a valós helyzet?- A számok valósak, csakhogy sajnos nem a munkabiztonságjavulása áll a munkabalesetek csökkenő száma mögött, hanem a termelés jelentős visz- szaesése. Egyértelmű ez olyan ágazatokban, mint a bányászat, a kohászat, az építő és mélyépítőipar, a mezőgazdaság, s persze kimutatható, a csökkenéssel kevesebb a munkabaleset is. A munka biztonsága, a munka védelme nem javult, ellenkezőleg: erőteljesen romlott. A gazdasági átalakulás következtében a korábbi 17 ezer vállalat helyén 220 ezer új gazdasági szervezet jött létre. A főfelügyelőség múlt évi felmérése csupán két-három tucat cégnél, a volt nagyüzemek helyén létesült vállalkozásnál tapasztalt megfelelő szintű munkabiztonságot. Erre az szolgál magyarázatul, hogy az említett cégeknél nem zilálódott szét teljes egészében az a szakembergárda, amely a balesetek megelőzésével, a munkabiztonsági szabályok betartásával, a munkavédelem szigorú ellenőrzésével foglalkozott. Ebbe a kategóriába sorolható például a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. a Coca Cola, a Hajdúsági Iparművek, vagy a Kerox Élelmiszergyártó Kft. Nyereségvágy kontra munkabiztonság- Mi a helyzet a külföldi érdekeltségű vállalatoknál?- A külföldi, vagy külföldi tulajdonba került, egykori magyar vállalatoknál és főleg a kisebbeknél, amelyek nem rendelkeznek elegendő tőkével, általános a munkabiztonsági feltételek elhanyagolása, az előírások megszegése. Ezeknél a vállalatoknál többnyire a termelő berendezések régen kiselejtezett gépekből állnak, vagy ilyeneket hoztak be, vagy vettek át a magyar partnerektől. Hiányzik a szükséges védőberendezés, felszerelés. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy gyakran kis helyre zsúfolják össze a gépeket, berendezéseket, ezáltal szabálytalan az elUgyanis sokat nem jelentenek be, vagy ha nyilvánosságra kerül a munkabaleset, letagadják. A feketén foglalkoztatottaknál ez mindennapos gyakorlat.- Mennyire hatékony a megyei felügyelőségek ellenőrző, megelőző munkája? A munkavédelmi szempontok se lenn ... rendezésük, a világítás, a szellőztetés. A hiányos szakismeret és a pénztelenség, az egyes vállalkozók mohó nyereségvágya is közrejátszik a munkabiztonsági, munkavédelmi állapotok romlásában és vele járó veszélyek erősödésében. Rossz a munkabiztonság az építő és mélyépítő iparban, az erdőgazdaságban, a fafeldolgozásban, a mezőgazdaságban. Két példát említek a sok közül. Az építő és mélyépítő iparban a versenyképesség növelése érdekében a vállalkozók igen gyakran egyszerűen elhagyják a biztonságot szolgáló segédszerkezetek alkalmazását. így nincs megfelelő állványzat az építkezésen, nincs dúcolás a csatornaépítésnél, ez pedig törvényszerűen vezet a súlyos, vagy halálos kimenetelű balesetekhez. Tavaly éppen négyszer annyi halálos baleset történt az említett mulasztás miatt a csatornaépítésnél, mint egy évvel korábban. Ezek és más, bejelentett esetek pedig csak egy részét képezik a valóságban megtörtént munkabaleseteknek. nem elhanyagolhatók se fenn, FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ- Az országban 250 jól képzett szakemberünk dolgozik, a legtöbbjük két diplomás és sajnos, egyre romló körülmények között végzik munkájukat. Az ellenőrzés nem lehet hatékony Szinte csak felderítéses alapon jutnak el a munkáltatóhoz, mivel a nyilvántartások megbízhatatlanok, hiányosak. Megtörténik, hogy mire a nyomára akadnak, már megszűnt a cég, vagy teljesen átalakult, esetleg más helységben és telephelyen működik. A munkavédelmi felügyelőinek, akik hatósági személyek, nem egy esetben csak rendőri segítséggel tudnak eleget tenni kötelességüknek. A súlyos, bíróság elé kerülő ügyeknél a bizonyítási eljárás hosszú, rendkívül körülményes, mivel nekünk kell tanúsítani, bizonyítani a törvény megsértését, a szabályok áthágását. Az utóbbi időben előfordult az is, hogy a jogosan eljáró felügyelőt bosszúból korrupcióval vádolták meg. Ezért azt fontolgatjuk, hogy a jövőben csak párosával menjenek kiszállásra, így elkerülhetők az említett vádak. A bruttó 40 ezer forintos átlagbér sem csábító, az utóbbi időben ezért is hagyták el már öt- venen ezt a pályát. Ha a helyzet nem javul, a fogyó létszámmal és a romló feltételek közepette formálissá válik az ellenőrzés.- Az ország mai állapotát tekintve, van-e kiút ebből a helyzetből?-Mivel a szó valódi értelmében a mi munkánk fenyegető életveszély elhárításával, megelőzésével függ össze, remélem, hogy a mostani nehéz helyzetben is, a termelés, a gazdaság fejlődésével arányosan javíthatók a munkabiztonság, a munkavédelem feltételei, lehetőségei. Bővíteni és még gyümölcsözőbbé szeretnénk tenni a különféle érdekképviselethez fűződő kapcsolatainkat, amiknek eddig sok hasznát láttuk. Örömmel említem meg azt a 350 ezer dolláros segítséget, amit a holland kormánytól kaptunk a magyar munkafelügyeleti rendszer korszerűsítésére. Ennek keretében egyetlen szervezetté integrálódhat a munka- egészségügy, a munkavédelem, a munkabiztonság. A nagyszabású munkához a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is komoly támogatást ad. Maris János * Baranya megyében 1994-ben összesen 1400 munkabaleset történt, ez az előző évinek 83,8 százaléka. Ebből 5 volt halálos, 1 súlyos, 16 csonkolt. A közlés kényszere Állítólag a közlés közlés kényszere tartja fenn a társadalmi kapcsolatokat. Természetes, amióta az ember beszél, és kibővült, amióta írni, rajzolni, képet alkotni is megtanult. A közvetlen ok, amely az írógép mellé kényszerített egy sokadik konferencia, sokadik szószólója volt. Lelkesen olvasott véget érni nem akaró oldalakról. Milyen kényszer űzi a homo sapienst, hogy átváltson ludensre és játsszon szavaival, leírt mondataival.. . Harminckét betűből formálunk szavakat gégénkben és ütünk szavakká. A gondolat szabadságát zsugorítjuk, leplezzük, tesszük múlóvá, dobjuk meztelenül partyba. Bölcs magányban képzeli magát a busz tömegében a fennkölt lelkű irodalmár, mikor kitárul előtte mindaz, amit közlendőnek vél ember, asszony, öreg és fiatal a közös út rázkódtató darabján. Vidéken, a városszéltől az út nem kisszakasz, itt érdemes szólni és hozzászólni. Van közönség, a hangerő érvényesül a szűk térben. Csak a témát és időt kell beosztani. Feldobódhat éppúgy közös téma, ez a politika lehet közvetlenül vagy közvetve, óvatosan vagy hivalkodóan gorombán, érintve múltat, jelent, jövőt. Kibuggyan a magánügy. Megtudható egészség, betegség minden vonatkozásban. Hazánk fiaira jellemző szokásként több a keserv, mint az életöröm a pajzánabb formától éppúgy, mint a rövidebb, darabos, töredékmondatokig. Bőséggel omlóan, folytatólagosan leginkább betegségről lehet beszélni. A panaszok éppúgy vonatkoznak a kiértékelt, alaposan kitalált tünetekre, mint a kezelésre. Az orvos ténykedésére, a szomszédasszony bölcs tanácsaira és mindinkább a gyógyszerek áraira. Az irodalmár figyel a sarokban. Bölcsnek és mindezeken felülemelkedőnek képzeli önmagát, pedig alig várja, hogy gépe mellé üljön és leíija lelkén átszűrt közösségi élményét, és mi még rosszabb azontúl mindazt, amit önmaga mélyén talált mostanában, akár líra, akár próza. Kitalál és kitálal ő is. Ha ez az öntudat almájába harapás bűne - egyformán esz- szük mindnyájan. Konkoly-Thege Aladár Kóser McDonald’s Az amerikai McDonald’s gyorsétkezde kóser étterem-láncot nyit Izraelben - jelentette a Reuter. Ez lesz az első McDonald’s étkezde, amely tökéletesen igazodik a zsidó étkezési előírásokhoz, amelyek egyebek között tiltják a tej- és a húskészítmények vegyítését, így a Big Mac-ek sajttalanok lesznek. A termelő típusú szövetkezetekre is szükség van A mezőgazdasági szövetkezetek - már amelyik átvészelte az elmúlt négy esztendőt - még mindig bizonytalannak tartják a jövőjüket. Erősen megoszlanak ugyanis a vélemények termelőtevékenységük létjogosultságát illetően is. Sokan vélekednek úgy, hogy a termelő típusú szövetkezeteknek nincs helyük a piacgazdaságban, a velük szemben álló tábor viszont azt vallja: átmenetileg szükség van rájuk. Dr. Csendes Béla agrárközgazdász szerint cáfolhatatlan érvek szólnak amellett, hogy hazánkban szükségszerűen nagyobb súlyt kell képviselniük a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szövetkezeteknek, mint a fejlett országokban. Ennek oka vélhetően az, hogy Magyarországon a piacgazdaság kiindulópontja egy túlnyomó- részt szövetkezeteken alapuló agrárgazdaság volt. A nagyüzemek általában hatékonyabbak a kisüzemeknél. Egyes ágazatokban pedig eleve ők teremtik meg a termelés feltételeit, nem szólva a szakértelem, az újítások területén betöltött jelentős szerepükről. Ezért a mezőgazdaságban a jövőben is jelentős arányban jelen kell lenniük a múltban már bizonyítottan hatékony mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szövetkezeteknek is - érvel a közgazdász. A meglévő gazdasági épületek, gépek, ültetvények racionális hasznosítása ugyanis csak nagyüzemi, társasági - ezen belül szövetkezeti - formában képzelhető el.-Átmenetileg tehát indokolt a mezőgazdasági szövetkezetek jelenléte az agrárpalettán. Még az „átmenetileg indokolt” kifejezéstől is óvakodnék. Az átmenet legalább 10-15 évet jelent, ez az idő egy gazdaságban már tartós berendezke dést feltételez. A hosszan tartó bizonytalanságot az agrárgazdaság nem képes elviselni. Az éremnek van egy másik oldala is, amely a szövetkezetek létjogosultsága mellett szól, Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy az elkövetkező egy, másfél évtizedben a mezőgazdaságból megélni szándékozók köre csak vállalkozókból, vag> a saját gazdaságukban dolgozc gazdálkodókból fog állni Lesznek munkavállalók is. Miért kellene előlük elzárni azt a? utat, lehetőséget - például szociális előnyöket - amelyeke csak a szövetkezet tud nyújtani? Újvári Gizellt Az Orvosi Kamara ülése Nincs könnyű dolga a krónikásnak, amikor beszámol a Baranya Megyei Orvosi Kamara legutóbbi négy óra hosszat tartó képviselő testületi üléséről. Nemcsak azért, mert az összes szakbizottság részletes beszámolója külön cikket igényelne, hanem azért, mert a működésünket döntően befolyásoló kérdések zömének a kulcsszava a „pénz” volt. Lényege pedig az, hogy ez a pénz igen kevés arra, amire kell, vagy egyáltalán nincs. Dr. Horváth Attila megyei elnök tájékoztatott arról, hogy végleges helyet kaptunk az ún. Kamarák Házában (Nagy Lajos u. 9.) kedvezményes bérleti feltételekkel. Az iroda dr. Végh Mária és dr. Marton Ilona helyettes vezetésével működik és lehetőséget nyújt a városi elnök, dr. Nagy Jenő számára is ügyintézés céljából. A magas regisztrációs és tagdíjak mértékéről keletkezett vita végkicsengése, hogy külön bizottság vizsgálja a kedvezmények mértékét, melyek érintik a fiatal kollégákat, a nyugdíjasok bizonyos kategóriáját, a munkanélkülieket, a sorkatonákat, a GYES-en, GYED-en lévőket. A Kamara törekszik több és erős jogosítványra szert tenni, amely az orvosvezetők kinevezésével, az orvosok bérezésével kapcsolatos. Beindult a helyi tagok számára készült „Kamarai Hírlevél”, amelybe várják a tagok írásait, véleményeit. A beszámoló után dr. Péley Iván hivatalosan is átadta az Egyesületi Kamarát a Köztestületi Kamarának. Beszámolt úttörő tevékenységükről, a vezetőség jószándékáról, de azt is megemlítette, hogy az akkori Parlamentben 50 orvosképviselő különböző jiártutasítások- nak engedelmeskedve nem szolgálta megfelelően az orvosok érdekében működő Kamarát. A továbbiakban a jogi-köz- gazdasági, az oktatási, az orvosi díjtétel, az érdekvédelmi, etikai szakmai bizottságok beszámolói következtek. Kiderült, hogy igen sok kolléga nem fizette be a tagdíjat és regisztrációs díját. A befizetett díjak megoszlása: 20% a helyi kamaráé, 20% a megyei kamaráé, 25% az országos elnökségé. A fennmaradó 35% megosztásáról a megyei küldöttgyűlés dönt. Vizsgálat történt a kártyák megosztásával kapcsolatban. Legkevesebb 970 - legtöbb 2500 volt egy-egy orvosnál. Elemezték az intézményekben dolgozók átlagfizetését. Ez intézményenként változó, de összátlagban bármely más, egyetemet nem is igénylő foglalkozásokkal összehasonlítva szánalmasan alacsony. Ez a tény és az emberek jellembéli különbözőségei a kártyákért való küzdelem nem kívánatos módjait is eredményezte, (pl. több a kártya, mint a beteg). Ide kívánkozik, hogy 2800 külföldi orvos dolgozik. - Feltétlen kívánatos a szigorú vizsgatétel, a Kamara hozzájárulása. Felvetődött, hogy orvosainkat a „Nyugat” már nem alkalmazza, ugyanakkor a mi költségünkön kinevelt taníttatott fiataljainkat munkanélküliség várhatja, amit nem old meg egy kategorikus, korhatárhoz kötött kényszernyugdíjaztatás, ami részint értékes kollégák elvesztését jelentené a szakmának, másrészről egy méltatlan életvitelt. Egyáltalán itt vetődik fel: hány éves korig tartja ez az állam értékesnek állampolgárait, és mely kor az, mikor szívesen venné, ha már nem lenne az élők sorában, mert akkor másra használhatná azt a szintén szánalmas nyugdíjat, amire az illető élete folyamán befizetett. Szó esett, hogy a kézigyógyszertárak kezelésével az illető kollégának egyharmad munkaideje telik el. Jogi lépés követi az orvosi túlmunka díjazását, az ügyeleti díjak alacsony voltát magyarázó és összehasonlító utasítások értelmezését. Külön cikket érdemelne dr. Deák Gábor részletes tanulmánya a sürgősségi ellátás állapotáról, jelenlegi helyzetéről és az ész szerű, elsősorban az ellátásn szoruló beteg érdekében aján lőtt módozatokról. Jelenleg akut ellátás folyik a háziorvos rendelőben, a felvételes intéze ambulanciáján, a Mentőszolgá latnál, a rendelőintézetekben Sok esetben egy paciens vala mennyit végigjárja - ami idő és pénzkiadást jelent. Központi jól felszerelt ellátóegység (fék vőbeteg háttérrel) felállítási szükséges. A hosszú ülést elnök és tag ság úgy fejezte be, hogy küz deni kell a szakmánk tisztessé géért, orvosaink szakmai kö rülményeinek és vele össze függő életvitelének javításáért A cikkíró pedig szeretné elhi tetni, hogy ez tízmillió embe érdeke, amire ne akkor döbben jen rá, amikor viszi a mente fájdalmával órákig várakozil az ellátásra és kórházi ágyoi fekve hiába nyomja a csengőt. Dr. Szalai Istvái ( t 4