Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-30 / 146. szám

1995. május 30., kedd A Mai Nap DUnántúli Napló 3 Tévedett a munkaügyi miniszter? A nyugdíjas nem eltartott Nem csak a gyógyszer segít A Pannónia Pszichiátriai Egyesület vándorgyűlése Kósáné Kovács Magda munka­ügyi miniszter múlt szerdai do­rogi fórumán a munkanélküli­séggel foglalkozva azt mondta: a statisztikai adatok szerint 100 foglalkoztatottra 176 eltartott esik. A továbbiakban a foglal­koztatottak számának rohamos csökkenésével és a munkanél­küliek arányának növekedésé­vel kell számolnunk. A minisz­terasszony által említett képle­tet akár ijesztően megdöbben­tőnek is tarthatnánk - ám való­színűleg hibás volt az adat. Hozzá kell tennünk azt is: nem mindenki eltartott, akinek nincs aktív munkaviszonya. Érdemes azonban mögé néz­nünk: kik minősülnek eltartott­nak? Dr. Novák Zoltán, a KSH megyei igazgatója volt segítsé­günkre. Tőle tudtuk meg: évti­zedekkel ezelőtt ez az arány még rosszabbnak tűnt, s a hat­vanas években közeledett csak egymáshoz jobban az aktív ke­resők és az eltartottak aránya. A statisztika szerint az számít el­tartottnak, aki nem tartozik a gazdasági aktivitás valamelyik egyéb kategóriájába: az aktív keresők, az inaktív keresők, az állást kereső munkanélküliek, az első ízben elhelyezkedni kí­vánók közé. Vagyis az eltartot­Befejeződtek a Baranya Me­gyei Önkormányzatok Társu­lása részközgyűlései, amelynek során hat helyszínen - Szuli- mánban, Geresdlakon, Villány­ban, Orfű-Tekeresen, Magyar- hertelenden és Marócsán - az elmúlt év munkáját értékelték, s határozták meg a következő időszak működési feltételeit. A társulásnak a megyei közgyű­léssel együtt 231 tagja van, minden részközgyűlés határo­zatképes volt. A négy éve működő szerve­zet jól szolgálja a kisközségek érdekeit, mégsem ritka, hogy a tagönkormányzatok elfelejtik befizetni a hozzájárulási díjat. Ez utóbbi egyébként csak rész­ben fedezi a hivatal költségve­tését. Ebben az évben a megyei közgyűlés ehhez több, mint 13 millió forint támogatást adott, ez a szükséges összegnek azonban csak a fele. A másik 50 százalékot sem fedezi az önkormányzatok által fizetett, lakosonkénti 75 forint. Ezzel együtt is új alapelvekre kell a társulás működését he­lyezni - részletesen kifejtette ezt a részközgyűléseken Wer­ner József, a megyei közgyűlés elnöke s ennek lényege: az alaptevékenység, a tanácsadás taknak nincs se keresetük, se jövedelmük, vagy magánsze­mély, vagy valamilyen intéz­mény gondoskodik róluk. A statisztika ilyen értelemben ne­vezi például a bölcsődés, az óvodás kisgyerekeket is eltar­tottnak, az iskolába nem járó 6-14 éveseket, az akár ösztön­díjjal, vagy szakmunkástanuló­bérrel rendelkező diákokat, vagy azokat is, akik háztartás­beliek, a mezőgazdaságban azokat a segítő családtagokat, akik 1989-ben nem dolgoztak 90 napot. Ilyen értelemben sem eltar­tott tehát például a nyugdíjas - számuk ma már közel 3 millió, s munkaviszonyuk évtizedei­ben éppen eleget fizettek „előre” -, vagy a gyed-et, gyes-t kapók, a járadékosok. A miniszterasszony által említett arány tehát finomítandó, s a ba­ranyai adat szerint 71-re csök­ken. Ez az adat 1990-es, de 60 évvel ezelőtt még 123 volt. Egészen pontosan: 100 aktív keresőre a megyében 59 inaktív kereső és 71 eltartott esik. Dr. Novák Zoltán szerint elképzel­hetetlen, hogy az országos átlag ilyen nagy mértékben eltérne a baranyaitól. Mészáros A. maradjon a jövőben is ingye­nes, ám az ezen felüli szolgálta­tásokért önköltségarányos térí­téssel tartoznak a tagönkor­mányzatok. Kétségtelen: az elmúlt négy évben a mainál jobb helyzetben voltak az önkormányzatok, a megyei közgyűlés is, a takaré­kosabb működés pedig vissza­hat a társult kisközségekre. Eb­ből következően viszont a tár­sulás működését az igényekhez kell alakítani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyes községe­ket érintő költségeket ne a min­denki által fizetett kalapból egyenlítsék ki. A megyei közgyűlésnek célja a különböző, közöttük a most szerveződő térségfejlesz­tési társulások segítése, felkaro­lása. A támogatási rendszerbe bevonják a közgyűlés intézmé­nyeit is, feladatuk többek kö­zött olyan programok kidolgo­zása, amelyek gyorsíthatják a kistelepülések kulturális életé­nek fellendítését. Ezeket a szolgáltatásokat a megyei köz­gyűlés térítés nélkül biztosítja a községeknek, s a megvalósítás­ban nagy szerepe lesz az Ön- kormányzatok Társulása Hiva­talának is. M. A. Kilencedik alkalommal gyűltek össze Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye mentálhigiéné­vel foglalkozó szakemberei a hétvégén Zalakaroson, hogy a hazánkban előforduló deviáns magatartásformák megjelené­séről és gyógyításáról cserélje­nek eszmét. A pécsi székhelyű szellemi műhely, a Pannónia Pszichiátriai Egyesület közel 120 tagja a társadalmi beillesz­kedés zavarait vizsgálta, azo­kat, amelyeket a nyolcvanas években a hivatalos politika egyszerűen a pszichiátria tevé­kenység körébe utalt, mintha mindenfajta deviancia függet­len lenne az adott környezettől, a társadalomtól. Dr. Stark András, a Baranya Megyei Mentálhigiénés Intézet vezetője, a rendezvény szerve­zője elmondta, műhelyüket mindig is a szociálpszichiátriai szemlélet jellemezte, amely a A rajna-pflazi gyermekkarok és középiskolás kórusok fesztivál­ján szerepelt a pécsi Mátyás Ki­rály Utcai Általános Iskola nagykórusa. Hazaérkezésük után kérdeztük a rendezvény élményeiről, tapasztalatairól Kunváriné Okos Ilona karna­gyot.- Harminckét kórus között mi voltunk az egyik külföldi énekkar - mondja a tanárnő. - A másik külföldi együttes a ka- iserslauteni támaszpont hivatá­sos amerikai katonáinak gyere­keiből alakult kórus volt. A fesztivál mottója az ameri­kai-német barátság és megbé­kélés volt a II. világháború be­fejezésének 50. évfordulójára. gyógyszeres kezelés mellett a terápiás munkába bevonja a társadalmi szervezeteket és ön­segítő csoportokat is. A szen­vedélybetegek korszerű és eredményes gyógyítása például ma már nem nélkülözheti a gyógyult betegek aktív közre­működését. Az utóbbi években egyre na­gyobb teret hódít a családterá­pia, hiszen a család egyik tag­jának betegsége, vagy munka- nélkülivé válása megváltoztatja a kis közösség egyensúlyát. Az önértékelési zavarokkal küzdő családfő például már nem tud megfelelni a hagyományos sze­repnek, és a házastárssal való kapcsolata is romlik. A régió­ban azonban felkészült szak­emberek várják a hozzájuk for­duló, nehéz helyzetbe került embereket. Az átmeneti csökkenést kö­vetően 1992-től ismét emelke­Ennek megfelelően a nyitó koncerten kizárólag amerikai szerzők művei, filmzenék, il­letve néger spirituálék szerepel­tek. Természetesen mi is ennek alapján állítottuk össze az első koncert programját.- Miért éppen a Mátyás Kó­rusra esett a választás?- A fesztivál szervezője, dr. Klaus Eichenlaub jól ismeri a Kodály zenepedagógiai mód­szert és nem titkolt szándéka azt elterjeszteni hazájában. Ezen kívül személyesen több ízben hallotta már énekelni a pécsi gyerekeket. A szereplése­ken kívül egy kóruspróbát is kellett tartanom a német kar­nagy kollégák számára a feszti­dett az öngyilkossági kísérletek száma, amelyekről dr. Kézdy Balázs beszélt. A pécsi szak­ember a magyar nyelv és kul­túra, valamint a hazai öngyil­kosság-jelenség között keresi az összefüggést. Az öngyilkos­ság gyökerei igen mélyek a tár­sadalmunkban, s nem véletlen, hogy minden jelentős magyar filmrendező feldolgozta ezt a témát. (Dr. Kézdy Balázs kuta­tásainak eredménye még az idén könyv alakban is megje­lennek.) Megkérdeztük dr. Stark And­rás pszichiátert, mi számára a vándorgyűlés legfontosabb ta­nulsága. A főorvos elsősorban a fiatal szakemberek újra való fogékonyságát, aktivitását em­lítette. A résztvevők közönség­díját egy orvostanhallgató, Ár- kovits Amaryl, a pécsi SOS Élet Telefonszolgálatról szóló előadásával nyerte el. P. E. vál színhelyén, Herxheimben.- Mi volt a kinti kórusvezetők észrevétele?-Mindenek előtt óriási ér­deklődés van a magyar zenepe­dagógia iránt. Csodálkozással és elismeréssel szóltak a gyere­kek kottaolvasási készségéről. Számos kérdést tettek fel a ma­gyarországi zenei tagozatos is­kolatípusokról. Búcsúzóul megtudom, hogy a szép számú fellépés mellett barátságok szövődtek a vendég­látó német és magyar kisdiákok között, s jutott idő Nürnbergben egy kis városnézésre, Strassbo- urgban pedig a katedrális meg­tekintésére is. Törtely Zsuzsa Felvételi mérleg a JPTE karain A következő tanévre 5151 diák jelentkezett a JPTE négy karára és a PMMF-re. A nappali tago­zaton azonban csak 40 százalé­kuk kezdheti meg a tanulmá­nyait, valamivel többen, mint 2000 hallgató. A jogi karra négyszeres a túljelentkezés - a 150 fős I. évfolyam mellett 50- en az úgynevezett „0”-évfo- lyamon kezdhetik meg tanul­mányaikat, a közgazdaságira a 415 felvételizőből 170-et vesz­nek fel, a bölcsészkar legnép­szerűbb szakaira ugyancsak többszörös a túljelentkezés, a 2153 diák közül 621 nappalin, levelező tagozaton pedig 185- en kezdhetik meg az első évfo­lyamot. A természettudományi karra is lényegesen többen sze­retnének bejutni a 292 rendel­kezésre álló helynél. A PMMF 10 szakára 1148 diák pályázik, a keretszám 750, a levelezőn 218. Az egyetem egyébként a tervezettnél magasabb hallgatói létszámot is vállalna. Orfűma- és holnap? A Mecsek Egyesület „Ötórai beszélgetés” sorozatában május 31-én, szerdán 17 órakor dr. Harmat Béla lesz a vendég. A téma meghatározása sokat sej­tető: Orfű ma - és holnap? A beszélgetés helyszíne szokás szerint a Baranya Megyei Le­véltár, Pécs, Rét utca 9. szám alatti épülete lesz. Baleset a fénysorompónál A MÁV Főmenetirányító Szol­gálatától kapott tájékoztatás szerint hétfőn kora délelőtt Sárbogárd és Rétszilas között egy közúti átkelőhely jól mű­ködő fénysorompójánál egy Wartburg személygépkocsi ve­zetője ráhajtott a sínekre és az odaérkező személyvonat neki­ütközött a kocsinak. A jármű vezetője a helyszínen életét vesztette. Török autók / MAV-szerelvényeken A MÁV új szolgáltatásával te­hermentesíteni szeretné a hazai közutakat. Az első vasúti sze­relvény május 27-én indult Lé- bény-Mosonszentmiklós állo­másról. Németországban dol­gozó vendégmunkások gépko­csijait szállította Isztambulba és Thesszalonikibe. Az első sze­relvényen 65 autót és 260 utast szállított a Magyar Államvasu­tak a müncheni Optima Tours utazási iroda szervezésében Tö­rökországba, illetve Görögor­szágba. Mérlegen az önkormányzatok társulása A szolgáltatásnak értéke van Németországban a pécsi Mátyás kórus A horvát iskola napja - A pécsi Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola és Gimná­zium kétszáznál is több diákja ünnepelt tegnap. A sulinapon az egyik legnevesebb horvát naiv festő, Ivan Lackovic-Croata munkáiból nyílott kiállítás, délután sokac búcsút rendeztek. Nagy sikerrel lépett fel a pécsi Tanac táncegyüttes és a Vizin zenekar, a horvátországi Petri- jevci városból érkezett nemzetiségi csoport és a házigazda iskola táncosai. fotó: laufer A gyermek és a bűnözés A bűncselekmények 10-12 százalékát fiatalkorúak köve­tik el Magyarországon, másfe­lől pedig egy 1988-as adat­elemzés szerint országunkban minden héten meghal egy gyermek saját apja vagy anyja keze által. Á népszerű bűnügyi magazin júniusi számának központi témája a gyermekál­dozatok, a gyermekbűnözők, illetve a veszélyeztetett gyer­mekek. Hírt ad a Pandúr gyerekek fosztogatóiról, egy csecsemő­gyilkosság anatómiájáról, ar­ról, hogy miért válik gyermek- gyilkossá egy konszolidált kö­rülmények között élő három- gyermekes anya, s a többi kö­zött a Legfelsőbb Bíróság egy gyermekülés ügyében a kö­zelmúltban hozott ítéletéről is olvashatnak. Kitekintést kaphatnak az ol­vasók a környező országokbeli gyermeksorsokról is. Méltán tarthat számot érdeklődésre az az exkluzív interjú, amelyet Ray úr speciális ügynök, az FBI Akadémia külföldi kép­zést és támogatást nyújtó tevé­kenységének felelőse adott a Pandúr Bűnügyi Magazinnak, s amelyben szól többek között a rendőri korrupció kérdéséről is. Milliókat csak lopással, csa­lással lehet keresni? - teszi fel a kérdést a Pandúr riportere az „újmódi gazdasági bűnügyek” című írásában. A „kínos” kér­désekre dr. Bencze József al­ezredes, a Budapesti V. kerü­leti Rendőrkapitányság veze­tője válaszol. Játékautomaták ügyes játé­kairól szól a „Hatvanezret be­pörgetett ...” című írás. Ka­zettahamisítók nyomában is járt a Pandúr, továbbá a feke­tegazdaság elleni harcról is ki­fejti véleményét a „Miből telik a Józsinak?” - című írásban. Az egész országot megdöb­bentette az a dráma, amely má­jus elején történt Salgótarján­ban, ahol a negyvenhét éves M. Pál egy szamurájkarddal a nyílt utcán megölte anyósát. A döbbenetes gyilkosság külön­böző stációiról is beszámol a lap. A könnyedebb témát kedve­lők ismét találkozhatnak bűn­ügyi novellával a Pandúr ha­sábjain, valamint a jól ismert Bandó ujjlenyomat is fellel­hető. A keresztrejtvény értékes nyereményeket kínál a megfej­tőknek. Éjjeli menedékhelyek Még ha változékony és hideg, esős májusi időnk is volt, azért az éjszakák már elviselhetőb­bek voltak a szabadban az ott­hontalanok számára. Ezt bizo­nyította, hogy Pécsett a napok­ban az eső miatt csak a Melinda utcai parkig merészkedő kisis­kolások a játék, bújócskázás, bokorba mászások közepette je­lezték a tanáméniknek, hogy különös rejtekhelyekre bukkan­tak a bokrok alatt. Persze a kisgyerekek még kevésbé értették a látottakat, a felfedett „hajlékokat”, legtöbb­jüknek csak érdekes játék-bú­vóhelyeknek tűntek a fóliával, kartondobozokkal és ágakkal fedett „bunkerek”. A tíz év alatti kicsinyek még nem értik, mi az hajléktalannak lenni. A tanáménik és a parkot felügyelők igyekeztek óvatosan fogalmazni, magyarázatot adni. Talán jobb is, ha játék-búvóhe­lyeknek tekintik a szomorú menedékhelyeket. Tavasztól őszig Pécsett sok­felé vannak ilyen rejtekhelyek. A fiatal, még edzettebb otthon­talanok a városszéli erdők, a parkok növényzetében alakítják ki ideiglenes alvóhelyüket. Csak az eső ellen kell jobban biztosítani szélvédett hajlékai­kat. Az elmúlt rossz időben még tüzet is raktak az esős, sze­les hidegben. A park jelenlegi gondozói a rendőrség segítségét kérték a területükön lévő rejtekhelyek felderítésében és a további el­lenőrzésben, mert tartanak a bűnözők esetleges felbukkaná­sától. Néhány évvel ezelőtt többször akadtak szipózókra is a környéken. R. Gy. > \ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents