Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-29 / 145. szám

1995. május 29., hétfő A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Csizmadia Ervin új könyve elé I A magyar demokratikus i ellenzék (1968-1988) A Könyvhétre jelent meg Csizmadia Ervin Pécsett ok­tató politológus új könyve, mely a magyar demokratikus ellenzék történetét dolgozza fel. A szerző háromkötetes mun­kája különböző módszerekkel, halfajban és stílusban, de ugyanazt vizsgálja: hogyan jött létre, milyen módon változott és mennyiben járult hozzá a Kádár-rendszer gazdasági-poli­tikai leépüléséhez a kezdetben még nem, de a hetvenes évek végétől mindenki által demok­ratikus ellenzéknek nevezett csoportosulás. Csizmadia Ervin monográfi­ája a hatvanas évek második felétől, lényegében a demokra­tikus ellenzék előtörténetétől indítja a vizsgálódást. Egyfelől igyekszik a lehető legponto­sabban megragadni azokat az okokat, amelyek a később el­lenzékivé váló csoportosulást megindították a (részben ön­kéntesen vállalt) marginalizá­lódás felé vezető úton. Ugyan­csak részletesen foglalkozik a iszerző a politizálódás folyama­tának bemutatásával, illetve az- feal, hogy hogyan talált rá 1956 példájára és mintájára a demok­ratikus ellenzék, valamint hogy milyen stációkon jutott el addig a pontig, hogy számarányánál lényegesen nagyobb szerepet lökhetett be a nyolcvanas évek Magyarországán. Másfelől a monográfiában mindvégig erős hangsúly esik a demokratikus ellenzék és a po­litikai hatalom viszonyának bemutatására. A szerző alapos kutatómunkája nyomán arra a következtetésre jut, hogy az MSZMP számára az egész kor­szakban nyilvánvaló volt az el­lenzék politikai jelentősége és a szélesebb (nem pusztán értel­miségi) közvéleményre gyako­rolt befolyása. Levéltári doku­mentumok segítségével bizo­nyítja, hogy a demokratikus el­lenzék (és a népiek) tevékeny­sége komoly mértékben hatott a párton belüli álláspontok alaku­lására, sőt - talán nem túlzás - a párt és az egész rendszer vál­ságba jutására is. A Csizmadia Ervin válogatá­sában és szerkesztésében meg­jelenő dokumentumkötet a kor­szak legreprezentatívabb do­kumentumaiból ad izgalmas vá­logatást. A kötet egyrészt a kü­lönböző szamizdat kiadványok (Beszélő, Hírmondó, Demok­rata, Égtájak Között, Hiány), il­letve külföldi magyar nyelvű kiadványok terméséből igyek­szik felvonultatni azokat, ame­lyek valamiképpen az ellenzéki tevékenység mérföldköveinek tekinthetők. Másrészt a kötet tartalmazza az ellenzékre vo­natkozó rendkívül érdekes pártdokumentumokat, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak és Központi Bizottságának okmányait. Ez utóbbiakból ki­derül, hogy az MSZMP nem pusztán szórványosan foglal­kozott az ellenzékiség témájá­val, de kifejezett ellenzék-poli­tikája is volt, ha ennek hangsú­lyai a konkrét események fé­nyében módosultak is. A mai olvasó számára különösen ér­dekesek lehetnek a néhai párt első titkár, Kádár János meg­nyilatkozásai, amelyekből - kü­lönösen ha összevetjük más pártvezetők állásfoglalásaival - kirajzolódnak a felső vezetés belső erővonalai is. Maradhat-e Mohácsé a templomi orgona? A város főterén álló Fogadalmi templomba nyolc évvel ezelőtt szólalt meg először a hagyo­mányostól eltérően épített or­gona, amelyet Albert Péter elektromérnök készített. Bemu­tatni hozták, a mohácsiak meg­kedvelték, s úgy döntöttek, ala­pítványt tesznek, és a három millió forintos vételárat az adományozók segítségével ösz- szegyűjtik. A pénzt átmenetileg a Kereskedelmi és Hitel Bank mindenesetre megelőlegezte. Most lejárt a fizetési határidő, adományokból pedig a számí­tottnál lényegesen kevesebb folyt be a számlára. A kamato­kat is magába foglaló tartozás kétmillió 573 ezer forint. Ha ennek kifizetését május végéig nem biztosítja valaki, akkor az árverezés elkerülhetetlen. Az orgonát nem csak az egy­házi szertartásokon szólaltatják meg. Több alkalommal neves művészek adtak eddig is hang­versenyt a Fogadalmi temp­lomban, tehát a hívő emberek mellett minden mohácsi érdeke lenne, hogy maradjon. Ilyen megfontolásból segítséget vár­nak az önkormányzattól, kérték a banki tartozás kiegyenlítését. A kedden tartandó közgyűlésen kell dönteniük a képviselőknek: vállalják a város költségvetésé­ből a több mint 2,5 millió kie­gyenlítését, vagy árverésen más település közösségéhez kerül a különleges hangszer. Berta M. 25.999,­Havonta 1.530,­1 1 R r tI A készlet erejéig! ELEKTRO MARKT PÉCS, SZÉCHENYI TÉR (TÜNDE ÁRUHÁZ) Észak-atlantiak először idegenben Vajon ismeri-e a NATO és az USA hadvezetése a Misinát2 A Magyar Honvédség látványos gesztusaként ma délután amerikai szakértők és a sajtó nyilvánossága előtt Tábor­falván Scud-B rakétakomplexum részegységeit semmisítik meg mti-telefotó Harmadik napja Budapesten ta­nácskozik - ma tartja záró ple­náris ülését a Parlamentben - az Észak-atlanti Közgyűlés. Mivel az egyik fő téma a NATO bőví­tése, a nemzetközi szervezetek körében kevéssé jártasak úgy vélhetik, hogy Magyarországon most NATO-tanácskozás fo­lyik. Igen is, nem is. A NATO-t a demokratikus szabadságjogok védelmére kö­tött szövetségként 1949-ben hozták létre. Jelenleg tizenhat tagállama van. Ezek parlament­jeinek képviselői alkotják az 1955-ben alapított Észak-ant- lanti Közgyűlést, amely nincs sem alá-, sem fölérendelve a NATO-nak. Az Észak-atlanti közgyűlésnek mi is társult tagjai vagyunk. A társult államok 1990 óta vehetnek részt a köz­gyűléseken. Sok momentuma jelképes, finom jelzés, valamiféle üzenet vagy még inkább gesztus értékű a mostani közgyűlésnek. Egy­ben csalódás azoknak, akik a közgyűlés szerepét túlértékelve konkrét megnyilatkozásokat vártak. Az Észak-atlanti Köz­gyűlés általában évente kétszer ülésezik, s a tavaszi ülésen nem szokása határozatokat hozni. Ennek is tulajdonítható, hogy a mostani tanácskozás java része bizottságokban folyt eddig. Gesztus, hogy a közgyűlés ülését most és Budapesten tart­ják először a NATO-tagorszá- gok területén kívül. Ezt már két éve elhatározták. Akkor még kevesen sejtették Észak-atlanti körökben, hogy a záró plenáris ülésen magyar miniszterelnök­ként az a Horn Gyula fog hoz­zájuk szólni, aki a hajdani Varsói Szerződés tagállamai­nak diplomatái közül 1988- ban magyar külügyi államtit­kárként először szólalhatott fel a közgyűlés ülésén. Az is üzenet lehet, hogy az észak-atlanti képviselők barát­ságos nyilatkozatokkal elvileg kiálltak a NATO bővítése mel­lett - ám ennek nincs konkrét ütemterve, s az nem az Észak­atlanti Közgyűlésen múlik. A Magyar Honvédség is tett egy látványos gesztust: ma délután 16 órától teljes sajtó­nyilvánosság előtt a leszere­lési programunk részeként amerikai szakértő közremű­ködésével Táborfalván Scud-B rakétakomplexum ré­szegységeit semmisítik meg. Végül egy egészen másféle röppentyűről. Egyik pesti la­punk - ha már olyan kevés igazi szenzáció történik a köz­gyűlésen - nem hivatalos for­rásokra hivatkozva (naná!) felröppentette, hogy Magyar- ország NATO tagsága esetén nagy teljesítményű amerikai lokátorok kerülnének hazánk területére: egyik a Misinára, egy másik a Bükk magasla­tára. Érdemes megfigyelni a földrajzi tényezőt. A hír „for­rása” vagy kiötlője az egész Mecsekből pont a közvetlenül Pécs fölé magasodó és vissza­vonhatatlanul polgári haszná­latba vett Misinát ismeri csak név szerint - és a körülmé­nyek miatt alighanem csak is úgy -, a Bükk hegységből egyetlen csúcsot sem tud megnevezni. Alighanem ez is valaminek a csúcsa! Dunai Imre Az Alkotmánybíróság teljes ülése Az Alkotmánybíróság kedden teljes ülést tart - tájékoztatta az MTI-t a testület. A tervek szerint azt vizsgálják majd, hogy miért a művelődési miniszter hatásköre az egyetemi felvételi eljárás megállapítása. Várhatóan arról is tárgyal a testület: ellentétes-e a művelődéshez való joggal az, hogy a törvény a felsőfokú ta­nulmányok folytatásából kizáija azt a személyt, akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától. Homoktövis - rendelésre Divatba jött a Mongóliában ős­honos homoktövis telepítése, olyannyira, hogy a forgalmazó törökbálinti Hébé Élelmiszert Gyártó és Termelő Kft. előjegy­zés alapján veszi fel a rendelése­ket az őszi telepítésekhez. A vi­taminokban különösen gazdag gyümölcsű, igénytelen homoktö­vis terméséből különbözuő robo­ráló, erősítő készítményeket állí­tanak elő, amelyeket már Olasz­országba is exportálank. A nö­vény termesztésére berendez­kedő gazdák évente, a hektáron­ként 300-500 ezer forint értékben megtermő alapanyagra biztos át­vevőt találnak. Eddig főként Paks és Neszmély környékén alakul­tak ki ültetvények. Kormányzati tapasztalatok Kiss Elemérnek, a Miniszterel­nöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkárának vezetésével má­jus 26-27-28-án konzultációt rendeztek a közigazgatási és helyettes államtitkárok orszá­gos hatáskörű szervek vezetői­nek részvételével Balatonöszö- dön. A megbeszéléseken a kormányzati munka tapasztala­tairól folyt konzultáció, s javas­latok hangzottak el a tárcák kö­zötti koordináció javítására. A program keretében a központi közigazgatás elvi és gyakorlati kérdéseiről Verebélyi Imre köz­igazgatás-korszerűsítési kor­mánybiztos tartott előadást. A parlament és a társadalom kezéből kicsúszott A privatizációt ki ellenőrzi? Az állam képtelen a jó gazda gondosságával működtetni tu­lajdonát, s mivel a magánosí­tással (privatizáció) épp az az állam célja, hogy konkrét tu­lajdonba adja a gyárakat, üze­meket, földeket és sokféle va­gyont, vagyontárgyat, mind gyakrabban hallani, milyen sundán-bundán jutottak egye­sek ilyen-olyan vagyonhoz jó­val áron alul. Persze konkrét ügy ritkán pattan ki, a bizonyí­tás is roppant nehéz és körül­ményes még az ilyen felada­tokra felkészült szervezetek­nek is. A megtollasodni vá­gyók, a zavarosban halászók könnyedén lavíroznak a törvé­nyi kiskapukon át a célegye­nesbe. Eleve, ha a privatizációt vezénylők és besegítőik mu­lasztása, kapkodása, netán összejátszása (némi kenőpénz, előny, helyzetbehozás) az ő malmukra hajtja a vizet. A ha­talmas pénzek nem csak a fan­táziát mozgatják meg. Az ősszel létrehozott, a közpénzek ellenőrzését és a privatizációt ellenőrző kor­mánybizottság 43 cég magá­nosítását vizslatta. Nem nyo­moztak, csak a tényeket vizs­gálták. Megállapításaikkal a mi közszájon forgó vélemé­nyünket támasztották alá. Va­lóban nem minden esetben es­tek meg isten és ember előtt tisztán a dolgok. A bizottság szerint a privatizációs ügyme­net dokumentumai igen csak hiányosak, ellenőrizhetetle­nek, pontatlanok, joghézago­sak. Néhol elhibázottak a belső szabályozások, a kárpótlási jegyben kifizetett vételi összeg után nem fizették be az érték- növekedési adót, elégtelen in­formációt tartalmaztak a pá­lyázati kiírások, nem készült pontos vagyonfelmérés, az ÁVÜ alkalmazta tanácsadó cégek ellentétes érdekek alap­ján működtek, az ÁVÜ igazga­tótanácsi, illetve felügyelőbi­zottsági 'tagjainak nem volt semmilyen egyéni felelőssége. Korrupció, illetve a Btk-ba üt­köző cselekmény gyanújával csak néhány ügyben (Autóker, Gerbaud-ház, Dunapharm) kezdeményezett nyomozást a bizottság, mely befejezte munkáját.- Nem is mehetnek rendben a dolgok a privatizációt folyama­tában ellenőrző társadalmi és országgyűlési kontroll nélkül - nyilatkozta lapunknak Dr. Kris­tóf István (MSZP) országgyű­lési képviselő, aki önálló indít­ványában szorgalmazza a pri­vatizációs folyamatok és az ál­lami vagyonkezelés hatékony­ságát és jogszerűségét veszé­lyeztető fogyatékosságok és visszaélések feltárását, a kor­rupció ellenes fellépést előse­gítő országgyűlési eseti bizott­ság felállítását. Döntés várha­tóan június 6-án születik. Jobb későn, mint soha? B. M. L. Baranyában a 783 él is? Az állami gondoskodást pótolják az alapítványok Ahogy az állam folyamatosan visszavonul a különféle szociá­lis, humanitárius területekről, egyre több feladat hárul a kü­lönféle civil szervezetekre, s aki egy nemes célt, ügyet akar, tud is támogatni, az zsebébe nyúlva megteheti azt az alapít­ványokon keresztül. Az utóbbi években megnőtt az alapítói kedv. Rengeteg a szinte teljesen azonos célt zász­lajára tűző alapítvány, büszkél­kedhetnek is megalkotóik, ők már létrehozták a magukét... így aztán a sok kicsi nem igen áll össze ütőképes egésszé, leg­többjükre igaz: manapság az alapítvány a koldulás egyik formája.-Baranyában jelenleg 783 alapítványt tartunk nyilván - mondja az alapítványok bíró­sági bejegyzésének ügyeit in­téző Simonná dr. Bárdi Zsu­zsanna megyei bíró, aki egy ke­zén meg tudná számolni a lega­lább 100 ezer forint induló va­gyonnal rendelkező alapítvá­nyokat. A zöm néhány ezer fo­rintos induló vagyonnal startol. Sokan nem ismerik az ala­pítvány alapításának és működ­tetésének feltételeit, az alapító okirat és kellékei fontosságát, s azt, hogy a célhoz kell mérni az induló vagyont. Az alapítvány csakis bírósági nyilvántartásba vétellel lesz jogi személy, az­után kezdhet vállalkozásba az induló vagyonnal, s élvezheti az alapítványi kedvezménye­ket, anélkül, hogy a cégekre vonatkozó megítélés (cégalapí­tás, teherviselés stb.) alá es­nének. A működő alapítvány vi­szont már elválik az alapítójá­tól, az nem befolyásolhatja, nem szüntetheti meg, a kurató­riumban meghatározó szerepe nem lehet, nem gazdálkodhat az alapítvány pénzével. A köz­érdekű és tartós célra bármely természetes (akár külföldi) és jogi személy, illetőleg az ön- kormányzati képviselőtestüle­tek, az országgyűlés és a kor­mány által létrehozott közala­pítványokra befizetett, és a be­fizetés tényét hivatalosan is visszaigazolt pénzek 30%-a ír­ható csak le az adóból. B. M. L. * )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents