Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-28 / 144. szám
4 Dtíhántúli Napló Magyarország - Dél-diinántül 1995. május 28., vasárnap MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából EMIL, CSANÁD nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 3.50 nyugszik 19.32 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: CSERI LÁSZLÓ Az Emil jelentése: okos, szorgalmas, illedelmes. Új életre Rousseau Emil című nevelés- tani regénye megjelenése után kelt. A Csanád ősi magyar név. Csanád vezér 1030-ban Maros- várnál verte le a lázadó Ajtonyt. Időjárás Nyáriasan meleg marad az idő. Időnként erősen megnövekszik a felhőzet és helyi záporok, zivatarok alakulnak ki. A mérsékelt változó irányú szél csak zivatarok idején erősödik meg. Vízállások: Mohács 490 cm. apadó, vízhő 15,2 fok; őrtilos -42 cm. apadó, 13,6; Barcs 68 cm. áradó, 14,4; Drávaszabolcs 116 cm. apadó, 13,9 fok. Lottószámok Ötös lottó: 3,12, 22 29, 36 Hatos lottó: 6, 22,31 36, 37,45 Pótszám: 32 Jokerszám: 573560 Sándor György feltöltődőben Sándor György most nem szívesen beszélne magáról, és ezért nem ad interjút senkinek sem. Ezt közölte lapunkkal, amikor telefonon kerestük fel. Szerinte az interjúk a művek helyett nem szerepelhetnek, önálló estjei sokkal többet mondanak el a leghosszabb újságcikkeknél is. Hiszen úgy kell kimondania az igazságot, hogy ne bántson meg senkit, és ez a legnehezebb. Ezért most erőt gyűjt, hogy újabb estet készítsen el. Kárpótlásként azonban felajánlotta, hogy használjuk fel legújabb írását, mely „A túlélés művészete” címet viseli. Alcíme: „-kivégzésem-”. Sándor György 1958-ban a Színházművészeti Főiskolára járt egy évet. Majd színházi kisegítő öltöztetőként és bútorosként dolgozott. 1964-ben a budapesti Egyetemi Színpadon az általa írt magánszámmal indult el művészi tevékenysége. Önmagát humoralistának tartja, mert szerinte a humor és az erkölcs szorosan összetartozik. Az MDF vezette kormány idején több politikai bírálat érte. Ezek szerint túlságosan jobboldali irányzatot képvisel, felrótták neki, hogy kormány- pártiként kíván humorista lenni. „Egy hazugság az egy, két hazugság az kettő, de három: az politika.” Ez hangzott el 1987- ben a rádió szilveszteri kabaréjában Sándor Györgytől. Az Antal 1-kormány idején mégis politikai kategóriákban határozta meg magát: ő az ellenzék ellenzéke. Az 1994-es választások után nagyon ritkán lép közönség elé. „A sorozatos kivégzések valahogy a levegőben vannak ... A kötél általiak. . . Mégha a halálbüntetést és a múltat végleg el is töröltük ... De ez már átcsúszna a tűrés, tiltás és az igazságszolgáltatás kategóriájába” - idézi fel a mai kor életérzését legújabb műve elején Sándor György. U. G. Korkedvezményes honosság Magyar állampolgár gyermeke a születésétől fogva magyar állampolgárrá válik fotó: Müller Minden civilizált ország úgy igyekszik szabályozni az állampolgárság feltételeit, hogy a hontalanság esetei csökkenjenek, s különösképpen az újszülöttek körében. Ez a törekvés ellenpólusa - gyakran kiskapuja - annak a gátnak, amelyet a fejlettébb államok emelnek az újabb kori népvándorlás elé. Amikor Magyarországon a 80-as évek 3 ezréhez képest évtizedünk elejére évi 22 ezerre nőtt a honosítás iránti kérelmek száma, az állampolgárságot új törvénnyel szabályozták. Ez a megélhetés és a lakóhely biztosítottságához, továbbá a korábbi 3 helyett 8 évhez köti a honosítás feltételéül szabott azon időtartamot, ameddig folyamatosan kell a kérelmezőnek az ország területén laknia. Viszont amennyiben kiskorú gyermeke magyar állampolgár, csak 3 év a várakozás. A kedvezmény azzal a főszabállyal együtt értékelhető igazán, hogy az ellenkező bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét, valamint az ismeretlen szülőktől származó, nálunk talált gyermeket. E vélelem kiegészíti az állampolgárság kezdetére vonatkozó leszármazási elvű szabályozást: „Születéséted fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke". (Akkor is, ha a másik szülő nem magyar állampolgár.) Ilyen az általános európai felfogás is. Az angolszász jogrendszerű államokban és a latin-amerikai országok némelyikében viszont a születés helyének elve érvényesül, noha praktikus okokból szintén nem tisztán. (Különben fura honos- és hontalanságok lehetnének.) Az állampolgárságról általában le lehet mondani. (Kína viszont nem ismer el ilyet.) Nálunk a lemondásnak egyik feltétele, hogy a nyilatkozó külföldi állampolgársággal is rendelkezzen vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja. Ám annak, akit más országba vezet a sorsa - például házasságkötés révén - , ha egyáltalán lehetséges, jobb nem lemondania magyar állampolgárságáról. Mért mit lehet tudni? Azt az asz- szonyt, akit a férje Afrikában néhány kecskéért elad a szomszédnak, megmaradt állampolgársága ugyan kevéssé vigasztalja, ám jogilag mégiscsak könnyebb lehet a hazatérése - ha egyáltalán el tud szökni. Ám enyhébb esetekben is egyszerűbb például a gyermekiek) hovatartozását rendezni a megtartott magyar állampolgársággal. Hiszen a magyar állampolgár gyermeke születésénél fogva magyar állampolgár. S azt az állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is polgára - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. S ez már muníció egy hosszú s nehéz jogi csatához. Dunai Imre Az 1994 évi választások után ritkábban lép a közönség elé Polgármester-keserítő, balatonboglári módra Forrnak az indulatok Balaton- bogláron: az önkormányzati testület összeférhetetlenség okán menesztette a polgármestert. S ez országos precedens. Ha ül az összeférhetetlenség, a testületi többség számára ez az egyszerűbb módja a polgár- mester eltávolításának, aki újbóli megválasztásával a megerősített pozícióban kényelmetlenül súlyos közéleti személyiség. Ő maga nyilatkozataiban, valamint támogatói - akik most jogilag semmire sem kötelező aláírásgyűjtést folytatnak a testület lemondásáért - ilyen hátterét láttatják az ügynek. Felvetik a testület megtévesztő, halogató magatartását is. Ezzel szemben a testületi többség a helyi önkormányzatokról szóló hatályos törvényt citálhatja: a polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi ön- kormányzat, illetve az általa alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja. Eltekintve attól, hogy a bogiári polgármester egy másik Rt. igazgatótanácsában is szerepelt, a Balaton FÜSZÉRT Rt. igazgatótanácsa elnökeként - mivel a bogiári önkormányzat az Rt. tagja - olyan tisztséget töltött be, amelyet képviselőtestületi hozzájárulással sem lehet. A polgármester megfellebbezte a döntést. A Kaposvári Munkaügyi Bíróság (miért a munkaügyi?) pedig június 20- ra tűzte ki az (első) tárgyalást. Járatlan úton kell értelmeznie a törvényt, a határidőket és értéküket: a szóban még időben, ám írásban megerősítve megkésetten bejelentett lemondás mennyire felel meg az előírásoknak? Vagy: az Rt. április 27- i közgyűlésén való részvétel és a tiszteletdíj felvétele cáfolja-e az összeférhetetlenség megszüntetését, amelyre polgár- mestert (!) a törvény kötelezi a * megválasztásától, vagy az ok felmerüléstől számított 30 napos határidővel? (Ez a gazdasági társaságok működését tekintve eléggé életszerűden.) Az is értelmezendő: a testületi döntés államigazgatási, vagy közjogi jellegű-e? Ha az előbbi, akkor csak a jogerőssé válásától, ha az utóbbi, akkor a már a május 8-i döntéstől számíthatók a választások kiírásának határnapjai. Dunai I. Finn testvérpár tárlata nyílt meg Pécsett Finn képzőművész testvérpár alkotásaiból nyílt tárlat a Pécsi Kisgalériában. A festőművész Aaro Martin- lauri rajzokból és olajképekből álló „Akik az égre néznek” című sorozatával, Sakari Martinlauri szobrász pedig fából készült téralkotásaival mutatkozik be. Mindketten Lahtiban végezték a képzőművészeti tanulmányaikat, s bár földműves és halász őseik között egyetlen művész sem volt, egy harmadik testvérük, Antii is festőművész lett. Első magyarországi kiállításuk megrendezését a Baranyában élő angol szobrász, Colin Foster kezdeményezte, akivel Martinlauri Lentiben és Nagyatádon, a faszobrász alkotótelepen dolgozott együtt a korábbi években. RÁDIÓ MELLETT ... JEGYZET „ .. .Ugyan kinek kell ma már egy elöregedett panellakás?!., Ezt mondta - többek között - a tévé reggeli kommentátora, egyik nap, éppen akkor, amikor végre tiszta kék volt a hajnali égbolt és amint fölkúszott a Nap, minden kifényesedett. És melegedett. És Aigner Szilárd is mondta hat óra után, hogy majdnem nyári napra ébredtünk és akár ingben, vagy vékonyka blúzban is indulhat munkába a nép. (Már akinek van munkája). Szóval elég jó kedvem lett, míg az iménti fenti idézetet meg nem hallottam. Az oktalan szöveg feldühített. Én is panelban lakom. A nyolcadikon. A mi házunk nem rosszabb s nem jobb a többi lakótelepi bérházaknál. A lépcsőházunk tiszta, lent a kapualj is, kivéve amikor teleszórják reklámfecnikkel. A liftünk nincs annyira összekaristolva, mint másutt, de azért akad bicskával vésett „vallomás” itt is, amit az ember elolvas nap mint nap, míg fölér az otthonába. A szemétledobök vasajtajai itt is zártak már évek óta, s azóta nincs rothadt gyümölcs- és hagymaszag és nincs csótány sem. A lakás olyan, amilyen. A körítőfalakkal érintkező válaszfalak illeszkedési pontjánál végig nagy repedés, amelyet - festések alkalmával a mestérember ugyan eltüntet, de mert a betonházak örökké mozgásban élnek, ismét repedések keletkeznek. Ezzel együtt kell élni. Panel duma... „ . . .A lakókat a sivár betonrengeteg börtönre, táborokra emlékezteti..- mondta egy másik jegyzetíró, ezúttal a rádióban, a közelmúltban. Neki is az „új” lakótelepekkel volt baja ... A szigeti városrész első utcái még eléggé zsúfoltak, de föntebb, a tízemeleteseknél már tágasabb a hely. Levegő- sebb, már kertváros, azoknál szélesebb utcákat beépíteni már oktalanság lenne. Ha lenézek a nyolcadikról, fönt látom a tévétornyot, esti világításban a délről viliódzó kertvárosi telepet, meg az egész belvárost, és ez gyönyörű látvány kedvezően hat - ha csak néhány percre is - a gondoktól terhelt emberi idegállapotra. Esti nagy pelyhes hóesésben pedig - bár ez már elég ritka az utóbbi évtizedben - szinte meghatóan szép a sziporkázó esti városkép. Amikor jó évekkel ezelőtt ideköltöztem, a járdaszélen hagyott földsávba lyukakat ástak lapátos- csákányos emberek, aztán egy szép napon már nagy lombozató, kész fákat emeltek be autós daruval, a fák törzsét vastag földköpennyel bontották be és naponta öntözték a talajt, hogy a fák ne haljanak meg, hanem éljenek. És hónapok múltán kiderült, hogy az átültetést nagyszerűen átvészelték a fák. Élnek, lombosodnak tavaszonként, az alja növényzettel a parkokban egymásra borulva ontják a tavaszi illatot. A játszóterek még téli - hó nélküli napokon is - népesek és zajosak, tinik, de még idősebb „ifjak” is rúgják a focit, fáradhatatlanul. Az épületek közötti szeméttároló monstrumok büdösek, mocskosak, de a környékük is. Többnapos ünnep után olyan szeméthegyek képződnek, mint New Yorkban, szemetes-sztrájk idején, vagy Harlem minden napjain. Ezzel is együtt kell élni. „ .. .A panelházak közötti terület lepusztult, sivár, kihalt .. - mondja mélységesen általánosítva a jegyzetíró. Egyik sem igaz. Csak egy igaz: beállt azok sorába, akik - már nem először - úgy akarnak rúgni egyet az „átkoson”, hogy belekötnek a panel-városrészekbe. Hogy ronda, meg pocsék, meg élettelen és egyáltalán mi a francnak épültek? Nem tudom, ezek a kollégák milyen otthonokban laknak, téglaházakban, családi-kertes házban, netán villákban? Ez utóbbi nem valószínű, sőt, De már megbocsájtsanak, ha már pokolba kívánják az „átkos” rendszert, több százezernyi panelházaival együtt (mellesleg nekem sem tetszenek) akkor lesznek szívesek megírni: hogyan néznek ki azok az új lakótelepek, amelyek az utóbbi években épültek szerte - széphazánkban? Nagyon kíváncsi vagyok. 4 1 t t
