Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-27 / 143. szám
10 DUnántúli Napló Kultúra - Művelődés 1995. május 27., szombat Kő Pál alkotásait készítik elő a siklósi alkotótelep munkatársai fotó: laufer László Kő Pál most nem kővel dolgozik Várakozással: Kodály Zoltán Szenzációnak ígérkezik István, a király Az idei budapesti nyári színházi évad szenzációja: Szörényi-Bródy: István, a király című rockoperájának előadássorozata a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A rendkívüli népszerűségnek örvendő mű június végétől augusztus 20-ig 16 alkalommal lesz látható, s reprezentatív, ünnepi jelleget kölcsönöz a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1995- ös évadjának. Az előadások időpontjai: június 24., 25., 26., 27., 29., 30., július 1., 2., 27., 28., 29., 30., augusztus 17., 18., 19., 20. A mű Koltay Gábor rendezte előadása az 1983- as királydombi ősbemutató után itthon és külföldön számos helyszínen szerepelt már: Városligeti Királydomb (1983), Szeged, Dóm tér (1984), Sitke, Kápolna domb (1986), Szeged, Dóm tér (1990), Dunaszerdahely, Stadion (1991) , Sevilla, EXPO ’92 (1992) , Szentbékkála (1993) . Az alkotók régi terve valósul meg most azzal, hogy a közönség nyomásának is engedve a darabot a főváros legpatinásabb szabadtéri színháza, a Margitszgieti Szabadtéri Színpad is műsorára tűzi. A közönség a főbb szerepekben lényegében a legendás „Istvános csapatot” láthatja majd. A címszerepet Varga Miklós, Koppányi Sasvári Sándor és Földes Tamás, Torda táltost Deák Bili Gyula, Laborcot Nagy Feró, Asztrik főpapot Victor Máté, Saroltot Császár Angela, Gizellát Kováts Kriszta és Varga Klára énekli-ala- kítja. A további szerepekben is olyan népszerű énekesek és színészek lépnek fel, mint Sebestyén Márta, Rémi Tünde, Vértes Attila, Rudán Joe, Kalapács József, Makrai Pál, Balogh Márton, Papadimitriu At- hina, Keresztes Ildikó és Fekete Viktória. A Regős szerepében hosszú idő után újra szerepel a produkcióban Bródy János. Az ősbemutató óta először a darab nyitódalát- „Te kit választanál? ..- a legendás Illés zenekar adja elő. A Herendi Porcelángyár hét neves, magyar képzőművészt bízott meg azzal, hogy új termékek modelljeit készítsék el a gyár számára. A művészek közül csak hárman keramikusok, a többiek szobrászok. Most a siklósi alkotótelepen formázzák meg műveiket. Négy hónap áll a rendelkezésükre.- Akár tíz évet is el lehetne tölteni azzal, hogy a porcelánnal megismerkedjen az ember - mesélt munkájáról Kő Pál szobrász, a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, a megbízott alkotók egyike. - Eddig bizonyos anyagok együttes alkalmazásával foglalkoztam. Hogyan lehet a csontot, üveget, bőrt és a fát egy művön belül alkalmazni, a fém és a fa, vagy az üveg és a kő miként tehető egymás mellé. Most könyRégi hagyomány a francia La Roche sur Yon városban, hogy különböző európai országokból évente meghívnak francia nyelvet tanuló középiskolások színjátszó csoportját, hoigy franciául adjanak elő irodalmi, színpadi műveket. A pécsi Le- őwey gimnáziumból az idén két együttest hívtak meg. Társaságunk a Leőwey két színjátszó csoportjából valamint nyelvtanulás céljából Párizsba utazó egyetemistákból állt. Kísérőtanárunk Kőrösiné Vatai Éva és Zalay Szabolcs volt. Párizsban két napot töltöttünk. Természetesen jó hangulatunk volt, amikor a Fények városának is nevezett, hírességekkel teli főváros a szemünk elé tűnt. Az ott töltött idő alatt megismerkedtünk a hellyel, ahol a keleti misztikumok a nyugati civilizációval csodálatos ötvözetet alkotnak, ahol szinte minden nemzet szülötte megtalálható, ahol még az oly nyugodt Ady is ámulatba esett. nyebbséget jelent az is a számomra, hogy nagyon sok színes, festett szobrot készítettem már, az itt szerzett tapasztalatokat a porcelán figurák színeinek megválasztásánál biztosan hasznosítani tudom. A herendi festőműhely nagyon szépen dolgozik, és biztos vagyok abban, hogy ki tudják keverni azokat a színeket, amiket meghatározok.-Milyen műveken dolgozik? Kávéskészletet tervez?- Számomra ugyan esztétikai élményt okoz, ha herendi porcelánból kávézom, az anyag eleganciája rabul ejt. Én azonban iskolás lányok és táncosnők figuráit formázom meg.- A művészi színvonalat nem veszélyezteti, hogy eladható, sorozatban gyártott kompozíciókat kell készítenie? Az Eiffel-torony, a Notre Dame, a Louvre és az impresz- szionisták kiállítása mellett kisebb jellegzetességeket is megnéztünk (a zsúfolt párizsi utcákat, mutatványosokkal, árusokkal, a metrót, a parkokat). Az utolsó estén énekszóval búcsúztunk Párizstól. A fővárostól 400 kilométerre fekvő La Roche sur Yon a legkisebb franciaországi megye székhelye. Itt zajlott a négy napos fesztivál. A város még Napóleon idején épült, úthálózata nyílegyenes, könnyen kiismerhető. Szép parkok, kellemes utcák nagy számban találhatók minden felé. Az emberek mentalitása igen vonzó, mindenki kedvesen viselkedik. Egy kollégiumban szállásoltak el bennünket. Egész napos programjaink voltak. Délelőttönként „Atelier” nevű személyiségfejlesztő játékokon vettünk részt, délutánonként pedig a más országokból - Dániából, Bulgáriából, Romániából, Németor- A gyár vezetői ismerik eddigi munkásságomat, nyilván ezért esett többek között rám a választásuk. A feladat eddigi kisplasztikái munkáimmal is egybevág. Éppen azért vállaltam el a munkát, mert nem kötik meg a kezemet. A témát nem adták meg, ha a kompozícióba kívánnának esetleg beleszólni, azt nem engedném meg. Természetesen azért alávetem magam az elvárásoknak. A sokszorosítástól nem félek, hiszen a szobrászat eleve sokszorosítható műfaj, gondoljunk például az érmékre. Amit nagy izgalommal várok, hogy a kompozíciók hogyan viselik el majd az égetést. A magas hőfokon ugyanis a porcelán 16- 17%-ot zsugorodik, és ez megváltoztathatja a számomra nagyon fontos léptékeket. U. G. szágból — érkezett színjátszó csoportok előadásait néztük meg. A harmadik nap délutánját a tengerparton töltöttük el Noir- moutiersben, az utolsó napon pedig minden nemzet egy 10- 15 perces, anyanyelvén íródott alkotását láthattuk. Kőrösiné Vatai Éva csoportja francia nyelven Maeterlinc Kék madár című darabját, Zalay Szabolcs Labirintus-köre pedig Ady Endre Az őskaján című versének magyar nyelvű, dramatizált változatát adta elő. Mindkét színjátékra elismerő kritikát kaptunk, dicsérték mind a nyelvi, mind a színpadi megjelenítés minőségét. Mielőtt végleg elbúcsúztak volna tőlünk ismerőseink, elmondták, jövőre is szívesen látnának minket. A színjátszáson és az utazáson kívül a legnagyobb élmény volt látni és átélni az európai fiatalok barátságát és szeretetét a közös programok alatt. Gradvolt Endre „Hős vértől pirosuk gyásztér, sóhajtva köszöntlek, /Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!” Harminc esztendeje ilyenkor csendült fel a pácsi Janus Pannonius és a Nagy Lajos Gimnázium egyesített tolmácsolásában a keszthelyi Helikon Ünnepségek díszhangversenyén, a Mesterjelenlétében, Ivasivka Mátyás vezényletével Kodály Zoltán műve, melyet 1965 tavaszán komponált. Április elején Ivasivka Mátyás a keszthelyi Helikon szervezői, valamint a Janus kórus két tagja kíséretében felkereste budapesti lakásán Kodályt, aki ekkor adta át új, bemutatásra váró, Kisfaludy Károly Mohács című költeményére írott vegyeskari művének kottáját. A költeménynek mintegy a kétharmadát zenésítete meg, de terjedelmét tekintve így is a nagyobb lélegzetű Kodály- ' karművek közé tartozik. Különösen szép az a cappela zárórésze, ahol a múlt csapásain kesergő hangot felváltja a bizakodás, az előre tekintés szava. Szinte him- nikus, optimista hang ez, amikor a Budavári Te Deum fuga-témáját idézi e szavaknál: „Él magyar,áll Buda még .. ” A befejezés - hasonlóan a Psalmushoz - csendes, megnyugtató, összegző -, egyszóval hamisítatlanul kodá- lyi. Az új alkotás bemutatásával a Mester Ivasivka Mátyás kórusait bízta meg, a következő ajánlást írva a partitúra címlapjára: „ Várakozással a pécsi ifjúsági karoknak. Kodály Zoltán ”- Ami ezután Pécsett következett - emlékezik vissza Ivasivka tanár úr -, az a harmincéves kórustörténet legszebb lapjaira kívánkozik. A Janus Pannonius és a Nagy Lajos Gimnázijm énekkarának tagjai feláldozták az éppen akkor kezdődő húsvéti szünet szabad óráit, napjait, s minden kamagyi utasítás, bíztatás nélkül egymás lakásán találkozva tanulták a Mohács szólamait. Mire az első közös próbát megtarthattuk, már mindenki jól tudta szólamát. Feladatom már nem a megtanítás, hanem a csiszolás, a kompozíció egészének átéltetése volt. Május 22-én a Nagy Lajos Gimnáziumban lezajlott a Mohács házi bemutatója, majd május 28-án a keszthelyi Helikonon a hivatalos ősbemutató.- Sohasem fogjuk elfelejteni a rádió, a televízió és a filmgyár által rögzített, prominens hazai és külföldi szakemberek jelenlétében lefolyt bemutatót követő tapsvihart. Amíg élünk, fülünkbe csengenek a halhatatlan Alkotó szavai, melyeket ott, a Balaton Múzeumban elmondott. Példaként említette a két pécsi diákkórust, amely rövid idő alatt, lelkes munkával művészit tudott nyújtani. Dr. Nádor Tamás Ács Jenő Kentaur-mező Amikor a nyár kedvére tanyázott, s érett gyümölcsök hevertek a napban; s komaszilkében kóstolót küldött az ősz: nem volt beszögelt szeme a háznak. A gyűrt dombok és a heves rétek is éltek, s szedrek vörös homályát kívánta a gyermek, s hatalmas csendben lépdelt a kentaur-mező, de holdközeiben elvirágzott az álma. Csak a járom lüktetett, s a szekerek nyikorogtak, s barmok tűnődtek véreres szemeikkel, s mikor a hold szemhéjként lezuhant, megtelt a sík földöntúli vérrel. Leőweysták francia diákfesztiválon A mester ajánlása Az ismeretlen Gárdonyi Géza Természetesen nem az Egri csillagok, meg A láthatatlan ember szerzőjeként vélhetjük ismeretlennek Gárdonyi Gézát. Ezen kívül is negyven kötetben jelentek meg regényei, elbeszélései, szindarbjai. Műveinek más műfajú utóélete is ismerős. Filmek, színművek, dramatikus feldolgozások készültek belőlük. Az idén például a szerzőről elnevezett egri színház mutatta be sikerrel A láthatatlan embert. És most mégis kiderült az Aqu Kiadó jóvoltából, hogy lappangnak még kötetbe nem gyűjtött Gárdonyi-írások. A kötet szerkesztője, Urbán V. László hírlapokban, kalendáriumokban lelte fel a Karabély és naptárbélyeg, a Magyar sors, a Török igazság, a Mese a lángról, A szózat meg a himnusz és az Egy ember című munkákat. És közli a Szívlobbanás című kötet a szocialista irodalomtörténet által keményen kritizált- Karácsony est 1919-ben című írás hiteles szövegét is, csakúgy, mint az elmúlt időszakban szocializmus-ellenes, vallásos és a „szomszéd népeket sértő” bélyegzővel ellátott ezért mellőzött elbeszéléseket. Mindössze harmincnégy hosszabb-rövidebb Gárdonyi mű, elbeszélések, karcolatok, jelentek, ifjúkori és alkalmi írások valamint publicisztikák sorakoznak a könyvben. (MTI- Press). Léka Géza: Miféle vér? Miféle vér ez? hol együtt folyt le torkon, Miféle vér? bocskoron: mert szent volt a medve-tor! Apadtában is csak és néma ... locsog, papol, mesél, értől az óceánig, Igen, miként a mennyben is lehetne bor. s ha áttöri az ŐSZT, Lehetne néha. mint akkor is, mint ekkor is ..., Hisz volna már miért miféle hát, bár emléknek is emlék. hogy medret sehol sem érez, Hát mennyi máglya, karó, csak vágtat, dúl, hitregél? mennyi kötél kell még?! Miféle vér, Hány kasza, szurony, tank miféle vér ez? s hány felmetszett csukló?! Lehetne bor! hogy elcsituljon végre mint egykoron, e történelmi ruskó. Alkotótábor határon túli magyar gyerekeknek Harmadik alkalommal szervezi meg a kisoroszi református lelkész, Makkai Lilla a határon túli magyar gyerekek számára a nyári alkotótábort, amelyen képző- és zeneművészettel, fafaragással, gyékényfonással foglalkoznak a fiatalok, pedagógusok, művészek irányításával. Most július 1-jétől három turnusban fogadják a határokon túlról érkezőket. Első alkalommal felvidéki gyerekek is bekapcsolódhatna! a programokba. A kárpátaljai Husztról 15 olyan gyermek érkezését várják, akiknek valamelyik szülője magyar, de ők mái nem beszélik a magyar nyelvet A táborban lehetőségük lesz < nyelvi alapok elsajátítására.
