Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-27 / 143. szám
1995. május 27., szombat A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Évadzáró Szalántán Az idén először rendezi meg a Szalántai Művelődési Ház az évadzáró kulturális műsorát. A szombaton 18 órakor bemutatkozó, főleg általános iskolás gyerekekből álló színjátszó csoportok tavaly alakultak, s már a lánycsóki tavaszi fesztiválon is igen jól szerepeltek. Az amatőr színészek mellett a szintén 1994-ben alakult Life Táncklub is bemutatja szalontánc műsorát. / Édesanyák Egyesülete Az Art XXI Művészetpártoló Alapítvány vezetői és tizenöt édesanya megalakította az Édesanyák Egyesületét - jelentette be Dénes Gábor, az alapítvány vezetője a pénteken Budapesten ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón. Mint elhangzott: a „szociológiailag jól körülhatárolható szervezetlen csoport” érdekeit kívánják képviselni, adott esetben követeléseiket társadalmi szinten érvényesíteni. Szeretnék az édesanyák társadalmi elismertségét növelni. Információs szolgálatot tartanak fenn, szakembereik pedig tanácsokkal látják el a rászoruló mamákat. Az egyesület együttműködik a már régebben létező női civil szervezetekkel, a későbbiekben pedig szeretné azokat összefogni. Nagylak helyett Battonya A Határőrség azt javasolja a személyautóval Romániába utazóknak, hogy Nagylak helyett Battonyánál lépjék át a határt. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője pénteken az MTI-nek elmondta, hogy Nagylaknál a jelentősen megnövekedett tranzitforgalom és a határállomás romániai oldalának átépítése miatt ötórás várakozási idő alakult ki a személy- forgalomban. Ezért azt ajánlja, hoy a hét végén a Battonya- Tumu határállomást vegyék igénybe, amely péntektől-va- sámapig, 7-től 19 óráig tart nyitva. Diplomaátadás a Rendőrtiszti Főiskolán Száztizenöt végzős hallgató kapott pénteken oklevelet a Rendőrtiszti Főiskola levelező tagozatán tartott évzáró ünnepségen. A diplomák átadásán részt vett Nyíri Sándor, a Belügyminisztérium rendészeti helyettes államtitkára. A most végzettek közül 93-an a rendőrségnél, 22-en pedig a vám- és pénzügyőrségnél látnak el feladatot a jövőben. A Sevillai, nem csak operarajongóknak Rossini Sevillai borbély című vígoperájának előbemutatójára kerül sor ma este a Pécsi Nemzeti Színházban. Az operát ma és holnap játsszák, aztán legközelebb csak október elején, ezzel indul az őszi operaszezon. Balikó Tamás igazgató, az opera rendezője elmondta, hogy megfontolt, kényszerű alku eredményeképpen mutatnak be évente másfél operát, vagyis kétévente hármat, hiszen néhány speciális színházi műfajnak, mint például a balettnak és az operának is limitált a közönsége. Szeretnének többfélét bemutatni, ezért is választottak a Traviata és a Parasztbecsület után most éppen egy vígoperát, meg azért is, mert hangfajok, alkat és karakter szerint is jól alkalmazható a meglévő, viszonylag kis létszámú operacsapatra. A Sevillai borbély Balikó Tamás első operarendezése. Bár eleinte ódzkodott a műfajtól, hiszen, mint mondta, nem könnyű elfogadni, hogy amikor ölni kéne a színpadon, először énekelnek egyet, de ebben az esetben megragadta a zene szépsége. A darabot úgy rendezte, mintha próza lenne, egy kis zenével, ehhez kiváló partnerek voltak az énekesek, akik óriási ambícióval és tehetséggel voltak segítségére többek között abban is, hogy elkerüljék az operáknál alkalmazott, begyakorolt, konvencionális sémákat. De azért arra buzdította a szereplőket, hogy szóljanak, ha valami olyasmit kér, amit egy énekesnek végképp lehetetlen teljesítenie. Balikó Tamás nem csak operarajongóknak rendezte a Sevillait, hanem a közönség azon részének is, akik nem szeretik különösképpen az operát, mint műfajt, abban a reményben, hogy ez a hozzáállás talán változni fog a darab megtekintése után. A főbb szerepeket Haramia László, Kuncz László, Váradi Marianna, Massányi Viktor, Kovács István, Bukszár Márta és Rubind Péter alakítja. Díszlettervező Horesnyi Balázs, jelmeztervező Velich Rita, vezényel Blázy Lajos. Cseri László Rosina szerepében Váradi Mariann, gróf Almavivát Ha- ramza László és a háttérben álló Basilio-t Kovács István alakítja fotó: Müller andrea Az Ifjúsági Ház Vonószenekar talán egyetlen az országban, amely egy művelődési ház keretein belül szerveződött fotó: löffler Gábor Húszéves az IH Vonószenekara Húsz évvel ezelőtt, 1975-ben alakult meg Pécsett az Ifjúsági Ház Vonószenekara Dobos László, a Liszt Ferenc Zeneiskola akkori igazgatója és Nagy Sándor, az IH igazgatója megállapodása alapján a zeneiskolából akkor éppen kiöregedett vonósokból, akiknek így lehetőségük adódott a közös muzsikálásra. Az együttes első vezetői, Marosi László és Mihályi István hegedű-, illetve csellótanárok voltak, akik az akkor még csak tizenkét fős zenekart vezényelték, illetve kiválasztották a műveket, felkutatták és megszerezték a kottákat, szervezték a próbákat. Az IH biztosította a próbatermet, a hangversenyekhez a nagytermet, megvásárolta a kottákat, állványokat. A zenekarnak aztán híre ment, olyanok is jelentkeztek, akik a város főiskoláira, egyetemeire jártak, és volt olyan időszak is, amikor az átlag harminc-negyven fős társaság negyvennyolcra duzzadt. Felső korhatár nincs, gimnazista komáktól fölfelé igen vegyes a zenekar életkora, ma már kezdők és alapítók együtt játszanak. A vonószenekar talán az egyetlen az országban, amely egy művelődési ház kötelékén belül szerveződött, hiszen többnyire inkább fúvószenekarok jönnek létre, Pécsett is ennek vannak hagyományai. A vonóshangszereken ugyanis alapszinten nehezebb megtanulni játszani, az alapképzés hat évig tart, míg fúvósok esetében négy évig. Évente egy nagy koncertet adnak, s mára már hagyomány, hogy a Mozgássérültek Egyesülete javára is játszanak. Koncertjeiken gyakran vendégszerepeitek a város neves hangszeres szólistái, mint Gyermán István Gy. Vass Agnes, Zseni Nándor, Tamás János, Mihályi Éva stb. Két évvel ezelőtt az alapító zenekarvezetők úgy érezték, hogy át kell adniuk a stafétabotot a fiatalabbaknak. Azóta Árvái Attila és Győri Kornél áll a zenekar élén. A műsorkoncepció azóta sem változott különösebben, csak talán a zenészek életkörülményei változtak, amelyek egyre nehezebbé teszik a próbákon való részvételt, és az utánpótlás is mintha kissé nehézkesebben szivárogna a zenekarba. Az idén két jubileumi koncertre is sor kerül. Az első hétfőn este a Liszt Teremben, a másik október 29-én este lesz az IH-ban, az ugyancsak 20 esztendős Ifjúsági Ház jubileumi rendezvényeinek sorában. Cs. L. Futnak a képek _________________jegyzet K ik azok az albánok? Gianni Ameliót én nem leghíresebb filmje, a Nyitott ajtók hatására fedeztem fel magamnak, hanem a Gyermekrabló által, amit három évvel ezelőtt láttam Bécsben az októberi filmszemlén. írtam is róla azon nyomban egy elismerő méltatást a „Futnak a képek” olvasóinak „Egy európai film” címmel, hangsúlyozva, hogy Amelio műve az európai mozgókép legjobb hagyományaiból táplálkozik. Azóta a film több díjat kapott (akárcsak a Nyitott ajtók), mindenhol játszották, még a magyar televízió is bemutatta. A kiváló rendező új munkája, a Lamerica, hasonlóan magas színvonalú alkotás, és szintén „európai film”, nemcsak minősége és stílusa, hanem témája szerint is. Arról szól, amin az öreg kontinens (kiváltképpen s közvetlenül a keleti fele) keresztülment s megy a kommunista rendszerek összeomlása után. A történet színtere Albánia, a cselekmény 1991-ben játszódik. Egy olasz-albán vegyesvállalat alapítása indítja el az eseményeket. A mohó, mindig ugrásra kész haszonvágy társul itt a baksisra ácsingózó együgyűséggel és kiszolgáltatottsággal. Nyugat és Kelet, Észak és Dél találkozása a szkipetárok földjén. Amelio elfogulatlanul szemlélődik: kendőzetlenül ábrázolja az albánok testi-lelki nyomorát, de honfitársait se kíméli. A vállalat névleges elnökéül egy éppen kiszabadult politikai foglyot, egy „bennszülöttet” szemelnek ki, akiről hamarosan kiderül, hogy valójában olasz katonaszökevény, s ötven évvel ezelőtt elvesztette az emlékezetét. Midőn a legények még a Rosa- mundát énekelték, nem pedig a L’italianót. Ez a film másik dimenziója: múlt és jelen szembesülése. Az öreg harcos rühelli az „elnökséget”. Megszökik ismét, készül haza, Szicíliába. Az olasz nagyfőnök fiatal kísérője, Gino, megkeresi, majd együtt vándorolnak. Erről az utazásról mesél a film. Kalandregényt látunk. Abszurd pikareszket. Groteszk balkáni balladát. Felejthetetlen képeket: a kolduló fiúkat a téren, Teréz anya szelíden s eltökélten imádkozó lányait, a kiterített holttestet a teherautó platóján s az asszonyt, aki némán felajánlja a rászorulónak halott férje cipőjét. Hőseink egyre vadabb vidékre jutnak, kopár hegyek és betonbunkerek között vezet az útjuk. Körülöttük emberáradat: az albánok exodusa a nagy álom, Olaszország felé. Közben Gino sorra elveszti a civilizáció kellékeit: az autóját, a csomagját, az útlevelét. És ezzel párhuzamosan (és milyen gyorsan!) lekopnak róla a nyugati kultúra magabiztosan fölényes gesztusai. S aztán csak egy arc a tömegben. Albán ... Nézem Gianni Amelio széles ecsetvonású, tárgyilagos hangú s éppen ezért felkavaró filmeposzát, s azon gondolkodom, kik is ezek az albánok. Lehet, hogy mindany- nyian azok vagyunk? Nagy Imre SZENZÁCIÓ! Örömmel értesítjük kedves leendő vásárlóinkat, hogy Budapest után elsőként 1995. május 29-én 10 órakor Pécs, Uránváros Olimpia Üzletházban nyitjuk meg Pécs legolcsóbb cipőüzletét: Ízelítő az árainkból: - női vászoncipő 980 Ft-tól-exkluzív női bőrszandál 2.480 Ft-tól-női gyógybetétes bőrszandál 1.480 Ft-tól-gyermek bőrszandál 480 Ft-tól- exkluzív olasz férfi bőrcipő 2.980 Ft-tól Fenti árainkból további 10 % kedvezményt biztosítunk e szelvény bemutatásával. EXTRA AJÁNLATUNK: Francia női bőrszandál 1 pár 780 Ft többszínben: 2 pár 1380 Ft Jöjjön el, győződjön meg: „Nálunk olcsóbban csak mezítláb járhat!” (2786) EGY TISZTA ÜZLET! ÉS TISZTÁBB A LEVEGŐ! ^ ITT AZ IDEJE, HOGY VÁLTSON! KÉTÜTEMŰT-SUZUKIRA! Kétütemű autója akár Lapzártakor érkezett: SZENZÁCIÓS KAMATMENTES HITEL! A TÖBBIT SZEMÉLYESEN! 100 000 Ft-ot is érhet kizárólag a SUZUKI ACINUSNÁL, ha új személygépkocsit vásárol. Természetesen a régi kedvezményeket is biztosítjuk kedves vásárlóinknak. SUZUKI ACINUS AUTÓSZALON Pécs, Megyeri út 67. telefon: 310-361 - Pécs, Rákóczi út 34. telefon: 333-933 1 1 ft
