Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-02 / 118. szám

1995. május 2., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Csendes sziget nem messze a város zajától fotó: laufer László Megújult az arborétum Tudjuk, mennyire ínséges idők járnak a magyar filmre. A nagy öregek ezért „robbantottak”: Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly és Bacsó Pé­ter rendezők létrehozták az Új Dialóg Stúdiót, s együtt­működési szándékát fejezte ki Szabó István is. Erről, és a hazai filmművészet kilátá­sairól minapi pécsi látogatá­sakor Bacsó Péterrel be­szélgettünk.-Nem egy veterán rezervá­tumot akarunk csinálni! Van néhány olyan, nálunk két nemzedékkel fiatalabb ren­dező, akikkel már beszéltünk, s szívesen dolgoznának együtt velünk. Azt szeretnénk megvalósítani, hogy csak olyan könyvbe vágunk bele, s olyan rendezővel dolgozunk, amiért és akiért a négy alapító tag valamelyike felelősséget vállal azzal együtt, hogy a művet egészen a megvalósu­lásáig menedzseli is. Ami nem kis munka, hiszen ma­napság borzasztóan nehéz megteremteni egy film finan­ciális hátterét. Ezek szerint a szakma igazi „krémje” azon van, hogy lehetőséghez jussanak a tehetséges fiatalok. Nem túl gyakori ez ma Magyarorszá­gon .. .- Magunkról azt állítani, hogy ez „a krém”, enyhe ál- szerénység. Azt az ál-konflik­tust szeretnénk feloldani és elfelejteni, ami eddig generá­ciós konfliktusként gerjesztő­dött. S ezzel egy új frontvona­lat húzunk a tehetséges és a kevésbé tehetséges emberek között.-Mintha egy kicsit megfá­radt Bacsó Péterrel lenne most alkalmam szót váltani.- Úgy érzem magam, mint bárki, aki a kultúra valamely ágában ma tevékenykedik. Ezt az állapotot ahhoz hason­líthatom leginkább, mint ami­kor valaki a víz alatt nádszá­lon át próbál meg valamicske levegőhöz jutni. A helyzet hallatlanul súlyos, sokkal rosszabb, mint egy évvel ez­előtt. Ma már nem tudnám megcsinálni ezt az utolsó „Megint tanú” című filmet. Az állami támogatás végtele­nül lecsökkent, nincsenek be­fektetők és szponzorok, nem alakult ki egy olyan pénzügyi mechanizmus, amely ösztö­nözné a mecenatúrát. A Tele­vízió, amelyik a legfőbb film­gyártó és kooproducer le­hetne, egyelőre a feje tetején áll. Úgyhogy a körülmények eléggé elszomorítóak.- Miben bízhatunk? Csak a saját hitünkben ?- Az életösztönünkben. Meg kell találnunk minden elképzelhető lehetőséget. Ami az Új Dialóg Stúdiót il­leti - miután nulláról indul a cég - először novellákat kell rendelnünk, forgatókönyve­ket teremtenünk. Amik egye­lőre abszolúte hiányoznak a piacról. E nélkül az egész csak retorika, semmi más. Duma... Balogh Z. Mondhatnánk: szép éveit éli a pécsi, a Tettye tövében pompázó Pintér-kert, az ország egyik leg­rangosabb arborétuma. Ha lépés- ről-lépésre is, egy kicsit mindig elmaradva a vágyaktól és a szük­séges munkáktól, de megújul a létesítmény. Két éve fejezték be a főépület - a Dél-dunántúli Ter­mészetvédelmi Igazgatóság köz­pontja - rekonstrukcióját. Ilyen mértékű felújítás még soha nem volt az épületen. A munka alkal­mat adott arra is, hogy beépítsék a tetőterét, ezzel 12 munkatárs­nak sikerült helyet biztosítani. Május 1-től ismét kinyit a Pin­tér-kert. Az érdeklődőknek, az iskolai csoportoknak, az ötletek után kutató parképítőknek jó le­hetőséget kínál a növényegyüt­tes: tanulni és kikapcsolódni egy­formán pompás hely. Az arboré­tum botanikusa egyaránt nagyon értékesnek tartja az egzotikus faj­tákból kialakított törzsgyűjte­Április 28-29-e között nem­zetközi szimpózium színhelye volt a JPTE Bölcsészettudo­mányi Kara, ahová 14 ország több, mint 50 előadója érkezett meg. A megnyitón üdvözölték a nemes kezdeményezést az Al­pok-Adria Munkaközösség rektorai (Passau, Graz, Tri­eszt), illetve Szépe György professzor, a BTK külügyi bi­zottsága elnöke. A szimpózium szervezésé­ben - az MTA Fordításelmé­leti Bizottsága mellett - a Tri­eszti Egyetem Fordító- és Tolmácsképző Kara, illetve a MAPRJAL vett részt. A plenáris ülések előadásai - Páll Erna (ELTE), Liliana Avirovic (Trieszti Egyetem) - után három szekcióban (mű­fordítás, nyelvészet és fordí­tás tanítása) folytatódott a Pé­ményt és a Mecsek védett növé­nyeit bemutató részt. A rekonst­rukció itt már több, mint 20 éve folyik, ez idő alatt újabb fajokat is telepítettek. Nem mindig a leg­megfelelőbb helyre, ezért most folyamatosan végzik a növények átültetését. Természetesen csak azokat, amelyekhez hozzá lehet nyúlni. Vannak itt ugyanis olyan fajok képviselői is - mint például az arizonai ciprus, a japán fehér­fenyő -, amelyek ilyen méretük­ben Közép-Európában is ritka­ságszámba mennek. A látogatók egyéb jeleit is lát­hatják a Pintér-kerti arborétum megújulásának. A leggyakrabban járt sétautak új, időtállóbb burko­latot kaptak kőzúzalékból. A re­konstrukcióra költhető pénzzel bánók nagy szerencséjére kataló­gusban csaknem hasonló padokra bukkantak, mint amilyenek ere­detileg is voltak a kertben. Május 1-től már ezeken pihenhetnek az esett rendezett szimpózium munkája. A szervezőmunka oroszlán- részét a JPTE szláv filológiai tanszéke vállalta magára, mi­vel Pécsett évek óta folyik fordító- és tolmácsképzést szolgáló oktatás, ami a hallga­tók egy részét a „nyelvek és kultúrák párbeszédét” reali­záló fordításelmélet és gya­korlat legproblematikusabb kérdéseivel igyekszik megis­mertetni. A pécsi szimpózium ven­dége volt - számos ismert ha­zai és külföldi szlavista mel­lett - a MAPRJAL immár 28 éves nemzetközi folyóirata, a Russzkij Jazik za Rubezsom, az orosz nyelv külföldi fő- szerkesztője, A. V. Abramo- vics is, aki a folyóirat céljáról és szerepéről szólt előadásá­ban. arborétum vendégei. A korábban balesetveszélyes lépcsőket kijaví­tották, rendbe tették az alsó me­dencét - hamarosan tavirózsák virágoznak benne -, folyamato­san cseréük a növények neveit jelző táblákat is. Néhány útszakaszra, az összes táblára, a felső medence kijavítá­sára nem jutott eddig pénz. Az arborétum gazdái a bevételtől remélik a fedezet megteremtését. Eddig már másfél milüó forintot költöttek a kertre, mindig a leg­jobb, de egyben a legolcsóbb megoldásra törekedve. Látva erő­feszítéseiket, helyén való a kérés: vigyázzanak a látogatók a beren­dezésre, a növényekre - Pécs egyik ékességére! A Pintér-kert vasár- és ünnep­napokon délelőtt 10-től 18 óráig tart nyitva, várhatóan szeptember végéig. Hétköznap zárva. Oka: nincs pénz egy pénztáros megfi­zetésére. Mészáros A* A szekcióvezetők között a neves hazaiak mellett (Rév Mária, Bakonyi István és má­sok) olyan külföldi fordítás­kutatókkal is találkoztunk, mint például N. D. Burvikova (Puskin Orosz Nyelvi Intézet, Moszkva) professzornő, avagy H. Cooper (USA), aki szerint az első szláv biblia- fordítások „teljessége” meg­kérdőjelezhető. Az előadások szerteágazó tematikája egyértelműen azt mutatja, hogy a fordításelmé­let, fordítástörténet, fordítás- technika iránti érdeklődés nö­vekedőben van, amit a tavaszi regensburgi VIII. MAPRJAL- kongresszus önálló „fordítási szekció”-ja is bizonyított. Az ottani előadók egy része meg­tisztelte a pécsi „tanácsko­zást” is. Hajzer Lajos Vége a bőrgyári bűznek? A tavalyi, pécsi bőrgyár- környéki nyárra sokan nem szívesen emlékeznek vissza: alkalmanként orrfacsaró bűz bontotta be a környéket. Legfrissebb információink alapján úgy tűnik, hogy a szakemberek ennek tényle­ges okát egyelőre még min­dig nem tudják. Ezzel együtt a gyárban igyekeztek elejét venni az újabb kellemetlen­ségeknek: intézkedési terv készült a bűzforrás kizárása érdekében. Elsősorban a szennyvíztelepre koncent­ráltak, a tisztítás technológi­ájában változtatásokat ve­zettek be, hogy a telep stabi­lan, folyamatosan működ­hessen. Az iszapvíztelenítő­nél is szükségesnek mutat­koztak a technológiai kísér­letek. Tervbe vették a Pécsi Bőrgyárban a biofilter üzembehelyezését is, a munkát már elkezdték, az átadás határideje a nyár ele­jén lesz. Az intézkedési ter­vet ma a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügye­lőséggel egyeztetik, megha­tározzák az azonnali felada­tokat, illetve még tisztázásra szorul, hogy milyen anyagi háttér áll a saját erőn kívül majd rendelkezésre a hosszú évek óta nagyon sokak által áhított „bűzstop” megterem­téséhez. M. A. Cigány-rendőr incidens Eredményre vezetett hétfőn Kun- szentmiklóson az az egyeztető tárgyalás, amit Komáromi István, a térség országgyűlési képvise­lője hívott össze, a kirobbant ci­gány-rendőr incidens lezárására. Komáromi elmondta: a tárgyalá­son az érdekelteknek megegye­zett az álláspontja abban, hogy bíróság döntsön az ügyben. A városban élő etnikum nyug­talanságának kirobbanása egy szombat esti közúti gépjármű-el­lenőrzésre vezethető vissza. A rendőrök egy cigány férfit igazol­tatni akartak, ő azonban elfutott. Az üldözőbe vett személynek se­gítségére sietett egy másik férfi is. Időközben az összeverődött cigányok a rendőrség elé vonul­tak, és itt lövésekre is sor került. Ugyanis amikor az igazoltatásnál elmenekült férfit a járőr felis- merte, az kocsijával elütötte a já­rőrt és menekülni próbált. A lö­véseket a másik rendőr a kocsi kerekére adta le. Komáromi Ist­ván elmondta, a városban élő ki­sebbséget a korábbi, jogszerűt­lennek vélt eljárások háborították fel. Szerintük a rendőrök indoko­latlanul zaklatják őket. Indul az allergiaszezon A'-természet éledésével mind többen kopogtatnak be az or­voshoz. A tünetek azonosak: bedugult az orruk, ég, viszket és könnyezik a szemük. Szá­razon köhécselnek, súlyosabb esetben néhányan fuldokol­nak is. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Bőrklinika allergo- lógiai ambulancia vezetője, dr. Várszegi Dalma egyetemi tanársegéd véleménye szerint az utóbbi években drasztiku­san emelkedik az allergiás felnőttek és gyermekek száma. Májustól kezdődik az igazi allergiaszezon: virágzik a komócsinfű. A városok belte­rületén a kevés zöldfelület miatt szmogosabb, szennye- zettebb a levegő - az allergiás egyénnek mégis könnyebb itt. A természet, az óriási parlag­területek, parkok - a kaszálat- lan füvek - jelentik az igazi veszélyt. A szénanáthára hajlamo­saknak leggyakrabban a nyári hónapokban virágzó parlagfű (vadkender) és fekete ürömfű okozza a komoly panaszokat. Ezektől az agresszív gazoktól majdnem minden esetben szinte munkaképtelenné válik a beteg. Pedig az időben megkezdett gyomirtással, fű­nyírással megelőzhető lenne mindez. Az allergia megállapításá­hoz segítséget nyújt a szakor­vos számára PRICK-TEST. Ilyenkor negyvenféle rea­genst csöpögtetnek a beteg két karjára. Húsz perc után' kiderülhet, hogy mire érzé­keny. Ha nem, a vérvizsgálat már kimutatja mire, milyen erős­ségű az allergiája. Más eljá­rással derítik ki, mely étele­ket, kémiai anyagokat (mosó­szereket), fémeket, ötvözete­ket kell kerülni. Ádám E. A szláv nyelvek és a fordítás Csusza-világcsúcs Békéscsabán Öt és fél méter átmérőjű tepsi­ben sült ki hétfőn Békéscsabán a Jókai Színház előtt a Fiume Szálló szakácsai által készített 1400 adagos túróscsusza, amely a vállalkozó csabaiak tudomása szerint új világcsú­csot jelent. Mint Szabó Béla, a szálloda főszakácsa elmon­dotta, az eddigi legnagyobb sü­tőedényt a török kartársai használták, a négy és fél méter átmérőjű edényben kebabot sütöttek. A majálisozó csabaiak ép­pen a déli harangszóra láttak neki a majdnem másfélezer tá­nyérnyi csusza eltüntetéséhez, s mire egy órát jelzett az evan­gélikus öregtemplom harangja, már híre-hamva sem volt a ha­talmas csuszának. (MTI) Szépnek lenni olcsón is lehet Ma már nemcsak a városban lakók, de a falvakban élő fiatal lányok, asszonyok sem tudnak mindent azokról a régi házi­szerekről, melyekkel nagya­nyáink még sikerrel szépítették magukat, fehérítették a kezü­ket, tüntették el a szeplőt az ar­cukról. Ismert, hogy a citrom leve hatásosan halványítja a szeplőket, különösen a kézfe­jen, de a szárazabb bőrre csak akkor ajánlható, ha használat után hidratáló krémmel beken­jük magunkat. Varga Ibolya kozmetikus a modem készítmények mellé néha ilyen praktikus módsze­reket is ajánl vendégeinek.- A kéz szép fehér lesz, ha burgonyapéppel kezeljük - mondta. - A főtt krumplit ösz- szetörjük, összekeverjük egy fél citrom levével, egy kávéskanál glicerinnel. Ezzel naponta ken­jük be a kezet. A csalán ugyancsak univer­zális szer, például a haj ápolá­sára. Ha a csalánlevél és a - gyökér főzetét bojtorjángyökér főzetével keveijük, s ezzel mossuk meg a hajat, csökkent­hetjük a korpásodást, s a haj­hagymák is erősödnek. Május­ban már szirmot bontanak a vi­rágok. Lassan begyűjthető a kamilla, amely gyulladáscsök­kentő, fertőtlenítő hatása miatt az arcápolás fontos kelléke. A rózsasziromból rózsavíz ké­szíthető, ezt borogatásként használhatjuk a fáradt szemre.- A rózsavízhez fél kiló szirmot 2 pohár vízzel leforrá­zunk. Másnap leszűrjük, s hoz­zákeverünk ehhez a folydékhoz fél deci alkoholt és 2 gramm cinkszulfátot. Más forrásból származik az az ötlet, mellyel a tavaszi-nyári napozás előtt megtisztíthatjuk bőrünket az elhalt hámsejtek­től. Ehhez sót kell olajjal ösz- szekevemi, s ezzel az eleggyel ledörzsölni a bőrt. Ajánlatos utána zuhanyt, majd fürdőt venni, melybe pár csepp illó­olajat is cseppenthetünk. Az arc esetében az elhalt réteg le­tisztítására jó hatású a túrópa­kolás, vagy a keményítő is. Hamarosan itt a paradi­csomszezon. Az érett paradi­csom húsát keményítővel vagy babapúderrel összekeverjük, s pakolásként tesszük az arcra. Ezt a zöldség-gyümölcsöt zsí­ros, pattanásos bőrre ajánlja a szakember. Hodnik I. Gy. Hatásosak a természetes alapanyagok fotó: laufer László I \ I Új idők „nagy tanúja”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents