Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-25 / 141. szám
1995. május 25., csütörtök Közélet Dhnántúli Napló 11 A vérnek ára nincs * Értéke az emberi élet Az Országos Haematológiai Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet új véradatbankot állított az orvostudomány szolgálatába. Kisebb számítógépes rendszerek - körülbelül 40 - vannak ugyan szerte az országban, de ilyen nyitott, korszerű, országos hálózat kialakítására is alkalmas rendszer eddig nem volt. A véradók száma évek óta csökken, de nincs vérhiány. A legtöbben Csongrádban adnak vért. Új összekötő útról álmodnak Drávacsehiben Dél-baranyai határmenti település Drávacsehi: az elmúlt években indult igazán fejlődésnek. Mint azt Kovács Pál polgármester említette, a fiatalok elvándorlása megállt, s nincs már üres ház a 230 lelkes kisközségben. Nemrégiben sikerült a vezetékes ivóvizet is bevezetni. Mindezek mellett a község idegenforgalma is szépen alakul, hiszen az ormánsági falvak bejárása, a múlt utáni kutatás nemcsak hazai reneszánszát éli, sok külföldi is megfordul nyaranta erre. (Szép Kórós kazettás templomának hírére is talán.) Éppen ezért a községbeliek nagy álma, hogy összekötő utat építtessenek, amellyel közvetlen fel tudnak jutni Dráva- szerdahelyre. Ez az alig két kilométeres szakasz ugyanis azt jelentené, hogy közvetlenül eljuthatnának a Sellye- Harkány útra, megspórolva a ma megtenni szükséges, 16 kilométeres drávaszabolcsi kerülőt. (Ma is sokan járnak erre, ugyanis földút vezet Drávacsehi és Drávaszerda- hely között. Ami azonban vagy járható, vagy nem.) Az útépítéshez sokféle úton lehetne pénzt és munkaerőt biztosítani. A polgármester szerint a helybéliek társadalmi munkában is fölvállalnának sokféle teendőt, hiszen rendkívül szorgalmas emberek, másrészt érdekük az út. Igen ám: minden építkezés előtt tervet kell készíteni, s a tervkészítés - melyet megindítottak szintén pénzbe kerül. Erre azonban nem futja az idén a kisközség kasszájából, pedig meg kéne kezdeni a tervkészítést a mielőbbi munkakezdés reményében. Ezért arra kéri a község nevében a polgármester a cégeket és vállalkozókat, magánembereket, mindazokat, akik számára fontos e térségben az új út megépítése, vagy valamilyen okból kötődnek e tájhoz, felajánlásaikat juttassák el drávacsehi önkormányzatához. K. F. Először a NATO területén kívül Észak-atlanti Közgyűlés Budapesten Milyen lehetőség van a bővítésre? Hitelkártya ujjlenyomattal Svéd kutatóknak sikerült az ujjlenyomat felismerésén alapuló hitelkártyát kifejleszteniük. Ez a fejlesztés forradalmasíthatja a biztonsági rendszereket, hiszen alkalmazásával kizárható a kártyákkal való visszaélés - írja az AFP. Az ujjlenyomatot érzékelő lemezre viszik fel, digitalizálják, majd egy chipbe táplálják. A chipet a kártya belsejében helyezik el. A kártyát csak saját tulajdonosa használhatná, akinek ujjlenyomatát az erre a célra kifejlesztett gép felismeri, s ezt követően lehetővé teszi a kártya használatát. A módszer más biztonsági rendszerek esetében is alkalmazható, például nagy jövője lenne az autókulcsok biztosítása, az autólopások megakadályozása terén. Az első kártyák már másfél év múlva megjelenhetnek a piacon. A terv kivitelezésének költségeit az egyelőre névtelenséget kérő feltalálók mintegy kétmillió dollárra teszik. A szülői házban Családtagjai kíséretében magánjellegű látogatásra Grúziába, szüleinek egykori hazájába érkezett John Shalikashvili, az Egyesült Államok vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke - jelentette az AFP. Magánjellegű látogatása ellenére az amerikai főtisztet fogadta Eduard Sevardnadze grúz államfő. A megbeszélésen Shalikashvili emlékeztetett, hogy az abház szakadásokkal szemben az Egyesült Államok Grúzia területi integritását és szuverenitását támogatta. Megelégedését fejezte ki amiatt, hogy javultak az orosz-grúz kapcsolatok. Szankciólista Két japán autógyár, a Honda és a Mazda bejelentette, hogy egyelőre felfüggeszti azoknak a gépkocsiknak az amerikai exportját, amelyekre az Egyesült Államok az autókereskedelmi vita rendezetlensége miatt 100 százalékos büntetővámot akar kivetni. Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője által a múlt héten nyilvánosságra hozott előzetes szankciólistán 13, lu- xuskategórába tartozó gépkocsitípus szerepel, köztük a Honda Acura Legend és a Mazda 929, illetve Millenia típusú autója. A két gyártó most ezeknek az exportját függeszti fel. A hazai véradás helyzetéről dr. Szabó János főorvos, az Országos Haematológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet főigazgató helyettese adott tájékoztatást. Az aktív véradók számát Magyarországon 600 ezer főre becsülik. Vért csak a vérellátó központokban adhatunk. Ezekből 63 működik az országban. A felhasználóknál, azaz a kórházakban úgynevezett mini- vérbankok vannak, melyekben mind a 8 fő vércsoport megtalálható. Három fő véradásfajtát ismerünk: a teljeset, amikor 4 dl vért vesznek, azt, amikor csak plazmát vesznek - ilyenkor a vörösvérsejt a véradóban marad illetve amikor csak a vérlemezkékre van szükség. Legtöbb esetben ezeknek az alkotórészeknek csak egyike kell. A plazmát és a vérlemezkéket egy készülék segítségével kiszűrik a vérből, és a „maradékot” egy másik csövön visszajuttatják a szervezetbe. Ily módon évente átlagosan 470 ezer egységnyi vért a- dunk, alkalmanként 4-4,5 dl vörösvérsejtet, vagy 6 dl plazmát. A vörös vérsejteket vagy +4 Celsius fokon tárolják, amivel 35 napig eltartható, vagy -150 fokon, azaz mélyhűtéssel, mert így akár évekig is tárolni lehet. A vérlemezkék a +20 fokot szeretik, de így legfeljebb 5 napig tárolhatók. Mínusz 80 fokon viszont akár két évig is eltarthatok. A plazma - minusz 30 Celsius fokon egy évig eláll. A 8 fő vércsoporttípuson kívül (A, B, AB, 0, illetve ezek Rh pozitív és negatív formája) több száz egyéb vércsoport-al- tulajdonságra bontható a vér. Ezeknek főleg akkor van jelentősége, ha valaki többször szorul idegen vérre. Magyarországon a legritkább az AB típusú, és a leggyakoribb az A és a 0-ás vércsoport, de ez országonként változó. Ezekből a jellemzőkből lehet következtetni egy nép eredetére is. Például egy kis svéd faluban ugyanazok voltak a legritkább vértípusok, mint Portugáliában. így derült fény arra, hogy portugál hajósok kis csoportja telepedett le itt. Régebben a munkahelyek szabadnapot adtak annak, aki vért adott, ma már csak a katonáknak jár ez, a munkahelyek legfeljebb a véradás idejére engedik el beosztottjaikat. Szabó főorvos szerint 1986-ban volt a csúcs, akkor 620 ezren adtak vért, azóta folyamatosan csökken a véradók száma. Ennek ellenére jelenleg minden igényt ki tudnak elégíteni. Vérhiány legfeljebb egyéni fordulhat elő, valamely ritka tulajdonság miatt. Érdekes megfigyelés, hogy hosszú évek óta Csongrádban a legmagasabb a véradók száma. Ezt a jó szervezésnek, a donorok megbecsülésének tulajdonítják. Az optimális helyzet az, amikor egy ország lakosságának az 5%-át éri el a véradások - nem a véradók - száma. Ehhez persze az is feltétel, hogy a vért minden esetben jól használják fel. Á betegektől levett vért nálunk nem mindig használják fel optimálisan. Előfordul, hogy vizsgálatok alkalmával több vért vesznek le, ahelyett, hogy a maradékot küldenék tovább. A véradóktól levett mennyiségre azonban szigorú szabályok vannak. Szabó doktor és az intézeti dolgozók maguk is önkéntes véradók. Segítségükre különösen nyáron van szükség, amikor előfordul vérhiány. Vérre elsősorban nem a baleseteknél van nagyobb mennyiségben szükség, hanem műtéteknél, illetve vérszegénység esetén. Van ugyan vér illetve plazmapótszer, de a vörösvérsejteket és a vérlemezkéket nem lehet pótolni a haemoglobin kísérletek ellenére sem. Legnagyobb mennyiségben plazmára van szükség, ugyanis ebből készítenek gyógyszereket, vagy alapanyagot. Ilyen készítmény mintegy 50-60 féle létezik. Korábban behozatalra szorultunk vérkészítményekből, Gödöllőn azonban 600 millió forintos beruházással korszerű feldolgozóüzem létesült, így remélhetőleg nem kell több valutát áldozni erre a célra. Exportálni pedig nem exportálunk sehova. A véradás jelenleg ingyenes. Ausztriában, Németországban és Svédországban még fizetnek a véradóknak, de a szakmai tapasztalat szerint nem jó, ha vérért pénzt kell adni. Á szegény érdekeltté válik abban, hogy ne közöljön valós adatokat. Vannak olyan betegségek, amelyeket nem is lehet laboratóriumban vizsgálni. AIDS és fertőző májgyulladás esetén is van olyan időszak, amikor a laboratóriumi vizsgálat sem tudja még kimutatni a kórokozót. Tehát fontos az önkéntesség és az őszinteség. A vér árát megkérdezni Szabó doktor szerint olyan, mintha azt kérdeznénk, menynyibe kerül az élet, hiszen sok embernek az életét menti meg. A véradással viszont komoly költségek járnak. Magyarország évente átlagosan 3 milliárd forintot költ ilyen célra. Buda Magdolna Ritka világpolitikai csemege: a magyar parlament egy másik parlamentnek ad otthont. Május 26-29-én Budapesten tanácskozik az Észak-atlanti Közgyűlés. Ezt az intézményt 1955-ben hozták létre, s a közben tizenhatos létszámra nőtt NATO valamennyi tagállamának parlamenti képviselői vesznek részt a munkájában. Ily módon széles körben tükrözi az érdekelt országok közvéleményének álláspontját, hiszen nemcsak a kormányok hallatják hangjukat, hanem minden fontos parlamenti irányzat. A közgyűlés öt bizottságra támaszkodik, ezek politikai, biztonsági, gazdasági, tudományos-technikai és polgári ügyekkel foglalkoznak. A közgyűlés plenáris üléseit évente kétszer rendezik meg, s ezeken gyakran maga főtitkár válaszol a képviselők kérdéseire. Kötelező érvényű döntéseket ugyan nem hoznak a NATO tevékenységére nézve, de a közgyűlés ajánlásaira és határozataira a tagállamok odafigyelnek. A budapesti közgyűlés a maga módján szenzáció: ez a testület első összejövetele a NATO tagállamok területén kívül. A helyszín megválasztása szorosan kapcsolódik az ülés témájához: a NATO valamint az Észak-atlanti Közgyűlés további bővítése, amiben a testület már eddig is jó értelemben vett előfutári szerepet vállalt. 1990-ben az atlanti szövetség övezetéből elsőként létesített intézményesített kapcsolatokat a volt varsói szerződésbeli államokkal, s lehetővé tette társult tagságukat. Magyarország az elsők között jutott ehhez a lehetőséghez, s azóta hazánk képviselői részt vehetnek az üléseken, az ajánlások kidolgozásában. A magyar parlament egy éve, 1994 májusában a teljes jogú tagság megadását kérte a közgyűléstől. Ez ugyan még nem történt meg, de a budapesti ülésszak ténye és témája minden bizonnyal közelebb hozhatja ezt a számunkra fontos döntést. Az aktív véradók számát Magyarországon 600 ezer főre becsülik LÖFFLER GÁBOR FELVÉTELE Önrendelkezés és egyenjogúság Értenek bennünket? „Ha félre lehet érteni a kisebbségi politikát, félre is fogják érteni”. Murphy után szabadon mondta ezt egy magyar politikus a hétvégén megtartott nemzetközi kisebbségpolitikai konferencián. Félreérthető-e a mi kisebbségi politikánk? Szerintünk nem, mert az önrendelkezésre és az egyenjogúságra épül.A magyar származású amerikai Charles Gáti professzor mégis kereken kimondta, hogy az óceán túlpartján nehezen fejtik meg a kisebbségek kollektív jogainak problémáját. Az USÄ ugyanis” az asszimilálódni hajlandó bevándorlók társadalma. Nem a kollektív, hanem az egyéni jogok hirdetője". Várhatunk akkor többet Amerikától, mint amit Clinton tett, üdvözölve például a magyar-szlovák alapszerződést? Allen Kassof, a budapesti tanácskozás első számú kezdeményezője pedig ha lehet, még egyértelműbben fogalmazott. Ázt javasolta, hogy a határon túli magyarok - félreértések elkerülése végett - fogalmazzák meg világosan, mit értenek autonómián, s törekvéseik tisztázásával próbálják meg eloszlatni a szomszédos többségi nemzetek félelmeit. így megszűnnek a kívülállók aggodalmai is, hogy darázsfészekbe nyúlnak, bárki mellé állnak. Jó szándék diktálta gondolatok ezek, s Murphyt is igazolják. Aki azt is mondta: akit félreértenek, ne másokat okoljon, ha nem értik: mert aki megsértődik, azt nem is akarják érteni. Nekünk viszont létkérdés, hogy jól értsenek minket. Kocsis Tamás A megtakarítani képes családok aránya az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent: 1990-ben a háztartások 40 százaléka, 1994-ben már csak 25 százaléka tudott pénzt félretenni. Az átlagos magyar háztartásnál az alapkiadások az összjövedelmek 55-65 százalékát kötik le. Ezek a főbb következtetései annak a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete (SZGTI) által tavaly végzett vizsgálatnak, amely a lakossági fogyasztási struktúra felderítésére irányult. A kutatás eredményeit A rendszerváltó háztartások? című tanulmány- kötet foglalja össze. A kérdőíves felmérés - amelyet 1990 és 1991 után tavaly harmadik alkalommal végzett el az SZGTI - a magyar társadalmat, háztartásokat reprezentáló, véletlenszerűen kiválasztott minta alapján készült. A vizsgálat célja az volt, hogy a kutatók közvetlenül az érintettektől nyerjenek információkat: mit és mennyit fogyasztanak; mire telik jövedelmükből; hoRendszerváltó háztartások gyan védekeznek az évek óta kétszámjegyű infláció ellen; képesek-e megtakarítani; milyenek a lakáskörülményeik. Áz OECD javaslatára a családok vállalkozókészségét is felmérték. A háztartásokat kikérdezték a családok egészségi állapotáról és az egészségvédelemmel kapcsolatban felmerülő kiadásairól. A kötet az 1994-es vizsgálat adatainak bemutatásán túl átfogó képet ad a lakosság életkörülményeinek 1989 és 1994 közötti alakulásáról. A családok túlnyomó része minden eszközzel - fogyasztáscsökkentés, feketepiacokon történő vásárlás, csináld magad módszerek, stb. - megpróbálja csökkenteni kiadásait, hogy összességében ne romoljon az életszínvonala. A lecsúszás megfékezésének lehetőségei kimerülőben vannak. A családok vagyoni helyzetét jelző mutatók (tartós fogyasztási cikkek, autó, nyaraló) átlagai javultak. Az átlagok mögött azonban nagyrészt a bevallottan is magasabb jövedelműek vagyongyarapítása áll. A magyar családokban megvolt a készség arra, hogy vállalkozást indítsanak, vagy ahhoz csatlakozzanak. Ennek azonban a pénzhiány már 1991-ben is jelentős akadályát képezte. Az 1994-es vizsgálatból az is kiderül, hogy a családok jelentős része nem nagyon költ egészsége védelmére. Ha a családban valaki megbetegszik - az ingyenesnek mondott egészségügyi ellátás ellenére - komoly költségek merülnek fel az adott háztartásnál. A rendszer- váltó kormányok lakáspolitikája, illetőleg a lakhatási terhekkel kapcsolatos árpolitika szintén súlyos terheket rótt a háztartások költségvetésére. A vizsgálatokból összességében a lakossági jövedelmek differenciálódására és a rejtett gazdaság növekedésének hatására lehet következtetni. Egy másik négyéves kutatómunka legfontosabb eredményeit foglalja össze az életminőség, a megélhetés és az érdekvédelem összefüggéseit tárgyaló új tanulmánykötet. Az SZGTI kutatói az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával 1989 óta követték nyomon a családok életkörülményeinek alakulását. A kutatás azt bizonyítja, hogy a vizsgált időszakban jelentősen nőttek a társadalmi csoportok közötti különbségek. Egyfelől rendkívüli mértékűvé vált az elszegényedés, másfelől a társadalom másik pólusán igen gyors meggazdagodás ment végbe anélkül, hogy az kedvező módon hatott volna vissza a gazdaság fejlődésére. A kutatás egyik fő következtetése szerint a romló anyagi viszonyok között is számos lehetőség kínálkozik a kialakuló szociális feszültségek csillapítására. Ennek az igénynek azonban be kell épülnie a politika célrendszerébe. >
