Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-24 / 140. szám
10 Dunántúli Napló Kultúra 1995. május 24., szerda A Pécsváradon rendezett fúvószenei találkozón a szigetvári (felső kép) és a hosszúhetényi zenekarok löffler Gábor felvételei Gondolatok a fúvószenélésről Pécsváradon találkoztak nemrég Pécs-Baranya ifjúsági fúvószenekarai, ahol két hangversenyt adtak. Az egyiken német nemzetiségi és komolyzenei műveket, illetőleg veretes indulókat, a másikon szórakoztató zenéket szólaltattak meg. A találkozó kapcsán két kérdés került felszínre: miként férnek össze a különböző zenék a fűvószenélésben, és hogy néz ki napjainkban az ifjúsági fúvósmuzsikálás? A válaszok az alábbi gondolatokban rejlenek. A fúvószene sajátos zenefajta. Gyökereit igen távolinak és viszonylag közelinek is tekinthetjük. Távolinak azért, mert egyszerű fa- és rézfúvós hangszereket emberemlékezet óta használtak. Közelinek azért, mert tökéletesítésük és ezzel együtt felvirágzásuk, azaz elterlásnál különösen lényeges. Zenei tehetséggel: kitűnő hallás- és ritmusképességgel, valamint jó zenei memóriával rendelkezők gyorsabban haladhatnak, ha szorgalmasak, zenei tanulmányaikban, mind a közepes képességűek. Sokan úgy gondolják, hogy jedésük a 19. század elején kezdődött el világszerte. Ekkor a fafúvós hangszereket billentyűzetekkel, a rézfúvósokat ventilekkel látták el. Ma már különleges fából, alumíniumötvözetből és nemesített rézből készült (szuperbillentyűs- fejes) és dugattyús fúvóshangszerek léteznek. A fúvósegyüttesekben használatos dobok és más ütős hangszerek is a legújabbak. Kiegészültek továbbá a fúvószenekarok oboákkal, szaxofonokkal, fagottal és bőgővel is. Zenekarok A vázlatos fúvós hangszer- és zenetörténeti „képből” is kitetszik, hogy napjainkban a fúvószenekarokban való zenélés lehetőségei sokrétegűek és gazdagok. Úgy is fogalmazhatunk, hogy szinte minden fúvós és ütős hangszert tanuló vagy művelő, ha megfelelő szinten birtokolja hangszerét, beülhet fúvósegyüttesekbe játszani. A zeneoktatás célja is az, hogy elegendő és képzett ifjú muzsikusokat adjon a fúvószenekarok számára. Azt, hogy hány évig kell valakinek hangszerén tanulnia, hogy zenekarba kerülhessen a következők döntik el: 1. milyen hangszeren tanul és 2. milyen tehetséges. Mondjuk tubán és cintányérral játszani hamarabb lehet megtanulni, mint klarinéton vagy timpánin. A tehetség a hangszertanunéhány hónapi fúvóshangszer- tanulás elegendő ahhoz, hogy valakiből zenekari tag lehessen. Szorgos tanulóévek kellenek ahhoz, hogy valaki a zenekari kottaállvány elé ülhessen, és az állványon lévő zenekari szólamot tökéletesen megszólaltassa. A zenekari zenélésben is léteznek fokozatok. Ritkán fog a zenekarban mindjárt első szólamot játszani pl. egy fuvolista, klarinétos és trombitás. Általában a harmadik szólamokat megszólaltatokból lesznek második szólamokat játszók, a másodikokból pedig az elsők. A legtehetségesebb hangszerjátékosok válnak szólistákká. Általában az a zenekar jobb, színvonalasabb, amelyben több szólista, illetőleg szólista feladatokat is megoldani képes muzsikus van. így van ez az ifjúsági fúvószenekaroknál is. Jól felkészült ifjú fúvósmuzsikusokból különböző együttesek, zenekarok alakíthatók és tarthatók fenn. A hagyományos német nemzetiségű fúvósegyütteshez tizenkét fő elegendő. Általánosan ismert fúvószenekar működéséhez 36-40 zenész kell. Egy koncert-fúvószenekar létszáma 55 és 70 között mozog. Iskolák Napjainkban a legtöbb fúvószenészt zeneiskolákban képezik. A baranyai zeneiskolákban minimum két-két réz- és fafúvós tanár és egy ütősöket oktató készíti fel a leendő és a zenekarokban már bent ülő ifjú muzsikusokat a zenekari zenélésre. Az ifjúsági zenekarokat fenntartó intézmények mellett ennek is köszönhetően működik már évek óta igen jó színvonalon - mint ez korábban és most Pécsváradon is hallható volt - Pécsett és a megyében tizenöt ifjúsági fúvósegyüttes, illetőleg zenekar. Ebben minden megyét megelőzünk. A baranyai ifjúsági zenekarok vezetését - egy-két kivételtől eltekintve - zenetanár végzettségű karnagyok látják el. Legtöbbjük kamagyképző tanulmányokat, illetőleg tanfolyamokat végzett. Többen közülük felnőtt zenekarokban is játszanak. Nem árt arról is szót ejtenünk, hogy mi a céljuk és feladatuk a működő ifjúsági fúvósegyütteseknek, fúvószenekaroknak? Általában hármas célt és feladatot kell teljesíteniük, Baranyában helyenként négyet. Mi ez a négy? Először is, úgy kell tevékenykedniük, olyan szinten, hogy fennmaradhassanak, másodszor, hogy felnőtt zenekari tagokká neveljék az ifjú muzsikusokat, és harmadszor, hogy a zene igaz szeretetére, értésére és befogadására tanítsák a zenélőket, és rajtuk keresztül, szerepléseik, műsoraik, hangversenyeik által a szűkebb-tágabb környezetükben élőket. Baranyában az egyes zenekaroknak negyedikként az is a feladatuk, hogy ápolják a német nemzetiségi és a magyar népzenei fúvószenélés régi és szép hagyományait. Hűvek A felsorakoztatott célok és feladatok felvetik a mivel, milyen kompozíciókkal, illetőleg művekkel való teljesítés kérdését is. Hogy mit játszanak az ifjúsági fúvósegyüttesek? Tömören ez lehet a kérdésre a válasz: értékes-szép kompozíciókat, minden fajta fúvósegyüttes repertoárján szerepelhető ízléses indulókat, menet, menetelő zenéket, magyar és német népzenéket, magyar és egyetemes klasszikus művek átiratait, eredeti szimfonikus igényű fúvósműveket és hangulatos-leleményes szórakoztató darabokat. Ma már bőségesen van mindenfajta zenéből. A darabokat, a műveket úgy kell „adagolnunk” az ifjú muzsikusoknak és az őket hallgatóknak, hogy hathassanak, olyan módon, ahogy azt a helyes étkezés is megkívánja: mértékkel, a szükségleteknek megfelelően. A különböző fajsúlyú zenék megférnek egymás mellett, de szerencsésebb - ha lehetséges - (miként ez Pécsváradon is történt) más-más műsorokba, koncertekbe rendezni azokat. Ne feledjük, hogy a muzsika és beszéd azonos szükséglet eredménye. Mindkettő az emberek egymáshoz és a világhoz való kapcsolatát fejezi ki. A zene ritmikusan és harmonikusan hat az emberre. A muzsikáló, a fúvószenét játszó ifjakra különösképpen. Azáltal, hogy él bennük a zene, a muzsika, harmonikusabb emberekké, felnőttekké válnak. Az azonban nem teljesen mindegy, hogy milyen zene él bennük időről időre. Ebben a zenekarvezetők felelőssége vitathatatlan! Dr. Várnai Ferenc Létszámleépítés 15 százalékos létszámleépítés vár a hazai felsőoktatásra. Túl alacsony az egy tanárra jutó hallgatók száma. A felsőfokú intézményekben tanulók részarányát tekintve az utolsó előtti harmadik helyen állunk Európában, csak Álbánia és Románia szorul mögénk. Mindebből következik, hogy az egy tanárra jutó „op- timális”hallgatói létszámot inkább az egyetemek kapuinak szélesre nyitásával kellene elérni, nem pedig létszámleépítéssel. Á fejlett nyugati országokban az 1970- es évek nagy strukturális válságának idején, amikor a recesszió, infláció, költségvetési deficit és munkanélküliség együttese sújtotta a gazdaságot és a társadalmat, nem hogy csökkentették volna az oktatásra fordított kiadásokat, ellenkezőleg, jelentősen megnövelték. A pályakezdők nem munkanélküliként indultak az életbe, hanem 4—5 évig, vagy még tovább „parkoltak” a felsőoktatás intézményeiben. Ami persze nem passzív időtöltés volt, hanem kitűnő társadalmi befektetés, ekkor teremtődött meg a későbbi föllendülés szellemi bázisa. Bebizonyosodott, hogy az oktatás fejlesztése válság idején a legjobb túlélési stratégia. Az oktatásra szánt ráfordítások megkurtítása viszont csak „túlhalási” stratégia lehet. Tény, hogy a fejlett Nyugat a II. világháború után a legnagyobb beruházást a szürkeállományba, a brainbe, a tudásba fektette, és ez meg is hozta a gyümölcsét. Eközben a „szocialista világ” gyárakat épített, bányákat nyitott, duzzasztógátakat emelt stb. Az eredmény közismert. .. A súlyos gazdasági válság közepette Magyarországnak éppenséggel az oktatásba, kutatásba kellene most jelentős összegeket beinvesztálnia a leépítés helyett. Ha a munka- nélküli fiatal nem csinálna mást, csak például nyelvet tanulna és ezért kapna munkabért munkanélküli segély helyett, máris többet érnének el. Nem lenne annyi fiatalkori deviancia, mint bűnözés, alkoholizmus, narkózás stb. Munkanélküli segély, „közhasznú munkának” nevezett pótcselekvés helyett a dolgozók át- és továbbképzésére kellene az erőforrásokat fordítani, ahogy ezt a Nyugat tette. A Bokros-program tragikus buktatója abban rejlik, hogy nem számol a társadalmi, szociológiai, lélektani, demográfia tényezőkkel és hatásokkal, csak azzal a bizonyos főkönyvi egyenleggel. Ezért van bukásra ítélve! Gazdag László SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 1995. július 19.-augusztus 19. Dóm tér Július 19., 20., 21., 22. Dés László: VALAHOL EURÓPÁBAN - musical. Az ismert magyar film adaptációja a II. világháború befejezésének 50. évfordulóján. Ősbemutató, a Fővárosi Operettszínház és a Szegedi Szabadtéri Játékok közös produkciója. Július 28., 29. Verdi: A TRUBADÚR - opera. Világjáró külföldi és hazai művészek felléptével. y Augusztus 4., 5. NÉPTÁNCGÁLA A nemzetközileg is jegyzett szegedi néptánckultúra fesztiválestje. Augusztus 11., 12., 16., 17., 18., 19. C. M. Schönberg: MISS SAIGON - musical. A tavalyi szegedi kontinensbemutató, szabadtéri világpremier felújítása. Jegyiroda: 62/471-466. Fax: 62/471-322. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 6720 Szeged, Deák F. u. 28-30. A jegyigényeket a beérkezés sorrendjében előjegyezzük, majd májustól a vidékieknek utánvéttel folyamatosan postázzuk. A postaköltség a vásárlót terheli. Az új nézőtér elegáns elhelyezést biztosít. Kéijük, a megfelelő kockába írja be, melyik napra mennyi és milyen árú jegyet igényel. 750.500.300.EXTRA 1300.Esőnap Dés László: VALAHOL EURÓPÁBAN musical VII. VII. I VII. I VII. 19. 20. 21. 22. július 23. Verdi: A TRUBADÚR opera VII. VII. 28. 29. július 30. NÉPTÁNCGÁLA nemzetközi VIII. VIII. 4. 5. 1VIISS SAIGON musical VIII. VIII 11. 12. VIII. 16. VIII.IVIII. VIII 17. 18. 19. augusztus 15., 21. Név: Cím: Felújított díszburkolatra kerül fel idén a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőtéri lelátója. Egyszer már jól vizsgázott, bírta a terhelést a Miss Saigon csordultig telt házai alatt: a négyezres nézőtéren esténként a lépcsőkön is ültek. Évtizedekig szolgáló jó öreg elődjénél kecsesebbnek, kényelmesebbnek találtatott, s ahogy terveztük, egy hét alatt elhagyta a Dóm teret, téli kikötőbe, raktárba került. Az igazi vizsgája most jön, napok alatt zászlódíszbe, virággirlandba pompázóan kell fogadnia a nézősereget. Új nézőtérhez új műsor kell, „de régit sem felejtjük el.. ” Visszatér a nagysikerű Miss Saigon, a slágerré vált dallamokkal, valódi helikopterrel, s a tavalyi szereplőkkel. Bíró Eszter, Vásári Mónika, Csen- geri Attila, Sasvári Sándor és a többiek idén is a közönség kedvencei lehetnek. Valahol Európában pereg Dés László új magyar musicalje, amely a régi, legendás film alapján készült. Haumann Péterrel, Szi- netár Dórával, a sok-sok gyerekszereplővel, akik már szorgalmasan próbálnak az operettszínházi bemutatót követő szabadtéri változatra. Világjáró operasztárokat vámnk az olasz nyelvű Tru- badur-ra. Az Állami Operaházzal közös produkcióban a bolgár származású Manricót, Boiko Cvetanovot köszönthetjük, aki jelenleg a Zürichi Opera tagja, az amerikai színesbőrű Gail Gilmore Azuce- naként tér vissza. Az olasz Pi- ergiorgio Morandi vezényel, az erdélyi származású Szilágyi Károly lesz Luna, szegedi születésű a két Leonóra: Tokody Ilona és Temesi Mária, s Fer- rando a Metropolitanból a közelmúltban hazatért „örök szegedi” Gregor József. Tíz ország 600 táncosa lép színpadra a hagyományos néptáncgálán, amely az ÉVSZAKOK változásait követi. A hazai néptáncmozgalom nagy tradíciójú, méreteivel is lenyűgöző seregszemléjét profi és amatőr táncosok együttese avatja hasonlíthatatlan szellemiségű ünnepé Diószegi László rendezésében. \ i i t >
