Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-24 / 140. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1995. május 24., szerda A községről a legrégibb írott emlékek 1544-ből származnak LÖFFLER GABOR FELVÉTELEI Jelenleg folynak a tárgyalások a telefonállomások számának növeléséről, de készen vannak a csatornázás és az Egerá- got Kisherenddel összekötő út tervei is. Megvalósításukra az anyagi erőforrások meglétének függvényében kerül sor. így a jövőben megvalósítandó feladatokat is kijelölték. Ezeken kívül még több elképzelés is van, melyek megoldását a szűkös pénzügyi helyzet hátráltatja, de a képviselőtestület úgy határozott, hogy ennek ellenére a község jövőjét formáló terveket ki kell alakítani, és a lehetőségek határain belül azokat a lakosság egyetértésével meg kell valósítani. Dr. Kiss Károly nyug. közgazdász 1440 m2-es, közművel ellátott házhelyek kedvezményesen Fejlődő Egerág Egy település életében fontos, hogy a jelen mellett visszatekintsen a múltra, lehetőséget adva arra, hogy mérlegelje községe fejlődésében megtett utat, és meghatározza a közel és távoli jövő feladatait. Ez a cél vezette az egerági önkormányzatot, amikor felkérte dr. Erdődy Gyulát, hogy a levéltári adatok felhasználásával állítsa össze Egerág történetét. A községi monográfia elkészült, és ebből tudhatjuk, hogy a községről a legrégibb írott emlékek 1554-ből származnak. A monográfia tehát közel 500 esztendőre nyújt visszatekintést, és tárgyalja a községben élt emberek életét és hagyományait. A jelenlegi ön- kormányzatnak most az a feladata, hogy a múlt tapasztalataiból mentve építse a jelent és tervezze meg a község jövőjét. A jövő tervezésénél óhatatlanul felmerülnek az anyagi kérdések, hogy céljainkat milyen erőforrásokból tudjuk valóra váltani. Közismert, hogy az utóbbi években az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásán túl csak nagyon kevés állt rendelkezésre a fejlesztésekre. Egerágon a nagyon szigorú költséggazdálkodás mellett mégis sikerült a községekben lakók közérzetét javító néhány fejlesztést megvalósítani. Ezek közül nem lebecsülendő, hogy a község minden utcája szilárd burkolatú közúttal és járdával rendelkezik, hogy a község emlékparkja és utcái rendezettek, folyamatosan karbantartottak. A lakosság hozzájárulásával és jelentős önkormányzati támogatással kiépített kábeltévé rendszer ma már a 12 csatornájával nyújt betekintést a nagyvilág dolgaiba, és bővíti a művelődés és szórakozás lehetőségét. Az újjászervezett ifjúsági klub a szabadidő kellemes eltöltését teszi lehetővé az ifjúság számára. A sportbarátok önzetlen tevékenysége és az önkormányzat támogatása tette lehetővé, hogy ma a sportot szeretők örömére egy eredményes futball szakosztály működik. Az Egerághoz hasonló kisközségek legfontosabb feladata, hogy gondoskodjanak a lakosság megtartásáról, és a lehetőség szerinti gyarapításról. Ez a cél vezérelte a képviselő testületet, amikor elhatározta egy a községhez szervesen kapcsolódó 28 házhellyel rendelkező lakótelep kialakítását, és úttal, vízzel, villannyal való ellátását. A telkek felét a helyi fiatalok vásárolták meg, míg a másik felére szívesen fogadják a falusi életet kedvelő és letelepedni szándékozók jelentkezését. Az 1440 m2-es, közművel ellátott házhelyeket kedvezményesen, 390 ezer forintért bocsátják értékesítésre. Szép új házakkal gyarapodik Egerág A napokban megjelenik a pályázati kiírás Már igényelhetők egyes támogatások Már beérkeztek az FM Baranya Megyei Hivatalához az első beadványok a Mező- gazdasági és Erdészeti Alapból megpályázható mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, halászati és élelmiszerfeldolgozó tevékenységgel kapcsolatos beruházásokhoz nyújtható támogatásokra. Tizenöt milliard forint értékben Tizenöt milliárd Ft értékben hozott létre földművelés- ügyi alapot a kormány. A vadászati, halászati, földvédelmi, az állattenyésztési a tavalyi formájában él tovább, azonban a mezőgazdasági, az erdészeti alapot összevonták. A vadászati és halászati alapok céljai, felhasználásuk nem változtak. A pályázatok kiírását követően, azok elfogadására a vad-, illetve a halgazdálkodással foglalkozó szakbizottság tesz javaslatot, s ebben a munkában az agrárkamara is részt vesz. A vadászati alapot ettől az évtől a többi mellett növeli a vadvédelmi bírság, a mínuszpontos trófeákból származó büntetési költség. Az állattenyésztési alapnál a legfontosabb változás, hogy a jó genetikai adottságú tenyészkan és kos piacra juttatását is elősegítik azzal, hogy a tenyésztő szervezetek állami támogatást igényelhetnek. Egy meghatározott minősítési rendszer szerint a tenyésztők 4000-17 000 forint közötti támogatást kaphatnak, e miatt várhatóan olcsóbban jutnak majd a gazdák megbízható, biológiailag is ellenőrzött apaállatokhoz. Az alapból igényelhető támogatás a szarvasmarha minősítési rendszer bevezetéséhez, a tejtermelés ellenőrzéséhez beszerzett műszerek, az ivadékvizsgálathoz kapcsolódó költségek visszatérítése is. Ezeken kívül lehetővé válik import tenyészállatok beszerzésének támogatása is, amennyiben megfelelő minősítéssel rendelkeznek. A törzstenyészetből származó vemhes üszőért 20 000, a vemhes kocáért 5000, a te- nyészjerkéért 2000 Ft támogatásra jogosultak. Egyszeri pályázattal vehető igénybe A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap 13 milliárd forintjából különböző tevékenységeket támogatnak. Ebből állami támogatás mintegy 9 milliárd forint, a többi az egyéb gazdálkodók befizetéséből származik, ezért csak azok igényelhetik, akiknek nincs az állammal szemben adó-, illetve tb-tartozásuk. A Mezőgazdasági és Erdészeti alapból háromféle módon juthatnak segítséghez a gazdálkodók, akiknek minimum 20 százalékos saját erővel kell rendelkezniük: vissza nem térítendő, visszatérítendő kamatmentes, valamint kamattámogatás formájában. A termelő beruházásoknál és fejlesztéseknél 40 százalékos visszatérítendő, ültetvénytelepítés és felújítás esetén 50 százalékos visszatérítendő támogatás adható. Az alapból segítik az infrastrukturális beruházásokat a korábbinál kisebb mértékben, szélesebb körben, a vissza nem térítendő támogatást 40- ről 30%-ra mérsékelték. Ugyanakkor a mind a három módozathoz járó kamattámogatás nagysága a mindenkori kamat 60 százalékáig terjedhet a beruházásoknál. Újdonság, hogy az erdőbirtokossági társulat alapításához is igénybe vehető támogatás, ami egyszeri maximum nyolcszázezer forintot jelent. A mezőgazdasági fejlesztéseket szolgáló támogatás egyszeri pályázattal vehető igénybe, amit június végéig kell benyújtani. Száztíz baranyai községet érint A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező térségek támogatása is ide kapcsolódik, melyben Baranya nagy számú települése érdekelt az Ormánságtól, a Hegyhát nagy részén át egészen a Dráva-mentéig, csaknem 110 községet érint. Erre is június 30-ig lehet pályázni, de a kérelmeket a Baranya Megyei Területi Agrárkamarához kell véleményezésre benyújtani, amit ezt követően továbbítanak az FM-Hivatalhoz. Az alapokból adható támogatásokra benyújtott pályázatok elbírálásánál a minisztériumi szakemberek figyelembe veszik az Agrárkamara minősítéseit, ez év októberétől már a hegyközségek véleményét is csatolni kell a szőlőtelepítésnél. Jelentős változás, hogy az FM Hivatalok ebben az évben 5 millió forint értékhatárig a saját hatáskörükben dönthetnek. Sz. K. A háború emléke Az ősz tábornok szavai megegyeztek saját véleményemmel, a Tépett lobogó nem a háború történetéről, hanem átéléséről szól. A háborút „élményként” felfogni frivolnak tűnik, amikor milliók számára utolsó esemény volt, a hősi vagy „civil” halál többé-kevésbé kínos, keserves formája. Őszintén válaszoltam, hogy nem is a háború történetét kívántam megírni, ez a történészek dolga. Mint kezdő sebész egyenruhába bújtatva egy motoros nehéztüzérségi osztály, később Buda védelmében gyalogos rohamosztag orvosaként vészeltem át azt a hajtóvadászatot, amit utóvédharcunk jelentett és a reménytelen kitartás az ostrom utolsó napjáig. Akik a hadifogolykórházban haltak meg, nem térhettek addig a nyugovóra, amíg velem, a kórboncnokkal nem találkoztak. Ezért sok a könyvemben a vér és genny. Sajnos, ez volt... A magasabb hadműveletek minket ott és akkor gyakorlatilag nem érdekeltek, nem tudhattuk, hogy milyen haditerv, támadás-nyilai sodornak minket valamelyik irányba, hogy Csanádapácán, a szolnoki hídfőnél, vagy a lágymányosi vasúti töltés mögött fejezik be a háborút, hadifogoly, vagy hősi halottként. Olvastam könyveket, amelyek szerzői igyekeztek pontosan beszámolni a csapatmozdulatokról, időt és helyet rögzíteni. Nekünk az időt csak a nappal és az éjszaka, a láthatóság és a védő sötétség különbsége jelentette. Nappal szabad célpontok voltunk, de az éjszaka sötétje sem védett, a motorok begyújtása, torkolattüzek, a sztá- lingyertya fénye bontotta meg az Alföldön és Buda romjai között. Neveket nem használtam, nem akartam, hogy bárki megsértődjék akár megírt magatartása, vagy amiatt, hogy kimaradt a történetből. A háború regényét sokan megírták, bár a hazai irodalom a megkötöttségek miatt nehezebben bontakozott ki. A „Requiem egy hadseregért” sikerkönyv volt, de azóta meglehetősen kihűlt téma. Lefutottak az első, érdekességet jelentő dokumentumok. A regényesí- tett hadtörténelem lenyúlt a háborúk szívós gyökeréig és olvasmányosan adagolta a hősiességet, embertelenséget, bátorságot, emberi gyengeséget egészen a kalandregények szintjéig. Személyes emlékezés nem kerülheti el a szubjektív beállítottságot és megfigyelést, de így is adatot szolgáltathat akár a hadtörténelem, akár később, már történelmi távlatból megírt regények számára. így kéziratom hamarabb került a hadi levéltárba, mintsem kiadták volna a könyvet. A szűkebb látókörű feljegyzések és a gondosan megfogalmazott, írói rutinnal megírt háborús regények közt akkora a különbség, mint egy klinikai kórrajz és egy COOK típusú orvosregény között. Az olvasottság is hasonló. A kettő között nehéz sikert elérni. A II. világháború 50 év előtt befejeződött. Az azóta is folyamatos emberirtás „csak” helyi konfliktus, államcsíny, hatalomváltásként szerepel, több tízezres áldozatot követelő törzsi, vagy határvillongások, polgárháborúk belügynek tekintendők. Ősi gyűlöletek, izzó parázsára öntött gyújtóanyag robbanása, faji vagy vallási, fundamentalista vagy szektás ellentétek fellángolása, paktumok, ún. békék által kényszerí- tett határok közé szorított szomszédok acsarkodása, döf- ködése és harapása nem új. Ha a történelem egybemossa az utolsó hetven évet, a még ma is velünk kavargó véres masszában csak mennyiségileg adódik különbség és néhány új „ötlet” az embert lefejező, karóba húzó, megnyúzó, égető, csonkító, tömegsírokat és máglyákat, koponyagúlákat halmozó történelmi tények után. legutóbbi, a fehér emberek által II. világháborúnak nevezett és elkönyvelt emberirtás megkapta az emlékezés koszorúit. Zászlót hajtottak a sírkeresztek hosszú sora előtt, meg- törölgették az emléktáblákat és néhány újat helyeztek el. A tank és gyalogos csaták egyik győztes hadvezére lóra ültetve kapott helyet a történelmi személyek lovas csapatában. Merev kézrázások mögött hideg számítások, rideg tények. A folytatást az emberiség egy része látja és szenvedi, a szerencsésebbek szobában ülve nézik színes képeit. Magánháború nincsen, minden lövedék embert céloz. Akit a golyók elkerültek és összeszedi azt, amire még emlékszik, az több, mint nosztalgia, mert ha egyetlen is, de őszinte mondat az emberiség történetéből. Konkoly-Thege Aladár
